Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

ítNTEK, tSTl. OKTÖBER 8. A működési szabályzattervezet a megyei tanács ügyrendi bizottsága előtt Qsütörtoköri, tegnap dél- lalás után terjeszti majd a után Szegeden, a megyei ta- tanácsi bizottság a megyei nácsházán dr. Kernem Bé- ILZSST" * lanak, a bizottság elnokenek vezetésével ülést tartott a Javítják a kohót Az Özdi Kohászati Üzemek 2. számú kohója csütörtök reggel leállt. Megkezdték az évi nagyjavítást. A munkák elvégzését tizenhat napra tervezték, de a szocialista brigádok kezdeményezesére a dolgozók vállalták, hogy ezt két nappal lerövidítik. megyei tanács ügyrendi bizottsóga. Az ügyrendi bizottság megvitatta a megyei tanácsnak és szexveinek működési szabályzatáról szóló tanácsrendelet-tervezetet Hosszú hónapok előkészítő munkája nyomán készült el a tervezet és az ügyrendi bizottság ez alkalommal kialakította végleges álláspontját a vitatott kérdésekről. Rövidesen együttes ülést tart a megyei tanács végrehajtó bizottsága és ügyrendi bizottsága, s ennek állásfogMagyar—iraki műszakitudományos együttműködés Székács Imre, a Tesco vezérigazgatója és Serriyah al Khoja asszony, nagykövet, az iraki Külügyminisztérium főosztályvezetője csütörtökön a Gellért Szállóban aláírta a magyar—iraki műszaki-tudományos együttműködést szabályozó okmányt és kétéves munkaprogramját. Az együttműködési megállapodást ez év Januárjában kötötték Bagdadban, ezt azóta a két kormány jóváhagyta, így kerülhetet sor a mostani okmányok aláírására. A megállapodás értelméből 26 magyar szakértő utazik Irakba, hogy közreműködjenek az egyetemi oktatásban, Illetve a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás fejlesztésében. Ugyanakkor 30 iraki fiatal tanulmányozza hazánkban a mezőgazdaság és vízgazdálkodás szervezési és műszaki módszerelt, részt vesz különféle szintű oktatásban, Ötvenéves az egyetem Újat látni Javul Sándorialva egészségügyi ellátása A községek egészségügyi helyzete, sajnos, még sok helyen nem kielégítő. Sándorfalva ellátása azonban sokat javult az utóbbi időben. Jókora előrelépést hozott az új egészségház átadása. Sok minden sürgette már az új rendelők felépítését, Mindenekelőtt a rendelésen megjelenők számának emelkedése. Mert ez a szám két év alatt (1968—70 között) a kétszeresére emelkedett. Tavaly 27 ezren keresték fel a rendelőt. Az egészségügyi ellátásban az orvosok mellett kiváló munkát végeznek a körzeti ápolónők is. Tavaly például több mint kétezer beteglátogatást bonyolítottak le. Részt vesznek a rendeléseken is. Ennek ellenére eddig még nem sikerült megoldani az ápolónők és védőnők szolgálati lakásának ügyét. Az új egészségház a szakrendelések javulását is eredményezte. A minden szükségessel felszerelt fogorvosi rendelőt például 1970-ben majdnem 3 ezren keresték fel, vagyis naponta átlag 22 beteg. Az ideg-, nőés gyermekgyógyászati rendeléseken ig eredményes munkát végeznek. Am az onkológus szakrendeléseken gondot okoz, hogy a berendelt betegek nem mindig jönnek el, pedig ez alapvető fontosságú lenne, A krónikus betegek gondozása ls eredményes. Az öi-egeknek már jóval nehezebb gondját viselni a nagyközségben, hiszen hiányzik az öregek napkőzi otthona. Ez előreláthatólag a tervidőszak közepére készül el. Eredményekkel dicsekedhet Sándorfalva a járványügy terén is. A kanyaró elleni védőoltások bevezetése óta ilyen megbetegedés nem fordult elő. Ennek ellenére még mindig sok a tennivaló a megelőzés érdekében. Főként az üzletek tisztaságával akad sok baj, ezen a helyzeten mihamarabb okvetlenül változtatni kell. Javítani kell az Iskoláit higiéniás feltételeit ls. A község gyógyszertára jó munkát végez. Sok olyan Ki tudja, hogy az Ultraseptyl Szegeden született? Hát azt, hogy a B—12-es vitamin tömeges gyártását azoknak az eljárásoknak az alapján kezdték meg — Magyarországon és a szocialista országokban először —, amelyeket a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dolgoztak ki? Bizony nem sokan. Mint ahogy arról az intézetről sem tudnak sokat — azonkívül, hogy igazgatóját, dr. Iránouíes György, kétszeres Kossuth-díjas akadémikust városszerte jól ismerik —, amelyben több más fontos gyógyszeren kívül megoldották ennek a kettőnek gyártási problémáit is. S hogy mindezeken felül külföldi gyógyszergyárak is átvették a Szegeden javasolt módszereket, magától értetődőn súlyos pénzeket, milliókat fizetve érte. Valljuk be, ml szegediek minderről nem Igen tudunk. Nem tudjuk, hogy az orvostudományi egyetem mikrobiológiai intézete — nevének minden elvontsága ellenére — nagyon is szoros kapcsolatban áll a mindennapi élettel, a gyakorlattal, a hétköznapokkal, a betegségekkel, az emberekkel. — A mikrobiológia — INUMSms SltCtnitVSIS mondja a professzor — nlkalmazott tudomány. Ezer és ezer szállal kötődik a betegségek gyógyításához, az állatorvost tudományokhoz, sót még az Iparhoz és a mezőgazdasághoz is. Azoknak a betegségeknek egy része, amelyek még harminc évvel ezelőtt is leküzdhetetlennek látszottak, azoknak a tudományos eredményeknek köszönhetően, amelyeket a gyógyszert is meghozat, amely különben csalt a nagyobb városokban kapható, így a betegeknek nem kell Szegedre menniük egy-egy ritkább orvosságért. A Vöröskereszt kiválóan látja el feladatait a nagy akciók — véradás, árvízkárosultak segítése — lebonyolításában, ám munkája eddig nem volt eléggé rendszeres. Az ifjúsági Vöröskereszt viszont nagvon jól dolgozik. Diamant Róbertné tanár-elnök ezért Kiváló Oktató kitüntetést kapott. A Jól végzett munka felkeltette a megyei és járási vezetők figyelmét is, felvetődött annak a gondolata, hogv egészségügyi bázis-iskolát hozzanak létre Sándortalvón. A nagyközség tanácsa tegnapi ülésén tárgyalta Sándorfalva egészségügyi ellátásának kérdéseit. Határozatokat hozott, melyek hivatottak a hiányosságokat megszüntetni és minden területen javítani a nagyközség egészségügyi helyzetén. I Ivánovlcs professzor az Intézet egyik laboratóriumában \ SlTíls iteseí. felvétele Emléküket őrzik az utcák 27. KATAY UTCA A mainál rövidebb nyomvonala 1890-tól látszik a térképeken, de neve — még Kátai köz formábun — csak az 1948. évin tűnik föl. 1912ig a térképek föltünlellk a névtelen dülőűt célját: a Kétay-tó mellett, a József főherceg keserüviz-forrást, amely azóta elapadt. Később a nyomvonal kiér ugyan a körtöltésig, de a mai utca Ismét rövidebbnek van föltüntetve az 1970. évi térképen. Neve a terület birtokos családjáról, a kiterjedt Kátay famíliáról keletkezett. Kátay László vaskereskedőt barátjaként Mikszáth is emlegette 1910-ben Szegedről szóló vaLlomásában, melyet írói jubileumának itteni ünnepségén mondott el. KATONA JÓZSEF UTCA Már 1850-ben Katona utca, s minthogy keVéssel előbb, az 1827-ben kiosztott házhelyeken épült föl, nyilván ez első neve ls, a benne lakó Katona családról. 1945-ben szükségtelen volt a név kiegészítése Katona József utcává: Katona József (1791—1830), a Bdnfc bán írója, 1808-ban a szegedi kegyesoskola diákja, akkor is megkaphatta volna a Város tiszteletét, ha a régi nevet nem változtatják meg. hanem csupán emléktáblán jelzik, hogy az ősi név egyben az ő emlékezetét is idézi. KAZINCZY UTCA 1850-ben Sánc utca. Nevét az Eugenius atkának északkeleti csücskéről kapta. Erről az erődítményről, csillag alakú sáncrendszerről említést tettem már a Gutenberg utca kapcsán, a Mély Árkon, Mélyárok utca idézésével. Az eltűnt Árpád utca régi neve az Árkon, Árok utca volt, a Zrínyi utcáé pedig, mint még látjuk, Sáncpart. A Sánc utca a múlt század közepén még kicsiny zsákutca volt, csak később nyitották ki az Élésház (a mai Takaréktár) utcára. Kazinczy Ferenc (1759—1831), a reformkor irodalmi életének és a nyelvújításnak vezéralakja, a magyar jakobinusok társaságának tagja, Szegeden nem fordult meg. Neve az önkényuralom korában a nemzeti hagyományt és a haladó eszmét szolgáló jelképként került föl az utcatáblákra. Születésének centenáriuma alkalmából, a Bach-korszak végén, a szabadabb légkörben kezdte a Szegedi Híradó, nyilván a sokat kezdeményező Kempelen Győző pedzegetni: „Halljuk, hogy több vidéki városban egy-egy utcát Kazinczy utcának fognak elnevezni. Reméljük, Szeged nem leend utósó e lelkes városok közt." Hamarosan siet hírül adni, hogy Pesten Kazinczy Utca lesz, Tardán pedig az addigi Kisköves utcát nevezték el Kazinczyról. Mindjárt bizakodón hozzáteszi: „Szegeden ezután fogják ezt tenni." Amikor — a szabadságharc óta elsőként — új név kerül a főtér, főpiac, nagypiac házaira. Széchenyié, a lap másik publicistája. Keméndy Nándor teszi föl a kérdést: „Nem lehetett volna egyúttal Dugonics és Kazinczy utcát is keresztelni?" Láttuk már, hogy az októberi diplomát követően fölpezsdült szabadaob, alkotmányos légkörben Dugonics valóban vissza ls kapta 1848ban egyszer már elnyert utcáját. Egyelőre nincs adatom, hogy Kazinczy neve mikor került föl, csupán az első hírlapi előfordulást közölhetem: 1862. febr. 5-én Kazinczy sor, aug. 16-án Kazinczy tér alakban fordul elő. Ez jelzi, hogy a korábbi Sánc utca ekkor is még erősen foghíjas lehetett, akkoriban adták el pl. az említett „teret" házhelyekül. 1868-ban már egy levéltári adat Kazinczy utcának mondja. Azóta a név változatlan. KELEMEN UTCA 18304»en csak a nyomvonala látható, de valószínűleg a Könyök (ma Kölcsey) utca délkeleti ágának tekintették, ezért nincs külön neve. 1860-ban a Szegedi Híradó ban bukkan föl első neve: Színkör utca, 1888-ban egy levéltári Iratban Színház utca, 1868-ben Ismét Színkör utca. Ez tehát így váltakozott, majd a Víz után Színház utca alakban vált hivatalossá. 1836-ban épült föl a mai Hági vendéglő kert helyiségének helyén a nyári színkör, melyet 1838-ban téli előadásokra ls alkalmas színházzá alakítottuk át. (Most emléktábla örökíti meg az első szegedi színház helyét.) A Vizlg ez volt a múzsák első szegedi hajléka, az állandó színház. Ií99-ben tűnik föl a térképen a Kelemen utca név. de még utána, 180l-ben és 1811-ben ls újból Színház utcát olvashatunk. Csak 1912-től véglegesül a mai név. Névadója Kelemen Mór (1830—1905) kúriai bíró, a szegedi várbörtön utolsó parancsnoka, a királyi biztosság jogügyi tanácsosa. Tisza Lajos helyettese. Ez azonban hamar feledésbe merült. Juhász Gyula már 1918-ban úgy tudta, hogy Kelemen László (1760—1814), az első magyar színigazgató, az 1800 májuséban Szegeden ls iátszó társulat vezetője, a magyar színjátszás nagy úttörője az utca névadója. A fölszabadulás után e sorok írója társaival azt hitte, hogy Kelemen Béla (1863—1944) főispánról, ellenforradalmi miniszterről kapta az utca nevét, s ezért javasoltuk megváltoztatását. Juhász ls, Cs. Sebestyén is a félreértések elkerülésére azt Javasolta, egészítsük ki a nevet Kelemen László utcára. Ez fölösleges, meg nagyon hosszú is lenne így az utcanév. Péter László (Folytatjuk) mikrobiológia dolgozott ki — ezek közé tartoznak az antibiotikumok is —, gyógyíthatók. A mikrobiológia nem régi tudomány. Mint a nevéből következik, kialakulása a mikroszkóp 300 évvel ezelőtti feltalálásával függöszsze. De azután meg kétszáz esztendőnek kellett eltelnie, mire Koch és Pasteur munkássága nyomán igazi tudomány lett a mikrobiológiából, a vírusok, a baktériumok. az egysejtűek vizsgálatából. Szegeden a mikrobiológiai intézet egyidős az egyetemmel. Amikor Ivánovtcs professzor, több mint negyven éve, 1928-ben Szegedre jött, mindössze három tanársegéd dolgozott a mikrobiológiai intézetben, amely egyébként akkor a Kálvária úti felsőipari iskolában kapott helyet. Ma negyvenen vannak, s évente körülbelül 350 ezer forintot költenek műszerekre és berendezésekre. Anyagi gondjaik — ilyen értelemben — nincsenek, és gyakorlatilag minden olyan műszerhez hozzájutnak, amely a kutatásokhoz szükséges. Az Intézet tíz laboratóriumában a baktériumokat és a vírusokat vizsgálják: az utóbbi kutatásokat dr. Béládi Ilona docens vezeti. Mint minden szegedi egyetemi Intézetben. itt la napi: a zsiifoltság. kevés a hely. De a körülmények még így is — szigorúan nézve, a világszínvonalat tekintve — közepesek, a hazaiakat nézve pedig egyeneseit Jók. Olyan kitűnő műszerek vannak Itt, mint például az izotóp laboratórium Impozáns felszerelése, továbbá a különleges hűtőszekrény, amely mínusz 86 fokos hőmérsékletével szénsavhót termel, s egy sereg más, beavatottnak sokat nem mondó eszköz. A kutatásokon kívül kitűnő eredményekkel dolgozik az Intézet a tudósképzésben is. Az országnak szinte majdnem minden jelentős egészségügyi állomásán találkozhatunk olyan orvosokkal, kutatókkal, akik a szegedi Intézetben Inaskodtak, Szegetlen éppúgy, mint Salgótarjánban vagy Szolnokon. A fiatalok képzése é* nevelése szívügye az Intézet vezetőjének. Minden vizsgálat a cél megbeszélésével kezdődik, aztán az eszközök tisztázásával folytatódik, s végül az eredmények értékelésével ér véget. Illetőleg azzal, hogyha a kísérletek kudarccal Járnak, mert Ilyen ls van, milyen célt tűzzenek ki. — Űjat látni, amit előttünk soha senki sem látott — mondja Ivánovlcs professzor —, ez a legszebb a kutatásokban, a tudományban. O. L. Onkológus kongresszus Csütörtökön Budapesten, a Semmelwels-tereimben ünnepélyesen megnyitották a XX. magyar onkológus kongresszust. Kellner Béla akadémikus, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke megnyitó beszédében megállapította, hogy a tárcaszintű kutatási tervek között kiemelt, feladatként szerepel az onkológia. A párt, állami, tanácsi és társadalmi szervek készségesen támogatják a daganatellenes küzdelmet. A háromnapos kongreszszus során 185 előadás hangzik el