Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT. LAPJA 61. évfolyam, 276. szám 1971. november 23., kedd Ára: 80 fillér Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete Hétfőn délelőtt az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete. A kétnapos tanácskozás 600-nál több résztvevője között megtalálhatók az állami, társadalmi és kulturális élet minden területének képviselői, köztük számos neves közéleti személyiség. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese. dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Kardos László akadémikus, Kerkai Andorné főmérnök és Révész Géza ny. miniszter, az MSZBT alelnökei, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gombár József, a KISZ Kozponti Bizottságának titkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, valamint a társadalmi és kulturális elet több más ismert személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet A M. Szorokin követtanácsos, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. N, A. Zotov vezérőrnagy, a déli hadseregcsoport parancsnokának első helyettese és T. Sz. Hacsaturov akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke, az országos értekezlet alkalmából hazánkba érkezett SZMBT-delegáció vezetője. Kardos Iiászló nyitotta meg az értekezletet, majd elfogadták a kétnapos tanácskozás napirendjét. Eszerint először az országos elnökség írásban kiküldött beszámolóját, és ennek szóbeli kiegészítését, valamint a társaság új működési szabályzatára vonatkozó javaslatot vitatják meg, majd megválasztják az új országos elnökséget. Az országos elnökség nevében dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után megkezdődött a sokrétű vita. Az értekezleten felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, úgyszintén Fülöp János, a szegedi MÁV Fiúnevelő Intézet igazgatója is. Az MSZBT országos értekezlete ma. kedden jOlytatja munkáját. Az elnökség beszámolója kenységet és általában az oktatás színvonalának emelését segíti; az MSZBT 1970ben tagja lett az orosz nyelvés irodalomtanárok nemzetközi szervezetének. Az eredményes munkát nagyban segítette, hogy az MSZBT az elmúlt öt cvben tovább erősítette testvér-kapcsolatait és együttműködését a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. Az összehangolt, egyezménybe foglalt tervek alapján kifejtett " együttműködés az évek során jelentősen megnövekedett és mind szorosabbá vált. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság segítségével egyre gyümölcsözőbbé váltak a testvérmegyék, testvérvárosok kapcsolatai. Hasznos kapcsolatokat tart fenn a társaság a szocialista országok szovjet baráti társaságaival és több nyugati ország hasonló társaságaival is. Óvári Miklós felszólalása Az MSZBT országos elnökségének beszámolója egyebek között hangsúlyozta: — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1966-ban tartott negyedik kongresszusa a barátsági munka tapasztalatait összegezve leszögezte, hogy az elkövetkező időszakban még konkrétabbá kell tennünk együttműködésünket a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal. Ezt a döntést az a felismerés tette szükségessé, hogy a magyar—szovjet barátság az egész dolgozó nép ügyévé Vált. — Társaságunk a Magyar Szocialista Munkáspárt útmutatási és az MSZBT IV. kongresszusán meghatározott célok alapján végezte munkáját, kiemelt helyet biztosítva a kulturális és propagandatevékenységnek. A különböző állami és társadalmi szervekkel szoros együttműködésben lebonyolított akciók sorában első helyen kell említenünk az egyes szovjet köztársaságok kulturális napjait hazánkban. 1966—1970 között kilenc szovjet köztársaság. A köztársaságokban viszonzásul megrendezett magyar kultúra napjai lehetőséget nyújtottak a Magyar Népköztársaság politikai, kulturális és tudományos eredményeinek, szocialista vívmányainak ismertetésére, népszerűsítésére. — E sokszínű akciósorozat lebonyolításában az MSZBT szorosan együttműködött a Művelődésügyi Minisztériummal és a Hazafias Népfronttal A barátság elmélyítéséhez, népünk tájékoztatásához, a szovjet kultúra megismertetéséhez eredményesen járultak hozzá a más szervekkel közösen rendezett országos rendezvények is — állapította meg a beszámoló. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1970-ben felszabadulásunk negyedszázados évfordulója és a Lenin centenárium jegyében végezte munkáját — folytatta a beszámoló. Az év kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országos Béketanáccsal közösen rendezett Lenin-szimpózium. Sok érdeklődőt vonzott és komoly sikerrel zárult az évforduló tiszteletére a munkásmozgalmi múzeummal közösen létrehozott Leninkiállítás is. — Az utóbbi évtized legnagyobb szovjet vonatkozású kulturális eseménye a Művelődésügyi Minisztériummal együtt megrendezett szovjet kultúra napjai volt. — Társaságunk — állapította meg többek között a beszámoló — az elmúlt ötéves időszakban is fontos feladatának tekintette az iskolán kívüli orosz nyelvoktatást. A fő figyelmet az oktatás hatékonyságának javítására fordítottuk, arra törekedtünk, hogy tanfolyamainkon mindinkább a modern nyelvoktatás módszerei jussanak érvényre. Megemlékezett a beszámoló a társaság orosz nyelvű versenyeiről is, amelyek közül a Művelődésügyi Minisztériummal, a KISZ-szel és a Magyar Úttörők Szövetségével közösen megtartott általános közép- és szakközépiskolás versenyeken évente százezer diák vett részt. A társaság kezdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a KISZ és a TIT 1967-ben első ízben rendezett konferenciát a hazai orosz nyelvoktatás kérdéseiről. A társaság fontos feladatának tekinti az orosz szakos tanárok továbbképzését. Ezt a tevéAz értekezleten felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. — Megtisztelő megbízatásomnak teszek eleget — kezdte nagy tapssal fogadott beszédét —, amikor átadom az országos értekezlet minden résztvevőjének és önök útján a társaság minden tagcsoportjának és aktivistájának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és szívből jövő jókívánságait. Bizton megállapítható, hogy a .társaság az elmúlt öt esztendőben alapvetően betöltötte hivatását, eredményes és hasznos munkát végezett, jó szolgálatot tett a magyar—szovjet barátságnak, s ezzel jól képviselte népünk legsajátosabb érdekeit, a béke és a szocializmus ügyét. A továbbiakban a többi között hangsúlyozta: — Az elmúlt 26 évben végbement fejlődés eredményeképpen hazánkban a magyar—szovjet barátság ápolása társadalmunk közös ügye lett. Ez a barátság legsajátosabb érdeke a munkásosztálynak. közös érdeke minden, népünk függetlenségét, békéjét, felemelkedését szolgáló hazafinak. Hogy azza vált, ebben — pártunk és kormányunk következetesen internacionalista politikáján túl — része volt és van a társadalmi szervek, közöttük az MSZBT munkájának is. — A magyar—szovjet barátságnak hazánkban mély történelmi gyökerei vannak. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk az elsők között ismerte fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét, és nemcsak felismerte, hanem eszerint is cselekedett — A magyar—szovjet barátság tartalmát elsősorban az eszmei azonosság és a közös politikai célok határozzák meg. Azért szilárd és tartós ez a barátság, mert nem pillanatnyi érdekek, hanem az ideológia és a célok azonossága alapozza meg. t — Éppen egy esztendeje, pártunk X. kongresszusán Brezsnyev elvtárs felszólalása bizonyította, hogy a szovjet elvtársak körében is egyetértésre és támogatásra talál az az elvi politika, amellyel az MSZMP a szocialista társadalom építését irányítja. Ez év tavaszán pedig a magyar közvélemény kísérte nagy figyelemmel és üdvözölte teljes egyetértéssel az SZKP XXIV. kongresszusát. Kádár János elvtárs felszólalásában kifejezhette pártunk és népünk teljes egyetértését az SZKP politikájával. Ez az elvi-politikai egyetértés nyilvánul meg a tettekben is; mind a Varsói Szerződés, a KGST keretében, mind pedig a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. A társaság munkájának követendő módszereiről szólva rámutatott: — Abból indulhatunk ki, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és fejlesztése államunk hivatalos politikája. E cél érdekében dolgoznak állami szerveink, a tömegszervezetek és az MSZBT-n kívül más társadalmi mozgalmak is. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete alkalmából kormánykitüntetéseket adományozott a magyar—szovjet barátság elmélyítésében kiemelkedő érdemeket szerzett személyiségeknek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta nyugállományba vonulása alkalmából Alpári Pál, az OrszágVilág főszerkesztője, továbbá dr. Révai Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára és Várkonyi Lászlóné, az MSZBT országos központja kulturális osztályának vezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát hatan, bronz fokozatát négyen kapták. A kitüntetéseket hétfőn az Elnöki Tanács elnökének megbízásából dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, az MSZBT elnöke adta át. Ezután dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT aranykoszorús jélvényét nyújtotta át a magyar—szovjet barátság 32 érdemes társadalmi munkásának. Az eseményen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kardos László, Kerkai Andorné, és Révész Géza, az MSZBT alelnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott volt I. I. Bagyvl, a szovjet nagykövetség első titkára, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, T. Sz. Hacsaturov akadémikus, a társaság alelnökének vezetésével. Közlekedési nehézségek a hó és a fagy miatt Késnek a vonatok és az autóbuszok m 1/ Somogyi Károlyné fel*. HóeUakarttás a Hunyadi János sugárúton Minden más híresztelés ellenére Szegeden és környékén mindössze tíz centiméteres hó esett Erzsébetnapkor. Igaz viszont, hogy a viharos erejű, óránként 65 —70 kilométeres sebességgel rohanó, szél sok helyen kupacokba hordta össze a havat, s ez okozta a közlekedési zavarokat. Elek György, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőhelyettese arról tájékoztatta lapunkat, hogy igazgatóságuk területén szombaton 21 személyvonat késett, átlagosan 50 percet. A Szegedről induló vonatok a menetidő szerint pontosan indulhattak. Vésztő és Szeghalom között mintegy kilométeres szakaszon volt akkora hófúvás, hogy a vonatközlekedés 12 órán át szünetelt. Vasárnap már mindössze 20 személyvonat késett a Szegedi MÁV Igazgatóság területén, átlagosan 35 percet, főleg a szomszédos, a miskolci és a debreceni MÁV-igazgatóságok területén levő hóakadályok miatt. Markos Károly, az I. kerületi tanácsi hivatal elnökhelyettese tájékoztatása szerint Szegeden a kommunális üzem közreműködésével szinte a hóeséssel egy időben megindultak a közutakat és járdákat takarító gépek, sószórók, hódúrók és kistraktorok. A hóekékkel együtt, közel húsz gép állt munkába, ugyanakkor a város főútvonalairól elszállítják a havat a Tisza-parti rakpartra. A gépek mellett mintegy 60 alkalmi hómunkás is dolgozik és kommunális őrök járják a város utcáit, hogy siettessék a lakóházak előtti hótakarítást.' A 10-es Volántól kapott információ szerint a helyi autóbuszközlekedésben a havazás nem okozott különösebb problémát, annál inkább a hétfő reggeli hideg.' Az autóbuszok alján befagytak a vezetékek, s ezért mintegy 25 kocsin olyan műszaki hibák keletkeztek, ami miatt a helyi járat érzékeny időveszteséget szenvedett a hajnali órákban, főleg a tarjáni közlekedésben. A tartalékból indított kocsikkal igyekeztek a forgalmat zavartalanná tenni. A 10-es Volán távolsági autóbuszai közül is megrekedt néhány. A hajdúszoboszlói járat például csak Hajdúszovátáig tudott közlekedni. A mátrai járat sem tudott feljutni Parádra, csak Gyöngyösig. Ez az autóbusz Szolnok előtt az árokba csúszott. Az előzetes jelentés szerint sérülés nem történt; A Csongrád megyei járaok közül a Nagymágocs—' Orosháza között közlekedő autóbuszt tartotta fel hóakadály. Általában a síkos, csúszós út miatt késtek a buszok 15—110 percet. Európai időjárás Viharok jelezték a tél első támadását az európai kontinens ellen és okoztak számos, helyenként halálos balesetet és komoly anyagi károkat. A szomszédos Ausztriában, a tiroli hegyekben a lavina szedte első idei áldozatát. Franciaország egész területére kiterjedt az ítéletidő. Az óránként 130 kilométeres sebességű szél megrongálta a villany- és távíróvezetékeket, letépte a Champs Elysées karácsonyi dekorációját, komoly fennakadásokat okozott a közlekedésben, és számos balesetet okozott, amelyeknek vasárnap estig 9 halálos áldozata és több sebesültje voli. Dániában ie kellett zárni a repülőtereket, számos falut és várost szigetelt el a hóvihar a külvilágtól. Belgiumban a 7-es erősségű szélnek hat halálos áldozata volt.