Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

t VASÁRNAP, 19ÍI. NOVEMBER V A KNEB megvizsgálta Téma: a társadalmi ösztöndíj Hogyan épülnek a családi házak? Nincs már egy fia családi házhely, szabad telek sem Szegeden, az OTP értékesi­Ha egy-két. egyetemet, fő-' díjhoz — az említett tanul- érvényesülési lehetőségekről, tésében. Az év elején még iskolát végzett, fiatal szak- mányi eredményen és a szo- További 43,7 százalék csupán ember felbontja tanulmá- ciális helyzeten kívül — felületes tájékoztatást ká­nyái idején kötött szerződé- semmilyen feltétel nem fű- pott — és 24,7 százalék még sét és más munkahelyet zódlk. A társadalmi ösztön- annyit sem. Ami pedig a választ — az még csupán a díj viszont kötelezi az egye- hallgatók és az ösztöndíjat szakember és a vállalat teml, főiskolai hallgatót, adó szervek kapcsolatát 11- j lajdonosok, akik 'két «évre ügye, s a családi okoktól, a hogy ha "megszerzi diploma- leti. a fiatalok beszámolója ! vállalták a beépítési köte­személyes nézeteltérésekig ját, annyi hónapig dolgozzék szerint ez a kapcsolat csak I lezettséget, építenek vagy volt, ötvenegynéhány Bak tóban, illetve Hattyastele­pen. Azóta valamennyi el­kelt, újabbakra egyelőre nincs kilátás. A boldog tu sokféle oka lehet. De ha az ösztöndíjat adó vállalat- 21,7 százaléknál volt rend­már tucatjával vagy talán nál, ameddig támogatásban szeres, 43,2 százalóknál al­szézával fordulnak elő ilyen részesült. Lényegében tehát kalomszerű. 14.2 százaléknál esetek — az feltétlenül köz- a társadalmi ösztöndíjasok pedig legfeljebb formális, a ügy. S mivel az utóbbi hátrányba kerültek az álla- többiek semmiféle közvetlen években megszaparodtak a ml egyetemi ösztöndíjas kapcsolatról nem tudtak be­jelenlegi és volt társadalmi hallgatókkal szemben. Külö- számoln' ösztöndíjas ^gyeterpi-főisko- nősen árért, mert a társa­lai hallgatók szerződésben- dalmi ösztöndíjas — ha ™ tásal — n Központi Népi El- mégsem a támogatást nyúi- A KNEB vizsgálata fel­lenörrésl Bizottság vizsgáin- tó vállalatnál helyezkedik ^ kimondta- a társa­tot indított annak felderi- el — a taníttatására fordi- da]mi ösztöndíj adományozá­tesére, hogy mi ennek az tott összeget teljes egészé- sa jelenlegi rendszere el­oka és hogyan lehetne az ben köteles visszafizetni a avult, újra, korszerűre kell egészségbelen helyzetén val- vállalatnak. Ez pedig — hi- felcserélni. ' A tapasztalatok toztatni. szen pályakezdő fiatal em- aiapj;-m az illetékesek java­—- berekről van szó — évekre ják: a jövőben minden visszavetheti őket anyagi- egyetemi, .főiskolai hallgató A társadalmi ösztöndíjak tag. ami nem marad követ- egyformán1 kapjon juttatáso­adományozásának és a vég- kezmenyék nélkül szakmai kat tanulmányi eredménye zett liallgatók foglalkoztatá- fejlődésükre sem. és szociális helyzete alap­sának körülményeit igen ján, visszafizetési kötelezett­mélyrehatóan. hat megye . ség nélkül. 101 gazdálkodó szervezeténél Eredeti céljától azzal ls Mégsem kerülnek hátrá­vizsgálták meg, ebből von- eltávolodott a társadalmi nyos helyzetbe a vidéki vál­lak le általános tanulságo- ösztöndíjrendszer, hogy már lalatdk, intézmények, ame­kut és készílettek juvaslato- nem a vállalatnál dolgozók lyek valóban szívügyüknek kat. Kiindulópont az az vagy a tanácsi területen dol- tekintik, hogy a hiányzó 1950-es kormányhatározat gozók fialt-lányait küldték mérnöki, közgazdászi, orvo­volt, amely létrehozta a tár- többségben ösztöndíjasként sl, állatorvosi, pedagógusi sadalml ösztöndíjakat. Ak- az egyetemre, hanem — stb. állásaiéra saját dolgozó­kor az volt a cél, hogy ml- igen sok esetben — azt, aki ik, gyermekeit vagy más, nél több fizikai dolgozó éppen jelentkezett, s vállalta fiatal, most tanuló fiúkat­gyermeke kapjon felsőfokú a szigorú feltételeket. A lányokat • nyerjenek meg. tanulmányai idejére társa- KNEB vizsgálatához 720 Azok a fiatalok, akik vállal­dalini ösztöndíjat, s a vi- egyetemi hallgató és 437 tár- ják a kétoldalú szerződésben döki üzemek, vállalatok, ter- sadalmi ösztöndíjjal végzett rögzített feltételeket — to­melőszövetkezetek, állami fiatal szakember adott vá- vábbra is köthetnek társa­im z<in súgok, tanácsok meg- lasziokat a feltett kérdéseik- dalmi ösztöndíjra. szerző­íelelően képzett, fiatal, 1 új re. tgy derült ki - többek dést. Az összeg a vállalat, munkaerőket kapjanak. Között —, hogy a társadalmi intézmény és a hallgató sza­E1 is érte célját a határo- ösztöndíjasok kőzött csak bad megállapodásától függ, zat — legalábbis az első nem egészen 40 százalékot azzal a megkötéssel, hogy evekben Akkoriban a társa- képviseltek azok, akik ma- az egyetem, főiskola által dalmi ösztöndíjasok — ha guk korábban az ösztöndíjat fizetett ösztöndíj és a társa-j ^pgyébkén^ meg fel el Lajt: a kö- adó vállalatnál dolgoztak dalmi ösztöndíj együttes, 'vetelményeknek — előnyben vagy valamelyik családtag- összege, nem*Haladhatja meg részesültek az egyetemi fel- juk munkahelye küldte őket az illető szakmában szokásos vételnél, s az az összeg, egyetemre. Ezzel szemben — vagy a kollektív szerző­luítelyef a Vállalatok, szö- 30.7 százalék csupán barátai- désben meeszabött — kezdő vetkezetek, tanácsok havon- tói ismerőseitől „kapta a fizetés minimumát, ta rendszeresen utaltak kl tippet", 17' és fél százalék a Mindez ma még csak ja­neklk. jelentősen relülműlta középiskolában vagy a fel- vttsiat amellyel a Műveíő­a lobbi hallgatónak jutta- sőoktatásl intézményben ér- désiigvi Minisztérium is tott állami ösztöndíjakat, tesült az ösztöndíj lehetősé- egyetért Remélhető hogy Idé-közbcn ázonban az egye- géról, további 11.2 százalék határozottá emelkedik, mire temek által fizetett, a hall- pedig — közelebbről meg megkezdődnek a felvételek gatók tanulmányi eredmé- nem határozott — egyéb a következő 1972-73 okta­nye e, szociáhs^ helyzete módon. tási évre. Visszás helvzet szerint változó ösztöndíj ha- Számos vallalat, intézmény szűnik meg így és remélhe­vl 209—300 forint köztt ösz- fizette és fizeti ugyan az tő> hopy jóságosabb alaoon, szegre emelkedett (R00 fo- ösztöndijat, de kevés gondot egvenes úton jutnak majd a rintot az a jelesrendű hall- fordít azokra a fiatalokra, szakemberhiánnyal küzdő gal-o kaphat, akinek csalad- akik ezeket az összegeket vidéki vállalataik fiatal dip­jában az egy főre jutó kere- kapják. Az említet felmérés lomásoklioz. a végző egve­set nem éri el n havi R00 szerint, a megkérdezetteknek tprnj hallgatók pedig szá­forintot), és ez nagyjából csak 31,3 százaléka válaszolt mukra megfelelően álláshoz azonos a társadalmi ösztön- úgy. hogy kielégítően tájé- _ ofry közérdekű népi ellen­dlssLÍÍSS':CRéVO'' , tóveindő munkahe- örzési vizsgáiat nyomán. Mégis van egv alapvető lyérő, az ottani szakmai kö­különbség: az állami ösztön- vetelmén^ekről és . anyagi, Várkonyl Endre építtetnék az OTP-által nyújtott kölcsönből. De boldogok-e valóban az új telektulaidonosok, csalá­diház-építtetők? . Kiss Ferencné, az OTP Csongrád megyei igazgatósá­ga lakásépítési és értékesí­tési osztályának vezetője ki­csit mosolygott a kérdésen, mielőtt válaszolt volna: — Ha a hitelügyletek fo­lyamatosságát. lebonyolítá­sát, majd befejezettségét te­kintjük — mondotta —, ak­kor elvileg semmi nem aka­dályozhatja a családi házak építését. — Es gyakorlatilag? — Az építtetők a TÜZÉP­pel kötnek szerződést külön­böző építési anyagok bizto­sítására, megvásárálására. Mi csak akikor látogatunk az építkezéshez, ha nem érkez­nek be hozzánk sorra-rendre a számlák. Akkor megvizs­gáljuk a fennakadás körül­ményeit. — S mik ezdk a körülmé­nyek, fennakadások? — Az építtetők tartósan nem karcnak valamilyen éoí­tési anyagot, rcéldául téglát, vasbeton gerendát, parkettát, esetenként meszet, cemen­tet. Következésképpen kés­nek a vállalt befejezési ha­táridővel és hosszabbítást kérnek tőlünk, amit, rend­szerint meg ls kapnak, mert indokolt. Ugvanilven szorító a helvzet a társasházak építkezőinél is. Tehát még mindig a régi nóta az állítólagos „kur­rens" cikkeik megszerzésé­ben. S ennek kiküszöbölésé­ben évek óta nem tudtunk előre haladni, sőt az 1970-es ár- és belvizek okozta károk tovább tetézték a bajt. De persze mindenkit a maga gondja, problémája szorít. A leendő családtházasok kö­zül például Forral Alfréd, Ülszeged, Ladvánszkl utca 2/B szám alatti lakost lg ag­gnsttla saját helyzete. Bel­víztől szenvedett kárt. 13° ezer forint OTP-kőlcsönbő' építkezik. Idén agusztus 31­én felezte volna be a mun­kát, ha betongerenda miatt nem ..csúszott" volna a ha­táridővel. Levelében azt ír­ta az OTP-nek, hogy más énítkezéstől 100—120 száza­lékos felárral vett építési anyagral tudott boldogulni, úgy ahogy. Az anyagi vesz­teség mellett jövő év áprili­sában tud csak pontot tenni építkezésére. Molnár István, Szeged, Barát ufca 1. szám alatti lakos háza helyreállítására kért és kapott az OTP-től 45 ezer forintot. A munkával nem tud haladni, immár másodszorra kért határidő­módosítást, mert nem ka­pott téglát. Ez év december végére ígérték neki a szállí­tást. ,Űj családi ház építésé­be fogott Hattyastelepen az új osztáson Luteránus Jó­zsef, Szeged, Világos utca 2. szám alatti lakos. Anyagbe­szerzési problémák miatt fo­lyamodott az OTP-hez és 6 hónap haladókot kért, re­mélve. hogy akkorra befe­jezheti a munkát. Az ilyen jellegű példatár­ból lehetne még kiemelni, de minók. A TÜZEP vála­sza érdekesebbnek, célrave­zetőbbnek ígérkezik. Dr. Békés József, a TÜ­ZÉP kereskedelmi osztályá­nak vezetője arról tájékoz­tatott. hogy a legfontosabb építési anyagokkal még min­dig nem tudják zavartalanul kiszolgálni vásárlóikat. Az igényeknek mintegy 70 szá­zalékát tudják csak kielégí­teni. Pedig a tavalyi ár- és belvíz óta Csongrád megye ez építési anyagokkal való ellátásban a kiemelt megyék között szerepel. Kisméretű téglára átszámítva a TÜZFP ez évi keretszámát, 108 mil­lió darab téglát kap Csong­rád meqve. Ennyit hoznak forgalomba december 31-ig. Csakhogy a s'állítás zöm°, a téglamen/nyiség mintegy 30 százaléka december végére várható. Különben sem gvártanak a téglagyárak elégséges, a családi házak építéséhez leginkább szüksé­ges kisméretű tömör téglát. A gyártással, a technológiá­val a gvárak PZ úgynevezett blokktégla gyártására ren­dezkedtek be. holott a jjis­pénzű éoíttetök a hagyomá­nyos méretű téglát keresik. Ez a jelenség nem Ú1. mégis övök , óta nem történt előre­haladás a szükségletek za­vartalanabb kielégítésére. Ügy Iiírlik, hogy 0 szóregi téglagyár a közeljövőben tér át a kisméretű és ma­gasított téglák gvártására. A TÜZÉP megrendelését igazí­taná a? Igényekhez, csak­hogy a téglagyárak arra hi­vatkoznak, hogy kapacitásuk véges, munkaerővel gvengén állnak, új technológiák al­k'lmazása várat magára stb. A problémákat nyilván­valóan a téglagyáraknak kell megoldaniuk. Csakhogy cse­rénből is hasonló, gyenge az ellátás, és nem kevésbé „kurrens" cikk a parketta, amelynek gyártása nagyon munkaigényes, sőt az alap­anyag importból származó. A vas betongerenda isJ olyan, hiánycikk, amelyre a csa­ládiház-építtetők szintén várakoznak, sorbaállnak érte. A Beton- és Vasbeton­ipari, Művek — a TÜZÉP osztáyvezetőjének tájékozta­tása szerint — nincs beren­dezkedve a kislakásépítések­hez szükséges vas betonge­rendák gyártására. Ez a té­ma sem újkeletű, mondhat­ni, hosszú idő óta fennáll, s végre meg kellene már oldani, mert nem szegedi, Csongrád megyéi' jelenséget teszünk szóvá. A probléma megoldása országos', érdeklő­désre tart igényt. L, F. 1. Niklai Géza téeszelnök éjjel kettőkor felkelt a felesége mellől. Nem gyújtott villanyt, a vak­sötétben óvatosan ki tapogatózott a konyhába. 35 éves. lenyúzottan sovány, fáradt férfi. A gáztűz­helyre mcwdóvizet készít, a kredencből előveszi a borotváló készüléket — s egy fehér üvegből ruvtd habozás után cint magának egy csésze pá­linkát. Félmeztelenül leül az asztalhoz, s bo­rotválkozni kezd. Nemsokáru a felesége lép a konyhába, háló­ingben, álomtól duzzadt szemmel Nem lehet fiatalabb a férjénél, kissé hízásnak Induló, sze­líd parasztasszony. — Hánv óra7 — kérdezi. — Kettő. — Hová mész? — a kérdés egyáltalán nem számonkérő.. — Ellenőrzöm az éjjeliőröket. — A héten már harmad—/vr _ jegyzi meg az asszony. Géza' vállat von. 1 — A halastavat is ma hajnalban kezdik le­halászni. 1 — Főzzek kávét? — Dehogyis, feküdj csak vissza. — Elmosolyo­dik. — Jó nekem a pálinka ls. — Motorral mész? — Persze. — Akkor főzök kávét. — Az asszony felte­szi a gázra a kávéfőzőt, Ásítozik, támaszkodik a falnál, s nézi a férjét. — Hazajössz reggelizni? ' — Nem tudom. Igyekszem. Anna bemegy a spájzba, s kolbászt, kenye­ret, zöldpaprikát csomagol, melléje tesz egy kis sótartót, a férje bicskáját, s mondja: — Tegnap hallottam u boltban: azt beszé­lik az asszonyok, nem lát el a feleséged ren­desen, kénytelen vagy a húsboltban reggelizni. — A húsboltban? — Géza elnézően moso­lyog. — Nincs ott semmi ennivaló. — Elég az. hogy bementél, és megkérdezted. — Az' asszony kiönti a kávét. • megcukrozza, elkeveri a cukrot, úgy teszi a férje elé. — Nem értem rá hazajönni , — mentegető­zik Géza. — Isteni ez a kávé! — A feleségére néz. — Ez a hét még nehéz lesz, aztán egy kicsit fellélegezhetünk. — Persze — mondja csöndes beletörődéssel az asszony. Géza közben mosakodni és öltöz­ködni kezd. Anna beszéd közben a konyhá­ban álló szekrényhez lép, s odakészít Gézának egy tiszta inget. — Tavasszal sok a munka, mert vettek. Nyáron sok a munka, mert arat­tok. Most sok a munka, mert betakarítotok Télen majd sok lesz a munka, mert számol­tok.,, A gyerekeid úgy nőnek fgl, mint a fél­árvák. • — Ez a hét még nehéz lesz egy kicsit... — kezdi Géza szórakozottan, aztán rajtakapvu ön­magát, nevet egy kicsit. — Igen, ezt hallom tőled pontosan tíz éve: ez a hét még egy kicsit nehéz lesz... Ebédel­ni hazajössz? , v ' , — Persze, feltétlenül. Géza bőr lemberdzseket vesz az inge fölé, fölcsatolja a bukósisakját, s kifelé indulna — de a felesége elébe áll, csókra rfyújtja az arcát. Géza az ajkával megérinti a homlokát, s tá­vozóban mondja: — Feküdj vissza! Nehogy elkezdj valami nagympsást! Anna az ajtóból bámul ki a sötétbe, ott hall­gatja, amint felbúg s eltávolodik a motorzú­gás. Aztán visszafordul, s megpillantja az asz­talon az otthon felejtett reggelizőcsomagot. El­keseredetten, tehetetlen fájdalommal nézi. Szeptemberben még korán hajnalodik. Mire Géza a motoron kiér a halastóhoz, már sej­telmesen csillog a víztükör, s jól látszanak a körvonalak. A parton áll egv halászkunyhó, előtte hatalmas vékák, és egy mérleg. Vala­mivel távolabb teherautó vesztegel, a sofőr a kormányra borulva szundikál. A kunyhó előtt, a farönkön, Andris bácsi üldögél, az öreg csősz, egy cső kukoricát mor­zsolgat. — Jó reggelt, Andris bátt'ám — köszön Gé­za, s kezet nyújt. — Mi újság? — Jó reggelt, Géza — az öreg nehézkesen feláll, s a tó felé int. Elkezdtük. Géza körülnéz. — Selyem Zsiga itt van? — Itt. ö volt az első. A part felöl egy férfi gyors árnyéka indul feléjük, egy ideig csak a cigaretta parazsa lát­szik. 3R éves, jól öltözött, nyakkendős, félct­oős férfi. A motorra öltözött Géza mellett úri­embernek látszik. Kezet fognak. — Szervusz. — Hányan vannak?.— kérdezi Géza." (Folytatjuk.) NUPI KISLEXIKON a piaci •4 • helypénzröl A tarjáni piacon vá­sárlók újabban felfigyel­hettek arra, hogy most már ott is szedik a hely­pénzt, csakúgy, mint; a város többi piacán. a Megállapítása? Mindenhol a városi ta/iácsok rendelkeznek a helypénzekről. Szeged területén a városi tanács 2/1969. számú rendele­tének melléklete intéz­kedik részletesen arról, hogy az egyes árukért, az azok által a piac te­rületéből elfoglalt be­tyárt mennyit kell fi­zetni. Szegeden. külön­ben általában alacso­nyabbak a helypénzek, mint az ország sok vá­rosában. , ^ 'W O Fajtái? * A piac térületének ál­landó használatáért ha­vonta vagy évente lehet fizetni, vagy pedig napi helypénzt fizet az . árus. Az állandó helyhaszná­latért egy hónapra 20 forintot kell fizetrfi, egy piaci asztal egyéves használati díja pedig 800 forint. A napi helypénzt aszerint állapítják meg, hány állatot, mennyi lá­dát, kosarat hozott a pi­acra az árus vagy a kis­termelő. Külön hely­pénzt kell fizetni azok­nak, a/kik valamilyen járműről árusítanak és ismét más kategóriába tartoznak a mozgóáru­sok is. #FeIhasználása? A helypénzt a díjbe­szedők veszik át, akik nem kapnak jutalékot az általuk beszedett pénz utan. A pénzbesze­dők a városi tanács szol­gáltató üzemének dolgo­zói, a pénzt az üzem pénztárába fizetik be, és végül a városi tanács pénzügyi osztályához ke­rül. Tehát a helypénz a város egyik bevételi for­rása. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom