Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 238. szám 1971. október 9., szombat Ara: 80 fillér Áz egyetemi oktatás szegedi jubileuma Irta: dr. Ágoston József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára S

zeged sohasem tartozott a gyors sikereket elérő városok közé. Történelme során minden kis eredményért nagyon meg kellett küzdenie. Pusztította a várost országok harca, majd a mindent elsöprő árvíz. Dőlj fekvése időnként éppen úgy kárára volt. mint határmenti közelsége. Így hát természetes, hogy a kultúrát sem adták számára olcsón. Pécsett 1367-ben alapítottak először felsőfokú intézetet. Szegeden csak századokkal később. A város elöljárósága nagyon sokáig hiába kérte — mi több — követelte — a magas fokú tanodát. Míg végül 1921 őszén Szegedre telepítették az 1872ben Kolozsvárott életre hívott egyetemet. Ezzel beteljesedett az a hosszú küzdelem, amelyet a város folytatott azért, hogy a ..philosophiának is széket emelhessenek". Az oktatás 1921. október 10-én indult meg Szegeden. Mint átültetett test került Szegedre az egyetem, de a város gazdasági, társadalmi és kulturális élete alkalmas volt arra, hogy a tudományoknak jó otthont nyújtson. Á város és az egyetem hamarosan egymásra találtak. Eggyé lettek, miközben gazdagították egymás törekvéseit. Fél évszázad során Szeged egyetemi várossá, a kultúra városává fejlődött. Az egyetem ötven éve Szeged város története: egyszer fájdalmasan lassú, máskor viharos gyorsaságú. E küzdelmek eredményeként a város az ország legnagyobb vidéki tudományos centrumává fejődött. Ötven év alatt egyetemeink tudományos tekintélye megnövekedett. Szervesen és elválaszthatatlanul beleilleszkedtek városunk társadalmi rendjének egységébe. Falaik között a-kutatógenerációk, tanámemzedékek számos kiválósága dolgozott és nevelődött fel. Itt alkotott a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert. Haar Alfréd. Riesz Frigyes. Apáthy István. Jancsó Miklós, Euza László. Issekutz Béla. Rusznyák István. Szakítsuk meg a sort... Az alkotó professzorok mellett olyan tanítványok nőttek fel, mint az egyetem névadója: József Attila, mint Radnóti Miklós és Erdei Ferenc. Fejezzük be itt is a felsorolást. A teremtő egyéniségek hallatlan bőségének időszaka ez, akik mellett és mögött ezrével vannak a névtelen, hivatásuknak élő szakemberek, pedagógusok. Egyetemeink a múltban nem csupán az állam hivatalos politikáját sugározták, ha. nem ösztönözték az értelem keresését, a haladó gondolkodást, a társadalmi bajok gyökerének feltárását, a művészetek továbbfejlődését. Ennek legfőbb bizonyítéka a harmincas években megalakult Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, amely kereste és meg is találta a kapcsolatokat az ipari munkásokicai és a tanyavilág parasztságával olyan időben, amikor a magyar szellemi élet levegőtlen világban élt. Nem az egyetemeken és haladó szellemű tanárain múlt. hogy az intézmény csak a felszabadulás után tárhatta ki kapuit a tehetséges munkás-paraszt leányok és fiúk előtt. A felszabadulás egyetemeink és a tudomány számára egyaránt a megújhodást jelentette. Az egyetemek pályafutása ezután sem zavartalan, de előremutató. Az öt évtized második felében felgyorsult az idő egyetemeink életében is. Napjainkban mintegy ezer tanár és kutató dolgozik felsőfokú tanintézeteinkben. A hallgatók száma négy-ötszörösre, s ezen belül a munkás-paraszt hallgatók számaránya mintegy tízszeresére emelkedett. Az alkotó évtizedek megalapozták egyetemeink hazai és nemzetközi tudományos hírnevét. Számos ország felsőfokú tanintézetével teremtettek alkotó együttműködést, elsősorban a szovjet és a szocialista országokban. Termékenyítőek a más országok egyetemeivel létrehozott kapcsolatok is. Az egyes tanszékek es intézetek tudományos hírneve túlnő hazánk, nem egyszer Európa határain. Az emberiség több olyan tudományos felfedezést ismer. amelynek szellemi szülői szegedi egyetemek voltak. Erre büszke a város, és azok vagyunk valamennyien. Ez a hírnév azonban sokra kötelezi a professzorokat és tanítványokat egyaránt. A tudományos, technikai forradalom, a tudomány termelőerővé válása, szocialista építőmunkánk meggyorsításának igénye hallatlanul megnöveli az egyetemek, a tanárok. a kutatók szerepét, a tudományok magas fokú elsajátításának követelményét. Hazánkban is erősödik annak a felismerése, hogy az egyik legjobb tőkebefektetés az emberek képzettségének növelése. A tudomány számunkra azért olyan fontos, hogy a társadalom anyagi javainak termelése és felhalmozása.. valamint az emberi gondolkodás és tudat, azaz a társadalom szellemi tevékenysége oly fokot érjen el. amely méltó a XX. század emberének móltóságához. a szocializmushoz. A tudományok megtanítják az embert a világot és saját sorsát mélyebben látni, a jövendőt és annak tennivalóit pontosan megfogalmazni. Az ember 0 tudományok ismeretének elsajátításával növelheti uralmát a természet felett, gazdagíthatja szabadságát. fejlesztheti gondolkodásmódját. A

tudomány fejlődését szolgáló irány, elvek új lehetőségeket nyújtanak a tudományos munka fellendüléséhez, az oktatás és a kutatás összekapcsolására a hallgatók szakismereteinek magas színvonalú fejlesztésére. Az egyetemek feladata nem merül ki a fiatal tanár- és kutatógenerációk magas fokú szakmai felkészítésében. Népköztársaságunk társadalmi rendje természetes igénnyel követeli a hallgatók politikai, ideológiai nevelését. Hazánknak a szakemberek olyan tömegére van szüksége, akik kiválóan ismerik szaktárgyukat, s ezzel együtt vallják és hirdetik korunk forradalmi eszméit. Az ötven év fele a múltba nyúlik, a másik fele már a mi világunk, a jövő pedig a tudományok viharos gyorsaságú kibontakozása felé mutat. Ezt segíteni méltó feladat. Az ünnepi jubileum alkalmából köszöntjük egyetemeinket. Ülést tartott a Minisztertanács Ma kezdődnek a szegedi egyetemek ünnepségei Ma, szombaton az egyetemi ifjúság fáklyás felvonulásával megkezdődik a fennállásának ötvenedik évfordulójára emlékező két szegedi egyetem háromnapos jubileumi ünnepségsorozata. A délután 6 órakor kezdődő fáklyás felvonulás a központi egyetem épülete előtt ér véget. Az egyetemek vezetői és a külföldi vendégek itt fogadják az ifjúság köszöntését, majd megkoszorúzzák József Attila szobrát. Ezután a központi épület folyosóin dr. Csákány Béla rektorhelyettes megnyitja az egyetemek történetét és mai életét bemutató kiállítást. Este 8 órakor az Egyetemi Stúdió Örök Elektra című új műsorát mutatja ue az Auditórium Maximumban. Vasárnap a Szegedi Nemzeti Színházban sorra kerülő az dr. (INIVERSITAS SÍEGEniEKSIS Kopasz Márta grafikája díszüléssel folytatódik ünnepségsorozat. Ezen Márta Ferenc, a tudományegyetem rektora, akadémikus mond ünnepi beszédet, majd szünet után a Szegedi Szimfonikusok és a Zenebarátok Kórusa Simándy József közreműködésével előadja Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét Délután öt órakor a két egyetem tanácsa az aulában fogadja az egyetemek és főiskolák képviselőinek köszöntését. Este — ugyancsak az aulában — az egyetemek műkedvelő csoportjai mutatják be műsorukat. Hétfőn kerül sor a városi tanács székházának dísztermében az egyetemek új díszdoktorainak avatására, délután pedig az új díszdoktorok előadásaira. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Külügyminisztérium jelentését Losonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéneik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt az Argentínában, Chilében, Peruban és Ecuadorban tett látogatásáról. A kormány a négy délamerikai országban folytatott tárgyalásokat hasznosnak ítélte, s a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy a jelentésben foglalt és az utazás során feltárt feladatokat folyamatosan hajtsák végre. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a KGSTtagországok belkereskedelmi minisztereinek Berlinben megtartott tanácskozásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést terjesztett elő svédországi hivatalos látogatásáról. A kormány a svéd munka- és lakásügyi miniszterrel folytatott tanácskozásokat szintén hasznosnak találta, s a jelentést tudomásul vette. Az igazságügyi miniszter a Csehszlovákiában tett hivatalos útjáról számolt be. A cseh és a szlovák igazságügyminiszterrel folytatott eredményes megbeszéléseiről szóló jelentést a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a főváros tömegközlekedésével összefüggő egyes kérdéseket. A közlekedés színvonalának emelése, a munkaerőszükséglet jobb kielégítése érdekében a kormány határozatot hozott. Ennek értelmében a Budapesti Közlekedési Vállalatnál meghatározott munkakörökben az anyagi ösztönzés erősítését célzó éves forgalmi juttatást és nyugdíj kor-kedvezményt vezetnek be. A Minisztertanács egyidejűleg felhívta az illetékeseket mindazon intézkedések megtételére, amelyek hozzájárulhatnak a jelenlegi zsúfoltság és a közlekedési zavarok enyhítéséhez. A művelődésügyi miniszter előterjesztést tett a négy egyetemi rangra emelt művészeti főiskola rektori tisztségének ellátására. A kormány Domanovszky Endre egyetemi tanért, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Kovács Dénes tanszékvezető egyetemi tanart a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Nádasdy Kálmán tanszékvezető egyetemi tanárt, a Színház- és í Filmművészeti Főiskolán, dr. Pogány Frigyes egyetemi tanárt, a Magyar Iparművészeti Főiskolán — 3 évre — a rektori tisztség ellátásával megbízta. í A Minisztertanács 1970ben — az országgyűlés egy korábbi ülésszakán elhangzott javaslat alapján — elrendelte a beruházásokkal kapcsolatos hatósági előírások felülvizsgálatát. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság e felülvizsgálat eredményéről jelentést tett a kormánynak. A több minisztérium és főhatóság bevonásával folytatott vizsgálat megállapította, hogy a szabályozás fejlesztése érdekében további intézkedések szükségesek, amelyekre a kormány határozatot hozott. A jövőben differenciáltabban kell megállapítani az élet-, az egészség- és a vagyonvédelemre vonatkozó követelményeket. Korszerűsíteni kell a beruházások lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, jogi és eljárásbeli előírásokat. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés szeptemberi ülésén elhangzott képviselői javaslatokról. A kormány felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar nap a szabadkai vásáron útm . $ ' s - m Enyecll Zoltán felvétele Nemcsak a vásári nagydíj, dc a valóban szép és praktikus kéziszerszámok is sok érdeklődőt vonzanak a Szegedi Kéziszerszámgyár kirakata elé. Képünkön (balról) Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára a Kéziszerszámárugyár pavilonja előtt A magyar kiállítók ünneplése jegyében telt el a XIV. Szabadkai Nemzetközi Kisipari és Kézműipari Vásár tegnapi napja. Pénteken délelőtt kilenc órára tájékoztatóra voltak hivatalosaik a magyar és a jugoszláv sajtó képviselői, ahol dr. Csikós Ferenc, Szeged megyei város tanácsa végrehajtó bizottságának titkára méltatta a szegedi és a szabadkai vásár jelentőségét, a két testvérváros kapcsolataiban betöltött szerepét. Szólt az 1972. évi Szegedi Ipari Vásárról is. A kormányzati szervekkel egyetértésiben Szeged jövőre is teljes vásárt rendez, majd a következekben csak két évenként kerül sor ilyenre. Ugyanakkor a páratlan évek sem maradnak esemény nélkül, hiszen ezeket az alkalmakat szakosított kiállítások rendezésére használja fel a vásárigazgatóság. Délben, pontosan 12 órakor a szabadkai Pátria Szállóban került sor arra a fogadásra, amelyet Szeged megyei város tanácsa, és a szabadkai vásáron résztvevő magyar vállalatok adtak a házigazdák és vendégeik tiszteletére. A megjelenteket — közöttük Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkárát. dr. Varga Dezsőt, a Szeged városi pártbizottság titkárát és Bagi Károlyt, a szabadkai városi tanács elnökét — Takács János, a szegedi városi tanács elnökhelyettese köszöntötte. A hivatalos ünnepségek utáni városnéző sétán ugyancsak kijutott az elismerésből a magyar vendégeknek. Különösen nagy sikert aratott a Kéziszerszámgyár kiállítása, s ez kifejeződik a vásár egyik nagydíjának elnyerésében is. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, valamint a Komárom megyei Cserépkályha gyár színvonalas bemutatójáért aranyérmet, az Autófém Ktsz és a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat ezüstérmet, a Budalekk vállalat pedig bronzérmet kapott az idei szabadkai vásáron.