Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

PÉNTEK, 1971. NOVEMBER 1 2. 5 Tanácskoztak a Csongrád megyei ifjnkommonisták küldöttei A Csongrád megyei ifjú­kommunisták küldötteit és a meghívott vendégeket ünne­pélyes hangulat fogadta a megyei tanácsháza nagyter­mében. A falon a KISZ új jelszava volt olvasható: Jobb munkával, nagyobb tu­dással a szocialista Magyar­országért! Alatta gyűjtötték össze azokat a szalagokat, melyekkel a megye KISZ­esei küldik el üdvözletüket a kongresszusnak. S ott áll­tak díszőrséget az ifjúgárdis­ták is a KISZ selyemzá.szla­jával. A küldöttértekezlet elnök­ségében foglalt helyet Ap­ró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, szegedi országgyűlést képviselő. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Komó­csin Mihály, a megyei ta­nács elnöke, Petőházi Szilveszter, a KISZ Intéző Bizottságának tagja, a Ba­ranya megyei KISZ-bizott­ság első titkára, Szűcs Ist­vánná, a KISZ KB tagja, a KB osztályvezetője, Szögi Béla. a KISZ KB tagja, a Csongrád megyei KISZ­bizottság első titkára. Hevér László, a KISZ KB tagja, a Szeged városi KISZ-bizottság titkára, Ko­vács Katalin, a tömörkényi Alkotmány Tsz KlSZ-alap­szervezetének titkára. Dr. Sebe János, a KISZ megyei bizottságának titká­ra, az értekezlet elnöke kö­szöntötte a vendégeket és küldötteket, majd zeneszóra úttörők vonultak a terembe, és Palotái Gabriella, a Ságvári gyakorló általános iskola növendéke üdvözölte az úttörőpajtások nevében a KISZ-eseket, s jó munkát kívánt a tanácskozásnak. Miután a küldöttértekez­let megválasztotta munka­bizottságait, Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára szóbeli kiegé­szítést mondott a bizottság írásban előre kiadott beszá­molójához. Ezután megkez­dődött a vita a bizottság, valamint a pénzügyi ellenőr­ző bizottság beszámolójáról, melyben huszonegy küldött és vendég szólalt fel, köztük Apró Antal is. A délutáni felszólalások közben hang­zott el a mandátumvizsgáló bizottság jelentése, melyet Sipo s Jánosné terjesztett elő. A jelentés szerint a 275 megválasztott küldött közül 254 volt jelen az értekezle­ten. A vitát Szögi Béla zárta le. majd a küldöttértkezlet határozatot hozott, melyben az elért eredményeket, s a következő négy évben ese­dékes feladatokat rögzítette. Szünet után nyílt szava­zással újjáválasztották a KISZ 55 tagú megyei bizott­ságát, 9 tagú pénzügyi el­lenőrző bizottságát, s meg­választották azt a 36 kül­döttet, aki a Csongrád me­gyei KISZ-eseket képviseli majd a december 8-án ösz­szeülö kongresszuson. Ezután a megyei bizottság megtar­totta első ülését, megválasz­totta a végrehajtó bizottsá­got, a bizottság első titkárát és titkárait. Az ellenőrző bi­zottság első ülésén elnököt választott soraiból. Apró Antal felszólalása Bevezetőben Apró Aqlal átadta a küldöttértekezlet­nek a párt Központi Bizott­sága. Politikai Bizottsága és Kádár János elvtárs üd­vözletét és jókívánságait. Mint mondotta, a Politikai Bizottságnak' az a vélemé­nye, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség eredmé­nyesen dolgozik, növekedett kezdeményező szerepe és a felnövekvő új generáció ne­velése, a KISZ munkájának' támogatása egyre inkább társadalmi üggyé vált. A mai fiatalság a szocializmus körülményei között született és él, más követelményeket támaszt az élettel szemben, s nagyobbak az igényei is, mint voltak elődeiknek. De ez nincs a párt ellenére, sőt a párt politikája is abba az irányba hat, hogy az ifjúság megkapja az őt megillető szerepet a társadalomban, a közéletben, az élet minden területén. A párt ifjúságpo­litikai állásfoglalása, és az országgyűlés legutóbbi ülé­sén hoaott ifjúsági törvény e törekvés megvalósulásának feltételeit teremtette meg. Hangsúlyozta felszólalásá­ban Apró Antal, milyen fontos, hogy a KISZ-ben erő­södjék a felvilágosító mun­ka abban az irányban is, hogy a szocializmus építésé­nek itthoni körülményeit a fiatalok egybe tudják vetni a többi szocialista ország építőmunkájának eredmé­nyeivel; hogy ismerjék az összefüggéseket a nemzet­közi politikában. Ez nemcsak a politikai tevékenységhez nélkülözhetetlen, még a mindennapi munkához is nagy segítség. Az interna­cionalizmusra nevelés a KISZ-nek egyik alapvető fel­adata, hiszen a magyar if­júság sorsa és a világ haladó erőinek sorsa nem választ­ható el egymástól. Szolidá­risak vagyunk, támogatunk minden felszabadulásért, a békéért, a társadalmi előre­haladásért küzdő népet, mert az ő ügyük a mi ügyünk is. A továbbiakban idézte a KISZ megyei bizottsága be­számolójának azt a megálla­pítását, hogy az ifjúkommu­nisták száma Csongrád me­gyében 1962 óta lényegében nem változott. Ennek kap­csán felhívta a figyelmet ar­ra, hogy mivel óz a megye az átlagosnál is erőteljeseb­ben fejlődött, iparosodott, ezen feltétlenül változtatni kell. • Különösképpen a munkásifjúságot kell minél nagyobb számban bevonni az ifjúsági szövetség mun­kájába. Felszólalásának második részében Apró Antal az if­júság internacionalista tu­datának fontosságát példáz­ta azzal, hogy elmondta, a kis közép-európai országok — köztük Magyarország is — milyen óriási fejlődést ér­tek el felszabadulásunk után azzal, hogy a Szovjetunióval és egymással a testvéri kap­csolatok ezernyi szálát kö­tötték. A politikai, gazdasá­gi, kulturális és katonai együttműködés lehetővé tet­te, hogy offenzív békepoliti­kát folytathatnak, hogy mind nagyobb a tekintélyük a vi­lágban. Amikor nálunk jól mennek a dolgok, nyugodt körülmények között élhet, dolgozhat és tanulhat az if­júság, akkor is arra kell ne­velni őket, hogy figyeljenek rá, jusson eszükbe, a világ más részein fiatalok is harc­ban állnak, súlyos háborús feszültségek vannak, elnyo­mott népek küzdenek alap­vető jogaikért. Beszélgetés a küldöttgyűlés szünetében. Képünkön balról (jobbra Apró Antal, Győri Imre, Szögi Béla, Rózsa István, s az előtérben Szűcs Istvánné Szögi Béla referátuma A KISZ Csongrád megyei bizottságának beszámolójá­hoz fűzött szóbeli referátum többek között felidézte, hogy a VII. kongresszus és az 1967. júniusában meg­tartott megyei küldöttérte­kezlet is feladatként rótta a KISZ-esekre, hogy tovább­fejlesszék az ifjúság szocia­lista tudatát, javítsák a ne­velőmunkát, mozgósítsák az ifjúságot a szocialista építő­munkában való részvételre, tegyék hatékonyabbá a KISZ érdekvédelmi tevé­kenységét, formálják, erősít­sék a szervezeti munkát, a szervezeti életet, tegyenek meg minden lehetőt azért, hogy a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség egyre jobban elvégezze feladatát. A kér­dés tehát az. hogy elvégez­ték-e a KISZ-esek a rájuk háruló munkát, jól dolgoz­tak-e? A válasz csak az le­het, hogy nincs semmi szé­gyenkezésre okuk: a Csong­rád megyei ifjúkommunis­ták büszkék lehetnek végzett munkájukra, teljesítették a VII. kongVesszus fő célkitű­zéseit, végrehajtották hatá­rozatait. A KISZ KB kong­resszusi levelének vitája jó ötletek, okos elképzelések bő forrásává lett. Egy részüket máris feldolgozták az írásos beszámolóban, a feladatok kijelölésénél, más részüket hosszabb-rövidebb távlatban fogják felhasználni. A KISZ Csongrád megyei tevékenységével tökéletesen egybevág az a jelszó, me­lyet a KB kongresszusi leve­le fogalmaz meg: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarorszá­gért!" Ez azt jelenti, hogy a KISZ-nek, a KISZ tagjai­nak mozgalmi tevékenysé­gét, munkájának hatékony­ságát az eddiginél jobb szín­vonalra kell emelni; hogy az ifjúság kész szakértelmét, szorgalmát, lendületét a párt politikájának megvalósításá­ra, a haza felvirágoztatásá­ra szentelni. Ifjúságunk egységes ab­ban, hogy igenli a szocializ­must, nemcsak egyetért cél­jainkkal, hanem dolgozni, al­kotni is kész értük. Arra, hogy a KISZ együttmunkál­kodjon az ifjúsággal, sőt a társadalom egészével, kitű­nőek a lehetőségek: a társa­dalom figyelme az ifjúság felé fordult, széles körű ösz­szefogás van kibontakozóban az ifjúság jelenének és jö­vőjének megalapozásáért. Most már a KISZ-en múlik elsősorban, hogy miként él a lehetőségekkel, hogy munká­ját az fúj, nagyobb köve­telményekhez igazítsa. A Csongrád megyei ifjúkom­munisták küldöttértekezlete azért kiemelkedő fontossá­gú, mert évekre irányt szab az ifjúsági munkának a megyében és ezáltal a közel­gő kongresszus sikeréhez is hozzájárul. A beszámoló vitája Az élső felszólaló a vásár­helyi HÓDIKÖT KISZ-bi­zottságának titkára, Bánvöl­gyi Mátyásné volt, aki töb­bek között megemlítette, hogy náluk az alapszerveze­tek szükségesnek tartják a KISZ-tagság felső korhatá­rának megállapítását. Tóth Ferenc, a baksi Magyar— Bolgár Barátság Tsz főagro­nómusa felszólalása elején az ifjúsági törvényt mél­tatta, mint mondotta, az ab­ban foglaltaknál többet a fiatalok nem is kaphattak volna. A lehetőségeket, a bizalmat jó munkával kell viszonozni, a KISZ-esek a közömbösséget nem tűrhetik el, a közös munkához min­den fiatal politikai állás­foglalására szükség van. Ez­után a falun élő fiatalok életéről, helyzetéről beszélt és megemlítette, hogy az agrárértelmiség még nem ta­lálta meg helyét a falusi értelmiség körében, s ez vé­leménye szerint elsősorban pedagógusok elzárkózásán múlik. A következő felszó­laló történetesen éppen egy pedagógus volt, Szentesről, Ferwágner Péterné, aki nyomban vitába is szállt az előbbi megállapítással, és otthoni példával bizonyítot­ta, hogy náluk, az agrárér­telmiségek és a pedagógu­sok tudnak és akarnák is együtt dolgozni. Farkas Károly, a Tisza Bútoripari Vállalat KISZ­szervezetének csúcstitkára többek közt arról beszélt, hogy a csongrádi bútorgyár fiataljai egy olyan bútort terveztek, amellyel a fiatal házasok berendezkedését kí­vánják elősegíteni. Az egy szoba és konyha bebútoro­zására alkalmas garnitúra ára a szokásosnak mindösz­sze egyharmada lesz. A hódmezővásárhelyi Hézső Ferenc festőművész, a me­gyei pártbizottság tagja, a modern képzőművészet sze­repéről és a mártélyi kép­zőművészeti tábor munká­járól szólt. A KISZ Központi Bi­zottságának és Intéző Bi­zottságának üdvözletét Pe­tőházi Szilveszter adta át a küldöttértekezletnek. Mint hangsúlyozta, a VIII. kong­resszusra való felkészülés, és nyilvánvalóan maga a kongresszus is elsősorban arra szolgál, hogy mozgósít­sa az ifjúságot azoknak a nagyszerű feladatoknak az elvégzésére, melyeket pár­tunk X. kongresszusa tűzött ki. Dr. Vastagh Pál, a József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságának titkára három kérdést elemzett: a kongresszusi levéllel kapcso­latos viták tanulságait, az egyetem és a megye kapcso­latait és azokat a törekvé­seket, melyeket a fizikai dolgozók gyermekei tovább­tanulása érdekében fejtenek ki. Kijelentette, bármelyik üzemnek, termelőszövetke­zetnek szívesen segítséget adnának politikai vagy művelődési jellegű rendez­vényekhez. Azt is szívesen vennék, ha a népművelési tanácsadó és a sportszervek is olyan stúdiumokat szer­veznének az egyetemisták részére, melyeket később, tanárokként, pedagógusok­ként hasznosíthatnak. A JATE egyetemi előkészítő tanfolyamain eddig már 1200 hallgató vett részt, ,Az akció tehát feltétlenül sike­resnek mondható, éppen ezért nagyobb szükség vol­na szervezéséhez a KISZ koordináló szerepére. Pádár Lászlóné a szente­si úttörők munkájáról, éle­téről számolt be, majd Jtt­rátovics Aladár országgyű­lési képviselő, a Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgázterme­lő Vállalat szegedi üzemé­nek vezetője szólalt föl, és az ifjúsági törvényfől be­szélt, elemezte a benne rej­lő lehetőségeket. Mint mon­dotta, nálunk az ifjúsággal való foglalkozás nem kam­pányfeladat, a törvényt op­timistának, jövőbe tekintő­nek nevezte. Ezután Szetei József, a megyei KISZ-isko­la vezetője kért és kapott szót. Beszámolt róla, hogy az elmúlt négy évben javult az igények és a vezetőkép­zés munkájának összhangja, a téli és a nyári vezetőkép­zés, azok formája és tartal­ma fejlődött. Mivel a KISZ­vezetők jó vagy rossz mun­kája jórészt a vezetőképzés hatékonyságán múlik, igen fontos marxista műveltsé­gük növelése és ifjúságpoli­tikai szemléletük kialakítá­sa. Fazekas Erzsébet a ma­kói ifjúgárdisták üdvözletét tolmácsolta, majd Juhász József, az SZMT vezető tit­kára a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökségének nevében üd­vözölte a küldöttértekezle­tet. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mindig el­kötelezettek voltak az ifjú­ság iránt, a szakszervezet és a KISZ ma is együtt dolgo­zik, s különösen örvendetes, hogy milyen sok fiatal vál­lalt munkát az üzemi bi­zottságokban. Nagyistók Ka­talin, a csongrádi Batsányi gimnázium tanulója a kö­zépiskolások munkájáról, problémáiról beszélt, amit úgy summázott, hogy sok az elvi útmutatás, de kevés, a tartalmi segítség. A dél­előtti vita László Nándor­nak, a szakmunkásképző-in­tézetek megyei igazgatójá­nak felszólalásával zárult, aki nagy élettapasztalattal és még nagyobb szeretettel beszélt az Ifjúságról. A délutáni felszólalók so­rát Nemes Ildikó, a szege­di textilművek KlSZ-alap­szervezeti titkára nyitotta meg, aki természetesen el­sősorban a fiatal munkás­nőkről, azok örömeiről és gondjairól beszélt. Elmond­ta, hogy míg a független lá­nyok inkább a politikai és kulturális rendezvényekre mozgósíthatók, a náluk sok­kal elfoglaltabb asszonyok a termelési mozgalmakban vesznek részt szívesen. Nagy Katalin, a szegedi 600-as sz. ipari szakmun­kásképző-intézet növendéke annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatal szak­munkásokat nem becsülik meg kellőképpen az üze­mekben. Schröttner Antal,. a szentesi Kontakta alap­szervezeti KISZ-titkára azt fejtegette, hogy a KISZ-nek milyen szerepe van a fiata­lok sportolásában. Szűcs Istvánné felszólalá­sában a küldöttértekezlet je­lentőségét méltatta, mivel az elmúlt évek tapasztala­tainak reális összegezése jó ösztönzést adhat az újabb feladatok sikeres megoldá­sára. Beszélt a soron követ­kező KISZ-kongresszus új vonásairól is. Hevér László egyrészt az ifjúság szocia­lista nevelésének kedvező körülményeit elemezte, másrészt felhívta a figyel­met arra, hogy még sok he­lyen idegenkednek az önálló ifjúságpolitikától. Szenvedé­lyesen szólt a KISZ-ben végzett kommunista nevelés és pártépítés feladatairól. A KISZ Csongrád me­gyei végrehajtó bizottsá­ga: I Ferwágner Péterné, Hevér László, Kovács Katalin, Lékai Gusztáv, Nemes Ildikó, Oláh Miklós, Pádár László­né, dr. Sebe János, Szö­gi Béla, Tóth Ferenc, Varga Katalin, dr. Vas­tagh Pál, Zsiga Mária. A megyei KISZ-bizott­ság első titkára: Szögi Béla A KISZ Csongrád me­gyei bizottságának tit­kárai: Dr. Sebe János (agit. prop.), Oláh Miklós (szervező), Pádár László­né (úttörő). A KISZ VIII. kongresz­szusának Csongrád me­gyei küldöttel: Bagó János, Braun Gyula, Csillik Mária, Farkas Károly, Hevér László, Hézső Ferenc, Jenei Ilona, Joó Sándor, Kádár Erzsébet, Kovács Katalin, Kovács Zsu­zsanna, Kriska Pál, Mar­kovits Katalin, Matuska Jánosné, Mészáros Jú­lia, Mojzes Erzsébet, Nagyistók Katalin, Ne­mes Ildikó, Racs Piros­ka, Radnóti Klára, Rácz Edit, Schröttner Antal, Sebestyén Vera, Sípos Imre, Szabó Gábor, Sza­bó Gáspár, Szeles Lajos, Szögi Béla, Szűcs Ist­vánné, Tóth Ferenc, Tö­rök Judit, Trembeczki Károly, Varga . Katalin, dr. Vastagh Pál, Vesze­lovszky János, Veverka Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom