Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1971. NOVEMBER II. Az algyői olajmezőről az elmúlt években sok írós, riport, sőt könyv jelent meg. Sokszqr figyelt rá az ország, különösen a kutkitörés okozta veszély óráiban, egy fokkal melegebben, érzékenyebben. Mindössze hatéves az algyői olaj — egy kisiskolás minden adottságával, lehetőségével, durcásságával és önfejűségével együtt. Barakktábor és felkiáltójel Érdekes emberek élnek, dolgoznak az olajkutak, gázvezetékek, fúrótornyok árnyékában. Fiatalok is, öregek is, tanultak is és kétosztályt-jártak is, bennszülöttek is és az ország legtávolabbi falujából idevándorlók is. Éppen ezért rettenetesen nehéz feladat lenne ennek a sokrétű csoportnak kulturális szintjét, lehetőségét, valóságos állapotát mégesak nagy vonalakban felvázolni is. De jelzések, vélemények ütköztetésére vállalkozhatunk. — Az olajosok tábora nemcsak nagyon vegyes — mondja az üzem vezetője —, hanem nagyon szétszórt. Különböző, egymástól távoleső munkahelyeken dolgoznak. Munka után pedig szétszé-' lednek, legtöbbje bent lakik Szegeden, kis töredéke az algyői barakktáborban. Akik bent élnek Szegeden, ott kaptak lakást, oda kötődnek, azoknak a kulturális szórakozási lehetőségek széles skálája biztosított. A nehezebb ügy a barakktábor! Kemény, megerőltető munkát végeznek az itt dolgozók, legtöbben az Időjárás viszontagságainak - naponként kitéve. Nem csoda hát, ha ezek a Szabolcsból, Zalából és más messzi vidékekről idejött, meglett emberek munka után pihenni vágynak, nem népitánc csoportban vagy Irodalmi színpadon akarnak szerepelni. Munka után egy jóllakásra éheznek, néhány korsó sörre, vagy nagyfröccsre szomjaznak, és ha mindezek mellé még megy a lap a snapszerpartln, akkor jól végződik a nap. Nemegyszer a megszokottnál több nagyfröccs lecsúszik torkukon, ez sem titok, és ilyenkor lendül az ököl — Évi hétezer forintot használhatunk kulturális célokra — az szb-titkár mondja — hétezer forintot a szocialista brigádok támogatására és ha ide tartozik, néhány ezer forintot a közösen szervezett családi ünnepségekre. Mire költjük? Hogyar. tudjuk beosztani? Mire jut ebből a pénzből? Hat mincnégy színházbérletünk van, de legtöbb előadás alkalmával nem tudjuk szétosztani. Nincs aki elmenne, s szervezett programjainkat akár bent Szegeden, akár itt Algyön rendezzük, 3zégyelnivalóan kevesen látogatják. Azt hiszem, az elsődleges feladat, ennek az érdektelenségnek a megszüntetése És az igény, a minimális felébresztése az emberekben. A barakkokban lakóknak üzemi könyvtár áll rendelkezésükre. Brigádkezdeményezése született, heti két alkalommal lehet kölcsönzni a mintegy 800 kötetből. Nyolcvan-száz olvasója van a könyvtárnak, ezek közül vajmi kevés a rendszeres kölcsönző. — KISZ-szervezetünknek jól működő klubja van Szegeden — mondja egy fiatal olajos. — Minden szerdán program várja a fiatalokat. Szó esik mindenről, vetélkedőt rendezünk, irodalmi öszszeállításokat hallgatunk, meg zenét, politikai előadások hangzanak el. Megtaláljuk, ami bennünket érdekel. Rendelkezésünkre áll Szeged összes kulturális intézménye és szórakozási lehetősége a mozitól a könyvtáron keresztül a bárokig. Olajbányászok a faliképen Most épül, alakul az algyői mező új központja, az irodaház, az óriási ebédlő. Az ebédlő fal£n hatalmas falikép — olajbányászok, kutak, Csövek dekoratív világa. A munka nagyságának szépsége, ereje, harmóniája. Festmények az üzemvezető irodájában. Mementóként ágaskodó oszlop a 168-as kút helyén. Mindegyik alkotás Baranyó Sándor szolnoki festőművész munkája. Mintha a szegedi képzőművészek előtt lezárták volná a sorompót! A szakszervezet régebben támogatta anyagiakkal is a brigádok fehér asztal melletti rendezvényeit, magyarul és általában a kollektív lerészegedéseket. Ezt az öszszeget ma a könyvtár fejlesztésére, színházbérletek számának emelésére, szervezett programokra fordítják. Nem sok sikerrel. Ezeknek az embereknek, akik legtöbbször holdfáradtan kerülnek haza a munkából, különleges csatornákon — a legegyszerűbbeken — kell közvetíteni a kultúra elengedhetetlen alapjait. A környezet kulturáltságával, a rádióval, a televízióval, soksok újsággal, folyóirattal. S ezt nagyon jól látta meg az olajosok vezetősége. Minden barakkban rádió, televízió, újság. Ez az alap, az első lépcső. Eljön az idő, amikor kocsmázás helyett a majdan felépülő munkásszállás klub ját választják, kártya helyett ft televíziót, s mellette maradnak a focimeccs után is, és végignézik a színházi előadást. Nagyon hosszú út ez. A termelés mindennapos feladatai mellett, az állandóan leselkedő veszélyek között, az élet és munkakörülmények alacsoqy szintjén minden lépcsőfok óriási erőfeszítéseket igényel. Nem várhatunk csodákat. Az olajmezőn is lesz, egyre jobban éhe nemcsak a kenyérnek, pénznek, kocsmának, de a Szónak is, a Szépnek is. Tandi Lajos Hétezer forint Ágaskodik a kérdés: mit lehetne tertni? hogyan lehetne jobban? Fogatosok KRESZ-vizsgája Rendelkezés értelméiben vizsgát kell tenniök KRESZból a lófogatok hajtóinak is, akik rendszeresen részt vesznek közúti közlekedésben. Épp a magas követelhlény növeli értékét annak a KRESZ-vizsgának, mely Tiszaszigeten zajlott le Az újszentiváni Magyar— Csehszlovák Barátság és a tiszaszigeti Búzakalusz Tsz 75, többségükben idős gazdája — fogatosok — vizsgáztak négyheti szorgalmas tanulás után. Közülük 71-en bizonyították, hogy jól elsajátították a korszerű közlekedés rendjének ismereteit. A szép siker elérésében nagy érdeme van Papp Gábor rendőr őrnagynak, a megyei közlekedésrendészet főtisztjének, aki négy héten', keresztül nagy hozzáértéssel tanította a két falu szövetkezeti fogatosait. Történt a határ mentén Hivatástudat és kötelesség — Esetek — Tizenöt éve teljesítek szolgálatot a határőrségnél. Itt lettem hivatásos katona meg párttag is. Mindkettőnek őszintén örültem, és ma is büszke vagyok rá — mondta Buruncz József határőr főtörzsőrmester, mikor a hivatástudatról beszélgettünk. — Szivem mélyéből mondom — folytatta —, hnegszerettem a katonai pályát, a határőréletet. Eddig soha nem csalódtam, és elégedett vagyok. 1964-ben kaptam lakást. A fizetésemből a családomnak szép és jó életet tudtam biztosítani. Buruncz József jól ismeri a hivatással járó kötelességét. Szorgalmas és fegyelmezett. Számtalan elismerést, dicséretet kapott már parancsnokaitól. A belügyminiszter a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki. Megérdemelten, mert 86 bűnözőt fogott már el. Sokat járőrszolgálatban, a legtöbbet azonban autóbuszon és vonaton. • — Az elfogások közül négy esetet sohasem felejtek el -*- meséli. — Jelzés érkezett az őrsre, hogy idegen személyeket láttak a kunhalmi vasútállomáson. A lakosok igazoltatni akarták őket, de elszaladtak. Pontosan öt óra telt el, mire a kutyát nyomra tudtam tenni. Hideg volt és esett az eső. Két és fél órába telt a nyom „kidolgczása". Tizennégy kilométeren át üldöztük a határsértőket. Nemcsak én, de a kutya is nagyon elfáradt már, annyira, hogy Dorozsmán össze is esett, öt-hat perc múlva azonban felugrott és futásnak eredt. Alig tudtam viszszatartani. A dorozsmai turistaszálló mellett, egy barackosban lapult a két határsértő. Az állatot annyira Igénybe vette az üldözés, hogy néhány napig még enni sem tudott. Guba, tgy. hívták a kutyát, kiváló munkát végzett. Az eset előtt nem hittem volna, hogy hidegben, esőben, több órás nyomon éS nagy távolságon el tudja, fogni a határsértőt. •'• V \ r . ' — A másik emlékezetes eset ugyancsak Guba ragyogó teljesítményéhez fűződik. Á határtól pt kilométerre idegen személyt látott egv tanyai lakos. Razziázt'unk. A határsértő egy burgonyatáblán is keresztülhaladt. Nyomát azonban összeta^rsták a szomszédos őrs katonái. A bejelentést tevő személy valahogy mégis felismerte ez idegen nyomait. A kutya az összetaposott terepen is követni tudta a határsértőt, majd a határtól kétszáz méterre elfogtuk. A dolgunkat nehezítette, hogy az idegen több száz méteren át kúszott, és a maga mögött hagyott vadkendert is felállította, hogy ne tudjuk követni az útját. Nagyon csodálkozott a bűnöző, mikor Guba mégis megtalálta. * — A harmadik eset folytatja Buruncz József — re3 génybe is beillene. Az E—5ös úton történt. Két jól megtermett férfi közeledett felém. Egyedül voltam. Megállítottam az idegeneket és az igazolványukat kértem. Nem beszéltek magyarul, nem értettek meg. A zseblámpám fényénél mutogatva kérdeztem, hogy van-e útlevelük, de válasz helyett futásnak eredtek.. En pedig utánuk. Két-háromszáz métert futhattunk, mikor elértem egyiküket, a nyakába ugrottam, majd letepertem a földre. A másik férfi közben elmenekült. Csak másnap fogtuk el a HoltTiszánál. Kiderült, kogy már Magyarországra is illegálisan jöttek. Lengyelek völfak. — A negyedik eset vonaton történt. Egy rendőr elvtárssal voltunk szolgálatban. Munkánkat összehangoltuk és ez volt a szerencsénk. Egy négyfős galerivel találtuk magunkat szemben. Disszidálni akartak. A végállomáson ketten is alig tudtuk „összegyűjteni" a csavargókat. * Biztos, hogy a nyolcvanhat elfogásából még sok érdekes esetet feleleveníthetett volna Buruncz József, a munka azonban sürgette. Szolgálatba indult. Terveiről csak annyit mondott. — Ügy szeretném végezni a munkám ezután is, mint eddig vagy még jobban. Gazsó Béla Régészeti kutatás archeomágneses módszerrel A Balaton vidékén egyre több olyan régészeti lelet kerül felszínre, amely évszázadokkal ezelőtt tűz martaléka lett, és a kutatóknak a maradványokból kell megállapítani a tárgyak eredetét Tűz égette például a fenékpusztai, egykori római erőd jó részét. Nemrégen a római pékség kemencéi és gabonatároló hombárai, számos növényi maradvánnyal, égett állapotban kerültek elő a kutatóárkokból. Tihanyban is hasonlóan hamu közül kellett kimenteni az egyik halomsír alól a 2500 évvel ezelőtti, fejedelmi temetkezés tárgyi'emlékeit. A leletek kormeghatározásának pontosítására érdekes módszert dolgozott ki dr. Vzsoki András, a Tihanyi Múzeum igazgatója. A múzeúm. együttműködve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai tanszékével, és a Geofizikai Intézet tihanyi obszervatóriumával, archeomágneses kutatással állapítja meg a legújabb leletek korát. A föld mélyén levő anyagok északi pólusai ugyanis rendszerint elmozdulnak eredeti helyükről. Nagyobb tűz hatására, 700—720 hőfok fölött a magnetitszemcsék azonban mindig észak-déli Irányt vesznek fel. A thermoremanens mágnesezettségú tárgy, amely a hő. hatására felvette az észak-déli irányt, egyben jelt hagyott a tűz pon-. tos idejéről. A régészek ezért mintákat vesznek fel, és megmérik a tárgy jelenlegi elhelyezkedési irányát is. A minta és a jelenlegi térbeli elhelyezkedés különbségéből meg tudják állapítani a lelet pontos korát. GALGÓCZI ERZSÉBET PÓK- , , HALÓ — Egyszer fiatalkoromban mulattunk a Zöldkoszorúban — mondja elgondolkozva Géza. — Féldeciket ittunk. A barátaim engem bíztak meg, hogy számoljam a fogyasztást. Én minden körnél kitettem magam élé egy szál gyufát No, fizetésre került a sor. A főpincér négy körrel kevesebbet számolt. Tudja, hogy történhetett ez, Andris bátyám? Én tévesztettem el. Amikor rendeltünk, akkor is kitettem a gyufaszálat az asztalra, s amikor kihozták, akkor is... Előfordul az ilyesmi — teszi hozzá elnézően. — Velem még soha nem fordult elő — mondja megbántottan az öreg. . Géza felül a motorra, mint algi befejezte a beszélgetést. Kemény a hangja, amikor visszaszól: — Andris bátyám, ez nagyon súlyos dolog. Egy agronómust megvádolni azzal... Nézze — mondja szelídebben — a legközelebbi szállításkor kivisz valakit. Mondjuk, az öreg Pintért És egymástól függetlenül mind a ketten számolják. Ha akkor is úgy tapasztalják... nos, akkor... — Te tudod, Géza, — mondja sértetten az öreg. Géza berúgja a motort, s a kukoricát dühösen hajítja el a markábóL — Az anyja szentségit! Ifjú Zsuppán, a csősznek a fia 30 éves, bikaerős, indulatos férfi. Diszpécser volt a Vagongyárban. Niklai Géza hívta viAza a téeszbe elnökhelyettesnd*, mert töbDször megrótták, {íogy rossz a vezetőség „szociális összetétele". Miután a téeszirodán végighallgatja az apját, felveszi a telefont s beleszól. — Kapcsolja a Megyei Rendrőkapitányságot. Sürgős. — Beleordít. — Persze, hogy életveszély! Mit gondol, szórakozom? ... Várok. — Visszateszi a telefont, tűnődik. — Én megértem, nem szívesen hisz el ilyesmit az agronómusáról, no de... látatlanban az ellenkezőjét sem kellene elhinnie! Alig ismerjük! Egy éve van itt, ennyi idő alatt nem lehet egy idegent megismerni ... Csöng a telefon, fölkapja. — Halló! Itt Zsuppán elnökhelyettes. Mezőfenék ... Jó napot, hadnagy úr. Egy bejelentést szeretnék.,. — Int az apjának, hogy nyújtsa oda a menetlevelet. — Arra kérem, tartóztassák fel és ellenőrizzék az Y 45-69 rendszámú teherautót. Alapos okunk van feltétlezni, hogy lopott holmit szállít.. 1 Igen, tőlünk ... Fél nyolckor indult, még nem ért be a városba... Köszönöm. Szabadság. Leteszi a telefont, nyugodtabb. — Menjen papa, feküdjön le. Most már megtudjuk az igazat. A falusi főutca, amelyen a műút vezet keresztül, inkább villanegyedhez, mint a régi értelemben vett faluhoz hasonü't. Négyablakos, verandás házak, cifra, kovácsoltvas-kerítések. Üvegfalú buszváróterem. Presszó, gázpalack-cseretelep, gázolajtöltő iíllomás, modern tejcsarnok. A húsbolt előtt hosszú sor áll asszonyokból. Gézának napközben „életveszélyes" ezen az úton végigmenni, mert lépten-nyomon megállítják, szinte lehúzzák a motorról. Látszólag boszszankodik ezért, valójában azonban nagyon élvezi. A fűszer-csemege előtt teherautóról rakodják a zsemlyét, kenyeret. •' — Géza — állítja meg egy fiatalasszony, karján bevásárlószatyor. — A kislányom jövőre érettségizik, nem tudnád odavenni az irodára? — Jövőre? — mosolyog Géza. — Hol van az még Irénke? A kocsma előtt söröshordókat rakodnak teherautóról. A fehérkötényes, kövér csapos köszönést int Gézának. Géza odakanyarodik. — Panaszkodnak az emberek, Gyuri, hogy sosincs nálad sör, mire hazaérnek a majorból. A csapos széttárja a karját. * — Elfogy, Géza. — Mért nem teszel félre egy hordóval? — Tiltja a szabályzat. — Te Gyuri — ezt Géza komolyan mondja, de tréfának szánja — nyitok szemben egy halászcsárdát, ott mindig lesz sör is, aztán megnézheted magadat. • (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a petőfitelepi buszokról A helyi autóbuszjáratok második kisközpontja Petőfitelepen van. Innen a hússzal kezdődő számú buszok indulnak. 0 Járatai? Mindössze kettő van, a 20-as és a 2l-es jelű. A Fő térről indulnak és érkeznek, közös az útvonaluk a Gábor Áron utcában, a Szilléri sugárúton és a Római körúton is. A 20-as ezután a József Attila sugárúton és a Lenin körúton halad, s az egyetem központi épületénél van a végállomása. A 21-es a Nagykörúton folytatja útját a Marx téri végállomásig. 0 Csatlakozások? A két végpontot tekintve: a 20-asnak közös a végállomása a 10Y és a 63Y jelzésű járatokéval, előbbi Tarjánba visz innen, utóbbi a tex, tilművekhez; a 21-es a Marx téri kisközpont révén közvetlen csatlakozik a hat innen induló járathoz, a 70-essel a Füvészkertbe, a 71-essel az Erdélyi térre, a 72essel az átrakó állomásra, a 73-assal Tápéra, a 74R-essel a textilművekhez, a 75-össel Kiskundorozsmára lehet eljutni. # Másfelé? Az új közlekedési rendszernek éppen az az óriási előnye, hogy nemcsak a végállomáson, hanem a város sok részén biztosítanak átszállási lehetőséget. A Lenin körútnak azon a szakaszán, ahol a 20-as busz jár, át lehet szállni például a 30-as, a 32-es, a 33Y-OS, a 34-es, sőt a 73-as járatokrp is A 21es nagykörúti szakaszán közlekedik a 33-as, a 32Y-OS, a 31-es, a 12Res, a 11-es busz' is, és egyebek közt a 62-és járat vonala is közvetlenül elérhető vele. A variációk száma szinte korlátlan," s éppen ez a jó a városi tömegközlekedés lényege.