Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

4 KEDD, 1071. NOVEMBER 2S.V Téesztagok háztáji állattartásárál A termelőszövetkezet közön ludó tejet és szaporulntot gély stb. — meghatározott munkájában nem mindig vagy ezek egy részét, te- Jogszerző Időbe, s ezen felül tud részt venni K. S.-né ter- nyészüsző tartása esetén nz a termelőszövetkezettől járó melőszövetkczetl tng olvu- üszőt, koca tartása esetén, fizetéses szabadság, szülési, sónk. mert a falutól messze pedig a malacokat, süldőket betegségi segély megállapí­lakik. és HZonkívUl három a termelőszövetkezet útján tusához szükséges munkatel­kisgyermekét Is neveli, értékesíti. Jesítménybe. Könnyebb lenne a helyzete, Tí>rmi.„tMO„ .. A rendelkezés szerint üze i. . ...-IX..M.,„<!,..,..< „„ Természetesen az állattar- •[ HHM li/w„ tós és értékesítés feltételeit, mi balesetnek minősül a ter­•zetősége szerződést kötne a termelőszövetkezet és a ta- melőszövetkezettel kötött gok kötelezettségeit és jo- megállapodás nlapján a ház­Halt szintén a közgyűlés ha- tájt gazdaságban végzett ál­kamennyiség felét a közös­ben. a másik felét pedig a Anyakönyvi hírek Molnár Viktória, Séfílr Ferenc, Forgó Attila, Kocsi József, Tiltó István, Péter Ágnes, Kónya Alid­_ rág, Csányi LAszló Lajos. Nemes Kasza EvAnak IstvAn LAszló, Zoltán, Kapás Antal. I-torvAth Kolnlca Istvánnak és Kotroczó LAszló, Habos AladArné Ftlhrer Erzsébetnek Zsolt Tibor, LénArt Ilona, Molnár János, pap .Td­Imrének éa Födi Annának Csn- nos, Halvax Béla, Kószogl Ven­ba. Huszár Antalnak éa HArkA- elélné Kotróozó Angéla, 9/nbó nyl Ilonának Tünde, Németh Lajosné Laczó Flóra, Palágyl Istvánnak éa Szundy Magdolná- Andor, Dobmnyai János, Sán­"" * É "I * -- J - ",0\ * I. KERÜLET Házasság: Károlyi Zoltán és Németh Judit, Hauk Léazló és Kiss Etelka. FOldl Peter Pál éa Németh Ilona. Dnrabás József és Szanka Zsuzaanna, Fazekas Imre és Farkas Agnea Mária, tutin Latos és BOkönyí Zsu­zsanna. Bagl József éa Klas An­na házasságot krttöttek. Születés: Széli Sándornak és Budai Honának Sándor. Péva Sándornak és Csorba Máriá­nak Beáta. Magyar Istvánnak és vele háztáji állattartásra. A vezetőségnél már Jclentke­HmélÖdn%nÍtt%nt.dCszel tarotza me«- !«.v például azt, lattartósl munka " közben e nn Tui^i hoav részt ve ho«yan történlk a takar- vagy azzal összefüggésben het e llven kedvezményben mAnyellitus, a lelár megosz- bekövetkezett baleset is, ha Sav hogv a köteíezT mun- tasa " termelőszövetkezet és a megállapodásban vállalt úgy. hogy a kőtelező mun „ ^ közö(t a lársadalom. munk6ért munkunupot írtak biztosítási járulék fizetése jóvá. Az elmondottak szerint i.,í-ikii zna«ur<á.hun tini stb- A Jóváírt munkanapok olvasónk részesülhet a ház­L.relü In TnvAhhl kérdése• beszámítanak a tag nyugdíj- táji állattartással kapcsola­nrennvi munkaegységet ír- ideJébe' s egyéb társadalom- tos kedvezményben, ha ave­nak TóváT álliUtariáíért és biztoiítósl szolgáltatásoknál zetőséggel ilyen irányú meg­liSnwkJáí ~ csalódi P^lék, anyasági állapodást köt. MámUlák be? Mgély' Byermekgondozáslse- Dr. V. M. Az 5/1070. (III. 22.) Korm. számú rendelet szerint a kö­zösben végzett munkának számít a termelőszövetkezeti tagnak az a tevékenysége, amelyet u termelőszövetke­zettel kötött megállapodás alupján háztáji gazdaságban szurvusmarha. vagy sertés tartására fordít. A termelőszövetkezet ház­táji állattartásába elsősorbun azokat a tagokat vonja be, akik a közös munkában csa­lédi körülményeik vugy egyéb okok miatt kevésbé tudnak részt venni, de ház­táji gazdaságukban lehető­ségük van az állatok megfe­lelő tartására, gondozására. A fenti rendelkezésnek megfelelően akkor Járnak el a termelőszövetkezetek, ha a szerződést elsősorban azok­kal kötik, akik tanyán él­nek, vagy csökkent munka­képességük, idős koruk, vagy nagy családuk miatt nem tudnak R közös munkában rendszeresen részt venni. A rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban megjelent 0/1070. (III. 22.) MÉM számú rendelet szerint n közgyűlés joga meghatározni azoknak a körét, akik ebből a szem­pontból számításba jöhet­nek. A közgyűlés a megálla­podás megkötésénél feltéte­leket ls szabhat. A szerző­dést a közgyűlés határozata szerint n vezetőség köti meg R tagokkal. A rendelkezések szerint nz állattartásért a termelőszövetkezet, meghatá­rozott számú tízórás munka­napot ír a tng javára. A te­hén után darabonként és havonként három, hízó mar­ha és tenvészüszöért másfél, borjú nevelésért és -hizlalá­sért egy, kocatartásért egy, sertéshlzlalásért és süldőtar­tásért egynegyed munkann­pot. Ezzel szemben n tag kö­telezettséget vállal arrs. hogy hizlalás esetén a hízott állatot, tehéntartás esetén a háztáji szükségletet mégha­Áz égre förő Titán A román fővárosban, Bu­karestben új lakótelep épül — a Titán. Gyorsan soka­sodnak és szökkennek a magasba itt az épületek; a legkorszerűbb módszerekkel, előregyártott elemekkel fo­lyik az toítkezés. Az építő­elemeket a főváros új ház­építő kombinátja szállítja, amely szovjet segítséggel lé­tesült. Gyors ütemben épülnek be az ország más városai ls. Brassóban új, hatalmas la­kótelep épült, u Szteagul Hosu. A lakótélén házaiba 30 000 új lakó költözött be, többségükben a helyi autó­gyár dolgozói. A román új­ságok arról tudósítottak, hogy az elmúlt öt év folya­mán az országban 1 millió 100 ezer lakos költözött ÚJ, modern lakásba. nak István, Tutral litvánnak ós Márta Katalinnak István Hóbort, Szabó Péternek ós Szép Ju­liannának Rt'ka Éva. Szalai Já­nosnak ós Németh Mártanak Márta Katalin, Zubcstc* .Jóméi­nak é* Kováca Katalinnak 2.-1­Halálozás; Nagy József. Kalser Emília, Csillag Vince SAndomé Vas Mária, Márton Fereno meg­halt. III. KERÜLET Születés: Dancsó Lajosnak és Gyöngyi Ágnesnek András. Ber­ki Istvánnak és Nagy Anna Ka­talinnak István, Császár János­nak és papp Juliannának An­tal, Bálint Lajosnak és Varga Máriának Tibor, Bálint Péternek és Barnyat Piroskának Péter Pál. Vetró Istvánnak és Bo­sánszkt Mária Magdolnának Krisztina, Mátvás Sándornak és Mari Rózsa Máriának Mónllta Krisztina. Szauer Lászlónak és Vára dl Ildikó Erikának Szilvia, Csala Imrének és Németh Má­ris Teréziának Zsuzsanna. Mo­nori Antal Györgynek ós Lá­zár Gabriellának Zsolt nevfl gyermekük született. dor Sándor, Lövész Héláné Si­mon Rozália, dr. Bíró András, Király Páinó Kónya Erzsébet meghalt. n. KERÜLET Házasság: Huszlik Tamás és _ Kalla Etelka, Dongó József ós tán József. Tóth Imrónek ás Bá- Ferkov Mária, Gyuris János óá ba Ilonának Tibor Imre. Gydrffy Jakus Magdolna Angéla. Lolé na. Csótl József Mlhálv, Bagl Miklósnak ós Szenosvárt Margit- Bertalan János ós Szabó Irón. Jeremiás Málé, Kocsis-Savanya nak Emília Margit. Halmai Já- Kalcsevlos László Imre ós Csehó Istvánné Süveges Teróz Anna, nosnak áa Király Klárának Ta- Ilona Ida, Kátal István és Ta- Bakó Jánosné Kószó Erzsébet, más Jénos, Osvald Ferencnek és kács Katalin, Petrlk István és - - • —-...---. ­llüs Honának Gyula. Szret,ykó Karsai Gabriella házasságot kö­Mládennek éa Márton Máriának töttek. Zoltán János. Erriödl Károlynak Halálozás: Molnár János. Na­gyi Julianna, ördög András, Marosvölgyl Lajosné Bui'al Má­ria, Tézsla Istvánné Czifra An­Pap Séndorné Ülvárl Mária, Bo­ros Józsefné Simon Mária Ju­lianna, Fábrik Tamás meghalt. A bolgár filológia két évtizede A Bolgár Kulturális Központ — RZ Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Szláv Tanszékével kö/öntn — november 22-én, tegnap ünnepélyes keretek közölt emlékezett meg a bolgár nyelv és Irodalom szak 20 éves fennállásáról. A szlavisztika egyetemi A kezdeti nehézségek le­oktatása Magyarországon küzdése és az évek során lH4B-ben kezdődött meg. En- szakszerűen és időtartamban nek keretén belül századunk is örvendetesen növekedő elején hirdetett először elő- bulgáriai tanulmányi ösz­adást a bolgár nyelvtan töndíjak egyre inkább lehe­túrgyköréből Asbóth Oszkár tővé teszik a bolgár flloló­egyetemi tanár, valószínűleg glót hallgató vagy mór vég­valamely tanítványa kedvé- zett szakemberek számóra, ért. Előadását azonban még hogy ne csupán könyvek ré­nem tekinthetjük a bolgár vén, de közvetlenül is meg­filológla bevezetésének az Ismerkedjenek választott egyetemre. A bolgár nyelv szakjuk országával, annak és irodalom rendszeres okta- népével, kulturális, gazda­tásának bevezetésével Hkkor sági és politikai életéveL találkozunk, amikor a szláv ' nyelvtudomány és Irodalom­történet nemcsak tudomá­nyos, hanem gyakorlutl célo­kat is kezd szolgálni. Húsz évvel ezelőtt, az 1051—1952-es tanévben in­dul az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen a bolgár nyelv és Irodalom szak a Szláv Filológiai Intézet ke­retein belül. Kezdetben ta­nári szakként, az egyetemi oktatás akkori programjá­nak és tanrendjének megfe­lelően, s két évvel később már a Szófial Kllment Ohridszkl Egyetemen is mód­jukban állt a bolgár egye­temi hallgatóknak megis­merkedni a magyar nyelv­vel. Az oktatás fenntartásá­hoz — a Magyar és a Bolgár Népköztársaság közötti kul­turális egyezmény ulapján — a két ország kölcsönös segít­séget nyújtott, és nyújt ma ls egymásnak, a hazai szak­emberekkel együttműködő magyar, illetve bolgár lek­torok cseréjével, a másik egyetemnek megfelelő szak­irodalommal, kézikönyvek­kel, folyóiratokkal és szép­irodalommal. ós Lakatos Katalinnak Gábor Jóna Imrének és Papp Honának i Ildikó, dr. Molnár Árpádnak ón Ellep Erikának Eszter, dr. Kal­már Sándornak ós Nyllral Olgá­nak Koppány Sándor, Bárkányi Antalnak ó« Halosh Máriának Antal, Kiss Józsefnek ós Sta­hó Ilonának Hona Erzsóbet, Ger­Ui .1"/..•(•nek I'S I.nkiit.i* ' nak Ildikó Erzsóbet, Patkós Zol­tánnak és Klvós Mariannának Róbert Zoltán. Bán Miklósnak ás Molnár Etelkának Miklós. Hánz Tamánnak és Papp Zsuzsanná­nak l.iVia Zsuzsanna. Bacaa La­tolnak és Fülön Veronikának Lajos, Gábor J -sefnek ós Sza­bó Annának Iván Miklós, Szalai Lászlónak ós Vlnczr Margitnak Szabolcs László, Kővágó Pál­nak óa Kollár Magdolnának le­vente Pál, Polgár Bándornak éa Nagy Margitnak Karoly, Nylrl Latosnak ót Korom 1 onának Péter, Farkas Sándornak és Halasi Gizellának Krisztina, Ju­hász Jánosnak ós Dávid Máriá­nak János. Dohány Imrónsk és sulfter Gizellának Olzella. Sza­bó Istvánnak és Szabadszállási Máriának István. Báló Mihálynak ós Hohony Aanesnek Gabriella Terézia, dr. Caiszér Elődnek és Lónárt Magdolnának Előd. Dn­bla Alaloanak óa Szabó Iloná­nak Márta nevü gyermekük szü­letett. Halálozás: Debrel Józsefné NI­koUn Emília, Erdei sándornó Szőregen jó óvodásnak lenni A szegedleknél valamivel bázisóvodának jelölték kl. lenne az óvodai környezet könnyebb helyzetben van- Ez persze pillanatnyilag rendbentartására, nak Szőregen azok az anyu- gondokat is okoz, hiszen a Ugyancsak érdekes, hogy Uák. akiknek óvodáskorú kis- lehetőségekhez képest maxi- Szőregen csak 90 százaié­gyermekük van: Szőregen mállsat kellene nyújtani Já- kos az óvodai napközi ott­ugyanis pillanatnyilag a há- tékokból és szemléltetőosz- hon kihasználtsága. Igaz rom óvodában biztosítani közökből Is. A megyei ta- hogy a nagyobb jövedelmű tudják a csemeték számóra nócs művelődési osztálya 20 csalódoknak magasabb az az ellátást. Mint a legutóbbi ezer forint értékben bútor- ellátási díj ls, s sokan emi­vb ülés elé terjesztett érté- zatot, felszerelést, játékokat, att nem íratták be gyerekü­kelésben kifejtették, pilla- és szemléltetőeszközöket ket a napközi otthonba, natnyllag valamennyi óvo- adott ehhez, viszont R má- Mindent flsszev«tv» <> dóra igényt tartó szülő be- sik két óvodában is kell a nagvküMégl tanvWÍ adhatja gyermekét az óvodó- jobb felszerelésről gondos- hXó Mzottsáaa meaánanT ba. Emellett szakmailag is kodni. A szőregl szülők so- totta hSr aszemélv és jó színvonalúak a szőregl kat segítettek eddig ls, de tárgyi feUételek meafelelő­óvodók, ml sem bizonyítja «entúl is nagy szükség lesz ek ahhoz> hogy a ^regl ktl. Jobban, hogy az Árpád ut- S bogy a Jaíé.kok' szem" óvodások ellátósót megnyug­calt bemutatófoglalkozások gftŰS^Sg^Z ^ ™"dba-k­és tapasztalatcserék szómóra óvodát. Különösen szükség p. Sz. M. 14. Géza lehalkitja a hangját. mór azt hiszik, megütötték a lottót! Majd ép­pen a padláson dugom, a széna alatt. — Szóval egy kis páUnkát azért hagytak? Az asszony figyelmesen nézi egy pillanatig Gézát, akinek az ercóról lerí a rosszkedv, aztán eltűnik a házban — ugyanolyan szűk ajtónyi­tással —, s hamarosan egy újságpapírba cso­magolt üveget hoz a köténye alatt. Géza ugyanolyan vigyázva bőr lemberdzseke mellébe rejti az üveget, s egy százast csúsztat az asz­szony kezébe. Indul, Regina néni kíséri. — Gézuka — karattyolja az asszony —, Iga­zán szólhatna a fináncoknak, hogy ne zaklas­sanak egy szerencsétlen özvegyasszonyt. A kis­fiamat is most vitték el katonának — az asz­szony megsa inalja macát, még könnyek is gyűl­nek a szemébe, a köténye sarkával dörzsölgeti. fejőt. a gyalogjárda szélére szalad, s mindkét kezével boldogan Integetni kezd a motoron kö­zeledő Gézónak, s közben a háta mögé kiabál: — Kati! Ott a papai... Papai Papa! A két gyerek Integet, de Géza nem veszd őket észre. A gyerekek csalódott arccal veszik fel a lábuktól a táskájukat, de még hátra-hátra néznek az apjukra. Kikövezett, jó karban tartott dűlőút vezet fel a dombokra. Az út kétoldalún egységes, mo­dern telepítésű szőlőültetvény. Egy helyen ki­öblösödik az üt, hatalmas épület homloka hir­deti, hogy ez a téesz borkomblnátja. előtte két hatalmas diófa, alatta színes kerti asztalok, székek. Géza a motorról futólag odapillant, de nem áll meg, megy tovább a dombra, fölfelé. -v™ - ífía® asrj8sff.fi tur. Az asszony tiltakozik: — Pálinkám? Uram Jézus, honnan lenne' Ahányszor Itt mór házkutatást tartottak, elvit­ték még a fél üveg ecetemet is, mert ugye, az is színtelen. — Hangja panaszkodósba csap. — A múlt héten is ldepolútlankodlk két finánc, szaglásztak, turkáltak, aztán elkobozták a mosó­szapulómat, amibe esővizet szoktam fogni, a hiszik, az emberek csak nálam isznak, a kocs­mában nem? — Megint változdk a hangulata. — Mért nem tud a kocsma olyan jót árulni, mint én? — Hót. olyait nem is... — mondja Géza szórakozottan. — Ugye? — Az asszonynak felcsillan a sze­me. — A múltkor is azt mondja az állomás­vasfazekamat fedőstől, amiben a disznóknak főnök úr: Regina néni, a maga pálinkája két­főzöm a krumplit, és találtak a padláson va- szer olyan 1ó: amikor issza, meg amikor-hány­lami ri-sz-ross/. rézcsövet azt so tudom, hogy ja ki az ember. került ide, talán még a fiain bütvkölt vele va­lamit Mondom nekik: drásn finánc urak. lát­tak maguk már eleven pálinkafőzőt? Csak nem sondolják, hogy ilyen vacakokból össze lehet állítani egy kisüstöt?... Drága Gézu­kám. nem tudnál valumtt csinálni? Mtnclent elvittek a fináncok? — kérdezi Géza. Vagy csak a pálinkafőzőt? Már az utcaajtóban vannak — Hát akkor. Gézuka, szólsz a fináncoknak? — Sajnos, nem ismerem a fináncokat, Re­gina néni. Ha a téesszel van problémája, na­gyon szívesen — mondja Géza, s berúgja a mo­tort. Komoir, elgondolkodó arccal hajt keresztül a Regina néni a dilettánsoknak kijáró megve- falun. Aa iskolából most rajzanak ki a tanu­téssel mondja: lást befejező gyerekek, s az ecy Irányba lakók — Nem volt az főző! Ezek olyanok, hogy ha csoportba verődve, nagv zajjal, ballagnak ha­Valahol egy harmonikázó rézcsövet tolóinak, zafélé. Egy tízéves kisfiú hirtelen felkapja a kövesút, a szekérnyomok meredek partok kö­zött kanyarognak, s a partnak támaszkodva ki­csi, hangulatos présházuk sorakoznak. Egyik­másik nyitva, gazdája hordót mos, szerszámo­kat javít, vagv egyszerűen csak üldögél a dél­utáni napfényben, s szopogatja maradék bo­rát. Az emberek kalapot emelnek, s Géza min­denkinek biccent a motorról. A saját présháza előtt megáll, árnyékba tol­ja a motort, s kulcsot vesz ki a zsebíből. A pince nagy előterében álinak a préseléshez szükséges szerszámok, üres hordók, demlzso­nok. üvegek, egy eyalutatlan asztal hosszú Da­doklcal. s egy pokróccá} letakart prlccs Géza csak egy borospoharat vesz magához, s kínt, a présház udvarán leül egy vastag farönkre, s a poharat és a páUnkófüveget maga elé helyezi a földre. A horgasban vez-tő útról nem látni Ide — de innen fentről kitáru az egész lankás, s valahol a mélyben, fák közé rejtve, a falu. A „birodalma". (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON az ingatlanok nyilván­tartásáról A földekről Magyaror­szágon jelenleg két át­fogó nyilvántartást ve­zetnek: a földhivatalok az állami földnyilvántar­tást, a bíróságok a te­lekkönyvet. Mindkét nyilvántartás a múlt szá­zad közepén Jött létre az akkor uralkodó feudál­kapltalista társadalmi­gazdasági viszonyoknak megfelelően. • Kétféle? Az állami földnyilván­tartás (eredeti nevén földadó kataszter) célja a földek használatából eredő jövedelmek adóz­tatása volt. A gazdasági célokon túlmenően ada­tait felhasználták bizo­nyos politikai célokra ls (pl. választójoga an­nak volt, akinek a föld­dó kataszterben nyil­vántartott földjének ér­téke a meghatározott aranykoronát elérte). Ezzel szemben a telek­könyv jogi jellegű nyil­vántartás, célja elsősor­ban az ingatlanokra vo­natkozó Jogok és a jogi­lag jelentős tények nyil­vántartása volt. Tulaj­donosnak csak azt te­kintették, aki a telek­könyvbe tulajdonosként be volt jegyezve. A két­féle nyilvántartás az említett céloknak meg­felelően a kapitalista társadalmi ren«et mind­végig kiszolgálta. # Felesleges? A felszabadulás után, a szocializmus építésé­nek kezdeti Időszakában nem volt nélkülözhető sem a földnyilvántar­tás, sem a telekkönyv. A földreform, a tulajdo­ni, használati korlátozá­sok, az adózás, a begyűj­tés, oz államosítás, a mezőguzdusúg szocialis­ta átszervezése stb. az állami földnyilvántartás adatai alapján történt. Mindezen feladatok vég­rehajtásának jogi bizto­síteku a telekkönyv volt. A jelenlegi szocialista viszonyok között, ami­kor a földek nagy ré­szének a társadalmi és gazdasági életben betöl­tött szerepe alapvetően megváltozott, a két kü­lönálló nyilvántartás eredeti céliának megfe­lelő további fenntartá­sa már nem indokolt. Szükségszerű. hogy a két nyilvántartásnak azokat a funkcióit, ame­lyekre továbbra ls szük­ség van, egyetlen — ösz­szevont — nyilvántartás valósítsa meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom