Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

4 SZOMBAT, 1971. OKTÓBER 2. 3 Nyomozás a gyenge tévévétel ügyéhen • Átjátszó állomás épül Szegeden Szellemkép ürüffuén című, nemrég megjelent riportunkban a gyengélkedő televízió és rádióvétellel foglalkoztunk lapunkban. Szóvá tettük, hogy a város több pontján élvezhetetlen a műsor, a fővárosi készüléktulajdonosok három televízió és négy rádióprogram közül válogathatnak, de ml szegediek az egyetlen tévéprogramot, s a Kossuth és Petőfi Rádió műsorát U rosszabbul láthatjuk-hallhatjuk. Írásunkra meghívást kaptunk a szentesi tévéadó vezetőitől, valamint a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságától; kérdéseinkre Neuberger Béla Iguzgató helyettes. Kozák Géza osztályvezető és Istenes Péter fejlesztési csoportvezető válaszolt. Mint köztudott, a szentesi tévéadó 19H0 február 20-a óta sugározza a Szabadsághegyi adó műsorát. Az eltelt évek alatt technikai berendezését a terhelhetőség határáig igénybevették. Egv esztendőben mintegy 3—4 óra időtartamú adáshiba keletkezett, ennek ellenére a műszeres mérések jelentősebb minőségi romlást nem mutattak. A szakemberek elmondották: az előírt és engedélyezett 20 kllowattos teljesítményt kisugározza az adó, a műsorszórás az eredetileg megállapított határok között biztonságos. Az viszont kétségtelen, hogy a szegedi tévévétel gyenge. A szakemberek szintén észlelték, hogy az utóbbi hónapokiban minden eddiginél rosszabb lett a tévévétel — de hogy miért, erre még nincs megnyugtató. pontos válasz. A közelmúltban valamelyik szomszédos országban újabb tévéadó kezdett sugározni, illetve a meglevő adók teljesítményét növelték meg, s talán ez okozza n tévézavarokat. A szentesi reléállomás ereje, sugárzóenergiája Szegeden és környékén nem képes megbirkózni az idegen adó hatásaival. Eddig a magyarázat, amellyel együtt sem fogadható el a kialakult helyzet, hiszen az előfizetési díj fejében — a rendszeres televízióadás megindulása után több mint tíz esztendővel — a szegedi lakosság is joggal kívánhatja a műsor zavartalan vételét. Vajon mi lehet a megoldás? A Posta Rádió és Tévé Műszaki Igazgatóságán elmondták, hogy a televízió\ térképen jól látszik, hogy a szentesi adó energiája éppencsak érinti Szegedet vételt Szegeden csak átjátszó állomás megépítésével lehet megjavítani. Az igaz, hogy 1975-ig átalakítják a szentesi adót, a régi megöregedett berendezést újra cserélik — a helyzeten azonban ez sem változtat majd, a relé továbbra is csak 20 kilowatt teljesítménnyel sugároz. Neuberger Béla ismertette a Posta Rádió es Tévé Műszaki Igazgatóság tervelt. Az országban az elkövetkezendő években összesen harminc városban, helységben épül átjátszó állomás, s ezek közül a hetedik helyen szerepel Szeged. Hogy a berendezés mikor működhet, mikorra biztosítja Szegeden a zavartalan tévézést, még nincs határidő. Ha a város olyan feltételeket teremt, akkor esetleg a tervezettnél hamarabb, másfél-két éven belül működhet az átjátszó állomás. Az adó ára mintegy 500 ezer forint, viszont a berendezés nem nagyobb közepes ruhásszekrénynél, elhelyezhető víztorony vagy valamilyen középület tetején. Ha a postának nem kell külön épületet emelnie, gondoskodnia az elhelyezésről. akkor milliókat lehet megtakarítani és az átjátszó állomás a tervezettnél hamarabb elkészülhet. Figvelmet érdemel: Salgótarjánban hasonló gondokkal küszködnék a tévénézők, ezért nemi-ég átlátszó állomást helveztek üzembe. (A posta azért tudott gyorsan cselekedni, mert a salgótarjániak maguk adtak helyet a berendezésnek.) Választ kaptunk arra is, mikor lesz Szegeden URH rádióvétel, mikor nézhetjük a színes adásokat, illetve a második programot. Mint erről csütörtökön „A második tévéműsor vételi lehetőséget" című • cikkünkben beszámoltunk — 1975-ben kerülhet erre sor. A posta vezetői azonban — éppen a Kossuth és a Petőfi Rádió gyenge vétele miatt — fontolóra vették, miként lehetne az URH hálózatot az eredeti elképzeléseknél gyorsabban bővíteni. Mint a válaszokbői kiderült, azonnal nincs orvosság. hosszabb időnek kell eltelnie, míg biztonságosan, zavartalanul élvezhetjük a televízió és rádiópi-ogramokat. De valamit addig is segíthetünk magunkon, állítják a szakemberek. Érdemes a tévé-vevőkészülékek antennáit és a levezető kábeleket ellenőrizni, az esetek nagy részében sokat javít a vételen a nagyobb teljesítményű 12 elemes, jó hatásfokú antenna és a szakszerű kábelvezetés. Jobban ki kell szűrni a helyi zavarokat — a hibásan működtetett villanyamotorok, háztartási gépek, hűtőgépek, villanycsengők.- orvosi therápiás berendezések stb. okoznak ilyeneket. Ehhez igénybe kell venni a posta zavarvizsgáló állomásának a segítségét is. M. I. Magyar városok 1971 A lakás... — minden városunk legnagyobb gondja Szorosan élünk, akármennyit építünk. A városok közötti különbségek egyrészt történett eredetűek, másrészt az általános fejlődéssel vannak szoros összefüggésben. A Helyzetkép az ország városairól című kiadvány — sorozatunk forrása — több mutatóját állítjuk egymás mellé. Lakások és lakásfenntartás Viszonyításhoz legszívesebben azt a számot használják mindenütt, hogy hány lakos jut 100 lakásra. Ezt csak tovább kell osztani, a tizedesvonást kell arrébb rakni, s egy-egy lakás „népsűrűségét" is azonnal megkapjuk. A magyar városok országos átlaga 319. Azt gondolnánk, ennél jobb ott, ahol töretlen ívű tömeges lakásépítés folyik évek óla. Ám u legzsúfoltabb lakásokat éppen Oroszlányban (396), Komlón (377), Várpalotán (365) találjuk. A vidéki nagyvárosok rosszabb helyzetben vannak Budapestnél. Ott 308 személy jut 100 lakásra, Miskolcon 343, Debrecenben 331, Pécsett 328, Szegeden majdnem pontosan az országos átlag: 318. Csongrád megye többi városában kedvezőbb a lakáshelyzet, hiszen ugyanez a mutató Szentesen 300. Hódmezővásárhelyen 298, Makón 284, Csongrádon pedig 276. Kikerestük a legkisebb számokat ls. Háromszáz alatt szinte alig akad — s ebben már három Csongrád megyei város szerepeli —, úgyhogy mind felsorolhatjuk: Kiskunfélegyháza 300, Orosháza 291, Siófok (üdülésre berendezkedett város!) 229. Korántsem Ilyen „előkelő" megyénk városainak „helyezése", ha a lakásállomány növekedésének arányai t vizsgáljuk. 1960 óta (1969-ig) szám szerint 274 ezer 422 lakás épült városainkban. A növekedés százalékával utolérhetetlenül első Tiszaszederkény: 174,2 százalék! Dunaújváros, Kazincbarcika és Ajka áll 50 százalék fölött, majd Oroszlány, Székesfehérvár, Szombathely, Tatabánya és Szolnok a 40—50 százalék között. Az országos növekedési ütemet — 28,5 százalékot — jóval meghaladja Debrecen, Miskolc, Pécs. Győr, Kecskemét, Nyíregyháza. Gyöngyös, Kaposvár és Szekszárd. Az országos átlag körül helyezkedik el pár százalékos plusszal Békéscsaba. Komló és Szeged (pontosan: 27,4 százalék). Megyénk kisebb városai közül Szentesen 17,4, Csongrádon 12, Vásárhelyen 11,5, Makón 5 százalék a lakásállomány 1960 —1969 közötti növekedése. Kiderül a számokból, hogy a házkezelés szinte seholsem „üzlet". A 100 forint lakbérbevételre jutó felújítási költségek igen magasak. Országosun 196 forintra kerekedett ez az összeg, de felmegy egészen 2949-ig (Kőszeg), s egyáltalán nem ritka az 500 forinton felüli tétel: Szentes (1114), Keszthely (704), Sátoraljaújhely (792), Szigetvár (613), Kisújszállás (603), Mosonmagyaróvár (737), Karcag (720), Kaposvár (678). A még nem említett Csongrád megyei városokban: Csongrád 532, Makó 429, Hódmezővásárhely 408, Szeged lakásai pedig 155 forint ráfizetéssel szerepelnek a listán minden 100 forint régi lakbér után! Említsünk meg még egy fontos jellemzőt, hiszen ha az volt az alap, hogy hány lakos jut 100 lakásra, az sem mindegy, hogy milyen a 2 és több szobás lakások uránya. Országosan a lakásállománynak valamivel több mint fele sorolható Ide. Ennél jobb arány található Kazincbarcikán (76,8), Komlón (73,9), Tiszaszederkényen (71,7), Oroszlányban (68,8), Zalaegerszegen (65,3) —hogy csak a legkiugróbbakat vegyük. Szegeden éppen az országos átlagot adja a mutató, Vásárhelyen 40,5, Makón 40,7, Szentesen 40,2, Csongrádon 38 százalék a lakásállományból a két- és több szobás lakások részesedése. Hordozható előhívógép Nagy teljesítményű hordozható előhívógépet mutattak be a szakembereknek és már meg is kezdték sorozatgyártását. A szerkezet hordozhatósága viszonylagos, hossza ugyanis 4 méter, szélessége 1 méter, magnssága csaknem 2 méter, súlya pedig 2,5 tonna. Más hasonló berendezésekhez viszonyítva azonban mégis kicsinek számít. Ezek n méretek lehetővé teszik, hogy a gépet kis laboratóriumokban is használják. Előnye abban rejlik, hogv nappali megvilágításnál is működik (külön elsötétítést nem Igényel) és 16, 32 ós 35 milliméteres feketefehér vagy színes filmet hív elő. Termelékenysége: körülbelül 1 kilométer hosszúságú, 32 mm széles filmszalag óránként, vagy 2 kilométer hosszúságú 16 milliméteres film. A gép kazettáit 600 méternyi filmhez tervezték. Laboratórium a „világ tetején A „világ tetejének" nevezett Pamir-hegységhez tartozó 7500 méteres Kommunizmus-csúcs lábánál új orvosbiológiai laboratóriumot létesített a tadzsikisztánt Tudományos Akadémia. A 4000 méteres magasságban azt tanulmányozzák a tudósok, hogyan viselkedik az élő szervezet, ha huzamosan tartózkodik magashegységben, hogyan viseli el a hiányos oxigénellátást, az intenzív ibolyántúli sugárzást, az erősen ionizált levegőt, az örökös havat és a nagy hőmérséklet-ingadozásokat (a nappali plusz 30 fokról éjszaka mínusz 30-ra hűl le a levegő). Emléküket őrzik az utcák 28. KINIZSI PAL UTCA 1967-ben szerepel először a várostérképen. Meggondolatlanság volt az új utcának anélkül adni nevet, hogy megnézték volna az utcajegyzéket, hiszen akkor kiderült volna, hogy pór évvel előbb ugyanezt kapta egy korábban számmal jelölt petöfi-telepi utca is. Meg kell változtatni, s tekintettel az Ybl Miklós utca közelségére. célszerű lenne Nyilassy utcának nevezni, Nyilassy Sándor (1673—1934) festőművészről, a szegedi képzőművészet Károlyi Lajos mellett másik reprezentatív alakjáról KINIZSI UTCA 1928-tól 29. utca volt. a neve. Az 1963. évi várostérképen szerepel először mai nevén. Kinizsi Pál (?—1494) huelvezér. temesi ispán, a török elleni honvédő harc hőse. Katonai tehetsége híressé, embertelen kegyetlensége hírhedtté tette nevét. Nem egyértelműen pozitív történelmi hősünk, így el lehetett volna képzelni szerencsésebb névadó választást is. KISFALUDY UTCA Nyomvonala az 1777. évi térképen már látható. 1814-töl a Vízig Fazekas utca volt a neve. bizonyára mestersegnevbol A Víz előtt délen kissé rövidebb volt. északon viszont a mai Oltványi utca egy részét is magában foglalta. Kár volt a régi névért, kivált, hogy azt sem tudjuk, az elnevezők Kisfaludy Károly (1778— 1830) vagy Kisfaludy Sándor (1772—1844) emlékét akarták-e megörökíteni. A reformkori drámairodalomban és költészetben betöltött szerepük, irodalomtörténeti jelentőségük még nem teszi indokolttá, hogy éppen Szegeden, ahol meg sem fordultak, utca őrizze nevüket. KISS ERNŐ UTCA Nyomvonala az 1777. évi Balla-féle térképen látható, első neve 1814-ben Mérei utca. De a Vízig a Mérei, helyesen Mérey utca magában foglalta a mai Mérey utcát és ezt, a mai Kiss Ernő utcát ls. A Víz után szakította szét a Mérey utcát a kiskörút. s kapta a keleti darabkája a Pallavicini utca nevet. Méreyről majd a Mérey utca kapcsán szólok. a Víz utáni névadóról pedig annyit, hogy a szegedi születésű Pallavicini Sándor (1853—1933) őrgróf. a mindszentalgyői hitbizomány akkori tulajdonosa — akár Károlyi István és Csekonics Endre — az árvíz szegedi menekültjelnek támogatásáért kapta az utcát. A szegedi menekültek egy részét — nem egészen önzetlenül — le ls telepítette birtokán, s ezzel megalapítója és névadója lett Sándorfalvának is. A fölszabadulás után a Nemzeti Bizottság javaslatára Kiss Ernő (1799—1849) honvéd alt-ábornagyról. az aradi tizenhárom egyikéről kapta nevét. Sajnos, bár a legnagyobb tiszteletet és kegyeletet érdemli a vértanú, az elnevezés mégsem volt célszerű éppen róla (a többiek közül csak Damjanichnak van Szegeden utcája, de az ő szegedi kapcsolatai meg is okolják), hiszen a fölszabadulás előtt ls volt, mégpedig ehhez a: utcához közel. Kiss utca, s ezt ráadásul ugyanakkor keresztelték át Kiss Menyhért utcának. Minthogy viszont — mint mindjárt látjuk — a mai Kiss Menyhért utcának van régibb múltja, a Kiss Ernő utcát kellene megváltoztatni. Hogy a látszólagos sérelem is kisebbnek tűnjék, Gárdonyi utcának lehetne elnevezni. Gárdonyi Géza (1863—1922), a nagy magyar író, 1839 és 1891 között szegedi újságíró volt, s bár egyik lakása az eltűnt Szegfű utcában volt, a másik ebben, a Viz előtti Mérey utca 22. sz. házában. Így a legtöbb joggal ez az utca nevezhető el rola. KISS MENYHÉRT UTCA 1872-ben épült föl a Kiss Dávid-palota, ekkor keletkezett ez a kis utca. 1874-ben még névtelenként emlegetik a Szegedi Híradó ban, s nincs neve még az 1879, évi térképen sem. 1880-ban Kiss utca — magától értődőén Kiss Dávidról (1803—1886). a palota tulajdonosáról. a jómódú kereskedőről és bankelnökről. Sokáig írják a térképek Kis utcának is. fölváltva, összevissza. A nep egyszerűen csak Köznek hívta; itt volt a gyümölcspiac a század elején. A fölszabadulás után Kiss Menyhért (1889— 1945) nőgyógyász főorvosról nevezték el. A németek — egv hétlel a fölszabadulás előtt — családjával együtt Göstlingben meggyilkolták Annak Idején a részvét tette megokolttá az Indítványt. A névtáblákon azonban ma is csak Kiss utca szerepel. Cs. Sebestyén javaslata szerint célszerű lenne Kis köznek, vagy Bálint Sándor szerint egyszerűen csak Köznek nevezni. Ezzel rövid és sajátos, sehol másutt nem található utcanévhez lutnánk, mely értékes nyelvi hagyományt örökítene át az utókorra. NIIPI KISLEXIKON (Folytatjuk.) Péter László az űrkutatásról Most éppen nincsenek látványos események a Naprendszer kutatáséban. A szívós munka azonban most is folyik, űrszondák tartanuk a Mars felé, az év vége felé érik el. Egyre Inkább a kutatások előterébe kerül a Vénusz is. # Asztronautika? Vagyis az űrhajózás: kozmikus sebességgel haladó űrhajókkal végzett kutatások. Célja: idegen égitestek felkeresése, azok és a világűr tanulmányozása, az ott észlelhető jelenségek megismerése. Eszközül a rakéták és a mesterséges égitestek szolgálnak. Az űrhajókat a rakéta hajtóművei juttatják a Földről a világűrbe. Ahhoz, hogy az űrhajó Föld körüli körpályára álljon, 8 km/másodperc sebességet kell elérnie. Ez az úgynevezett első kozmikus sebesség. A holdutazáshoz például valamivel több, mint 11 kilométert kell megtennie másodpercenként az űrhajónak. Ennyi ugyanis a szökési sebesség a Földről. Minimum erre, vagyis a második kozmikus sebességre van szükség a Naprendszer, a bolygók kutatásában. Ha a Naprendszeren kisüli világot is tanulmányozni akarjuk, másodpercenként majdnem 17 kilométert kell megtennie minimálisan az űrhajónak. # A Mars? A Naprendszer negyedik bolygója, 228 millió kilométerre kering a Naptól. Szovjet és amerikai űrszondák tartanuk felé, hogy u lehető legtöbb adatot szolgáltassák az égitestről. Két kis holdja van, a Phobos és a Delmos. Egyes feltételezések a holdak pályájának sajátosságaiból arra következtettek, hogy üreges testek, mesterséges égitestek. Ez is növeli az érdeklődést a Mars iránt. # A Vénusz? A rendszer második bolygója, az Esthajnalcsillag. A Naptól mintegy 108 millió kilométer a távolság. Sűrű, vastag és fehér felhőtakaró borítja, ezért felszíne nem látható a Földről. Éppen ezért egyre több űrszondát juttat a bolygóru a Szovjetunió, hogy adatokat szerezzünk róla. Feltételezik, hogy valami primitív élet kialakult a bolygón, melynek megismerése rengeteget segíthet az élet eredetének kutatásában.