Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-25 / 252. szám

a KEDD, 1971. OKTÖBER 28. A kisiparosok nyugdíjáról M. J. régóta kisiparosként dolgozik. Most 68 éves. 1962­úía fizeti a nyugdíjbiztosítást. Jövőre nyugdíjba szeretne menni. Érdeklődik, van-e er­re lehetőség, s mennyi nyug­díjra számithat? Választ kér arra is. hogy miként alakul­na a nyugdija, ha a felsza­badulás előtti tanoneldejét és munkaviszonyait is figyelem­be vennék a nyugdíj meg­állapításánál? A kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíj­biztosítása 1962. január hó 1-től valósult meg. (1961. évi 20. sz. tvr.) A jelenleg is érvényes ren­delkezések szerint öregségi nyugdíjra a kisiparos akkor jogosult, ha a férfi a 60., a nő pedig az 55. életévét be­töltötte, legalább 10 évi nyug­díjbiztosítási időt szerzett és az ipar gyakorlására vonat­kozó jogát megszüntette. A biztosítási idő számításánál figyelembe veszik a munka­viszonyban töltött időt, ille­tőleg a dolgozók társada­lom biztosi tási nyugdijáról szóló jogszabályok szerinti szolgálati időt is, ha az egyes biztosításban 5 évnél hosszabb megszakítás nem volt. Annál a kisiparosnál, akinek a nyugdíját — mint olvasónknál is — 1970. jú­nius 30. után állapítják meg, az 5 évnél hosszabb meg­szakítást megelőző biztosítá­si időt is számításba veszik, ha a megszakítást követően legalább 5 évi biztosítási időt szerzett. Annál a kisiparosnál, aki 1962. január l-e előtt nem állt munkaviszonyban, így szolgálati időt sem szerzett, legkorábban 1972. január 1­től, a tízévi nyugdíjbiztosí­tási idő megszerzése után kaphat öregségi nyugdíjat. A nyugellátás összege, ha a kisiparos munkaviszonyban nem volt, a biztositási idő tartamától és a nyugdíjosz­tálytól függ. Tízévi biztosí­tás esetén a nyugdíj például az I. nyugdíjosztályban ha­vi 571 forint, a II. nyugdíj­osztályban havi 612, forint a III. nyugdíj osztály ban pedig havi 816 forint. A kisiparos öregségi nyug­díjának összegét, ha a kis­ipari nyugdíjbiztositás előtt munkaviszonyban álló dol­gozó volt a következőképpen állapítják meg: Ha a kisiparosnak legalább 10 évi munkaviszonya van, vagyis a dolgozók társada­lombiztosításáról szóló jog­szabályok szerint is jogosult öregségi nyugdíjra, akkor megállapítják, hogy e jog­szabály szerint milyen ösz­szegű nyugdíj illetné meg, és ezt az összeget minden kisipari biztosításban szer­zett év után az I. nyugdíj ­osztályba 20 forinttal, a II. nyugdíjosztályba 31 forinttal és a III. nyugdíjosztályba tartozónál pedig 41 forinttal növelik. Más szabály vonatkozik arra a kisiparosra, aki csak kisiparosként eltöltött idő alapján kíván nyugdíjba menni, s más jogszabály ar­ra, aki a kisiparosok bizto­sításán felül munkaviszony­ban állt es nyugdíj szem­pontjából szolgálati időt szerzett. Olvasónknak azt tanácsol­juk, hogy mielőtt nyugdíjba menne, adjon be a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­hoz időelismerési kérelmet. Tüntesse fel a kisiparosok nyugdíjbiztosítása előtt, de 1929. január 1. utáni idők­ben hol, kinél volt ipari ta­nuló, segéd stb. Kérelme és iratai alapján a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ki­számítja, hogy nyugdíjának megállapításához mennyi biztosítási és szolgálati idő­vel rendelkezik, majd ezt kö­vetően értesítést küld. Az ér­tesítés alapján ki tudja szá­mítani a fenti példák alap­ján, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Dr. V. M. Gépesített aszfaltbetyárság I. KERÜLET Házassá*: Lovász János ás Varjasi Erzsébet, Urbán Imre M Kovács Ilona, Horváth István és Dékány Piroska, Leinweber Ernő és Halász Mária. Tasi Elemér és Táborosl Anna. Bu­dai József és Schwarcz Terézia, Hodács Jenő és Kovács Mária. Ampovics András és Dorosü Er­zsébet Katalin, Kulcsár István és Gondl Zita. Hargittat György és Ködmön Edit. nntkt Jőzseí és Rác* Borbála, Balog János és Simon Valéria, Tátrai And­rás és Klebnlc/.kl Mária. Rostás Gyula és Szelezsán Rozália, Csepregi Balázs és Törvényes Ilona házasságot kötöttek. Születés: Molnár Sándornak és Vas Máriának Sándor. Lute­ránus Józsefnek és Cs!k Máriá­nak József Zsolt. Evetovich An­talnak és Peták Valériának An­tal, Krizsán Istvánnak és Kósa Honának István, Hódi Imrének és Böködi Máriának Gábor, Da­nyi Lászlónak és Golhovies Má­riának Nikoletté Sva, Nagy Sándornak és Ferenczi Zsuzsan­nának Atilla, Kónya Istvánnak én Eodor Katalinnak Barbara Judit. Krtkonyi Sándornak és Nyári Gizellának Sándor János, Sárkány Lászlónak és Plpioz Erzséoelnek László, Vecsernyés Györgynek és Farkas Irénnek Endre Ferenc, Vass Györgynek és Klspál Irénnek Csaba György, Kormány Jánosnak és Tégla Margitnak Zsuzsanna, Sí­pos Imrének és Mészáros Edit­nek Imre, Vlncze Sándornak és Bodor Etelkának Zsolt, Puskás Istvánnak és Kabók Katalinnak István Zsolt. Tóth Imrének és Tóth-Pintér Irénnek Edit Má­ria. Bajusz Istvánnak és Hallal Évának Attila István, Mátó Fe­rencnek és Horváth Máriának Róbert Dusán. Szabó Imrének éw Kozák Veronikának Zsuzsan­na, tlhrln Györgynek ós Nagy Erzsébetnek Lívia Judit, Palá­gyt Andrásnak és Koncz Ilo­nának Andrea, Tanács Jenőnek és Mlhaleczkl Erzsébetnek Je­Anyakönyvi hírek nő János, Rárósl Józsefnek és Kormány Erzsébetnek József, Undl Andrásnak és Márki Má­riának Szilvia, Sebők Péternek es Ördög Gizellának Edit Gi­zella, Gaidács Gézának és Dör­mő Erzsébetnek Erzsébet, Márta Ferencnek és Lippal Margitnak Zsuzsanna, Kormányos Sándor­nak és Mészáros Erzsébetnek Sándor, Molnár Sándornak és Almásy Máriának Andrea, Va­kttsz Mihálynak és Lázár Ka­talinnak Katalin, Devlcsányi Sándornak és Bozó Veronikának Zsolt, dr. Mészáros Bélának és Szita Máriának Ágnes, Vass Pálnak és Koczkás Etelkának Erika, Vecsernyés Gézának és Molnár Irénnek Géza Mihály, Darázs Jánosnak és Veréb Má­riának Edit nevü gyermekük született. Halálozás: özv. Kenyeres Mihály­né Nagy Mária, Lázár József, Bódi Jár.os, Szászvárosi József, Dicső Etelka, Török Antalné Klttka Ilona, Kálló József. Czakó Jó­zsef. Szabó Rezsőnó Székely Julianna, Balogh Lászlóné Kol­lár Mária. Miklós Lajos, Nncsa Gáborné Keresztúri-Tóth Eszter, Kiss Máté. Gulyás Imre, Grün­berger Pálné Stern Rebeka, I.ele István, Csípő Mihály meg­halt. H. KERÜLET Házasság: véradi József és Tóth Magdolna Ilona, Szabó Ti­bor Ernő és Bába Ilona, Kovács László Jenő és Kondász Margit, Mihályi Árpád Miklós és Kardos Mária Magdolna, Dohány Ist­ván és Buknlcz Valéria Erzsé­bet. Vajda Ferenc György cs Lázár Márta, Rácz István József és Rácz Etelka. Csányi István András és Domonkos Veronika, Borbás István és Csiszár Irén, Kádár Ferenc és Várhelyi Mar­git Anna, Szabó János és Ber­csényi Julianna házasságot kö­töttek. Halálozás: Bárkányi János. Bodó Sándorné Huszta Julianna. Veres László, Kiss Györgyné Sári Anna meghalt. III. KERÜLET Házasság: Zatykó Béla és Zsufa Mária, Király József László és Zöld Irén Magdolna házasságot kötöttek. Születés: Bankó Sándornak és Sárközi Annának Sarolta Ág­nes, Tural Tamásnak és Nagy Máriának Andrea, Bényt Mi­hály Józsefnek és Farkas Vik­tóriának Mihály, Teleki József­nek és Kiss Ilonának Attila, Kis Józsefnek és Boldizsár Ibolyá­nak Zoltán József, Börcsök Antalnak és Ábrahám Piroská­nak Aranka, Kiszel Lászlónak és Hódosl Erzsébetnek László Zsolt, Lajkó Jánosnak és Gogán Magdolnának Bernadett Mag­dolna, Dobál Antalnak és Bo­zsák Klárának Klára, Gajdácsi Györgynek és Palócz Gyöngyi Zsuzsannának Andrea, Ördög Bélának és Bálán Mária Veroni­kának Marianna, Tóth Imre An­talnak és Balázs Erzsébetnek Imre, Balog Istvánnak és Kecs­keméti Maria Irénnek Ildikó Mária, Kaufmann Gábor And­rásnak és Inhoff Zsuzsannának Zoltán Gábor, Szécsi Imrének és Sánta Klárának Róbert, Gonda Józsefnek és Kónya An­nának József nevű gyermekük született. Halálozás: Martonosi Imre An­tal. Seres István, Kiss Féter­né Zsibrlta Krisztina, Biró Béla, Rovó Géza, Szekeres Andrásné Szabó Rozália, Kovács Antalné Farkas Etel, Kéri Andrásné Dobó Éva, Márta István, Csatlós Magdolna Krisztina. Török Já­nos, Gál József. Kalmár Antal, Bernáth Káltr.ánné Horváth Len­ke, Almási József, Pap Matild meghalt. A fiákeres világban diva­tossá vált aszfaltbetyár sza­vunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halványulóban van, ám ter­jed az újmódi aszfaltbetyár­kodás. Az újmódi aszfaltbe­tyárok nem gyalogosan jár­nak, hanem gépjárművön. Majd én megmutatom — A gépjárművezetés fe­szült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és ahhoz va­ló értelmi és érzelmi alkal­mazkodóképességet kíván a közlekedő embertől. E köve­telmények azonban még to­vábbi biológiai vonásokkal bővülnek, és pszichés tulaj­donságokkal színeződnek — mondta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igázgatója, a Buda­pesti Műszaki Egyetem köz­lekedéspszichológia tanára. — A közlekedés társadalmi jelenség, az abban résztve­vőtől kulturált viselkedést, pontos, az írott és íratlan szabályok megkövetelte he­lyes alkalmazkodást, ritmus­érzéket, embertársaink meg­becsülését kívánja. Az éret­len, egyéni és társadalmi fe­lelősségtudattal nem rendel­kező, antiszociális személyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e ma­gasabb fokára. Ha kritikus közlekedési helyzetbe kerül­nek, azt nem ritkán mások életét veszélyeztetve és a közlekedésrendészeti szabá­lyokat sértve, tehát társada­lomellenesen „oldják" meg. E magatartást — az agresz­szivitást — sajnos, sűrűn ta­pasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak A negyedszázados alkal­masságvizsgáló intézetben évente 80 000 embert vizs­gálnak meg, köztük szép számmal olyanokat, akik balesetet okoztak, vagy sú­lyos közlekedési vétséget követtek el. Néhány hónap­ja fejezték be azokat a ku­tatásokat, amelyeknek a cél­ja a közlekedés és az embe­ri személyiség érzelmi vi­szonyának elemzése volt. összesen 233 gépkocsiveze­tőt vizsgáltak meg három csoportban. Az első két cso­port tagjai csupán háromévi, a harmadiké több, mint tíz­évi vezetési gyakorlatra te­kinthettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pedig 35—40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mu­tattak a vizsgálatok? — E kutatások célja az volt — tájékoztatott ' dr. Horváth László Gábor igaz­gató —, hogy feltárják: a gépjárművezetésben milyen cselekvésbeli szerepe van az ösztönösségnek az értelem ellenőrző, irányító szerepé­hez képest. Megállapítható volt, hogy a balesetet oko­zott és a vétlen csoportok tagjainak egészségi állapota, a vezetéshez szükséges ér­zékelési és mozgási élettani teljesítménye között ugyan­úgy nem volt lényeges elté­rés, mint a vezetők értel­meségét vizsgáló tesztek szolgáltatta eredmények kö­zött. — E vizsgálatok elvégzé­sekor ugyanis a vizsgáltak­nak kellő idejük volt a gon­dolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpon­tosítást és a figyelem elte­relhetőségét — például ahol a jelek, jelzések jelentéstar­talmát kell gyorsan felis­merni, majd annak megfe­lelően azonnal és helyesen dönteni —, jelentős eltérés mutatkozott a balesetmente­sen közlekedő vezetők javá­ra! A balesetet okozott gép­kocsivezetőket általában az önértéktudat eltúlzása, a fokozott önérvényesítési vágy, az értelmi és érzelmi alkalmazkodásképtelen­ség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kér­dés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, va­jon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályá­zó milyen mértékben alkal­mas pszichológiailag a veze­tésre? — Természetesen — vála­szolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve kidolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prog­nosztikai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkalmazzuk azokat. Egy-egy közlekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az orvosi és élet­tani alkalmasság kiegészíté­sére. E vizsgálatok általános alkalmazásának nagy aka­dálya az idö és a szakember hiánya. Egy-egy ember vizs­gálati ideje ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezenkívül is tizenhatféle élettani és pszichés funkciót vizsgálunk. Németh Ferenc Sok cserepet és vörösrezet használtak fel a lett restau­rátorok 770 éves fővárosuk építészeti műemlékeinek helyreállítása során. Nagy Péter XVIII. századból szár­mazó temploma — a híres rigai Dóm — 120 méteres rézruhában magas tornyának a második világháborúban leégett fa te­tőzetét is rézborítással pótol­ják. Az óváros mellett új lakónegyedek épültek, de a fiatalodó régi Riga híven őr­zi hajdani arculatát. Emléküke! őrzik az utcák 42. SZENDE BÉLA UTCA A Víz után létrejött utcának először az 1883. évi térképen látható a nyomvonala, s az 1912. évin olvasható mai neve. Szende Béla (1823—1882) ügyvéd, 48-as hon­védtiszt, 1807-ben Arad megyei főispánja, 1872­től haláláig honvédelmi miniszter, élete utolsó két esztendejében pedig Szeged országgyűlési képviselője volt. SZILAGYI UTCA 1850-től a Vízig Város Istáló utca. Városi is­táló utca, s csak az akkori Völgy utcáig (kb. a mai Lechner térig) ért. Itt volt a tűzoltó-lakta­nya helyén a Varos istállója, részben a törvény­hatóság fogataival, részben a gazdátlanul talált, „befogott", „bitang" jószágokkal. Mai névadója Szilágyi Dezső (1840—1901) egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az egye­sült ellenzék vezéralakja, utóbb (1889—1895) igazságügyi miniszter. Szegedhez nem volt köze. Városszerető emberek bizonyára örülnének, ha vissza lehetne állítani a hangulatos Város­istálló utca nevét. De ha az utca lakói berzen­kednének ellene, akkor legalább Szilágyi Mi­hály (2—1461) vagy Szilágyi Erzsébet (?—1483) emlékéhez kellene kapcsolni. Említettem már, hogy a Szilágyiaknak, s révükön a Hunyadiak­nak, jelentós szerepük volt a Város történeté­ben. SZONDI UTCA 1928-tól névtelen, az 1939. évi térképen lát­ható először mai neve. Szondi György (?—1552) végvári kapitány, Drégely várának hős védője megérdemelne az utcában egy emléktáblát Arany János halhatat­lan versének pár sorával. TÁNCSICS MIHÁLY UTCA Aiklkor jött létre és kapott nevet, amikor föl­épült a MÁV leszámoló hivatala, 1912-ben. Er­ről az Ady tér kapcsán szóltam. Azt is említet­tem ott, hogy először, az 1912. évi térkép tanú­sága szerint Szukováthy utcának nevezték, s csak az 1922. évi térképen láttuk új nevét, Baross Gáborét, akiről viszont utóbb az Indó­ház teret nevezték el. Barossról 1942-ben tehát utca is, tér is volt elnevezve. Mai nevét a Nemzeti Bizottság javasolta. Táncsics Mihály (1799—1884), a nemzeti füg­getlenség és a jobbágy fölszabadítás harcosa, 1849 júliusában munkatársa volt a Szegedi Hír­lapnak: hogy járt itt, nem bizonyos. Móra Fe­renc A szabad sajtó rabja és Táncsics Mihály Szegeden című szép tárcáiban idézi rokonszen­ves alakját. TELEKI UTCA Kaltschmidt 1747. évi térképén már látható a nyomvonala, 1814-ben pedig régi neve: Rózsa utca. Vezetéknévből keletkezett: Fölsővárosnév­jegyzékében nagyon sok Rózsát találunk, s va­lószínűleg itt lakott Rózsa Imre tanácsnok, Tary Pál apósa, akit mint a família legrango­sabb képviselője bizonyára az utca névadója. 1848-ban, amikor a Fő piacból Szabadság tér, az Oskola utcából Kossuth .utca, a Szent György utcából Dugonics utca lett, s még jó néhány hazafias indítékú névváltoztatás történt, ez az utca kapta Teleki László (1811—1861) író és politikus nevét. A Bach-korszak természetesen ezt is eltörölte, annál inkább, mert Teleiki emig­rációban volt, s nem is tétlenkedett: a dunai konföderáció tervének, a Habsburgok ellen ösz­szefogó szomszéd népek szövetségének Kossuth­nál is tudatosabb és merészebb tervét ő ková­csolta, s ő tárgyalt a szóba jöhető szövetsége­sek képviselőivel. 1860 decemberében külföldön fogták el. A császár szabadon bocsátotta, s ő nemsokára ismét bekapcsolódott a politikába, az alkotmányért vívott küzdelembe. Máig rej­télyes körülmények között lett 1861. máj. 8-án öngyilkos. Sokan vallják, hogy megölték. Az októberi diploma alapján 1848 szellemé­ben újjáalakult városi önkormányzat az 1861. máj. 13-i közgyűlésben kimondotta, hogy „Tele­ki László emléke örökítésére adassék vissza ne­ve felsővároson azon utcának, melyet már 11 év előtt az elhunyt nagy hazafi nevével dísze­sitettek." Ez és a Teleki emlékére javasolt egyéb tennivalók „az egész közgyűléstől élje­nek közt készséggel elfogadtattak" — írja a Híradó. A Széchenyi tér és a Dugonics utca után ez volt tehát a harmadik olyan utcanév-változtatás, amely az önkényuralom elleni politikai küzdel­mek légkörében fogant, és a függetlenségért ví­vott harcok újabb győzelmének volt tekinthető. A Víz előtti utca annyival hosszabb volt, hogy túlnyúlt a mai kiskörúton, elérte a Ka­zinczy utca vonalát. Péter László (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a köz­világításról Korán sötétedik mos­tanában. S mindenki természetesnek veszi, hogy a naplemente előtt 25 perccel kigyulladnak a lámpák minden utcá­ban. Már megszoktuk a fénycsövek által terem­tett korszerű közvilágí­tást, pedig mindössze 13 éve kezdtek elszaporod­ni ezek Szegeden is. © Gáz? Közvilágításról tulaj­donképpen azóta beszél­hetünk, hogy a 19. szá­zad elején a nagyváro­sokban bevezették a gáz­világítást. Elsőként Lon­donban 1814-ben. Pes­ten 1850-től. A villamos utcai világítás csak az első világháború után vált általánossá. Ekkor indult hódító útjára a fény az utakon is: ma Magyarországon hétszáz­kétezer fényforrás van a közutakon, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. © Higany? A legtöbb helyen még ma is a hag-ományos izzólámpák jeüentik a fényforrást: a közúti lámpáknak több mint a fele ilyen. Az izzó fel­találása 1879-re vezet­hető vissza, Edison ne­véhez fűződik, de kor­szerűsítésén sokan dol­goztak: a wolframszálas izzót 1906. óta gyártják. Sokkal gazdaságosabb azonban a fénycső és a higanylámpa. Tíz év­vel ezelőtt a közvilágí­tás fényforrásainak csak 14 százaléka volt fény­cső és egy százaléka hi­ganylámpa, azóta foko­zatosan javul a helyzet: 27 illetve 24 százalékra emelkedett arányuk. © Jövője? Közvilágításra az el­múlt évben 263 millió kilowattot használtak fel, Magyarországon, s mivel a fénycsövek és higany lámpák három és félszer annyi fényt su­gároznak wattonként, mint az izzók, az előb­bieknek van iövőjük. De már ezeknek is van A versenytársuk: a nát­riumgőz lámpa. Az úgynevezett nátrium­lámpákat — kísérlet­képpen — már hazánk­ban is gyártják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom