Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

2 SZOMBAT, 1971. OKTÓBER 30. Belsi ellenőrzés a termeifiszövetkezetekben -OS jelű SOR Ez év tavaszán szövetségünk küldöttgyűlése ismételten felmérte a belső ellenőrzés jelentőségét, továbbá az 1047/1970. (XI. 5.) számú Kormányhatározat végrehajtásából adódó feladatokat. Ezért módosította működési alapszabályát. Egyben elhatározta, a Revizori Szolgáltató Iroda megszervezését és felállítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a küldöttgyűlés határozatát megerősítette. fin Alapvető cél, hogy a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek, valamint társulásaik gazdasági tevékenységére és a szövetkezeti tulajdon védelmére is kiterjedő rendszeres revizorszakértői közreműködés legyen. Ez a szövetkezetek számárakétévenként kötelező — szakértői közreműködéssel végzett — általános (dokumentációs) ellenőrzést jelent. Tisztázandó volt, hogy a revíziós tevékenységet elkülönült, önálló szervezet, vagy a szövetség keretében működő — önállósággal nem rendelkező — iroda végezze. Mindkét megoldásnak vannak előnyei a másikkal szemben. Szövetségünk az utóbbi mellett döntött. E tevékenységnek szervesen kell illeszkednie a tagszövetkezetek tulajdonosi (tehát belső) ellenőrzéséhez. Lényeges, hogy a tevékenykedők szorosan a tagszövetkezetek által fenntartott és irányított társadalmi szervezettel függő viszonyban álljanak. A szövetség testületi szervei meghatározzák a revíziós tevékenység irányát, a vizsgálat során szerzett általános tapasztalatokat pedig — a titkosság megsértése nélkül — a szövetségi munka egyéb területén is hasznosítani tudják. Az iroda feletti közvetlen felügyelet ellátását az elnökség végzi, a munkáltatói jogok gyakorlását a szövetség titkára gyakorolja. A revíziót az iroda keretében elsősorban számviteli, pénzügyi és könyvelési ismeretekben jártas szakemberek végzik. A célvizsgálatok rendszerint, az általános (dokumentációs) vizsgálatok pedig minden esetben felvetnek olyan kérdéseket, amik elemzése más, elsősorban mezőgazdasági szakismereteket is igényel, ezért a munkában mérnök szakemberek részvétele is nélkülözhetetlen. A gazdálkodás általános vizsgálata során az egész üzemi tevékenységet, azon belül az ágazatok vagy egyes területek jövedelmezőségét, a befolyásoló szervezési, vezetési, ellenőrzési és munkadíjazási kérdéseket szükséges elemezni. Ezekhez a számviteli és mezőgazdasági ismereteken túl speciális (növényvédelmi, gépészeti, állategészségügyi, esetleg vegyészeti stb.) szakismeretek szükségesek. Ilyen vizsgálatot a revizorok számának bővítésével, speciális szakismerettel rendelkezők bevonásával indokolt szélesíteni. Szövetségünkben a revíziós tevékenységet elsősorban a szövetség állományába tartozó revizorokra és egyéb szakemberekre építjük. A vizsgálat titkossága nemcsak a revízióban résztvevőkre, hanem a szövetség valamenynyi dolgozójára is vonatkozik. fíl A revízió szélesítése alaposan megnöveli azokat a költségeket, amiket eddig a szövetség e célra fordított. E költségeket a megbízó szövetkezetnek közvetve vagy közvetlenül viselnie kell. Akkor igazságos a teherviselés, ha a vizsgálattal felmerült költségeke

t a megbízó szövetkezetek közvetlenül viselik, mégpedig a vizsgálat időtartamával arányosan (revizori munkanapok vetítésében). A szövetség revizori munkálkodása valamennyi tagszövetkezetre és azok társulásaira terjedhet ki. Külön kérés, megbízás nélkül azonban a revizorok egyetlen szövetkezetet sem kereshetnek fel, vizsgálatot csak külön, írásos megbízás alapján végeznek. Megbízást csak a szövetkezet, vagy társulás ellenőrző bizottsága, illetve közgyűlése és vezetősége adhat. Javaslatunk szerint — melyet küldöttgyűléssel vitatunk majd meg — a fenti szerveken felül célvizsgálatok elvégzésére — átruházott hatáskörben — a szövetkezet (társulás) elnöke is megbízást adhat, erről azonban a legközelebbi vezetőségi ülésen beszámolni szükséges. Az iroda kapacitása máris 1972. végéig teljesen lekötött. A vizsgálatok segítő szándékúak legyenek, segítsék a hibák kijavítását, a gazdálkodás hatékonyságának emelését. Ez azonban nem jelenthet opportunizmust, nem jelentheti azt, hogy a megállapítások nélkülözhetik a tárgyilagosságot. Bármennyire a szövetkezet ellenőrző bizottsága, vagy vezetősége jogosult a vizsgálatot kezdeményezni, de rendelkezési joga nem terjedhet odáig, hogy a szakértői vélemény következtetéseit is „kérelmezze". Mivel a vizsgálati megállapítások fegyelmi, kártérítési, súlyosabb esetben pedig büntetőeljárást is maguk után vonhatnak, ezért igen fontos személyi és üzemi érdek fűződik a megállapítások tárgyilagosságához. Ezért a revizor erkölcsi és fegyelmi felelősséggel tartozik megállapításaiért és következtetéseiért. Javaslatait ezek szellemében köteles öszszeállítani. A megbízás adására jogosult szerv kérésére végzett vizsgálatot másik szerv, vagy személy nem akadályozhatja meg. Az ellenőrző bizottság által kért vizsgálatra a vezetőség (vagy éppen a szövetkezet elnöke) nem mondhatja, hogy nincs szükség rá, azt nem is hiúsíthatja meg. 3. A revíziós munka célja a vizsgált területen tapasztalt hiányosságok megszüntetése, az üzemi eredmények javítása. A revíziónak a hibák feltárásán túl javaslatot kell tartalmazni azok kijavítására is. Bízunk abban, hogy tagszövetkezeteink területi vezetése és a szövetkezeti vezetők is támaszkodni fognak az iroda által végzendő vizsgálatokra, elemzésekre és ez a hatékony ellenőrzés hozzájárul gazdaságaink üzemi, szervezeti és gazdálkodási eredményeinek növeléséhez. Árendás György, a Szegedi Járási-Városi Tsz Szövetség elnöke pápán leölnek naponta nyolcszáz disznót. Nincs hajnali séta a ropogós havon, nincs falusi disznóölések borongós reggeli izgalma. Nincs kisüsti melegítőnek, meg lélekerősítőnek. A böllért se böllérnek hívják. Talán nincs is a gyárban. — Neteneü! — kiáltja a gyári kondás, a vágóhíd udvarának sárga kockáin, így igazgatva a korlátfolyosóba terelt állatokat. Egyenként eresztik be a disznókat. Eg,y vattakabátos, kicsit borostasképű ember, elektromos szigonnyal trónol a korlátok felett. Ezer volttal kábítja el a disznót. Utána ölik csak. így gyorsabb. Naponta nyolcszázat. Kieresztik a vérét, tisztítják, felezik, forrázzák, perzselik. Féldisznók himbálódznak a körforgó szá1 Időszalagon. Furcsa szakmák teremtődnek. Minden szakma két pódium — fadobogó. Vannak külön máiazók. Azok a májat veszik ki. Vannak külön csontozok. Azok kanyarítják az első és a hátsó combokat. Vevő; Amerika A Veszprém megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat ebben az évben egymilliárd 705 millió forint árbevétellel számol. Három telephelye — Pápa, Veszprém, Keszthely — közül a pápai a legnagyobb, összesen 1250en dolgoznak a pápai üzemben. Az ő feladatuk az évi hétszázmillió forint értékű export teljesítése is. — Mit exportálnak? — kérdem Boross Jenőt, a vállalat igazgatóját. — A legfontosabb exportcikkünk a konzervsonka. Ezenkívül exportálunk másféle konzerveket, különböző tartósított húskészítményeket is. — A legnagyobb vevő? — Az Egyesült Államok. (Joggal nevezhetném a pápai húsgyárat az ország egyik legtisztább üzemének. Minden helyisége a mennyezetig csempés. Minden munkahelyen fertőtlenítő kézmosó, papírtörülköző. Más fehér ruhában dolgoznak, másban esznek az emberek. Ajtónyitásra bekapcsol a levegőtisztító berendezés. Amerikába virágot se vihet az ember — oly szigorúak a higiéniai előírások. Magyarországon csak két üzem kapta meg az engedélyt az USA-ba való húskonzerv szállításra.) — Ez rang? — Szakmai vonatkozásban igen. Kevés üzem kapott ilyen engedélyt Európában. S ez persze az üzletet is magáva1 hozza. Mondhatnám azt is: betörtünk a piacra. Termékeink a világszínvonalat képviselik, igaz az üzem is, így jó áron elkelnek termékeink. Az eljárás — Hogyan készül a konzervsonka? — Így — Horváth Lajos, a sonkaüzem vezetőheiyettese fehér köpenyt akaszt rám, aztán vezet a húsgyári labirintusban. — Először a csontozóK kikanyarítják a sonkát, aztán a szállító-sorra teszik... Itt hűi egy kicsit... — párafelhők szállnak kísérőm, szavától a hűtőteremben. Afféle „rendezöpáiyaudvar" ez a hűtő. A még meleg húst plusz négy fokra kell lehűteni. Gyorsan. Régebben tíz nap volt az átfutási idő az élő disznótól a dobozolt sonkáig. Most negyvennyolc óra. Menetközben hűl a sonka. Aztán fertőtlenítik és kezdődik a válogatás. Modern fűrésszel — elektromos fűrésszel vágják le a csülköt. Fiatalember tiszta fehérben. Nem néz fel. Nyúl a sonka felé: ott van. Lekapja az akasztóról, vágja, dobja odébb. Egy másik bőrkézi. Csak a gépet figyeli. Pár másodperc egy sonka. — Hányat csinál egy nap? — Ügy kétezret. Egy sonka átlagosan hat kiló. Minden sonkát kétszer emel meg egy műszakban a 21 éves Domonkos Jenő. Lehetnek vagy hatvanan. Mindenkinek van egy asztala, két kése,. dobogója. Mellettük szalagon a sonka. Ha valaki végzett, leemel egyet. — Hogyan fizetik ezt a munkát? — Jól. Egyéni teljesítményben. Háromezer alatt nem nagyon keres itt senki... A sonkát jobban ismerik ők mindenkinél. Csak a sonkát. Azt viszont csukott szemmel is szétválogatnák. Ki kell venni a húsból az inakat, a hártyákat. Csak a sima hús maradhat. Az kerül majd a pácba. Külön a „fehér", a piros, meg a „sötét". A laboratóriumban kétóránként ellenőrzik a páclevet. Hol van már a böllérek kóstolós pácleve? Automaták Három nagy gép. Automata. Az gyúrja, rázza, keveri a húst a páccal. Amikor ez is megvan... Emléküket őrzik az utcák 46. YBL MIKLÖS UTCA Csak 1967-ben szerepel a város térképén: egészen új utca. Ybl Miklós (1814—1891), a híres magyar építész, volt állítólag a Kárász-ház építője (1845). Fia, Ybl Lajos feleségül vette a Fekete Ház gazdájának, Mayer Ferdinándnak (1818—1903) lányát, s a házasságukból származó Ybl Ervin (1890—1965) műtörténész számos szegedi tárgyú dolgozattal szolgálta édesanyja szülővárosát. Gazdag hagyatékát azonban sajnos nem Szeged, hanem másik nagyapjának szülővárosa, Székesfehérvár örökölte. Mayer Ferdinánd unokája volt Endre Béla (1870—1928), a neves vásárhelyi festőművész is; ő a Fekete Házban született. WESSELÉNYI UTCA A Víz után jött létre, s kapta mai nevét. Wesselényi Miklósról (1796—1850). a reformkor nagy alakjáról már 1848-ban elnevezték az akkori Kápolna utcát, a mai Április 4. útját és folytatását a Bem tábornok utcát: Wesselényi sornak. ZOCSKÁR UDVAR A XII. kerületi tanács javaslatára 1958-ban a többi szegedi munkásmozgalmi harcos között Zocskár András (1891—1933) cipészmesterről, a fölszabadulás előtti forradalmi mozgalom érdemes szegedi harcosáról is neveztek el egy zsákutcát. Jelentós szerepe volt 1920-ban Udvardi János megszöktet ésében. Később is többször ült meggyőződéséért, illegális tevékenységéért börtönt. Az utca neve az 1963. évi térképen jelent meg először. ZRÍNYI UTCA Bainville 1850. évi térképén nirvcs föltüntetVe a neve, de 1859-ből hírlapi adatból ismerjük a Vízig élő nevét: Sánepart, később Sáncpart utca. A Víz után kapta mai nevét. Tömörkény írta 1904-ben: „Szép neve van a Zrínyi utcának, de az öreg polgárok ma is csak Sáncpartnak nevezik, aminthogy csakugyan az is volt ezeknek előtte." Eredetéről al katómadtán már szóltam: ugyanannak az Eugenius árkának, a 18. század elejéről való erődítésrsndszernek a maradvány

a volt ez, mint a Mélv Árkon. Mély árok utca (ma a Gutenberg utca egy része) vagy a Sánc utca (ma a Kazinczy utca része), vagy az Árkon, Árok utca (a Béke épület fölhúzásakor eltűnt Árpád utca helyén) Szép lenne a régi név — mégnedig nem Sáncpart utca, hanem egyszerűen Sáncpart — visszaállítása. Zrínyi Miklós (1620—1664), a költő és hadvezér, semmivel sem lenne attól kisebb, ha Szegeden nem lenne utcája, mi viszont egy várostörténeti értékű, sajátos, ősi névvel lennénk gazdagabbak. ZSÓTÉR UTCA 1850-ben névtelen, de egy 1868-ból származó levéltári he'v.színratóból azonosítható akkori neve: Kén Kata köze. A népnye1vben soká'g élt korábbi neve: Kéri Kata lyuka. (A lyuk itt is, mint az Ördöglyuk esetében árok, gödör jelentésű.) 1879-ben Felmayer köz. Itt volt a Sándor réve, ahonnan kiágazott a Tiszából a Kéri Kata lyuka. Kéri Kata nyilván az utcának valamiről híres, esetleg hírhedt lakója lehetett a 19. század elején, közepén. Tömörkény 1904-ben szemérmesen Kéri Kata öle néven emlegeti ezt az utcát. A Kéri Kata lyuka később kiszáradt, föltöltötték, s akkor lett Kéri Kata köze. Majd az itt lakó, sőt a kékfestő gyárát is ide. a Maros utca és a Zsótér utca sarkára építő Felmayer Antal (1798—1873) után lett Felmayer köz. (Egyébként ez a régi gyár a névadója a Festő utcának is. Később a szalámigyár esyik éoülete lett, s a legutóbbi években a gyár rekonstrukciója során bontották le, épült helyére modern énület.) A Városban később több hrívütt, de először irt volt kúriáia a görög eredetű, régi szegedi Zsőt-fr famíliának, melv nevezetes és gazdag felsővárosi kereskedőkből és hajósgazdákból állott. A család legkimagas'óbb képviselőié Zsótér Andor (1824—1906) volt, a nagy műveltségű polsár, 48-as honvéd főhadnagy. akiről — legalábbis részben — baráría, Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marital című regénvének Tóth Mihái.vát mintázta, övé volt a Széchenyi téri Zsótér-ház. és ő építtette a Klauzál téri úi Zsótér-házat (ahol m a Virágcukrászda vanl. m-^vben az újjáépítést vezető királyi biztosság, Tl*zn Laios Is székeit. Lárvát, Marí-kát Mikszáth ..maién^m" elvette felesééül. Szntymazi tanváíán Mikíhátbon kívül sok művész megfordult, s ott +űot föl még gverekiMnt holmi malacbanda élén, Dankó Piría t°het«ége is. A mai utca. bá<- az 1970 fír-kén tükrözi. m*r rövidebb m-m a Maros utcától a Fei-ő Tisza partig terítő -zakaszr- n köröimúltban ráénült a fmlődő szató-nimtór. Ezért is ezobh és saiátosahb ízű i°nne, ha Zsótér köz alakjában őriznénk tovább. — Automatákkal dobozolunk. Van már egy librás, három librás, tíz librás automatánk. Librákban számolnak, kilók beiyett. így kérne a vevők Még egy fertőtlenítés, vákuumozás, a dobozok lezárása. (Piros, fehér, zöld a doboz színe. Rajta angolul a magyarázat: osztályonfelüli, igazi kocsonyával stb., stb. A sonka neve: „csárdás". Azaz nem is így, inkább így „CSÁRDÁS". — Más nevet nem lehetett volna.. . ? — így lehet eladni. Pápa neve nincs sehol a dobozon. Pedig... pedig büszkélkedni is szeretnének a pápaiak a világ előtt: itt és mi csináltuk. — Pápát a 6-os jelenti. A magyar hűsgyárak között a mi számunk a hatos. Csak ezt veszik át... Ezt viszont rá kell bélyegezni minden dobozra. Karácsonyra 70 ezer darab három librás „Csárdás" utazik az Egyesült Államokba. S. Boda András (Vége.) Péter László I NAPI KISLEXIKON az asztrometeoro/ógiáról Légkörünk cirkulációját a Nap sugárzása tartja fent, s a Föld valamennyi helyén a belső napsugárzásnak napi, illetve évi változásával együtt járnak a légköri hőmérséklet-változások. Az utóbbi időszakban az űrkutatás, az átviteltechnika fejlődésével mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kutatók az asztrometeorológia lehetőségei iránt. # Módszere? A görög eredetű szó csillagászati meteorológiát jelent Az asztrometeorológia művelói a Nap sugárzásának változásait és azzal együtt járó jelenségeket kísérik figyelemmel. Például a Nap ultraibolya és rádiósugárzása erősen változik, a napfoltok ciklusával, s ennek megfelelően jól kimutatható változások következnek be a légkörben. Már régebben kiderítették, hogy a trópusokon az évi átlagos hőmérséklet ingadozása összefügg a napfoltciklusokkal. Üjabban az Apolló holdkísérletek során végeztek érdekes kísérleteket,' az úgynevezett napszélmérésseL # Gyakorlati jelentősége? A napkitörések következtében rendszerint frontváltozást tapasztalunk az alsó légkörben is. A kitörések szabálytalan előfordulása azonban nem teszi lehetővé, hogy ezeket rendszerbe foglaljuk, bár arra alkalmasak, hogy belőlük a frontátvonulásokkal kapcsolatos élettani hatásokra következtessünk. Nem lebecsülhető az az előny sem, amit a csillagászati meteorológia módszereivel például a régebbi, nagy éghailati változásokra következtethetünk. Az asztrometeorológia segítségével a meteorológusok az időiárás változásaira deríthetnek fényt, s pontosabb nrognózist készíthetnek.