Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

CSÜTÖirröK, 1971. NOVEMBER 25. 3 megbeszélések Négy szakszervezet vezető testületei tanácskoztak tegnap, szerdán. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülésén a szakszervezethez tartozó vállalatok baleseti helyzetéről szóló KPM-tájékoztatót vitatták meg. Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége a sütőipar fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásárpi tárgyalt. A Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszervezetek Szövetségének Elnöksége a munkavédelmi helyzettel foglalkozott. A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségi ülésén ismertették a pedagógus-bérrendezés végrehajtásának tapasztalatait, az alsó- és középfokú oktatási intézmények létszámhelyzetét, valamint a szakszervezet 1971—72-es munkaprogramját, (MTI) Lengyel kormányküldöttség Budapesten A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 11. ülésszakára szerdán hazánkba érkezett Jan Mitrega, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, bánya- és energiaügyi miniszter, a bizottság lengyel tagozatának elnöke, és az általa vezetett kormányküldöttség. Müszerkábelek Szenedről Az év első napjai óta működik a híradástechnikai üzemrész a szegedi kábelgyárban. Az új munkával gyorsan, eredménnyel ismerkédett meg a gyár kollektívája, s így már sorozatban készülnek a bonyolult kábelfajták. Képünk a 32, eres műszerkábel készítésének mozzanatát mutatja be. Előtérben a szállításra váró dobok. Ev vége előtt a téeszekben: Az öröm mellett gondok is sorjáznak Erzsébet után leesett az első hó, kifagyott az eke a Év végéig még van idő. Igyekeznek a gazdaközössésát így oldják meg. Csakhogy a hónapokig tartó száföldből. A mezőgazdasági gekben minden kintlevőséget razság nem használt, a kinagyüzemekben abba ma- „beseperni". Forráskúton a szórt istállótrágya nem radtak a kinti munkák, ahol Haladás Termelőszövetkezet- hasznosult. Elmaradtak a gondosan szervezték az őszi tennivalókat, nincs vagyaiig Ez a homoki mintamodell van már gond. Betakarítok évről évre szívósan igazolja ták a termést, elvetettek, le- létét, s küzdi fel magát a törték a kukoricát, esetleg legjobbak közé. A közelgő néhány holdon, néhány száz zárszámadáson ismét örülben nincsenek ilyen gondok, várt és remélt terméseredmények. A közös gazdaságnak még holdon maradt szántatlan a föld. A Csongrád megyei állami gazdaságokban mindenesetre így történt Különösen nagy öröm, hogy a ról adhat majd számot, s az évi nyeresége 6—7 millió forint között alakul. Hosszú van „követeinivalója" hízósertések, hízómarhák, tojások után, kap kisebb-nagyobb összeget, és a házi építőbrigád tevékenysége is jelentős összeget hoz a közös kasszájába. Évi 520 ezer forintot Év végéig 3 milhetnek a termelőszövetkezet tagjai, hiszen a hagyományossá vált év végi prémium és nyereségrészesedés __ . __ meglesz. Sem a tavalyi árSzegedi Állami Gazdaság a víz, sem az idei aszály nem lió 400 ezer forint bevételt tavalyi kisebb sikerek után, tudta ezt elvenni a kollek- várnak még, ám a kiadások az idén igen jó gazdálkodás- tíva tagjaitóL Nem csökkent is sorjáznak. Az alaphiány a biztonsági alap sem, ami 3 millió forint A Haladás Termelőszövetkezet mintegy elkerülhetetlen. Az idén különösen a tojóhibrid-tartás vált be. Tízezévek után a. Felgvői Állami 14 millió forint nyereséggel ret tartanak. Tavaly ez az Gazdaság felzárkózik a jók közé. Pankota ebben az évzárja az 1971-es esztendőt. üzemág 200 ezer, forintot jöÁltalában egyik növényié- vedelmezett a közösnek, az ben nagyot lépett előre, mi leségben sem csalódtak, s az idén többet. Igaz, a tojás sem igazolja jobban, mint a állattenyésztés is hozta, amit ára is magasabb. A szómovárható 15 millió forintos elvártak. Így aztán az év nyereség. Sajnos, Gorzsa és végi részesedés 2 millió foVásárhely szomorú sorsra ju- rint prémium, 1 millió fotott. Év vége előtt az állami gazdaságokban és a termerint nyereség. A tagok jövedelme 7—8 százalékkal emelo _ kedik. A két községben, ForTőszövetkezétekben ~ mindé- róskúton és Üllésen a tagnütt fokozott figyelmet ér- sahnak 54—55 millió forintot demelnek a számok. „Beszél- osztottak szét az idén, ebnek, vallanak." Elárulják, 1)01 a közösből szerzett jömennyit is lépett előre a vedelem 24 millió, a többi nagyüzem, milyen ágazatok Pedig a háztájiból árult tera jövedelmezőek, s hol van niékek után jár. javítanivaló. A Szeged kör- A homokvilág közepén, nyéki termelőszövetkezetek- Rúzsán, a Napsugár Termeben ismét bebizonyosodott, lőszövetkezetben év végén hogy ahol élnek a nagyüzem inkább bánkódnak. A haradta lehetőségekkel, boldo- madik negyedévi felmérés gulnak, s tisztes munkával szerint 218 ezer forint alaptisztes eredményt érnek el. hiánnyal zárnak. Év végéig Az öröm mellett szomorko- ez csal: növekedhet. A jódunk is. Hiszen akad né- szándék „vitte bajba" őket. hány olyan jó hírű szövet- Az idén igen sok szerves kezet, ahol megszoktuk már trágyát vásároltak, 1 millió forintnál nagyobb értékben, hogy a gyenge termőképessegú homok talajutánpóüárúság mellett, bőven van tehát gondja a rúzsai Napsugár Tsz-nek, hogy jövőre a gazdaközösség tagjai ne „sírjanak", inkább nevessenek. Sz. L. I. Egy névtelen levélhez A

z igazgatót eiég régóta ismerem ahhoz, hogy kíváncsisággal olvassam el a róla szóló névtelen levelet. Talán bizarr lenne azt mondani, csodálkoztam a levél mondandóján. Bár igaz, kissé felszínesen ismertem: a vállalat évek óta jó eredményekkel működik, voltam nagyon őszinte, kempnyhangú taggyűléseiken, s kialakult egy kép az igazgatóról, amit röviden .úgy lehetne körvonalazni: erélyes, határozott vezető. Így láttam én, de — tartalmában csaknem ugyanezt — hogyan fogalmazta . meg a levélben közvetlen munkatársa? „Űgy gondolja, hogy az általa elképzelt, az általa helyesnek tartott dolgok természetszerűleg mindenki számára elfogadhatók. Pedig az embereknek nem lehet fejébe tömni eszméket, elképzeléseket. Nem veszi számításba, hogy beosztottjai, munkatársai emberek, s mint minden embernek, tapasztalataik, élményeik, elképzeléseik vannak. Sőt: illúzióik, reményeik és igen: emberi gondjaik. Csakis megszűrve, végiggondolva tudnak elfogadni utasításokat, s ha nem úgy történik, baj van a tudatos végrehajtással, avagy bólogatójánosok siserehada nevelődik ki körülötte." E

zeket a szavakat a sérelem mondatta ki — az igazsághoz ez is hozzátartozik —, a megbüntetett, a mellőzött munkatárs sérelme. De nem világít-e ez rá akkor is, hogy mennyire a közvélemény kereszttüzében áll egy —akár politikai, akár gazdasági — vezető? Mitől lesz valakiből jó vezető? Mi az a plusz, ami a kiemelt státuszban való helytállásra képessé tesz? Vagy csak elvont tudomány a vezetés? A kérdésekre — akár jezsuita módon — kérdések sorozatával is lehetne felelni. Hogy olyan-e valójában egy vezető, amilyennek látják, kikiáltják az emberek? Hiszen nemcsak felettesei kísérik figyelemmel lépéseit, döntéseit, de beosztottjai is megítélik. S milyen nehéz egy embert megítélni! Ha közvetlen, természetesen egyszerű, a „régi" maradt: könnyen megkaphatja, hogy népszerűséghajhászó. Ha erélyes, s mégis egy-egy esetet úgy ítél meg, hogy> elnézőnek kell lennie — ráfoghatják, hogy nincs kialakult vezetési módszere, hanguiatember. Pedig hát az kell-e, hogy mindig csak igennel vagy nemmel döntsön egy vezető? Könnyebb valakise ilyen vagy olyan bélyeget rásütni, mint magunkat helyzetébe beleképzelve mérlegelni. Az világos, hogy a vezetői tudást nem lehet csak tapasztalati úton megszerezni, mini; ahogy az is, hogy attól nem lesz valakiből jó vezető, hogy kinevezték, de attól sem, hogy évek óta „állja a sarat" a termelési feladatokban. Jó vezetőnek lenni — emberi rátermettséggel és igenis: sok-sok emberi plusszal lehet. Mert tekintélyt adhat az elméleti tudás, a gyakorlati ismeretek, a tapasztalatok, de ha mindez nem nyilvánul meg emberre szabott emberi magatartásban, minden jószándék mellett is tönkre tehet munkakollektívákat. Mi volt a sérelme panaszosunknak, konkréten talán mindegy is. Hadd mondjuk el inkább azt, hogy egész kis ütközet lett javaslata miatt. „Kell-e nekem egyetérteni minden utasítással? S végrehajtsam-e, ha nem értek vele egyet?" — vagdalkozott a beosztott, és „lesöpörte" az igazgató: „Dönteni úgyis én fogok, mert a felelősség az enyém." Valóban. Nagyobb is a felelőssége, mint vélné. Mert vita kialakulhat főnök és beosztott között, s ahol megvan ennek a légköre, a vita is lehet előbbrevivő, ötleteket adó, így hát végső kimenetelét illetően építő. Ez persze az ideális állapot, naivság lenne azt állítani, hogy mindgnütt lehet vitatkozni a főnökkel. Ne részletezzük, de az bizonyos, hogy ahol lehet, ott a főnök ereje, önbizalma megalapozott. Aki vitatkozni mer és tud álláspontjáról, az erős. S egyáltalán nem erőt jelent, ha hatalmi szóval intéz el mindent egy vezető! Csakhogy ez az utóbbi a könnyebb megoldás. Ahogy Lenin mondta: „A forradalmi munkáspárt politikai munkájában most és a jövőben mindig megtalálható a pedagógia bizonyos eleme." Hogyne lenne hasonlatos a pedagógia alapvető követelményével a türelmes meghallgatás, s az, hogy nem érzelmei-indulatai, de józan észokok alapján értékelje a vezető, mit gondol, és miért gondolja beosztottja, amit mond. És csak a diplomácia fogása lehet-e, hogy a közeledés alapjaként vitáiban mindig azokra a pontokra támaszkodjék egy vezető, amiben egyetértenek a tisztelt felek? S hogy az elfogadtatás alapvető módszere a meggyőzés legyen? Csak így teremthet olyan légkört, amelyben „mindent meg lehet mondani", hiszen ez végül is elengedhetetlen feltétele egy vezető jó munkájának. Dehogy is kell egy vezetőnek mindenkinél mindent jobban tudnia, egyet viszont okvetlen: úgy kell tudnia bánni az emberekkel, hogy minél kevesebb erő pocsékolódjék a vitákban, súrlódásokban. Töprengés egy névtelen levél miatt — s az újságíró érvekért a szociológusokhoz fordul. S ők igazolják tudományos alapokon, hogy a vezetői " magatartás egyik alapvető követelménye a jó emberi kapcsolatok megteremtése, és mindennapi őrzése. A szociológiai felmérések igazolják, hogy ahol a legtöbb ember lengeti a csapóajtót, ahol átjáróházzá változik egy munkahely, az alapvető emberi kapcsolatokkal lehet a baj. A meghallgatott emberek kifejtik, hogy előbb elviselnek kényelmetlenségeket, rossz munkahelyi körülményeket, mint rossz légkört. Mert ahol a vezető — s az igazgató, a főmérnök, vagy a művezető teljesen egy ilyen szempontból — nem érdeklődik beosztottjai gondjai iránt, nem igyekszik megismerni képességeiket, kihozni belőlük a legjobbat, a legtöbbet, leghatékonyabban felhasználni képességeiket, nos, ott előbb-utóbb a munka látja kárát, a legjobb esetben is „légritkának" nevezhető munkahelyi légkörnek. Hát még ha viharos is ez a légkör, nemcsak a csendes közömbösség szaglik? Ott elvesznek az értékes gondolatok, kezdeményezések, céltalanok, ködbeveszőek az erőfeszítések, s előbbutóbb pontatlan a munka, csökken a munkakedv, a munkáerköics. Nemcsak a gyereknek, minden embernek szüksége van a sikerélményre, a jól végzett munka örömére. S ha elfojtják a véleményt, személyi ellentétek hatalmasodnak el, ellenséges a légkör — elhervad a szorgalom, a munka nem adja meg az egészséges örömöt. N

e varrjunk mindent a vezetők' nyakába! — halljuk a tiltakozást. Nem, dehogy is akarunk ilyet tenni. De az minden kommunista vezető előtt világos, hogy az alaphangot neki kell megadnia. Ha tőle indul az őszinte beszéd, ha lehet vele véleményt cserélni, ha van bátorsága nyíltan kiállni a gondokkal, az emberek segítőkészségére apellálni — nem az 6 „ereje" csökken, ellenkezőleg: a másik oldal — nevezzük így az egyszerűség kedvéért a vezetett tömegeket — felszabadító őszinteséggel reagál erre. Példázza ezt politikai életünk egészséges kritikai légköre, amit a munkahelyek mikrovilágában kommunista kötelessége megvalósítani minden politikai éa gazdasági vezetőnek, S akkor bizonyára nem lesz arfa sem szükség, hogy az ilyen vezető bármelyik beosztottja névtelen levélben merjen csak — valóban okos, emberi és jó szándéktól is átitatott — gondolatokat elmondani főnöke vezetési módszereiről. P. SZŐKE MARIA a nyereséges gazdálkodást, most viszont mérleghiánnyal számolnak. M ezogazdasági gépek korrózióvédelme A mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a téli hóna ki géptelepén korrózióelhárítással foglalkozó egyetemi pókban, még ma is nagyon tanárok és kutatók, továbbá sok munkagépet tárolnak a szabadban. A szabadon tárolt gépekben óriási károkat gazdasági üzemek képviselői. a kocróziógátló anyagokat gyártó vállalatok ás a mezőokoz a korrózió. Az ezzel öszszefüggő kérdéseket gyalják meg csütörtökön a A tanácskozás ideje alatt a tár- szervizszerű karbantartást és szerdán és a korrózióvédelmi technolóBodrogközi giák alkalmazását a gyakorÁilami Gazdaság páterhomo- latban is bemutatják. (MTI) Országos összesítés az influenzáról Visszavonulóban az R-2—Szeged járványmentes Az Országos Közegészségügyi Intézetben a tegnap, szerda reggelig érkezett jelentések alapján elkészült összesítés szerint az országban eddig 630 ezer influenzás beteget jelentettek be a körzeti orvosok. Ez a szám feltehetően nem teljes, több megyéből ugyanis még nem érkezett jelentés. A járványügyi laboratóriumokban eddig 118 alkalommal sikerült izolálni az influenzavírust, az eredmény: minden esetben hongkongi A—2-est találtak. A járvány továbbra is csökkent Budapesten, Miskolcon és Borsod megyében. Gyakorlatilag járványmentesnek tekinthető az ország déli sávja, Szeged, Pécs környéke és Zala megye. A statisztikai adatok alapján Miskolcon eddig a lakosság 23,3, Borsodban 16,5, Nógrádban 14,9, Szolnokon 13,4, országszerte 6,4 százaléka esett át influenzán. Budapesten eddig 300 ezer influenzás beteget jelentettek. A szövődmények aránya Budapesten 2—3 százalék, vidéken ennél kevesebb volt. A fővárosban á betegek 0.9. vidéken 0,4 százaléka került kórházba.