Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRIA!, EGYESÖLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT / LAPJA 61. évfolyam, 259. szám 1971. november 3., szerda Ára: 80 fillér Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉT 1971. NOVEMBER 3-RA, SZERDARA ÖSSZEHÍVTÁK. A POLITIKAI BIZOTTSÁG A NEMZETKÖZI HELYZETTEL ÉS AZ ÁLLAMÉLET TOVÁBBFEJ­LESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK MEGVITATÁSÁT JAVASOLJA. Küldöttségünk Moszkvában A magyar országgyűlés küldöttsége kedden, szovjet­unióbeli látogatásának befe­jező napján találkozott a szovjet parlament házelnö­keivel és állandó bizottsá­gainak vezetőivel. Délben országgyűlésünk küldöttsé­ge a Vörös téren felkereste a Lenin-máuzóleumot és koszorút helyezett el talap­zatán. Este a Szovjetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége díszvacsorát adott a magyar országgyűlés kül­döttsége tiszteletére, amely ma, szerdán délelőtt vissza­utazik Magyarországra. Kikola] PcdgornlJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Moszkvában — mint közöltök — fogadta az Apró Antal vezetésével a Szovjetunióban Járó magyar parlamenti küldött­séget Készülődés a LEMP kongresszusára Véget értek a LEMP já­rási, városi és kerületi kon­ferenciái, s kedden meg­kezdődtek a vajdasági párt­értekezletek. A közel 400 járási, városi és kerületi értekezlet össze­sen mintegy f)500 küldöttet választott a 19 vajdasági konferenciára, amelyek fel­adata a többi között megvá­lasztani a párt december 6­án kezdődő kongresszusának 1500 küldöttét. (Több mint 300 kongresszusi küldöttet a nagyüzemi pártszervezetek már megválasztottak.) A vajdasági pártkonferen­ciák sorát kedden a kato­wicei nyitotta meg. Ezen részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára is. Gierek a konferencia ple­náris ülésén beszédet mon­dott. összegezte a lengyel népgazdaság idei eredménye­it, s kiemelte, hogy a Poli­tikai Bizottság most döntő jelentőségűnek tartja az or­szág távlati fejlesztési prog­ramjának igen gondos, tudo­mányos kidolgozását. A népgazdaság fejlődése A KSH jelentése a három negyedévről A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 1971 há­rom negyedévében élénk volt a gazdasági élet. A szocia­lista ipar termelése a múlt év azonos< időszakához ké­pest öt szazalékkai emelke­dett. Az átlagosnál nagyobb volt a fejlődés a vegyipar­ban és a gépiparban, ahol 12, illetve hét százalékkal nőtt a termelés. E két ágazaton belül a kőolaj feldolgozás és a gyógyszergyártás, illetve a villamosgépipar és a közle­kedési eszközöket gyártó ága­zat termelése emelkedett a legdinamikusabban. Az ipari termelés növeke­dése az ágazatok többségé­ben teljes egészében a ter­melékenység javulásából adódott. Az ipar lényegében ugyan­annyi dolgozót foglalkozta­tott, mint egy évvel ezelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó, termelés 5,5, az egy teljesí­tett munkásórára jutó ter­melés pedig 6,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 1971 első három negyedé­ben a kivitelező építőipar (állami és szövetkezeti épí­tőipar) összesen körülbelül 13 százalékkal több építési-sze­relési munkát végzett, mint tavaly. Az egy építőipari munkásra jutó termelés mintegy 10 százalékkal emel­kedett. A termelés bővülésé­hez a termelékenység emel­kedése mintegy háromne­gyedrészben járult hozzá. Az építőiparban öt. ezen belül az építőipari vállalatoknál 3 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint tavaly ilyenkor. Január l-től szeptember 30-ig 22 ezer lakást ad­tak át, 3900-zal, vagyis 22 százalék­kal többet, mint egy évvel ezelőtt. Szeptember végén 52 ezer lakás építése volt fo­lyamatban, 7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időpontjában. A növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei az idei első három negyed­évben jobbak a tavalyinál. 1971 első három negyedévé­ben 23 százalékkal több me­zőgazdasági terméket, ezen belül 31 százalékkal több nö­vényi és 18 százalékkal több állati terméket értékesítet­tek, mint tavaly ilyenkor. Az év eddig eltelt idősza­kában a lakosság főbb for­rásokból származó pénzbevé­tele 9 százalékkal emelke­dett, ezen belül 7 százalékkal nőttek a munkabérből származó be­vételek, ami nagyobb részben az át­lagkeresetek emelkedéséből adódott. A foglalkoztatottak száma az idén csak kismér­tékben nőtt A kiskereskedelmi forga­lom 9 hónap alatt, folyó ára­kon számítva, 10 százalékkal emelkedett. Vegyesiparcik­kekből 14, élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 9, ruhane­műkből 5 százalékkal nőtt az eladás. A kiskereskedel­mi árszínvonal 1,5 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áruvásárlá­sok fokozódása mellett a ta­valyinál több szolgáltatást is igénybe vett a lakosság. Beruházásokra 1971 három negyedévében folyó ára­kon számítva J— a tavalyi­nál 20 százalékkal nagyobb összeget folyósítottak. A hazai igények kielégíté­sében ez évben is jelentős szerepe volt az importnak. Kilenc hónap alatt 21 szá­zalékkal több árut hoztunk be, mint a múlt év azonos időszakában. Az export az első negyedévi stagnálás után a II. és a III. negyedévben emelkedett. A vasút korszerűsítése Csongrád megyében Csongrád megyében a vas­útvonalak hossza meghalad­ja a 380 kilométert, s a te­lepülések közül 39 közvetle­nül kapcsolódik a vonalak sűrűsége, az összeköttetési irányok szempontjából ked­vező sűrűségű hálózathoz. Ami a minőséget illeti, már korántsem ilyen jó a helyzet: a 60 kilométeres engedélye­zett átlagsebességet csak a hálózat 45,5 százalékán lehet biztosítani, és sok a gyenge forgalmú, gazdaságtalan vas­útvonal is. A személy- és áruszállítás korszerűsítése éppen ezért Csongrád me­gyében is azoknak a kon­cepcióknak a jegyében ha­lad, amelyeket az 1968-as kormányhatározat hagyott jóvá. A kormányhatározat vég­rehajtása a Vasúti Tudomá­nyos Kutató Intézet által közreadott tervvázlat alap­ján indult meg a megyében. Az áruforgalom körzetesíté­sére, valamint a kis forgal­mú vasútvonalak megszün­tetésére vonatkozó terveket megvizsgálta a megyei ta­nács szállítási bizottsága is, majd megalakult a Csong­rád megyei Forgalomszerve­ző Munkabizottság, amely körültekintően dönt a körze­tesítésekről, megszünteté­sekről a szerint, hogy az elő­feltételek a forgalom más­fajta lebonyolításához adot­tak-e már, s a fuvaroztatók nem kerüínek-e hátrányos helyzetbe. A különböző vo­nalakat érintő vizsgálatok­. ról, az útépítések jelenlegi állásáról tegnap tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A Fábiánsebestyén—Ár­pádhalom szárnyvonalat ere­detileg már ebben az évben meg kellett volna szüntetni, de ehhez hiányoznak még a megfelelő utak, ahová át le­het terelni a személy- és áruforgalmat. Így, bár egy év alatt a MÁV majd két­millió forintot fizet rá a vo­nal fenntartására, csak jö­vőre lehet azt felszámolni. Ugyancsak a jövő év elejére készül el az az anyag, amely részletesen beszámol a sze­gedi kisvasút jövőjéről. Vé­get ért már többek között a Kiskunfélegyháza—Szeged —Röszke és a Szeged—Oros­háza vonal felülvizsgálata, amely a körzetesítés szem­pontjából foglalkozott ve­lük. Jövőre vizsgálják a Nagytőke—Hódmezővá­sárhely—Makó, 1973-ban az Újszeged—Makó—Mező­hegyes vonalat. A jelenlegi elképzelések szerint a MÁV három kör­zeti állomást alakít ki a me­gyében : Kiskundorozsmán, Makón, Hódmezővásárhe­lyen. öt, úgynevezett forga­lomfelvevő állomás lesz Apátfalván, Kisteleken, Kis­zomboron, Székkutason és Szőregen. Változatlanul vég. zl feladatát 11 állomás, vi­szont megszűnik 14. Ezek a tervek főként az áruszállítást érintik, de kihatással lesz megvalósulásuk a személy­szállításra is. Egyrészt azért, mert az áruforgalom csök­kenésével több energiája marad a vasútnak arra, hogy javítsa a személyszállítás színvonalát, másrészt pedig azért, mert — ahogy azt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által tegnap tárgyalt jelentés is kiemeli — a Vo­lán jól helyettesíti a meg­szűnő és egyébként sem ké­nyelmes vonatokat. A kis­vasutak romantikája helyett kényelmet és gyorsaságot kapnak az utazók". Novemberi tudósítások a Szovjetunióból Gyárak, hidak, kőolajvezetékek — Távol-Keleten H Északon, Ukrajnában, vagy a Kaukázusban. Moszkvában és Jerevánban. Lakóhazak és iskolák, vegyi gyárak, új városok, öntözőrendszerek, gátak, sportpaloták, tudomá­nyos intézetek, vízi erőművek, bányák épülnek ott, ahol évszázadokig kietlen földek voltak, és ott, ahol hagyo­mánya van az iparágnak, a művészeteknek. A Szovjet­unióban most folyó nagy építkezésekből, létesítmények­ből mutatunk be néhányat, a nagy ünnep, november Zj előtt. Városok, gyárak, lakótelepek, öntözőrendszerek, erőművek épülnek az évszázadokig kietlen Szibéria földjén. Most napirenden szerepel a nyugat-seibériai kohászati kombinát bővítése, Üj nagyolvasztót, előkészítő üzemeket csatolnak a kombináthoz A dagesztáni OSZSZK a nagy természeti ellentétek hazája. Az 50 ezer négyzetkilométeres területen emelkednek a Kaukázus fenséges hegyvonulatai, és itt a Kaspi-tcnger partvidéke. A táj változatosságát követik stílusukban a köztársaság modern építkezései. Képünkön: a főváros 800 személyes színháza és hangversenyterme Még a VIII. ötéves tervben (1966—70) épült és kezdte meg üzemelését a dzsambuli szuperfoszfátgyár. Egy évvel ez­előtt került a földekre a gyárból az első tonna műtrágya, az idén az egész ország területére szállítanak szuper­foszfátot

Next

/
Oldalképek
Tartalom