Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1971. NOVEMBER II. Ma összeül a KISZ megyei! Vita a vidéki küldöttértekezlete Alig egy hónap múlva tartja a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusát. A kongresszusra készülés jelentős szakasza zárul le Csongrád megyében a mai nappal, a megyei küldöttértekezlettel. Az alapszervezeti, csúcsvezetőségi, vállalati, járási és városi KISZ-bizottságok újjáválasztása után ma a megye ifjúkommunistáinak képviseletében 280 küldött vet számot azzal a munkával, melyet az elmúlt négy évben végeztek, és jelöli ki a feladatokat a következő négy esztendőre. A küldöttértekezlet hivatott újjáválasztani a KISZ megyei vezető szerveit, s megválasztani delegátusait az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusára. A következőkben a megyei bizottság beszámolójából idézünk részleteket. A beszámolót a küldöttek nyomtatásban már előre kézhez kapták. Az ifjúság nevelése közös feladat szerű feladatainak végrehajtása című dokumentum konkrétan megfogalmazta az állami és társadalmi szervek, intézmények, valamint az ott dolgozó kommunisták feladatait Ez fontos tényezője lett 'annak, hogy emelkedett a nevelőmunka színvonala. Fejlődés kezdődött a társadalmi munkamegosztásban is, A népművelési szervek a módszertani segítés mellett átvették egyes ifjúsági kulturális akciók szerverését is. Lebonyolítják a Ki mit tud? vetélkedőt, amelyet korábban a KISZ szervezett, a MÉSZÖV átveszi az ifjúsági lakásépítési akciók szerverését. A tanácsoknál, főleg a művelődésügyi osztályokkal volt jó a kapcsolat az ifjúság tanulási, művelődési igényeinek kielégítésében. Az ifjúságpolitikai alap felhasználáséval ebben további előrelépés lehetséges. Az ifjúsági referens tervezett beállítása a megyei tanácsnál az állami vonalon történő eredményesebb koordinációt szolgálja. A társadalmi munkamegosztás hatékonyságának emelése szükségessé teszi, hogy az MSZMP ifjúsági munkabizottsága vezetésével kimunkálásra kerüljenek a társadalmi munkamegosztás konkrét feladatai és módszerei. A KISZ elsősorban tagságának kommunista • nevelésével, politikai, gazdasági és társadalmi aktivitásának fejlesztésével foglalkozik. Közvetíti a párthoz a fiatalok véleményét, képviselje és védje az ifjúság érdekeit. A különféle állami, társadalmi, sport- és kulturális szervezetekben, klubokban és ifjúsági egyesületekben foglalkoztatott fiatalokra a KISZ tagjai útján politikai befolyást gyakorol. Kezdeményező, véleményező és kritikai szerepet tölt be, de nem vállalja e tevékenységi formák szervezeti és módszertani irányítását. Feladata viszont az itt dolgozó ifjúkommunisták felkészítése és beszámoltatása. A beszámoló megyénk ifjúságának megítélésében alapvetően a megyei pártbizottság és a KISZ-bizottság 1970. június 2-i együttes ülésén tett megállapításaira támaszkodik. Csongrád megyének jelenleg 441 ezer lakosa van, közülük 80 ezer az ifjúsági korosztályba tartozik. Körülbelül 30 ezren az iparban, 13,5 ezren a mezőgazdaságban dolgoznak, 5,5 ezer az egyetemi és főiskolai hallgató, 11 ezer a középiskolás, 10 ezer a szakmunkástanuló. A KISZ taglétszáma 33 ezer, 1962 óta lényegesen nem változott. Megyénk ifjúságának nagy többsége helytáll a munkában, lelkiismeretesen dolgozik és tanuk Az idősebb korosztály segítségével becsületesen teljesiti a dolgozó és tanuló kollektívákban reá háruló feladatokat. Általános tapasztalat, hogy a fiatalok többsége magáénak vallja a szocializmus céljait és alkotó munkával segíti azok megvalósulását. Gondolkodásukat a párt- és társadalmi szervek, valamint a nevelő és dolgozó kollektívák hatására a marxista eszmék jelentősen befolyásolják. A KISZ VII. kongresszusa óta előrelépés tapasztalható annak érvényesítésében, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom érdeke és feladata. A megyei, járási, városi KISZ-bizottságok együttműködési tervek alapján dolgoznak a tanácsokkal és a társadalmi szervekkel. Ennek ellenére nem alakult ki még megfelelő összhang a nevelési tényezők között. A párt ifjúságpolitikai határozatának megjelenése óta, a pártszervek irányításával, intézkedések történtek az ifjúság körében végzett összehangoltabb nevelőmunkára. A megyei pártbizottság munkabizottságaként az állami és társadalmi szervek munkájának eredményesebb koordinálásához létrehozták az ifjúsági munkabizottságot Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának állásfoglalása. Az ifjúságpolitika időérdekvédelmi munka eredménye is, hogy javultak a KISZ működésének tárgyi feltételei, valamint a fiatalok anyagi és szociális helyzete. Az ifjúsági törvényt az ifjúságpolitikai határozat eszközének kell tekinteni. KISZvezetőinket képessé kell tenni arra, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, eredményesen tudják felhasználni ifjúságpolitikai céljaink megvalósítására. A társadalmi élet demokratizmusával együtt fejlődött a KISZ belső demokráciája is. Ennek egyik jelentős állomása az akcióprogramszerű tervezés bevezetése, amely azt szolgálja, hogy a tervezés és a végrehajtás egy helyen összpontosuljon. A KISZ-en belüli demokratizmus gyakorlására lehetőséget adtak a VIII. kongreszszust megelőző választások. A jelölő bizottság nélküli alapszervezeti választásoknál növekedett a KISZ-tagok felelőssége és aktivitása. A választásnak ez a férmája megkövetelte, hogy az alapszervezet tagsága részletesen megvitassa a következő év programtervét és meggondoltan, körültekintően döntsön a felvetődött javaslatokról. A demokratizmus gyakorlásának új formájaként a KISZ Központi Bizottsága Kongresszusi levéllel fordült a KISZ tagjaihoz. A Kongreszszusi levél vitájában elsősorban az ifjúsági munka helyi kérdéseit és feladatait beszélték meg a KISZ tagjai. Jól sikerült munkaakciók KISZ-alapszervezeteink politikai helytállását, közéleti aktivitását jelzik azok a kezdeményerések és társadalmi munkaakciók, amelyeket az elmúlt négy évben az ifjúsági szövetség kezdeménye- • zett. A jelentősebb munkaakciók közül is kiemelkedik az olajprogram feletti védnökségvállalás és a kommunista vasárnapok termelést segítő eredménye. Megyénkben évente 22—23 ezer fiatal vesz reszt a KISZoktatásban, emellett 2500— 3000 fiatal párt- és szakszervezeti oktatásban részesül. Az elmúlt négy év gyakorlata azt bizonyítja, hogy a jelenlegi oktatási rendszer bevált, a változó körülményeknek megfelelt. KISZoktatásunk tematikai egymásra épültsége, tartalmi fokozatossága lehetővé teszi, hogy minden oktatási évben új ismereteket adjon, és lépést tartson társadalmi életünk aktuális politikai, gazdasági kérdéseinek változásaival is. , A KISZ agitációs tevékenységének egyik legjelentősebb és legeredményesebb területe volt megyénkben a termelési agitáció. Megyénk fiataljai részt vettek a KISZ KB által kezdeményezett munkaversenyekben (FMKT, Szakma Ifjú Mestere, ifjúsági .brigádmozgalom stb.). Ezenkívül számos megyei, járási, városi alapszervezeti kezdeményezés indult, amelyekben munkás- és parasztfiatalok ezrei vettek részt. A termelési agitáció kérdéseire a következő években még nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen népgazdaságunk negyedik ötéves tervét kell sikeresen befejeznünk. Nagyobb követelmények Foglalkozás minden fiatallal A párt ifjúságpolitikai határozatának megjelenését, valamint megyei feladatok megfogalmazását követően az ifjúsági szövetségünkben kibontakozó munka legáltalásosabb tapasztalatai úgy összegezhetők, hogy bár a megvalósitás munkája még kezdeti szakaszában van, a KISZ-vezetők és a KlSZ-tagság nagyobbik része világosabban látja az ifjúság társadalmi szerepét, nevelésének politikai vonatkozásait. Ennek következtében javult a KISZ politikai munkája, ami az alapszervezetek kommunista vonásának erősödésében, a politikai akciók hatékonyságának növekedésében mérhető le. Előtérbe került a különböző ifjúsági rétegekkel való komplex foglalkozás is a KISZ vezető szerveinek munkájában. Eredményeket hozott a differenciált tevékenységre törekvés, mely jobban figyelembe veszi a rétegsajátosságokat, életkori specialitásokat, mely jobban kielégíti az érdeklődésbeli, foglalkozásbeli különbségekből adódó igényeket. Szélesedett a KISZ-élet demokratizmusa, az alapszervezeti tevékenység konkrét céljainak, terveinek meghatározásában, a munka megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében nagyobb szerepet kap a tagság kollektív erőfeszítése. Fiatalosabb, gyakorlatiasabb lett a KISZvezetőszervezetek munkastílusa. Megyénkben is biztatóak azok a kísérletek, melyek a középiskolai KISZ-munka eredményesebbé tétele érdekében kezdődtek. Kibontakozóban van a lakóterületi munka. Fontos eredmény, hogy az ifjúság nevelésében közvetlenül érdekelt szervekkel kialakított kapcsolatok minden szinten fejlődtek. Örvendetes, hogy az üzemekben, termelőszövetkezetekben, iskolákban erősödik a partneri viszony, melynek következtében hatékonyabban működnek az „üzemi négyszögek" és különböző vezetőtestületek, így kezd kibontakozni és szilárd alapon érvényesülni a helyi ifjúságpolitika. Az ifjúságpolitikai határozat érvényesülésének tekinthető a KISZ érdekvédelmi munkájában bekövetkezett pozitív irányú változás. Az A szervezeti és politikai előrelépés fontos kérdése volt a KISZ-tagsággal szembeni követelményállítás, a tudatos KISZ-építés. Nemcsak a tagoknak vannak elvárásaik a KISZ-szel, az alapszervezettel szemben, a KISZ-szervezeteknek is vannak követelményeik a KISZtagokkal szemben. A követelményállítás már a tagfelvétel időszakában általában megtörtént — sőt néhány vonatkozásában, egy-két középiskolában, magasnak volt mondható. A követelményállításról az a tapasztalat, hogy néhány alapszervezetben nem eléggé volt következetes és általános, pedig az évenkénti tagkönyvérvényesítéskor esedékes beszélgetések során a tagság szükségét érzi annak, hogy a KISZ-szervezetben tevékenykedjen és hajlandó vállalni a követelmények teljesítését. A szervezeti élet egy másik fontos problémája, hogy nem mindenütt egyformán tudatos a KISZ-taggá nevelés. A feladat tehát, hogy rendszeresen foglalkozzanak a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelményekkel és a KISZ-építés munkájával. El kell érni, hogy a tagfelvételi munka a szó szórós értelmében politikai tevékenységgé váljon, amely a fiatalokkal történő egyéni foglalkozásban, a rendszeres felkészítésben öltsön formát. A KISZ lakóterületi munkájának fejlesztésére hozott határozat most kezdődött csak el. A lakóterületi KISZalapszervezetek száma kicsiny, működésük anyagi, tárgyi, személyi feltételei sok helyen nem megfelelőek. Szorosan együtt kell működni az állami, társadalmi szervekkel, a fiatalok lakóterületen való foglalkoztatásának, művelődésének, sportolási lehetőségeinek megteremtésében. Az elmúlt négy évben emelkedett a vezetőképzés színvonala, javultak az objektív feltételek, sokat fejlődött és majdnem teljesen kész az újszegedi vezetőképző tábor. 1970-től 60 fős KlSZ-iskola működik Újszegeden, jelenleg területi jelleggel. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága ebben az évben napirendre tűzte a differenciált rétegmunka kérdését. Kiterjedt vizsgálatok és széles körű aktívahálózat segítségével, egységes szempontok alapján, felmérte a különböző ifjúsági rétegek körében végzett munka tapasztalatait. Ennek alapján, valamint a megyei pártbizottságnak az ifjúságpolitikai határozatot követő elemzésének felhasználásában konkrétan megjelölte azokat a fő irányokat, melyeket megyénkben a differenciált rétegmunka érdekében követni kell. E munka eredményei most kezdenek érvényesülni. Az elmúlt négy év munkája ismét meggyőzően bizonyította, hogy a KISZ tevékenységének fejlődését alapvetően az ifjúsági szövetség pártirányításának fejlődése határozza meg. Talán a közelmúlt tapasztalatai még jobban megerősítették ezt, amikor a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatát követően a párt különböző szervei, a pártalapszervezetekig bezárólag, megvizsgálták az ifjúság körében végzett munkájukat, tevékenységükben fokozott szerepet kapott az ifjúsággal való foglalkozás. Az ifjúság neveléséért érzett felelősség nyilvánult meg az ifjúságpolitikai határozatban és a X. kongreszszus munkájában, az ifjúságba vetett bizalom abban a döntésben, mely 18 évre szállította le a párttagfelvétel aJsó korhatárát. értelmiség helyzetéről A Csongrád megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya a Társadalomtudományi Intézet szociológiai csoportjával együtt tegnap egész napos ankétot rendezett a vidéki értelmiség helyzetéről Szegeden, az Akadémiai Bizottság épületében. Az ankéton résztvevőket dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást. — A társadalmi struktúra változásainak vizsgálatával öt éve foglalkozik az intézet — mondta. — A szociológiai csoport 1969—70-ben országos felmérést végzett a vidéki értelmiség helyzetéről. A vizsgálat eredményeinek feldolgozása és publikálása ez évben megkezdődött. A hét kötetre tervezett anyagból a vidéki értelmiség társas kapcsolatainak alakulását tárgyalja a harmadik kötet. A tanácskozás célja a feldolgozott anyag megvitatása egyéb észrevételekkel, megállapításokkal való kiegészítése. A sokoldalúan elemző vitában számos hozzászólás kapcsolódott a munkához, a társadalmi tevékenységhez és az egyéb szükségleteket érintő kapcsolatokhoz kötődő társas kapcsolatok megállapításaihoz. A statisztikai adatokkal illusztrált szociológiai felmérés keresztmetszetét adja a vidéken élő és dolgozó értelmiség helyzetének és olyan kérdésekre keres a többi között választ, mint a társas kapcsolatok célja és funkciója, azok rétegződése a vidéki értelmiség elzártságának, elzárkózásának okai, problémái. Szóba került a vidéki értelmiség elkülönülésének kérdése is, a vezetőkkel fenntartott baráti kapcsolat mértékj és viszonya, a pályakezdő fiatal értelmiségiek anyagi helyzete, valamint a különböző beosztású értelmiségiek baráti körének szerepe. Lödl Éva felvétele KILENC SZINT. Az E—5-ös úton közlekedő hazai és külföldi vendégek a Petőfi Sándor sugárút és a Bécsi kör. út sarkán Szeged egyik legszebb lakóházát láthatják, amelyet nemrégiben adtak át rendeltetésének. A kilencszintes épületbe mar beköltöztek az új lakók. A ház szép példája a KISZ társasház-akciónak. Előfizetéses étkezés Napok óta figyelem az öreg embereket és idős nőket, akik az újjáépített, nagyon ízléses vendéglőbe járnak ebédért. Fél tizenkettő után innen is, onnan is előbukkannak, hozzák az ételhordókat, bemennek a vendéglőbe, nem kell hosszadalmasan várakozniuk az előfizetéses adagokra, s ha csak egyegy menüért jönnek, a fiatal pincérek elveszik tőlük a pénzt, az edényt, beperdülnek a konyha előterébe, s már hozzák is az ebédet. Akik pedig a déli harangszó környékén itt a helyszínen ülünk asztalhoz. kifogástalanul, kulturált körülmények között fogyaszthatjuk a nyolchetvenes ebédet. Mindezt egy röpke fejlődéstörténeti elmélkedés kedvéért mondtam eL Jól emlékezhetünk arra az időre, amikor a tájékozatlan hönpolgárt a csajkarendszerrel fenyegették, s arra is, hogy a közétkeztetés fogalomkörébe tartozó vendéglátóipari tevékenység meglehetősen lassú lépésekkel baktatott hivatása magaslatára, amit nem egy vonatkozásban ma sem ért el teljesen. Hogy ez így van, azt legjobban az bizonyítja, hogy a közétkeztetés vendéglői szektora napjainkban is elég sok bírálattal találkozik. De, hogy helyenként — többek között az említett szegedi vendéglőben — jó nyomokon járnak, ez kétségtelen. Ebben a vendéglőben helyesen léptek előre. Lehet, hogy az ételhordókban elszállított, s a szép asztaloknál elfogyasztott előfizetéses ebédek nem sok gazdasági hasznot hoznak a szakmának, de van az éremnek másik oldala is: egyre többen szeretnének szabadulni a háztartási gondoktól, az ilyen irányú igények egyre jobban fokozódnak, a társadalom igényeire pedig minden tekintetben oda kell figyelni. S hangot adni minden előnyös változásnak, a fejlődés minden apró motívumának. Jólesik itt ezeknek az öreg embereknek, idős aszszonyoknak, hogy készségesen látják el őket, s jólesik az úgynevezett helyben fogyasztóknak a kulturált fogadtatás Ormos Gero 1