Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1971. NOVEMBER II. A büntető törvénykönyv módosításáról Dr. Korom Mihály tájékoztatója Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter szerdán az Oszágház delegációs termé- • ben tájékoztatta a sajtó képviselőit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésen alkotott 28. számú törvényerejű rendeletről, amely módosította és kiegészítette a büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Dr.- Korom Mihály tájékoztatójában egyebek között elmondotta: Szilárd meggyőződésünk, hogy az elfogadott módosítások és kiegészítések jól szolgálják majd büntetőpolitikai céljainkat. Megállapíthatjuk, hogy a BTK 10 évvel ezelőtti megalkotása óta a törvényesség, a közrend és közbiztonság megszilárdítása terén számottevő eredményeket értünk eL Az eredmények azonban , nem minden terUleten kielégítőek, számos nehézségünk és gondunk van még, egyes területeken pedig egyenesen roszszabbodás következett be. A BTK egyes intézményei, a szabályozások egyes megoldásai nem eléggé hatékonyak. A tapasztalatok szerint a bűnüldözés hatékonyságának növeléséhez a jelenléginél differenciáltabb eszközökre és módszerekre van szükség és arra, hogy ennek következtetéseit a törvényalkotás is levonja. — Jelenlegi büntető tőrvényünk minden bűncselekményt egységesen bűntettnek nevez. A novella szakít ezzel a gyakorlatban be nem vált megoldással és a bűncselekményeket a társadalomra veszélyességük súlya szerint bűntettekre és vétségekre osztja fel. A társadalomra legkisebb lókban veszélyes cselekményeket továbbra is a szabálysértés elnevezéssel illetik, azokat a Szabálysértési Kódex tartalmazza. — A TVR módosítja és kiegészíti büntetési rendszerünket is. A halálbüntetésnek, mint kivételes büntetési nemnek fenntartását — a legsúlyosabb bűntettek esetében — változatlanul indokoltnak tartjuk. Mint ismeretes, halálbünte-. tés végrehajtására nálunk évente csak néhány esetben kerül sor, nagyon súlyos és kegyetlen rablógyilkossóg tetteseivel szemben, amikor az állam büntető ' hatalmának ilyfen érvényesítését az elkövetés súlya, az elkövető személyi körülményei, az elkövetés kegyetlensége, elvetemültsége indokolja, tehát amikor a tettest fizikailag is ki kell iktatni a társadalomból. Most azonban a TVR a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények körét szűkíti és nem teszi lehetővé ezt a büntetést a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek esetében. Társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt hazánkban már nagyon régen nem is szabtak ki halálbüntetést. , Mindez azonban nem azt jelenti, mintha mi a társadalmi tulajdon védelméről, annak fosztogatói, a rablók, csalók, tolvajok, sikkasztok, szigorú büntetőjogi felelősségre vonásáról lemondanánk. Éppen azt akarjuk, hogy az ilyen emberek megbüntetése, a társadalom viszszás jeleríségei elleni büntetőjogi harc még következetesebb legyen a jövőben is. — A TVR ismét bevezeti az életfogytig tartó szabadságvesztést azoknál a bűncselekményeknél. amelyeknek elkövetése esetén a törvény vagylagos büntetésként a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a szabadságvesztés jelenlegi leghosszabb tartama (15, illetve 20 év) enyhe, a halálbüntetés kiszabása és végrehajtása pedig szükségtelenül súlyos büntetés lenne. A novella — a gyakorlati tapasztalatok értékelése alapján — módosítja a büntetés végrehajtására vonatkozó börtönfokozatok elnevezését is. Az eddigi szigorított börtön, börtön, szigorított büntetésvégrehajtási munkahely és büntetésvégrehajtási munkahely elnevezések helyett bevezeti a fegyház, a szigorított börtön, a börtön és a fogház • megjelöléseket. Bizonyos, hogy az új elnevezések, illetve a régi elnevezések részbeni visszaállítása mindenki számára közérthetően és világosan fejezik ki a tartalmi különbségeket is.. Lényeges új rendelkezéseket tartalmaz a novella a feltételes szabadságrabocsátás eddigi szabályainak módosításával. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy a szándékos bűncselekmény miatt elitélt a. jövőben csak akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a kiszabott büntetésnek legalább háromnegyed részét letöltötte; A BTK ezt már a büntetés kétharmad részének kitöltése után lehetővé tette. A * kétharmados kedvezmény lehetősége csak a gondatlan bűncselekmények elkövetőinél * marad meg. A szándékos bűncselekmény elkövetőivel szemben hozott szigorítás azon a tapasztalatai megállapításon alapul, hogy a társadalom érdeke megkívánja: akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt ítél el, az általában töltse is le a kiszabott büntetést, és csak igen jó viselkedés, ' kiemelkedő munka esetén részesüljön abban a ' kedvezményben, hogy a büntetés háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsáthassák. A továbbiakban hangsúlyozta: — Figyelemmel voltunk azokra a követelményekre is, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer reformja hozott "magával. Elhagytuk azokat a rendelkezéseket, amelyek a korábbi centralizált gazdasági vezetés megváltoztatásával idejüket múlták. Az új szabályozás pontosabb jogi alapot teremt a gazdasági visszaélések elkövetőinek szigorúbb és következetesebb felelősségre vonására. Ezt szolgálják például az árdrágítással, a vásárlók megkárosításával, a rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos űj szabályozások, a vesztegetés tényállásának korszerűbb meghatározása is. A rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos eddigi rendelkezéseket kiterjesztjük az olyan mezőgazdasági terményekre is, amelyek minőségi követelményeit kötelező állami szabvány írja elő. A törvény ezután a rossz ipari termékeknél a használatba adást is bünteti. Ez elsősorban az építőiparra vonatkozik. Az építőipari tevékenység természetesen eltéréseket mutat a többi fajta ipari tevékenységtől, ezért az úgynevezett garanciális javítások forgalomkörébe tartozó hiányosságok miatt ezután sem büntetőjogi szankciókat" alkalmazunk. — Sok gondot okozott a vesztegetés. a „kenés" a „kéz kezet mos" üldözése — nemcsak a leleplezés nehézségei miatt, hanem azért is, meri; a gazdasági vesztegetésnél a törvény csak azt büntette tettesként, aki kötelességének megszegéséért előnyt kért, követelt, vagy elfogadott. Most kiegészül a rendelkezés azzal, hogy tettesként követi el a bűncselekményt az' is, aki ígér ilyen előnyt, illetve az állami szervnél, szövetkezetnél stb. tisztséget betöltő személyt kötelességének megszegésére ipdítja, vagy erre törekszik. De kiegészül a törvény úgy is, hogy a befolyással való üzérkedést nemcsak a hivatalos személyeknél való érvényesítéssel lehet elkövetni, hanem állami vállalatoknál, szövetkezeteknél beosztásban levőkkel kapcsolatban is. Ezek az új rendelkezések szoros kapcsolatban állanak a közéleti tisztaság megóvásához fűződő társadalmi érdekekkel. A méltányos haszon fogalmával szakítunk, ezzel szemben az új rendelkezés szerint árdrágítást követ el, aki „ ... hatósági ár hiányában az áru árát ügy, vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magába". A törvényerejű rendelet átfogóan szabályozza és jelentősen módosítja a közlekedés körében elkövetett bűncselekményeket.1 A bűncselekményeknek minősülő esetek körét a reális, a társadalom védelme érdekében valóban indokolt körre szűkíti. így kizárja az úgynevezett koccanásos balesetek büntetőjogi üldözését. Ugyanakkor, mivel a kevésbé súlyos cselekmények szabálysértésnek • minősülnek, indokolt volt felemelni a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság összegét is. (3000 forinttól 5000 forintig, illetve 1000-ről 3000-re, valamint 200-ról 500-ra). A közlekedési bűncselekmények miatti eljárás árnyaltabbá tételét szolgálja az a rendelkezés is, hogy önálló mellékbüntetési nemként kerül bevezetésre a járművezetéstől való eltiltás. Szigorúbb lesz ezután a gépjárművek ittas vezetéséért kiszabható büntetés, és bűncselekmény lesz az italos állapotban történő kerékpározás, valamint lovas kocsi ittas hajtása is. — Hatályon kívül helyezi a novella a jogtalan hasznalátót, amelyet az autótulajdonosok oly sokat bíráltak. A jövőben az eddigi jogtalan használat lopásnak minősül. Az új novella magában foglalja azokat a rendelkezéseket is, amelyek általunk is ratifikált nemzetközi egyezményekből következnek. Ezek a háborús és-az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról, a kábítószer egyezményről, valamiiit a légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének elnyomásáról szóló rendelkezések. Dr. Korom Mihály befejezésül elmondotta, hogy a BTK-t módosító novella 1972. január elsején lép hatályba, s annak alkalmazására megfelelően felkészülnek a bűnüldöző és az igazságszolgáltató szervek. J A Szegedi Házgyár *építésében meghatároztak fordulópontokat, hogy sikerüljön az egy évvel korábbi befejezés. Ilyen volt 1969. december 31-e, amikorra befejezték a gyártócsarnok külső munkáit, „lezárhatták" az épületet, hogy télen is dolgozhassanak az emberek a belső alapozásokon és egyéb belső kőművesmunkákon. A másik fordulópont 1970. augusztus 20-a volt, erre 3z időre a nagycsarnok „padlókész" állapotba került, amely előfeltételét jelentette a csarnokon belőli technológiai szerelés megkezdésének. A harmadik fordulópont a múlt esztendő vége volt, amikorra elkészült a trafóépület, a kazánház, üzembe helyeztek egy gázfűtésű gőzkazánt, és biztosították a szükséges energiát. S végezetül az idei esztendő közepe jelentette a negyedik főbb határidőt: minden álljon készen arra, hogy elkezdhessék a gyártási próbákat. ban a három házgyár: Győr. Budapest III-as számú és a szegedi epítésében vesz részt, előtte pedig Bulgáriában dolgozott egy házgyár szerelésénél. JOL SIKERÜLT A határFEJGIN időket ERNSZT betar- ' tották. Sikerült a közreműködő vállalatok között olyan együttműködést megteremteni, hogy mindenki vállalta a korábbi határidőt. Vállalták a szovjet partnerek is, hogy előbb szállítják a gépeket, berendezéseket. Volt olyan időszak, amikor nyolc szovjet szakember végezte és irányította a szereléseket. A csoport vezetője Karazin Alekszander gépészmérnök volt, a villamossági berendezéseket és különféle automatikákat Fejgin Ernszt villamosmérnök szerelte, s ő tanította be a magyar szakmunkásokat is. Fejgin mérnök szimpatikus fiatalember, amit talán legjobban az bizonyít, hogy a házgyári építkezésen minden dolgozóval jó barátságban* van. Szmolenszkben született, jelenleg egy moszkvai tudományos intézetnek a munkatársa. — Már öt esztendeje távol vagyok Moszkvától, és a munkahelyemtől. Éppen Ideje lesz, hogy hétfőn, november 15-én visszaköltözzem. Kislánya, aki tizenhárom éves, már odahaza várja őket, előbb haza kellett utaznia, hiszen a tanítás Moszkvában is szeptember elsején kezdődik. S van egy kisfia is Fejgin mérnöknek, a két és fél éves Mihail, a kis Misa, aki itt született Magyarországon, Budapesten. A szovjet szakemberrel hosszan beszélgettünk munkájáról s a házgyárakról. Elmondta, hogy hazánkKiderttl szavaiból — ^ különben meglehetősen jól érti nyelvünket —, hogy a Szegedi Házgyár nem tartozik a nagy teljesítményű üzemek közé. „Ennél a budapesti és a győri is nagyobb, nálunk a Szovjetunióban pedig kétszer, háromszor ekkora* kapacitású házgyárak dolgoznak. Ez a szegedi gyár évente 90 ezer négyzetméter alapterületnek megfelelő lakásokat képes előállítani." Körülbelül 15—20 szovjet gyár szállított valamilyen berendezést, gépet a Szegedi Házgyár építéséhez. — Mivel nagy tapasztalata van már a házgyárak építésénél. mi a véleménye a szegediről ? — Ez egészen jól sikerült üzem, nem. csupán -a gépei és a berendezései kiválóak, hanem szemre is szép a házgyár. A magyar szakemberekkel, munkásokkal jól megértettük egymást, semmi problémánk nem akadt. A Lajos bácsi is sokat segített nekem — mondja, amikor belép az irodába Szilágyi Lajos művezető. A szerelést irányító szovjet mérnök szerint a házgyár gépei kiválóak, s kezelésüket jól elsajátították az új dolgozók. S hogy sikerült egy évvel korábban befejezniük a munkát, arról így vélekedik: — Nem zavarta semmi a munkát. Mi is időben elküldtük a technológiai berendezéseket, és az építő partnerek minden esetben betartották a határidőket. Aki olyan hosszú ideig él Szegeden, mint Fejgin Ernszt, az egy kicsit szegedivé is válik. Barátunk nagyon megszerette a Tiszát és a Marost, ahová gyakran eljárt horgászni. Több jó barátot szerzett, életre szóló ismeretségeket kötött. A házgyári és szakmabeli kollégáin kívül barátai között említi Dér Endre szegedi írót, akivel sokat beszélgettek a Teleki utcában. Szilágyi Lajos mosolyogva emlegeti munkakapcsolatuk néhány epizódját. „Ha valami olyasmit kért a mérnök elvtárs, amit azonnal nem tudtam teljesíteni, egyszerűen a fejemet ingattam, hogy nem értem, küldje a tolmácsot. Persze tolmács nem volt a közelben. Néha aztán visszakaptam én is Fejgintől a kölcsönt." Az építkezés művezetője nem győzte hangsúlyozni, hogy 1969 elejétől, amióta elkezdték a munkát, állandóan zöld' utat kaptak. Az emlékezetes Tisza völgyi árvízveszély idején hónapokig a gáton dolgoztak a vállalat emberei, és ott volt igénybe véve a géppark jelentős része is. A házgyár építői és az ott nélkülözhetetlen autók, munkagépek azonban felmentést kaptak. 'Anyaghiányra sem panaszkodtak soha. Szilágyi Lajos mondja: — Azzal nyertük meg a csatát, hogy tudtunk önállóan cselekedni és gyorsan dönteni. Ugyanis a terveket nem kaptuk meg előre, hanem folyamatosan érkezett. Ha itt-ott volt is kisebb súrlódás, vagy „zűr", nem vártunk felsőbb utasításra, egyeztető tárgyalásokra, hanem a saját szakáll unitra intézkedtünk. A Frank-brigád tagjai is arról beszélnek, hogy milyen jól stimmeltek a határidőkkel. „Bár gyakran csak egynapi vagy félnapi előnyük volt egymással szemben, de az adott szót betartottuk." Igen, könnyű úgy a teljesítés, ha tartják az adott szót. A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, akár Frank Péter, Barna István, Buknicz István vagy Tóth Ernő szocialista brigádját említjük, ott az adott szó „törvényerejű". S hiába garantálnak a felettesek zöld utat egy beruházásnak, ha nincs fedezete az adott szónak. Gazdagh István Szénhidrogén-kutatás A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem áj olaj- és gázlelöhelyek után kutat Szolnok megyében. A munka irányítására külön kutatóegységet hívtak életre Szolnokon. Az egység szakemberei, fúróbrigádjai máris jelentős eredményeket értek el. A Nagykunság kisújszállási körzetében olyan gázmezőre bukkantak, amely hozzávetőleges számítások szerint több mint kétmilliárd köbméter készletet tartalmaz. A fogászati hónap keretében A Vöröskereszt pályázata úttörőknek Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ irányításával a Magyar Vöröskereszt november 8. és december 4. között, a fogászati hónap keretében pályázatot hirdet az általános iskolák úttörőinek. A kérdés: a pajtások közül ki tesz legtöbbet fogainak megvédéséiért, ápolásáért? A pályázatra — a korábbi gyakorlattól eltérően — a kisdobos- és az úttörőőrsök nevezhetnek be. Az őrsökhöz, tehát az iskolákba, rövidesen eljutnak azok a lapok, melyek a pályázaton részt venni kívánók számára különböző feladatokat tartalmaznak. Többek között az őrs valamelyik tagja által vagy a közösen készített rajznak tartalmaznia kell: mit tegyünk annak érdekében, hogy egészséges foga legyen mindenkinek. Plakáttervet, fantasztikus rajzot, karikatúrát lehet eljuttatni december 10-ig a Vöröskereszt Csongrád megyei szervezetéhez, Szegedre, a Tábor utca 2. szám alá. A nyerte sek díjainak kiosztására még decemberben sor kerül. A pályázat nyerteseit értékes ajándékkal jutalmazzák majd, így például fényképezőgép. sportfelszerelés, táskarádió talál majd többek között gazdára.