Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

» KEDD, 1971. OKTÓBER 5. 3 Magyar városok 1971 A vidéki iparosítás óriási gazdasági hatással volt és veri a városokra. Sok helység ennek köszönheti városi rangját, általános fejlődését. Különösen az elmúlt 15 esztendőben nőtt ugrásszerűen a vidéki ipartelepítés. Az ipar területi megoszlása viszont még ma is eltérő vidékenként. A városok iparosítottsága Hány embernek ad kenyeret az ipar? — talán ez a legfontosabb jellemző A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa különbséget tesz olyan városok között, ahol a szocialista Iparban foglalkoztatottak 10 ezer lakosra jutó száma meghaladja a háromezret. Ezek: Budapest, Ajka, Dunaújváros, Győr, Kalocsa. Kaposvár, Kazincbarcika, Komló, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Oroszlány, Ózd, Pápa, Salgótarján, Sopron. Szeged. Székesfehérvár, Szombathely, Tatabánya, Tiszaszederkény, Vác és Várpalota, 2—3 ezer közötti ipari foglalkoztatott lut tízezer lakosra megyénkből Hódmezővásárhelyen, 2 ezer Makón, Csongrádon és Szentesen. A városi ipartelepeken foglalkoztatottak abszolút száma a szocialista iparban Budapesten 580 ezer: Miskolcon — amely a második kategóriában szerepel! — 52 ezer; Győrben 41 ezer; Pécsett 35; Szegeden 34 ezer. Szeged tehát — mind viszonyításban, mind abszolút értelemben — az ország legjobban iparosodott városai közé emelkedett. A változás még szembetűnőbb — a múlthoz képest — Hódmezővásárhelyen. ahol már 12 ezer ipari dolgozót tart számon a statisztika. Csongrád mellett 3500. Szentes oszlopában 4697, Makónál 4000 foglalkoztatott áll. Megyénk városainak tíz éwel megelőző hasonló adatai a fejlődés üteméről beszélnek, a maival összevetve: Szegeden 23 ezer; Hódmezővásárhelyen 7 ezer; Szentesen 1600; Csongrádon 1600; Makón 2200 ember élt a szocialista iparból. Tlz év számainak különbsége azt mutatja, hogy 35 600-ról 58 000-re ugrott a mutató! Huszonháromezerrel több tehát a szocialista ipar dolgozóinak száma Csongrád megyében! A foglalkoztatottak száma természetesen nem azonos az ipar súlyával. Más-más állóeszköz-ellátottsággal dolgoznak Iparágak. A nehéziparban az egv foglalkoztatottra jutó állóeszköz értéke többszöröse is lehet a könnyűiparénak. Kazincbarcikán például 624 ezer forint jelzi ezt a viszonyt; Dunaújvárosban 557 ezer; de Tiszaszederkényben mindent meghaladó összeg: 834 ezer forint! Ezekkel szemben Szegeden 120 ezer; Vásárhelyen 123 ezer; Csongrádon 56 ezer; Szentesen 102 ezer; Makón 85 ezer. Tanulságos a kisiparosok számbavétele is. Budapesten 16 800, Győrben 783. Szegeden 1059. Vásárhelyen 493, Csongrádon 214, Makón 372, Szentesen 358 önáLló magánkisiparos egzisztál. Az új szocialista ipartelepeken minimális a kisiparosok száma. Ajkán 81, Dunaújvárosban 93, Kazincbarcikán 71. Komlón 73, Oroszlányban 56, Tiszaszederkényen 12. A magánkisiparosok száma a magyor városokban összesen 36 ezer — 5 ezerrel kevesebb, mint a tíz évvel előbbi. A fontosabb szakmák számszerű képviselete ebben a tételben a következő: férfi- és női szabó: 5600; cipész és csizmadia: 3100; villanyszerelő 880; lakatos: 1700; asztalos: 1700; kőműves: 1100; szobafestő: 1020. Kaphat-e gyermekgondozási segélyt az a nő, aki az NDK-ból települt át? B. J. második éve az NDK-ban szervezett szakmai gyakorlaton dolgozik. Ez idő alatt ott megnősült, felesége gyermeket vár. A szülés idejét a hazatérésük utáni napokra gondolják. Olvasónk felesege NDK-állampolgár, és munkahelyén határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozik. Azt szeretné megtudni, hogy ha felesége áttelepül Magyarországra és itt szül, jogosult lesz-e a szülési szabadság után gyermekgondozási segélyre? A jelenlegi rendelkezések szerint a szocialista országokból Magyarországra áttelepült külföldi állampolgár feleségekre a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezéseket a következő esetekben lehet csak alkalmazni: Olyan esetben például, ha az áttelepülő nő Magyarországon szül, a szülés időpontjában fennáll még az anyaországban létesített munkaviszonya, és a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételekkel rendelkezik, (a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen tizenkét hónapig munkaviszonyban állt és legalább napi hat órai munkaidővel dolgozott) a szülési szabadság letelte után régi munkaviszonya fennáll, vagy annak megszűnése következtében Magyarországon újabb munkaviszonyt létesített. Olyan esetben, ha a külföldi munkaviszonyban levő nő még az anyaországban szül és a szülés után áttelepül Magyarországra. Ebben az esetben szintén tisztázni kell a jogosultság feltételeit, illetve azt, hogy rendelkezik-e a jogosultsághoz szükséges feltételekkel. Abban az esetben, ha közben hazájában létesített munkaviszonyát megszüntették, akkor kaphat gyermekgondozási segélyt, ha Magyarországon újabb munkaviszonyt létesít. Az elmondott esetekben, ha az áttelepült külföldi állampolgár nő, a szülés után csak meghatározott időre szóló szerződéssel tud munkaviszonyt létesíteni, a gyermekgondozási segélyt csak a szerződés lejártáig lehet folyósítani. Olvasónk felesége, ha áttelepül Magyarországra és itt szül, valamint a fent Ismertetett feltételekkel rendelkezik, akkor munkaviszonya tartamára jogosult gyermekgondozási segélyre. Dr. V. M. Somogyi Károlynó felvétele utca Anyakönyvi hírek 1. KERÜLET Házasság: Sándor László és Köböl Rozália, Fejes Tamás és Silkl Gizella, Móra István és Ábrahám Ágnes, Csillag István és Sánta Zsuzsanna, Szanlszló Péter és Turu Piroska, Kádár Sándor és Vérségi Eszter, Ábrahám János és Héger Margit Szabó Kázmér és Bérezi Máriai Császár Ferenc és Dunai Erzsébet. Nemesszeghy László és Balogh Mária, Blaskovlls Zoltán és Zádor-1 Katalin. Czutor Emil és Vastag Mária házasságot kötöttek. Születés: dr. Kiss Ákosnak és Pálinkás Mártának Márta Sarolta, Kovács Elemérnek és Berki Honának Péter, Harcsás Györgynek és Szilágyi Ilonának Anita, Bite Istvánnak és Bernát Juliannának Ildikó, György Sándornak és Lovas Máriának Rolland Sándor, dr. Siimon Ferencnek és Wernke Adriennek Kinga Rita, Lengyel Györgynek és Daróezi Erzsébetnek Attila. Suba Imrének és Nagy Rozáliának Eva. Bujdosó Mihálynak és Frányó Katalinnak Erika. Kovács Jánosnak és Marton Juliannának János, Zámbó Sándornak és Ludányi Ilonának Krisztina. Kisapáti Antalnak és Veres Máriárták Zsolt, Nagy-György Jánosnak és Kiss Máriának Attila, dr. Balogh Elemérnek és dr. Wagner Valériának Elemér Géza, Farkai Jánosnak és Nemes Máriának Ágnes, Szakáll Ferencnek ós Csap Irmának Tünde. Pál Istvánnak és Sinka Magdolnának Magdolna, Sárkány Lukácsnak és Mózes Fabiolának Adrienn. Tóth Antalnak és Németh Irénnek Antal. Frányó Nándornak ós Bodó Margitnak Eva, Germann Miklósnak és Szabó Sárának Tímea Éva. Búzásl Vilmosnak és Kis Juliannának Zsuzsanna. Vér Istvánnak és Farkas Máriának Sántjor. Monostort Lajosnak és Sárközi Rozáliának Zsuzsanna. Molnár Bélának ós Temesvári Rozáliának István János, Lantos Tibornak és Ágoston Katalinnak Katalin Judit, Ferfncz Istvánnak és Posár Máriának László, Szarka-Kovács Istvánnak és Papp Rózának Anikó. Orbán Károlynak és Hernádi Máriának Miklós, Miklósi Lászlónak és Sörös Erzsébetnek Timea Ágnes, dr. Pethő Gábornak és Dóczy Zsuzsannának Gábor László. Bczdán Sándornak és Kalugyer Annának Tibor, Huszár Bélának és Bcdő Máriának Béla János. Szabó Imrének és Rekeczi Etelkának Zoolt Imre, Kovács Jánosnak ós Nagv Margitnak János. Verob Mihálynak és Mórt Matildnak Szilvia. Jani Sándornak és Kocsis Rozáliának Attila Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Kovácsi k József, Molnár István. Szécsi Ödönné Birkás Terézia, Koszorús Ferenc, Barát István, Nagy István, Nádi Istvánné Szegény Julianna, drSzántó Lőrinczné Berente Irén. Bombsch Béláné Bognár Rozália, Wiesner Pélerné Földcssy Erzsébet, Susánszkl Krisztina, Radnei Jánosné Szudárovics Ilona. Venczei József, Fodor Jánosné Grapka Márta, 3áder Józsefné Bodó Piroska, Rajtái István, Kocsis-Savanya Lajosné Molnár Mária, Zsótér Ferenc. Tardl János, Laskovlts Ferencné Peres Etelka, Patai Károly, Szerencsés Mthályné Kószó Matild, Boros József István meghal t. N. KERÜLET Házasság: Vágó András és Zalka Márta. Répás János Albert és Muhari Márta. Mácsai László János és Tóth Ilona Magdolna házasságot kötöttek. Halálozás: Erdős Margit. Varga Istvánné Pósa Rozália. Kocsis István, Epe rí esi Imréné Hajó Rozália meghalt. III. KERÜLET Házasság: Vajda József ós Bozóki Ilona, Bácskai László és Mezei Magdolna házasságot kötöttek. Születés: Peták Istvánnak és Szlráki Margitnak Árpád, Bába Istvánnak és Bódi Mária Magdolnának László, Kertész Zoltánnak és Facsgó Mártának Mónika, Veres Jánosnak és Zsíros Juliannának Edit, Kolompár Orbánnak és Kolompár Erzsébetnek Csaba, Galambos Lászlónak és Ábrahám Mártának Márta. Nyilas Károly Imrének és Neményl Ilonának Ildikó Ilona, Kolompár Jánosnak és Kolompár Máriának János. dr. Végh Józsefnek és Barla Margitnak Zsuzsanna. Volkovics Ferencnek és Bálint Valériának Szilvia Edit, Tassl Józsefnek és Borbás Rozáliának Róbert, Veszelovszkl Istvánnak és Fehér Magdolna Jankának látván, Gál Attila Bélának ós Darázs Ágnes Margitnak Edit Orsolya. Horváth Dezsőnek és Gyémánt Saroltának Dénes Szabolcs, Kékes-Szabó Kálmán Zoltánnak és Kiss Erzsébetnek Andrea, Kígyós Lajosnak és Bakó Erzsébetnek Ágnes Erzsébet nevű gyermekük született. Halálozás: Szűcs György né Slprikó Eszter. Lasancz József. Szabó Józsefné Pesti Erzsébet, Bánfi Dezső Lajos. Lelkes Jánosné Pető Jusztina, Opermann Mlklősné Otott Julianna. Tóth Aiajosné Katona Ilona. Tanács Antal, Horánszkl Miklós Tamásné Szrogh Erzsébet. Brettlar József meghalt. Konténervonatok A lengyel gazdaság növekvő igényei modern szállítási rendszer kialakítását irányozzák elő. A szállítás egyszerűsítésének egyik módszereként gyors konténervonalokat állítanak szolgálatba; ezek 10—20 tonna rakodóterületű tartályokban szállítják az árut. A tervek szerint az első ilyen típusú vonatokat 1971 novemberében indítják el; a Szilézia—Gdansk—PoznanVarsó útvonalon bonyolítják le majd a szállításokat. A kiválasztott vonalakon a konténerforgalom szervezését és technikai előkészítését már megkezdték. Mindenekelőtt a vasútállomásokat alakítják át, mindenütt új rakodóberendezéseket szerelnek fel. Szilézia több mint 100 nagyipari üzeme is hozzálátott már a konténeráruk szállításának előkészítéséhez: főleg a villamos-, gép-, vegy-, textil- és élelmiszeripar termékei kerülnek a konténervonatokba, amelyek elsősorban az exportra szánt termékeket továbbítják. Emléküket őrzik az utcák 24. JUHASZ GYULA UTCA Nyomvonala 1777-ben már látható, 1814-től 1833-ig Kálmán utca a neve, arról a fölsővárosi családról, amelyből Kálmány Lajos, a nagy magyar népköltészeti gyűjtő is származott. (Róla majd az utcájánál szólok bővebben.) 1842-től 1871-ig Kis utcának hívták. Mondottam már, hogy a Víz előtti Szegeden számos Kis utca volt. 1874-ben olvassuk először ismét újabb nevét: Keskeny utca. de még utána is előfordul Kis utca alakban ls. A Vízkor Keskeny utca volt. A Víz után Fodor utca lett, a benne 7. sz. alatt lakó jómódú ügyvédről, törvényhatósági bizottsági tagról, Fodor Istvánról (1822—1900), aki különben, mint emlékezhetünk rá, maga ls tagja volt a Víz utáni utcaelnevező bizottságnak. (Nem volt éppen szerény, amikor elfogadta a nevet, bár kétségtelenül volt indokoltsága, az elnevezés beleillett a hagyományos névadási szokásokba.) Háza, mely ma napközi otthonos óvoda, 1894 és 1897 között, a Közművelődési palota fölepülésédg hajlékot adott a Somogyi-könyvtárnak is. 1926 őszén a lebontásra került Ipar utcai szülőházából ide. a 6. sz. házba költözött Juhász Gyula. Cserkészés a szegedi utcákon című cikkében ekkoriban éppen ő azt javasolta, hogy ezt az Utcát Rengey Nándorról nevezzék el, nyilván azért, mert Rengey 1848-ban követtársa volt Osztrovszkynak, akinek az utcáját metszi a Fodor utca. Szeged klasszikus költője. Juhász Gyula (1883 —1937) először nem szülővárosában, hanem Nagyváradon kapott utcát 1941-ben, utána Tápén, 1942-ben. Szegeden Dáni János szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tag indítványozta 1941. febr. 12-én, hogy nevezzenek el utcát Juhász Gyuláról, de javaslatát a közgyűlés „nem óhajtotta tárgyalni". Az elutasítás országos port vert föl: a Magyar Nemzet febr. 20-i számában Kassák Lajos írt róla Ne adjatok neki utcát! címmel. Nem is lett Juhásznak utcája szülővárosában a fölszabadulás előtt! A „vörös költő", ahogy a szélsőjobboldal itthon titulálta, szemükben nem érdemelte ezt a megtiszteltetést. A Szegedi Nemzeti Bizottság 1945 júniusában először érthetetlenül a Dugonics utcát javasolta e célra, de utóbb ez igen helyesen úgy módosult, hogy az az utca kapta a költő nevét, melyben élete utolsó évtizedét élte, s ahol utoljára látta a napvilágot. KALLAY ALBERT UTCA Ez a Víz után létesült újszegedi utca 1883-ban tűnik föl a várostérképen. Killay Albert (1841—1922) a Belvárosi temetőben levő sírján olvasható Conditor Urbis („városalapító") címet ugyan nem érdemli, de mint a Víz utáni városszépítő triumvirátusnak (.Pálfy Ferenc, Lázár György, Kállay Albert) tagja, méltán kapott utcát Szegeden. Nem idevaló, a szabolcsi Kállayak sarja, s a királyi bizottság tisztvlselőjeként került Szegedre. Az újjáépítés befejezése után, 1884-ben lett a város főispánja lemondásáig, 1905-ig. Főként a fásítás és parkosítás volt szívügye, mint Lázár Györgynek a szobcxrállítás. Mikszáthnak kártyapartnere, barátja, majd keresztkomája volt. Móra Ferenc Az öreg kegyelmes sírjára címmel szép emlékezésben villantotta föl nem tul jelentős, de rokonszenves alakját. KALLAY FASOR 1880-tól 1911-ig névtelenül szerepel a várostérképen, 1912-ben Faiskola sor a neve. a most épülő sportcsarnok helyén állott városi faiskoláról. 1928-ban a mai Odesszai körúttól való folytatásának ls neve lett: Kállay ligeti út. Logikusan, mert ez vezet a Kállay-ligetbe, a Kállay Albert telepítette erdőbe, ahol a század elejétől a fölszabadulásig május elsejét megünnepelte a szegedi munkásság. (Hatalmas öreg fáit a háborút követő faínséges időkben irtották ki.) Szükségtelen, sőt zavaró, hogy a Kállay Albert utcán kívül még egy utca legyen róla elnevezve Szegeden. Ezért célszerű lenne visszaállítani a jellegzetes újszegedi gyümölcsfakultúrát is megörökítő, ma már várostörténeti értékű Faiskola sor nevet. KALLAY ÖDÖN UTCA A Víz előtt itt volt a Séta Tér, majd a Sétány. 1880-tól 1911-ig, nagyon helyesen, Híd utca volt a neve. 1912-ben hogy-hogy nem, ezt is Kállay Albert utcának keresztelték, s így maradt még az 1948. évi térképen is. (Ez egyébként az újszegedi Kállay Albert u,tcát jelzi Kállay Ödön utcának.) 1958-tól szerepel a térképeken mai nevével. Már ez a zűrzavar is mutatja, hogy nem szerencsés dolog, ha egy városban két azonos vezetéknevű utca van. Bár Kállay Ödön (1815—1879) a reformkor radikális politikusa volt, a szabadságharcban betöltött szerepéért halálra is ítélték, majd 1872től haláláig Szeged országgyűlési képviselője volt függetlenségi, ellenzéki programmal, akiről Mikszáth Kálmán írt szép nekrológot, a róla elnevezett utca most is könnyen összetéveszthető Kállay Albertéval. Neki másként kellene városunkban emléket állítani, az utcát pedig a tájékoztató és várostörténeti érékü régi nevére, Híd utcára kellene visszaváltoztatni, Péter László (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a házak öregedéséről Több olvasónk suttogja: födémcsere lesz a házban. S hozzáteszik, nem tudják miért, hiszen olyan stabil az épület, nincs rajta repedés sem. Szóval: fölösleges a födémcsere. % Életkor? A szakemberek szerint az épületek élettartama — nem a sziklákból épült műemlékekről van szó — általában száz év. De ez is csak akkor, ha időnként tatarozzák őket. Néhány évvel ezelőtt derült ki, hogy ráadásul jó néhány olyan héz van Szegeden ls, amelynek födémé — ez a bűvös szó a menynyezetet, illetve padlót tartó épületszerkezet neve — az egy időben igen elterjedt, olcsó bauxit- vagy salakbetonból készült. Ezeknek elöregedése a hagyományos anyagokénál is gyorsabb, szükség van kicserélésükre — mint például a gyógyszerésztudományi kar épületének esetében —, nehogy balesetet okozzanak. # Felújítás? Ideális helyzetben évente a hézak négy százalékát kellene felújítani. A fővárosban ezt az arányt csak tíz évvel ezelőtt, 1961-ben tudták megközelíteni, azóta viszont egy százalékra csökkent. Az IKV adatai szerint Szegeden az általuk kezelt lakásmennyiség 1,2 százalékát tudják felújítani. Ráadásul sokszor még ez ellen is tiltakoznak a lakók. # Avnltság? Szeged általános rendezési terve kimondja, hogy az 1900 előtt épült lakásállomány felét — mintegy ötezret —ezekben az évtizedekben le kell bontani, mert rohamosan avulnak, nem is számítva a 700, magát már túlélt, vályog alapozású, sárfalazású lakásról. A közeljövőben a jelenlegi lakásállománynak 16 százalékát kell felszámolni, mert felújításuk semmiképp sem rentábilis. A legtöbb elavult ház összefüggően Felsővárosban található.