Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

STOMBAT, 1971. NOVEMBER 15. Országos és helyi informáltság — együtt A tájékozottság korunk egyik fá köve­telménye. Sem a politikában, sem a gaz­dasági életben nem tud jól eligazodni az, aki nem képes követni az eseményeket A gyors és az elmélyültebb, elemzőbb in­formációknak egymást kiegészítő szere­pük is van. A rádió például nem pótolhat­ja a televíziót, és fordítva sem! A politi­kai napilapok esetében a helyi újság és a központi lap sem helyettesíthető egy­mással, a kettó együtt adja meg azt az információmennyiséget, melyre szüksé­günk van napról napra. De valóban szük­ségünk van-e? Az igazság az, hogy a helyi lapok dófi­retói táborához képest a párt központi lapjának vidéki olvasottsága nem kielégítő mértékű önmagáDan véve jó dolog az, ha növekvőben van a helyt információk irán­ti igény. De az a ténv sem kerülheti el .figyelmünket— az arányokat vizsgálva —, mely a párt központi és megyei — sze­gedi — orgánumainak olvasottságában megmutatkozik, melv több mint arány­eltolódás. Nem elégséges csak a helyt in­formációkra figyelni. Az országos kitekin­tésre a helyi önállóság terebélyesedése idején is szükség van. Sokszor beszélünk arról, hogv a helyi és a központi érdekeket, igényeket, lehe­tőségeket összehangolva lehet valóban eredményeket elérni. A közgondolkodást ennek megfelelően formálják a Párt lap-" jal. A Népszabadságban rendszeresen meg­jelennek olyan cikkek, állásfoglalósok, amelyek ismerete egy-egy társadalmi, gaz­dasági és kulturális kérdés megítélésében elengedhetetlen. A párt tagjainak. kivált­képp a vezető beosztásban dolgozóknak — az MSZMP politikájának pontos, alapos Ismerete nélkül nehéz — avagy alig lehet­séges — eredményes, e politikával egyező munkát kifejteni. A naprakész informált­ság — a helyi ás az országos, sőt külpoli­tikai ügyekben való eligazodás — szerves része munkánknak. Lényegét tekintve politikai akcióba kez. dett az elmúlt hónap elején az MSZMP megyei bizottságának propaganda és mű­velődési osztálya, valamint a megyei lapkiadó vállalat közösen, amikor Népsza­badság-előfizetői akciót szervezett, mely­ben egyrészt a pártszervezetek aktivistái, másrészt a po6ta terjesztői vesznek részt. Ismételjük: politikai akcióról van szó!Leg„ főbb eszköz a meggyőzés. Ezért is ponto­sabb, ha azt mondjuk: olvasókat szervez­nek. Mert a cél az, hogy az előfizetők számával arányosan növekedjék a politi­kailag jól tájékozott párttagok és párton kívüliek száma, s mindez együttesen se­gítse elő céljaink jobb elérését. Tehát sok­oldalú. jó érvekkel megalapozott politikai agitációra van szükség, mely világosan megjelöli a fő célt: a széles körű infor­máltságot! Mint említettük, október 1 óta tart ez a politikai munka. Az első hónap ered­ményeiről a lapkiadó vállalat igazgatóié­tól kértünk tájékoztatást. E szerint a ter­vezett 4 ezernyi példányszám-növekedést 40 százalékra sikerült teljesíteni. Ez kö­zepesen jó eredmény. Az akcióban eddig Vásárhely. Szentes és Makó példásan sze­repelt. Elfogadható a szentesi és a makói járás előfizető-gyűjtése. Jóval az átlag alatt maradt viszont Szeged. Csongrád és a szegedi járás! Ezért ismételten arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a politikai tájékozottság javítása aktuális kérdés. Ele­mi követelménynek számít az is. .hogy a Vezető beosztásban levők, a párt tagja: olvassák a Népszabadságot i«. Együtt a he. lyi lapokkal B. Gy. Szegedi, megyeI klaz-ekben: Elhanyagolják a munkásvédelmet Elgondolkoztató megállapí­tásra jutott a Szeged váro­si-janási ügyészség vizsgála­ta, amelyet a napokban is­mertettek a KISZÖV tanács­kozásán. A szegedi ktaz-ek­ben elhanyagolják a mun­kásvédelmet. a törvények, rendeletek is hatástalanok, mert nem tartják be ren­delkezéseit. Csongrád me­gyében az idén eddig 276 baleset fordult elő a szövet­kezeti műhelyeikben (a tava­lyi esztendő hasonló idősza­kában 291), s közülük leg­több azért, mert a munka­védelem előírásait nem is­merik. vagy feltételeit nem . birtosiíj&k. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a statisztika — a jelentés szerint — is megbízhatatlan, mert a leg­több ktsz-ben még a balese­ti naplókat sem vezetik —, a helyzet valóban elszomorí­tó. * Dr. Tarnai László ügyész, * vizsgálat értékelésekor ki­jelentette: „A Munka Tör­vénykönyv. a témával kap­csolatos fontos jogszabályok írott malasztokká degradá­lódnak több szegedi, Csong­rád megyei ktsz-ben, mert egyszerűen nem ismerik vagy figyelmén kívül hagy­ják azokat". A ktsz-eik irá­nyítói ma már nem tekintik fontos, mellőzhetetlen fel­adatnak a munkásvédelmet, a balesetvédelmi szabályok mardéktalan betartását. Te­hetik. hiszen a KISZÖV át­szervezése. a tanácsi/appa­rátus átalakítása idéjén a felügyelet szinte megszűnt... És itt érdemes egy kicsit elidőzni, hiszen a tarthatat­lan helyzet kialakulása első­sorban erre az okra vezet­hető vissza. Mint Ismeretes, a KISZÖV ma mint érdek­védelmi szervezet működik, fegyelmi, felügyeleti joga nincs. A 26 ipari szövetkezet fölött az állami felügyeletet a szegedi városi tanács II. kerületi hivatala latja el. Elvileg. A tetemes feladatra ugyanis mnldössze egyetlen előadója van, akitől elvárni sem lehet a hatalmas mun­ka elvégzését. Hogy mennyi­re ígv van ez, azt Pántya József, a TI. kerületi hivatal vezetője is megerősítette: „Sajnos, a tanácsi lehetősé­gek egyelőre nagyon keve­sek; eredetileg több szak-. emberből akartunk csopor­tot szervezni az állami fel­ügyelet ellátásra, így a bal­esetvédelmi, a szakmai el­lenőr zésre. Am ebből mind­össze egy előadóra futotta". De kanyarodjunk vissza az ügyészségi vizsgálathoz, amely megállapítja, hogy a felügyelet átmeneti gyenge­sége sem lehet magyarázat a súlyos szabálysértésekre. Igaz. az állami felügyeletet a törvény érteimében hala­déktalanul meg kell szer­vezni, illetve hatékonnyá kell tenni, de a szövetkeze­tek vezetőinek addig is ha­ladéktalanul intézkedniük kell. * Annál inkább, mert a fel­fedett hibák a vezetés je­lenlegi nagyvonalúságából erednek „másodfokon''. A nemrég átvizsgált szövetke­zetekben általában nem ké­szítettek munkásvédelmi terveltet vagy ha készítettek — formálisaitat. A fontos, irányító beosztásban dolgo­zó vezetőknek nincs bizton­ságtechnikai vizsgájuk. Még súlyosabb, hogy a közeledő balesetvédelmi oktatásokat mellőzik. A Sándorfalvi Al­talános Ktsz-ben az ifjúsági törvényt is megszegve — több mint harminc fiatalt nem oktattak ki munkába lépésük előtt, sem azóta. Sajnos, sók az olyan szövet­kezet is, ahol nincs biztonsá­gi megbízott, azaz felelős. A baleseteket adminisztrátorok „vizsgálják"! Ezt tapasztalta az ügyészség például a Sze­gedi Szerszámkovács Ktsz­ben, ahol gépírónőt bíztak meg ilyen teendővel... A károsult dolgozóikat idő­ben nem hívják fel kárigé­nyük érvényesítésére, a bal­esetüket eltitkolják. A Sán­dorfalvi Altalános Ksz-ben öt dolgozó ólom mérgezését például Jelentéktelennek mi­nősítették. s nem Is készí­tettek erről jegyzőikönyvet A Nívó és Szerszámkovács Ktsz-ben nem folytatták le a kötelező hivatlos eljárást, az új gépek beállításaikor hiányoztak a biztonsági be­rendezések stb. A megyei, szegedi Ipari szövetkezetek keretein belül több mint ötezer ember dql­gozik, akiknek sorsa, egész­ségvédelme egyáltalán nem lehet közömbös. A ktsz­eknél található áldatlan helyzet tehát nem szövetke­zeti belügy, s ezért minden felügyeleti szervnek — a ta­nácsnak, a kerületi hivatal­nak. a KÖJÁL-nak, az SZTK nak — s természete­sen minden ktsz-elnöknek haladéktalanul intézkedni kell az elhanyagolt állapotok megváltoztatása érdekében! A ktsz-éknél egy-egy bizton­sági megbízott foglalkozta­tásán, a szükséges lratojc és tnvagok beszerzésén nem múlhat egyetlen dolgozó egészsége sem, ezen a terü­leten nem lehet enged­ményt adni. Jó jel, hogy az ügyészség ezzel az egyetlen vizsgálat­tal nem zárta le az ipari ktsz-ek munkásvédelmi hely­zetét, hanem Időről időre ellenőrizni a megtett lntéz­kerdéseket, amelyek — re­mélhetőleg — nem marad­nak el. Matkó István Lányok, asszonyok a szocialista címért Több mint 1800 dolgozó vesz részt a szocialista bri­gttdmoagalomban a Szegedi Textilművekiben. Közülük 1382 a nődolgozók száma, ez nagyobb arány, mint amilyet az asszonyok, lányok képvi­selnek az üzem teljed lét­számában. Ez is mutatja, hogy a „gyengébb nem" képviselői nagy erővel, ak­tivitással törekszenek a hár­mas — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — jelszó megvalósításán). Növekvő forgalom burgonyából, zöldségfélékből Az Idei ősz forgalma bur­gonyából, zöldségfélékből fe­lülmúlta a tavalyit, s amint azt a Zöldség-Gyümölcske­reskedelml Egyesülésnél el­mondották számos olyan cikk kerül most a piacokra és a boltokba, amelyek a múlt év hasonló időszakában igen gyéren, vagy egyáltalán nem szerepeltek a ctkkUstán. így például míg tavaly kevés volt a karalábé, a cékla, most mindkettőből megnyug­tató az ellátás; szőlőből is több került forgalomba, mint tavaly. Az almatermés mennyisé­gileg a tavalyinál kevesebb volt. ez mégsem okozott el­látási gondokat, mert a ke­reslet is mintegy 20—25 szá­zatéikkal alatta maradt a ta­valyinak. Hordós savanvű ká­posztából. burgonyából, vö­röshagymából van elegendő, s előre láthatólag ezután sem lesz gond ez ellátással. Jogászok közgyűlése A Magyar Jogász Szövet­ség Csongrád megyei Szer­vezete ma tartja közgyűlé­sét. Értékeli elnökségének háromévi munkáját és azt a szerepet, amelyet a szer­vezet a megye életében be­tölt, majd ú.i vezetőséget választ és küldötteket az országos közgyűlésre. Előző közgyűlésünk óta megyei szervezetünk az or­szág legnagyobb vidéki MJSZ-szervezetévé vált, Csongrád megye jogásztár­sadalmának döntő többsé­gét tagjaink sorában üdvö­zölhetjük. A nagy számú előadást, ankétot, vitaülést, tanfolyamot a mu már öt­száznál is több főt jszámlá­ló tagság élénk érdeklődés­sel fogadta. Hasznosan mű­ködtek közre ezek tagsá­gunk tudatformáló tevé­kenységének továbbfejlesz­tésében. marxista—leninis­ta szellemű politikai és szakmai ismereteinek gaz­dagításában. Ennek birto­kában megyénk jogásztár­sadalma egyre aktívabban vesz részt épülő szocialista társadalmunk felépítésében és — jogi vonatkozásban — mostani gazdaságirányító rendszerünk célkitűzéseinek eredményes megvalósításá­ban. örvendetes, hogy az el­múlt években egyre jobban érvényre jutott az elméleti és a gyakorlati jogászok termékeny, alkotó együtt­működése. Ez különösen a különböző jogterületekkel foglalkozó szakosztályok folyamatos munkájában fe­jeződik ki. A József Attila Tudományegyetem Állam­és Jogtudományi Karának professzorai, oktatói és a gyakorlati síkon dolgozó tagság — a bírák, ügyészek, a bűnüldöző szervek jogá­szai. a tanácsi, vállalati. szövetkezeti jogtanácsosok, az ügyvédek — elmélyült kapcsolata több igen fon­tos, közérdekű célkitűzé­sünk eléréséhez vezetett. Megkönnyítette a jogalkal­mazók felelősségteljes mun­kájának elemzését, tovább­fejlesztéséi, az egységes joggyakorlat kialakítását. Jelentós tény az is, hogy egyes fontosabb törvényter­vezetek megvitatásakor szá­mos olyan lényeges szem­pontra hívták fel a figyel­met, amelyet jogalkotó szerveink jól fel is hasz­náltak Irányító, kodifikáló munkájukban. • Ezzel szak­osztályaink tevőlegesen Já­rultak hozzá szocialista Jog­alkotásunk munkájának eredményességéhez. Joggal állapithatjuk meg, hogy rendezvényeik ma már or­szágosan elismertté váltak. Hódmezővásárhelyi, ma­kói és szentesi szervezete­ink is hasznosan szolgál­ják a szocialista jogrend, törvényesség maradéktalan érvényesülését, a helyi jog­alkalmazó szervek munká­jának tervszerűségét és egyöntetűségét. Taglétszá­muk — a szegedihez ha­sonlóan — állandóan emel­kedik. Az eredmények elérését tagságunk egyre aktívabb közreműködése mellett ha­tékonyan segítette az is, hogy az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és az MJSZ Országos Elnöksége konkrétan foglalkozott me­gyei szervezetünk munká­jával. Mai közgyűlésünk, re­mélhetően, szintén hasznos útmutatást ad a további fejlődéshez. Dr. Horváth Zsikó Léssió a Magyar Jogász Szövetség megyei titkára Nemcsak fiataloknak i Sör, kisfröccs, cherry­brandy. Nem túl drága ita­lok. Néhány vendéglátóipari dolgozónak most mégis sok­ba fog kerülni. A városi tanács kereskedelmi osztá­lya a városi-járási rendőr­kapitánysággal, a kereske­delmi felügyelőséggel, a szakszervezetek közgazdasá­gi bizottságával és a városi KISZ-bizottsággal - össze­fogva nemrégiben 52 presz­szót, vendéglőt, bisztrót, sö­rözőt avagy éppen csárdát ellenőrzött az esti órákban. S megállapíttatott: ezeknek 19.2 százalékában az ellen­őrök valamilyen szabályta­lanságra figyeltek fel. Sú­lyosabbakra éppen tíz he­lyen. Ha ezt összeveti az em­ber az egy évvel ezelőtti ellenőrzés adataival — ml­Fuvarozási igényeit AZ OSZI CSÚCSFORGALOM IDEJÉN a VOLÁN 10. sz. Vállalat MINDENNEMŰ ÁRU FUVAROZÁSÁRA ALKALMAS GÉPKOCSIJAIVAL messzemenően kielégíti Szombat, vasárnap az Igényeknek megfelelő gépkocsikkal a t. megbízói rendelkezésére áll. Fuvarrendelés: SZEGEDEN. VÁSÁRHELYEN, SZENTESEN. MAKÓN, CSONGRÁDON és KISTELEKEN, a fuvarvállaló irodákban xS 370 020 kor is 56 hasonló célokat szolgáló helyből csak 8-ban tapasztaltak súlyos szabály­talanságot —, s még hozzá­teszi, hogy, halottak napja lévén, a vendéglők akkor nem bonyolítottak le túl nagy forgalmat — pesszi­mista következtetéseket vonhat le. Már csak azért is, mert az ellenőrzés célja az volt, hogy felderítse: kl­szolgáljék-e szeszes Itallal — ráadásul az esti órák­ban — a fiatalokat és a már ittas embereket. A tíz vendéglő közül nyolcban éppen a fiatalko­rúakkal volt probléma. A Muskátli presszóban, a Hó­virág cukrászdában, a Nagy­Körössy halászcsárdában, a Gulyáscsárdában, a Birka­csárdában, a Búbosban és az egyetemi étteremben fi­gyeltek fel az ellenőrök ar­ra, hogy a fiatalkorúak is megkapták a kért sört, fröecsöt. A körúti söröző­ben erre jobban vigyáztak a felszolgálók — ott csak részeg felnőttek voltak, no meg hazárdjátékot játszot­tak. A Cuki presszóban ugyanez, hazárdjáték nélkül. A szabálysértésekért a ke­reskedelmi felügyelőség ki­szabja majd a büntetéseket. Azok zsebbe vágnak. De, hogy egy év múlva egy ha­sonló ellenőrzés milyen ada­tokat tesz az asztalra, attól függ, hogy az üzletvezetők, a kiszolgálók a sokat emle­getett intelmeket megfogad­ják-e, vagy csak zsebre vág­ják. Az egyetemi étterem­ben bizonyosan arra fog­nak majd hivatkozni, hogy a két tizenhat éven aluli­nak felnőttek kérték ki az italt, tehát azok ls felelősek. S ebben van is igazság. A figyelmeztetés tehát nem­csak a fiataloknak szólt ez­úttal. M. Pernye és salak hasznosítása ötven különböző Intéz­mény és vállalat szakembe­rei : energetikusok, terve­zők, vegyészek, epítészek és közgazdászok együttes mun­kával felmérték a széntüze­lésű hőerőműveinknél ke­letkező pernye és salak fel­halmozódásának mértékét és elemezték minőségét, összetételét. Munkájukat az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület pernye­hasznosítási munkabizott­sága Irányította, amely az elmúlt év végén azzal a cél­lal alakult, hogy segítse ezen hulladékanyagok hasz­nosítását, és ezzel csökkent­se a levegő és a talaj szeny­nyeződését is. A felmérések szerint jelenleg több mint 50 millió tonna pernye és salak halmozódott fel a 11 széntüzelésű erőművek mel­lett. Az óriási mennyiségű hulladékanyagok összetétele rendkívül eltérő, köztük Igen nagy mennyiség tartal­maz vasat és aluminlum­oxidot. A salakanyagok hasznosí­tásúra, azok gondos elem­zése után tett Javaslatot a munkabizottság. Az eddigi hasznosítás szinte kizárólag az építőipar területére kor­látozódott. A pernyét és a, salakot az útépítésnél és a cementgyártásnál használják fel. A Jövőben érdemes fog­lalkozni a nagy mennyiség­ben felhalmozódott hulla­dékanyagokból alumínium és vas kivonásával, melynek részaránya eléri a 25—30 százalékot ls. Bokor-i futó- és magas törzsű rózsatő helyi átvétellel kapható a Felszabadulás Tsz sze­gedi III. ez. telepén (volt Haladás Termelőszövetke­zet központ) xs. 370 007

Next

/
Oldalképek
Tartalom