Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

•ILfcG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 277. szám 1971. november 24., szerda Ara: 80 fillér Hazánkba érkezett Sztanko Totiorov bolgár miniszterelnök Megkezdődlek a magyar-bolgár tárgyalások Sztanko Todorov, a Bolgár Nepköztarsas á g Minisztertanácsának elnöke — Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására — kedden délelőtt hivalta. ke baráti látogatasra Magyarországra érkezett. A bolgár miniszterelnökkel együtt hazánkba érkezett felesége, Szonja Todorova. A bolgár kormányfőt a látogatásra elkísérte Nacsö Papazov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Állami Tudományos, Müszaki-Fejr lesztési és Felsőoktatási Bizottság elnöke, Georgi Pavlov, a Bolgár Kommunista Fárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő Gazdasági és műszaki tudományos Bizottság elnökhelyettese, Kiril Nesztorov, a BKP Központi Ellenőrző Revíziós Bizottsága irodájának tagja, külügyminiszter-helyettes, Ivan Ivanov külkereskedelmi miniszterhelyettes. Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. a magyar fővárosban csatlakozott a bolgár miniszterelnök kíséretéhez. A bolgár vendégek fogadására az ünnepi zászlódíszt öltött Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, dr. Ajtai Miklós, a- kormány elnökhelyettese, Bondor József építésügyi- és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának titkára, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Ott voltak a budapesti bolgár nagykövetség munkatársai. Negyed tízkor tűnt fel a légtérben a bolgár miniszterelnök különgépe. A repülőgépből kilépő bolgár kormányfőt és feleségét elsőként Fock Jenő köszöntötte. majd bolgár vendégek üdvözölték a fogadásukra megjelent magyar közéleti vezetőkeit és a bolgár nagykövetség diplomatáit. A bolgár vendégek ezután magyar államférfiak társaságáFock Jenő a Ferihegyi repülőtéren üdvözli Sztanko Todorovot és feleségét ban gépkocsikba ültek és mellett működő Gazdasági szállásukra hajtattak. és Műszaki-Tudományos BiSztanko Todorov kedden zottság elnökhelyettese, Kidélután látogatást tett Fock ril Nesztorov, a BKP KözJenőnél, a Forradalmi Mun- ponti Ellenőrző-Revíziós Bikás-Paraszt. Kormány elnö- ^tótt^gá^irodájának tagja, kériéL Kedden délután az Országházban megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Fock Jenő, a Forradami MunkásParaszt Kormány elnöke, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának titkára, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, Oláh József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Bolgár részről a tárgyaláson részt vett Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Nacso Papazov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Állami Tudományos, Műszaki-Fejlesztési és Felsőoktatási Bizottság elnöke, Georgi Pavlov, a BKP KB tagja, a Minisztertanács külügyfti ih i'szter-helyettes, Ivan Ivanov, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Befejezte tanácskozását az MSZBT országos értekezlete Apró Antal a társaság új elnöke Főtitkár: Nagy Mária A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete kedden a Parlament kongresszusi termében befejezte munkáját. A vita után dr. Mihály fi Ernő válaszolt a vitában felvetett kérdésekre. Az értekezlet ezután elfogadta az országos elnökség A tanácskozáson felszólalt beszámolóját, annak szóbeVályi Péter, a kormány elnökhelyettese. Beszéde elején átadta a kormány szívéli kiegészítését, valamint a társaság új működési szabályzatát, amely a csoportos lyes üdvözletét és jókívánsá- tagságból, a társaság új szergait a tanácskozás résztve vőinek, majd méltatta az MSZBT-nek a magyarszovjet barátság elmélyítésében szerzett érdemeit. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság létrejötte óta — állapította meg egyebek között — eredményesen segíti a magyar—szovjet bavezeti formájából, a társaság munkájában adódó következményeket foglalja egybe. Az országos értekezlet a lelépő elnökségnek — érdemei elismerésével — megadta a felmentést. Az országos értekezlet ezután megválasztotta a Magyar—Szovjet Baráti Társarátság elmélyítését. Jelentős ság 153-tagú országos elnökségét, amely megtartotta első ülését, és megválasztotta a 15-tagú ügyvezető elnökséget. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviés tudatát azóta selője lett. Alelnökök: AIpórészt vállal népünk és a szovjet népek közötti barátság ápolásában, népünk hazafias. internacionalista nevelésében. Hagyományai az 1919-es, az első magyar proletárdiktatúra időszakában gyökereznek. A testvériség érzését is élteti és erősíti az az ön- ri Pál nyugalmazott főszerzetlen segítség és támogatás, kesztő, Dopsi Károly, a Cseamelyben a szovjet néptől pel Vas- és Fémművek veaz eltelt több mint negyed- zérlgazgató-helyettese, Karszázad folyamán részesül- dos László akadémikus, Litünk szocialista rendünk geti Lajos akadémikus, dr. építéséhez. Mihályfi Ernő, az Elnöki Ta— Bátran elmondhatjuk, nács tagja, a. Magyar Nemhogy a magyar—szovjet ba- zet főszerkesztője, Révész rátság gondolata politikánk Géza, az MSZMP Központi szerves része, behatolt a Bizottságának tagja, nyugalköztudatba. mázott miniszter és Veres A továbbiakban több fel- József, az MSZMP Központi szólalás hangzott el. Bizottságának tagja, nyugalKGST-ülés November 23—29. között Budapesten tartja 19. ülését a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottsága. Az ülésen részt vesznek a KGST-tagországok —. a Bolgár Népköztársaság. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió — küldöttségei, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság deleRációja és megfigyelőként a Kubai Köztársaság képviselői. Az ülést kedden dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, az állandó bizottság elnöke ünnepélyesen nyitotta meg a Gellért Szállóban. Brandt— Pompidou találkozó , Nyugatnémet kormányszóvivő kedden Bonnban közölte, hogy december 3-án és 4-én Párizsban kerül sor Willy Brandt nyugatnémet kancellárnak Pompidou francia államelnökkel folytatandó csúcstalálkozójára. A két államférfi a többi között tárgyal annak lehetőségéről, hogy a valutaválság megvizsgálása céljából együttes ülésre hívják össze a nyugateurópai országok képviselőit és a tervezett nyugat-európai csúcsértekezlet előkészítése is szóba kerül. Brandt Pompidou meghívására utazik Párizsba — fűzte hozzá a szóvivő. A megoldás - gépesítés A munkaerőgondok megszüntetésének útja Kevés a munkáskéz Szegeden Az elmúlt évtized adataiból érdekes kép áll össze Szeged lakosságának alakulásáról. A népszámlálás adatai szerint 1970. január 1-én 121 ezer 500 volt a város lakóinak száma, vagyis közel 29 ezerrel több, mint tíz évvel ezelőtt. A jelentős növenőtt. A keresők közül 35 ezer nő, vagyis a foglalkoztatottak 45 százaléka. A nők aránya az iparban 52 százalék. A szükséges munkaerő a hatvanas évek első felében még rendelkezésre állt a városban. Jelenleg azonban a férfiak foglalkoztatása (97,5 kedés azonban csak az első százalék) gyakorlatilag teljespillantásra ad megnyugtató képet. Mert ez alatt a tíz év alatt a természetes szaporulat csak 500 fő volt, a többiek bevándorlók, vagyis máshonnan költöztek Szegedre. A nagyszámú bevándorlást főként a munkalehetőségek növekvő . száma okozta. A városba költözők minden szempontból kedvezően befolyásolták a lakosság öszszetételét, sokat segítettek a munkaerőgondok megoldásában. Szeged népessége tehát a természetes szaporodás nagyon alacsony számai ellenére is állandóan növekszik. A lakosság növekedése a város gazdasági fejlődésének hatására következett be. Nagy volt a változás az aktív keresők számában is. 1960-ban a foglalkoztatottak szama 57 ezer 500 volt. Ez a szám 1971. január l-ig 77 ezer 800-ra emelkedett. Közülük 13 ezren a környező községekből vagy még távolabbról járnak Szegedre dolgozni. Az elmúlt tíz esztendőben a foglalkoztatottak száma az iparban 42, az építőiparban 140, a kereskedelemben 85, a közlekedésben pedig 29 százalékkal nek mondható. Tehát szabad férfi munkaerőre alig lehet már számítani Szegeden. A nők foglalkoztatottsága 75 százalékos. Szabad női munkaerő tehát még van, ám munkavállalásuk sok feltételhez kötődik. Például a gyermekintézmények hálózatának bővítéséhez, a háztartási munkát könnyítő szolgáltatások fejlesztéséhez. Mindezek az adatok arra mutatnak, hogy a szabad munkaerő lényeges növekedésével már nem lehet számolni. Pedig a vállalatok 1971-ben ötezer új dolgozóra tartanának igényt. E szám 83 százaléka fizikai dolgozó, 17 százaléka pedig alkalmazotti munkakörbe kellene. Az ötezer új dolgozó rendelkezésre is állna, ám más megoszlásban. Az alkalmazotti munkaköröket be lehet tölteni, viszont kevés a fizikai munkát vállalók száma. Egyes szakmákban kevés a szakmunkás, de főként betanított- és segédmunkásokra lenne nagy szüksége a vállalatoknak. Szegedről évente általában csak mintegy 60 fiatal megy betanított- vagy segédmunkásnak. Nagyon kicsi ez a szám, hiszen a vállalatoknál a kereslet főként ezekben a munkakörökben növekedett. Éppen ezért nagy mértékben nőtt a fluktuáció, sok a vándormadár. A vállalatok pedig sajnos több erőt fordítanak a munkaerő megszerzésére, mint megtartására. Ezen a helyzeten még a bevezetett szabályozók, a rendeletek sem segítettek. A kötelező munkaközvetítés is szinte hatástalannak bizonyult, mert a vállalatok többnyire személy szerint kérik a jelentkezők kiközvetítését. A városi tanács végrehajtó bizottsága a rendelkezésre álló adatok alapján megtárgyalva Szeged munkaerőhelyzetét, arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatoknak egyre inkább saját, belső tartalékaik feltárására, a technikai fejlesztésre kell építeniük. Hiszen például a mostani munkaerőigény csak 60—65 százalékban elégíthető ki. Extenzív fejlesztésre már csak a nők számára alkalmas munkahelyek kialakításával nyílik lehetőség. A felmérések szerint a város munkaerőhelyzete nem is fog változni. Tehát egyetlen lehetőség a gépesítés, főként a segédmunkások számának mind nagyobb csökkenése miatt. Technikai fejlesztéssel és jobb vállalati szervezéssel növelhető tehát elsősorban a termelés. Sz. I. mázott miniszter. Á főtitkári tisztet Nagy Mária tölti be. Titkár: Regös Gábor, az MSZMP XIII. kerületi bizottságának titkára. Tagja az ügyvezető elnökségnek: Bugár Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, Hegyes Ferenc, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Komarov brigádjának vezetője, Koszti Lajos, a Lenin Kohái szati Művek pártbizottságának titkára és dr. Tasnády Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Apró Antal az elnökség és az MSZBT tisztségviselői nevében köszönetet mondott a bizalomért. — Munkánkban azon leszünk — mondta —, hogy a baráti társaságunk működésére, tevékenységére most elfogadott irányelvek, valamint az országos tanácskozáson elhangzott javaslatok szellemében dolgozzunk. Az a célunk, hogy azokat az elveket, politikai célokat, amelyeket pártunk Központi Bizottsága és X. kongresszusa a magyar— szovjet kapcsolatok — a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok — fejlesztésére vonatkozóan megjelölt, mozgalmunkban érvényesítsük. Apró Antal a továbbiakban meleg szavakkal méltatta Mihályfi Ernőnek a barátság ápolásában kifejtett tevékenységét, és kérte, hogy gazdag tapasztalataival továbbra is segítse a társaság munkáját. Az országos értekezlet Érdey-Grúz Tibor záró szavaival végződött. Megnyitották a Szovjet hős városok hetét Kedden este a Vígszínházban tartott ünnepi díszelőadással megnyitották a Szovjet hős városok hetét. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Nagy Mária, az MSZBT főtitkára meleg szavakkal köszöntötte a szovjet delegációk vezetőit és tagjait, az ünnepi est részvevőit. Ez az ünnepi díszelőadás — mondta — vezeti be a Budapesten kívül — Hajdú-Bihar, Szolnok, Csongrád, Baranya, Tolna és Veszprém megyére kiterjedő eseménysorozatot. A hős szovjet városok többségét testvéri kapcsolatok fűzik ezekhez a megyékhez és székhelyeikhez. Az ünnepi esten neves fővárosi művészek, a déli hadseregcsoport központi művészegyüttese és a Pjatnyickij-együttes adott nagy tetszéssel fogadott műsort. A Szovjet hős városok hete alkalmából kedden nagyszabású fotókiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban: Moszkva, Leningrád, Kijev, Odessza, Volgográd, Szevasztopol, valamint a breszti erőd hősi helytállásáról a nagy honvédő háború harcaiban, és fejlődéséről a békés építőmunkában. I