Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-25 / 252. szám

a KEDD, 1971. OKTÖBER 28. A kisiparosok nyugdíjáról M. J. régóta kisiparosként dolgozik. Most 68 éves. 1962úía fizeti a nyugdíjbiztosítást. Jövőre nyugdíjba szeretne menni. Érdeklődik, van-e erre lehetőség, s mennyi nyugdíjra számithat? Választ kér arra is. hogy miként alakulna a nyugdija, ha a felszabadulás előtti tanoneldejét és munkaviszonyait is figyelembe vennék a nyugdíj megállapításánál? A kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítása 1962. január hó 1-től valósult meg. (1961. évi 20. sz. tvr.) A jelenleg is érvényes rendelkezések szerint öregségi nyugdíjra a kisiparos akkor jogosult, ha a férfi a 60., a nő pedig az 55. életévét betöltötte, legalább 10 évi nyugdíjbiztosítási időt szerzett és az ipar gyakorlására vonatkozó jogát megszüntette. A biztosítási idő számításánál figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt, illetőleg a dolgozók társadalom biztosi tási nyugdijáról szóló jogszabályok szerinti szolgálati időt is, ha az egyes biztosításban 5 évnél hosszabb megszakítás nem volt. Annál a kisiparosnál, akinek a nyugdíját — mint olvasónknál is — 1970. június 30. után állapítják meg, az 5 évnél hosszabb megszakítást megelőző biztosítási időt is számításba veszik, ha a megszakítást követően legalább 5 évi biztosítási időt szerzett. Annál a kisiparosnál, aki 1962. január l-e előtt nem állt munkaviszonyban, így szolgálati időt sem szerzett, legkorábban 1972. január 1től, a tízévi nyugdíjbiztosítási idő megszerzése után kaphat öregségi nyugdíjat. A nyugellátás összege, ha a kisiparos munkaviszonyban nem volt, a biztositási idő tartamától és a nyugdíjosztálytól függ. Tízévi biztosítás esetén a nyugdíj például az I. nyugdíjosztályban havi 571 forint, a II. nyugdíjosztályban havi 612, forint a III. nyugdíj osztály ban pedig havi 816 forint. A kisiparos öregségi nyugdíjának összegét, ha a kisipari nyugdíjbiztositás előtt munkaviszonyban álló dolgozó volt a következőképpen állapítják meg: Ha a kisiparosnak legalább 10 évi munkaviszonya van, vagyis a dolgozók társadalombiztosításáról szóló jogszabályok szerint is jogosult öregségi nyugdíjra, akkor megállapítják, hogy e jogszabály szerint milyen öszszegű nyugdíj illetné meg, és ezt az összeget minden kisipari biztosításban szerzett év után az I. nyugdíj osztályba 20 forinttal, a II. nyugdíjosztályba 31 forinttal és a III. nyugdíjosztályba tartozónál pedig 41 forinttal növelik. Más szabály vonatkozik arra a kisiparosra, aki csak kisiparosként eltöltött idő alapján kíván nyugdíjba menni, s más jogszabály arra, aki a kisiparosok biztosításán felül munkaviszonyban állt es nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerzett. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy mielőtt nyugdíjba menne, adjon be a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz időelismerési kérelmet. Tüntesse fel a kisiparosok nyugdíjbiztosítása előtt, de 1929. január 1. utáni időkben hol, kinél volt ipari tanuló, segéd stb. Kérelme és iratai alapján a Társadalombiztosítási Igazgatóság kiszámítja, hogy nyugdíjának megállapításához mennyi biztosítási és szolgálati idővel rendelkezik, majd ezt követően értesítést küld. Az értesítés alapján ki tudja számítani a fenti példák alapján, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Dr. V. M. Gépesített aszfaltbetyárság I. KERÜLET Házassá*: Lovász János ás Varjasi Erzsébet, Urbán Imre M Kovács Ilona, Horváth István és Dékány Piroska, Leinweber Ernő és Halász Mária. Tasi Elemér és Táborosl Anna. Budai József és Schwarcz Terézia, Hodács Jenő és Kovács Mária. Ampovics András és Dorosü Erzsébet Katalin, Kulcsár István és Gondl Zita. Hargittat György és Ködmön Edit. nntkt Jőzseí és Rác* Borbála, Balog János és Simon Valéria, Tátrai András és Klebnlc/.kl Mária. Rostás Gyula és Szelezsán Rozália, Csepregi Balázs és Törvényes Ilona házasságot kötöttek. Születés: Molnár Sándornak és Vas Máriának Sándor. Luteránus Józsefnek és Cs!k Máriának József Zsolt. Evetovich Antalnak és Peták Valériának Antal, Krizsán Istvánnak és Kósa Honának István, Hódi Imrének és Böködi Máriának Gábor, Danyi Lászlónak és Golhovies Máriának Nikoletté Sva, Nagy Sándornak és Ferenczi Zsuzsannának Atilla, Kónya Istvánnak én Eodor Katalinnak Barbara Judit. Krtkonyi Sándornak és Nyári Gizellának Sándor János, Sárkány Lászlónak és Plpioz Erzséoelnek László, Vecsernyés Györgynek és Farkas Irénnek Endre Ferenc, Vass Györgynek és Klspál Irénnek Csaba György, Kormány Jánosnak és Tégla Margitnak Zsuzsanna, Sípos Imrének és Mészáros Editnek Imre, Vlncze Sándornak és Bodor Etelkának Zsolt, Puskás Istvánnak és Kabók Katalinnak István Zsolt. Tóth Imrének és Tóth-Pintér Irénnek Edit Mária. Bajusz Istvánnak és Hallal Évának Attila István, Mátó Ferencnek és Horváth Máriának Róbert Dusán. Szabó Imrének éw Kozák Veronikának Zsuzsanna, tlhrln Györgynek ós Nagy Erzsébetnek Lívia Judit, Palágyt Andrásnak és Koncz Ilonának Andrea, Tanács Jenőnek és Mlhaleczkl Erzsébetnek JeAnyakönyvi hírek nő János, Rárósl Józsefnek és Kormány Erzsébetnek József, Undl Andrásnak és Márki Máriának Szilvia, Sebők Péternek es Ördög Gizellának Edit Gizella, Gaidács Gézának és Dörmő Erzsébetnek Erzsébet, Márta Ferencnek és Lippal Margitnak Zsuzsanna, Kormányos Sándornak és Mészáros Erzsébetnek Sándor, Molnár Sándornak és Almásy Máriának Andrea, Vakttsz Mihálynak és Lázár Katalinnak Katalin, Devlcsányi Sándornak és Bozó Veronikának Zsolt, dr. Mészáros Bélának és Szita Máriának Ágnes, Vass Pálnak és Koczkás Etelkának Erika, Vecsernyés Gézának és Molnár Irénnek Géza Mihály, Darázs Jánosnak és Veréb Máriának Edit nevü gyermekük született. Halálozás: özv. Kenyeres Mihályné Nagy Mária, Lázár József, Bódi Jár.os, Szászvárosi József, Dicső Etelka, Török Antalné Klttka Ilona, Kálló József. Czakó József. Szabó Rezsőnó Székely Julianna, Balogh Lászlóné Kollár Mária. Miklós Lajos, Nncsa Gáborné Keresztúri-Tóth Eszter, Kiss Máté. Gulyás Imre, Grünberger Pálné Stern Rebeka, I.ele István, Csípő Mihály meghalt. H. KERÜLET Házasság: véradi József és Tóth Magdolna Ilona, Szabó Tibor Ernő és Bába Ilona, Kovács László Jenő és Kondász Margit, Mihályi Árpád Miklós és Kardos Mária Magdolna, Dohány István és Buknlcz Valéria Erzsébet. Vajda Ferenc György cs Lázár Márta, Rácz István József és Rácz Etelka. Csányi István András és Domonkos Veronika, Borbás István és Csiszár Irén, Kádár Ferenc és Várhelyi Margit Anna, Szabó János és Bercsényi Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Bárkányi János. Bodó Sándorné Huszta Julianna. Veres László, Kiss Györgyné Sári Anna meghalt. III. KERÜLET Házasság: Zatykó Béla és Zsufa Mária, Király József László és Zöld Irén Magdolna házasságot kötöttek. Születés: Bankó Sándornak és Sárközi Annának Sarolta Ágnes, Tural Tamásnak és Nagy Máriának Andrea, Bényt Mihály Józsefnek és Farkas Viktóriának Mihály, Teleki Józsefnek és Kiss Ilonának Attila, Kis Józsefnek és Boldizsár Ibolyának Zoltán József, Börcsök Antalnak és Ábrahám Piroskának Aranka, Kiszel Lászlónak és Hódosl Erzsébetnek László Zsolt, Lajkó Jánosnak és Gogán Magdolnának Bernadett Magdolna, Dobál Antalnak és Bozsák Klárának Klára, Gajdácsi Györgynek és Palócz Gyöngyi Zsuzsannának Andrea, Ördög Bélának és Bálán Mária Veronikának Marianna, Tóth Imre Antalnak és Balázs Erzsébetnek Imre, Balog Istvánnak és Kecskeméti Maria Irénnek Ildikó Mária, Kaufmann Gábor Andrásnak és Inhoff Zsuzsannának Zoltán Gábor, Szécsi Imrének és Sánta Klárának Róbert, Gonda Józsefnek és Kónya Annának József nevű gyermekük született. Halálozás: Martonosi Imre Antal. Seres István, Kiss Féterné Zsibrlta Krisztina, Biró Béla, Rovó Géza, Szekeres Andrásné Szabó Rozália, Kovács Antalné Farkas Etel, Kéri Andrásné Dobó Éva, Márta István, Csatlós Magdolna Krisztina. Török János, Gál József. Kalmár Antal, Bernáth Káltr.ánné Horváth Lenke, Almási József, Pap Matild meghalt. A fiákeres világban divatossá vált aszfaltbetyár szavunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halványulóban van, ám terjed az újmódi aszfaltbetyárkodás. Az újmódi aszfaltbetyárok nem gyalogosan járnak, hanem gépjárművön. Majd én megmutatom — A gépjárművezetés feszült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és ahhoz való értelmi és érzelmi alkalmazkodóképességet kíván a közlekedő embertől. E követelmények azonban még további biológiai vonásokkal bővülnek, és pszichés tulajdonságokkal színeződnek — mondta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igázgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedéspszichológia tanára. — A közlekedés társadalmi jelenség, az abban résztvevőtől kulturált viselkedést, pontos, az írott és íratlan szabályok megkövetelte helyes alkalmazkodást, ritmusérzéket, embertársaink megbecsülését kívánja. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem rendelkező, antiszociális személyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e magasabb fokára. Ha kritikus közlekedési helyzetbe kerülnek, azt nem ritkán mások életét veszélyeztetve és a közlekedésrendészeti szabályokat sértve, tehát társadalomellenesen „oldják" meg. E magatartást — az agreszszivitást — sajnos, sűrűn tapasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak A negyedszázados alkalmasságvizsgáló intézetben évente 80 000 embert vizsgálnak meg, köztük szép számmal olyanokat, akik balesetet okoztak, vagy súlyos közlekedési vétséget követtek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, amelyeknek a célja a közlekedés és az emberi személyiség érzelmi viszonyának elemzése volt. összesen 233 gépkocsivezetőt vizsgáltak meg három csoportban. Az első két csoport tagjai csupán háromévi, a harmadiké több, mint tízévi vezetési gyakorlatra tekinthettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pedig 35—40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mutattak a vizsgálatok? — E kutatások célja az volt — tájékoztatott ' dr. Horváth László Gábor igazgató —, hogy feltárják: a gépjárművezetésben milyen cselekvésbeli szerepe van az ösztönösségnek az értelem ellenőrző, irányító szerepéhez képest. Megállapítható volt, hogy a balesetet okozott és a vétlen csoportok tagjainak egészségi állapota, a vezetéshez szükséges érzékelési és mozgási élettani teljesítménye között ugyanúgy nem volt lényeges eltérés, mint a vezetők értelmeségét vizsgáló tesztek szolgáltatta eredmények között. — E vizsgálatok elvégzésekor ugyanis a vizsgáltaknak kellő idejük volt a gondolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpontosítást és a figyelem elterelhetőségét — például ahol a jelek, jelzések jelentéstartalmát kell gyorsan felismerni, majd annak megfelelően azonnal és helyesen dönteni —, jelentős eltérés mutatkozott a balesetmentesen közlekedő vezetők javára! A balesetet okozott gépkocsivezetőket általában az önértéktudat eltúlzása, a fokozott önérvényesítési vágy, az értelmi és érzelmi alkalmazkodásképtelenség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kérdés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, vajon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályázó milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre? — Természetesen — válaszolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve kidolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognosztikai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkalmazzuk azokat. Egy-egy közlekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az orvosi és élettani alkalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok általános alkalmazásának nagy akadálya az idö és a szakember hiánya. Egy-egy ember vizsgálati ideje ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezenkívül is tizenhatféle élettani és pszichés funkciót vizsgálunk. Németh Ferenc Sok cserepet és vörösrezet használtak fel a lett restaurátorok 770 éves fővárosuk építészeti műemlékeinek helyreállítása során. Nagy Péter XVIII. századból származó temploma — a híres rigai Dóm — 120 méteres rézruhában magas tornyának a második világháborúban leégett fa tetőzetét is rézborítással pótolják. Az óváros mellett új lakónegyedek épültek, de a fiatalodó régi Riga híven őrzi hajdani arculatát. Emléküke! őrzik az utcák 42. SZENDE BÉLA UTCA A Víz után létrejött utcának először az 1883. évi térképen látható a nyomvonala, s az 1912. évin olvasható mai neve. Szende Béla (1823—1882) ügyvéd, 48-as honvédtiszt, 1807-ben Arad megyei főispánja, 1872től haláláig honvédelmi miniszter, élete utolsó két esztendejében pedig Szeged országgyűlési képviselője volt. SZILAGYI UTCA 1850-től a Vízig Város Istáló utca. Városi istáló utca, s csak az akkori Völgy utcáig (kb. a mai Lechner térig) ért. Itt volt a tűzoltó-laktanya helyén a Varos istállója, részben a törvényhatóság fogataival, részben a gazdátlanul talált, „befogott", „bitang" jószágokkal. Mai névadója Szilágyi Dezső (1840—1901) egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az egyesült ellenzék vezéralakja, utóbb (1889—1895) igazságügyi miniszter. Szegedhez nem volt köze. Városszerető emberek bizonyára örülnének, ha vissza lehetne állítani a hangulatos Városistálló utca nevét. De ha az utca lakói berzenkednének ellene, akkor legalább Szilágyi Mihály (2—1461) vagy Szilágyi Erzsébet (?—1483) emlékéhez kellene kapcsolni. Említettem már, hogy a Szilágyiaknak, s révükön a Hunyadiaknak, jelentós szerepük volt a Város történetében. SZONDI UTCA 1928-tól névtelen, az 1939. évi térképen látható először mai neve. Szondi György (?—1552) végvári kapitány, Drégely várának hős védője megérdemelne az utcában egy emléktáblát Arany János halhatatlan versének pár sorával. TÁNCSICS MIHÁLY UTCA Aiklkor jött létre és kapott nevet, amikor fölépült a MÁV leszámoló hivatala, 1912-ben. Erről az Ady tér kapcsán szóltam. Azt is említettem ott, hogy először, az 1912. évi térkép tanúsága szerint Szukováthy utcának nevezték, s csak az 1922. évi térképen láttuk új nevét, Baross Gáborét, akiről viszont utóbb az Indóház teret nevezték el. Barossról 1942-ben tehát utca is, tér is volt elnevezve. Mai nevét a Nemzeti Bizottság javasolta. Táncsics Mihály (1799—1884), a nemzeti függetlenség és a jobbágy fölszabadítás harcosa, 1849 júliusában munkatársa volt a Szegedi Hírlapnak: hogy járt itt, nem bizonyos. Móra Ferenc A szabad sajtó rabja és Táncsics Mihály Szegeden című szép tárcáiban idézi rokonszenves alakját. TELEKI UTCA Kaltschmidt 1747. évi térképén már látható a nyomvonala, 1814-ben pedig régi neve: Rózsa utca. Vezetéknévből keletkezett: Fölsővárosnévjegyzékében nagyon sok Rózsát találunk, s valószínűleg itt lakott Rózsa Imre tanácsnok, Tary Pál apósa, akit mint a família legrangosabb képviselője bizonyára az utca névadója. 1848-ban, amikor a Fő piacból Szabadság tér, az Oskola utcából Kossuth .utca, a Szent György utcából Dugonics utca lett, s még jó néhány hazafias indítékú névváltoztatás történt, ez az utca kapta Teleki László (1811—1861) író és politikus nevét. A Bach-korszak természetesen ezt is eltörölte, annál inkább, mert Teleiki emigrációban volt, s nem is tétlenkedett: a dunai konföderáció tervének, a Habsburgok ellen öszszefogó szomszéd népek szövetségének Kossuthnál is tudatosabb és merészebb tervét ő kovácsolta, s ő tárgyalt a szóba jöhető szövetségesek képviselőivel. 1860 decemberében külföldön fogták el. A császár szabadon bocsátotta, s ő nemsokára ismét bekapcsolódott a politikába, az alkotmányért vívott küzdelembe. Máig rejtélyes körülmények között lett 1861. máj. 8-án öngyilkos. Sokan vallják, hogy megölték. Az októberi diploma alapján 1848 szellemében újjáalakult városi önkormányzat az 1861. máj. 13-i közgyűlésben kimondotta, hogy „Teleki László emléke örökítésére adassék vissza neve felsővároson azon utcának, melyet már 11 év előtt az elhunyt nagy hazafi nevével díszesitettek." Ez és a Teleki emlékére javasolt egyéb tennivalók „az egész közgyűléstől éljenek közt készséggel elfogadtattak" — írja a Híradó. A Széchenyi tér és a Dugonics utca után ez volt tehát a harmadik olyan utcanév-változtatás, amely az önkényuralom elleni politikai küzdelmek légkörében fogant, és a függetlenségért vívott harcok újabb győzelmének volt tekinthető. A Víz előtti utca annyival hosszabb volt, hogy túlnyúlt a mai kiskörúton, elérte a Kazinczy utca vonalát. Péter László (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a közvilágításról Korán sötétedik mostanában. S mindenki természetesnek veszi, hogy a naplemente előtt 25 perccel kigyulladnak a lámpák minden utcában. Már megszoktuk a fénycsövek által teremtett korszerű közvilágítást, pedig mindössze 13 éve kezdtek elszaporodni ezek Szegeden is. © Gáz? Közvilágításról tulajdonképpen azóta beszélhetünk, hogy a 19. század elején a nagyvárosokban bevezették a gázvilágítást. Elsőként Londonban 1814-ben. Pesten 1850-től. A villamos utcai világítás csak az első világháború után vált általánossá. Ekkor indult hódító útjára a fény az utakon is: ma Magyarországon hétszázkétezer fényforrás van a közutakon, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. © Higany? A legtöbb helyen még ma is a hag-ományos izzólámpák jeüentik a fényforrást: a közúti lámpáknak több mint a fele ilyen. Az izzó feltalálása 1879-re vezethető vissza, Edison nevéhez fűződik, de korszerűsítésén sokan dolgoztak: a wolframszálas izzót 1906. óta gyártják. Sokkal gazdaságosabb azonban a fénycső és a higanylámpa. Tíz évvel ezelőtt a közvilágítás fényforrásainak csak 14 százaléka volt fénycső és egy százaléka higanylámpa, azóta fokozatosan javul a helyzet: 27 illetve 24 százalékra emelkedett arányuk. © Jövője? Közvilágításra az elmúlt évben 263 millió kilowattot használtak fel, Magyarországon, s mivel a fénycsövek és higany lámpák három és félszer annyi fényt sugároznak wattonként, mint az izzók, az előbbieknek van iövőjük. De már ezeknek is van A versenytársuk: a nátriumgőz lámpa. Az úgynevezett nátriumlámpákat — kísérletképpen — már hazánkban is gyártják.