Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

VASÁRNAP, 1971. OKTÖBER 24. ma gaz mX KÉPEK — TÉLIRE Zöld lázcsillapító füzek S pipacspiros és kalászsárga Virághab Gyümölcsszédülel Lengés a tavaszból a nyárba Átforrósodó ég-üveg Fehérben forrongó akácfa Sziromszikrák Kökény tüzek Mályvák első fellángolása Zöld-zöld pagodák susogó tornyok Csönd amit énekelni kell A tányérarcú napraforgók vakációs gyerekek boldog sugárzással forognak el NOSZTALGIA a cölöplábú madár a tolgy-agancsú gím fák gyűrűje nagyvadak vonulása csillag a varászlókunyhó fölött ahol a lábad forrást fakasztott ahonnét lépteid kiszorítja a víz NÉGYSOROS hová futsz lángpillés mező gyerekkor zöldben rebbend hová sárgulnak mind a fák mivé fehéredsz Ifjúság? TÁJ Bekerítettél kitörtem gyalog biciklin lovas kocsin motorvonaton hagytalak el repülővel szálltam a lúdbörzó dúlok a fölborzolt mező felett kitörtem bekerítettelek gyűrűt törtünk gyűrűt cseréltünk egymás ellen is hűségesek futók fehérrel integetők ti láttatok öt érzékkel és száz emlékkel és tízezer elóérzettel sejtelemmel ág-bog reménnyel magasban mélyben körülvettük egymást mi elvált elválaszthatatlanok C

songrád megye szépen fejlődő városainak új arculatából mutat be egy-egy villanásnyit mostani képsorunk. Teljességre törekedni lehetetlen volt, arra csak egy ilyen célból készült újabb képeskönyv vállalkozhatna. Ez a nyolc felvétel csupán Illusztrálni szeretné azt a fejlődést, melyet Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes az utóbbi néhány évben elért — s a következő néhány évre, sőt évtizedre célul tűzött kl. Erről szólt a Városépítés Csongrád megyében című közelmúltban megjelent cikksorozatunk is. Ezért azután már felépült házakról készült fényképek, s még csak a tervekben élő létesítmények modcUfotói közül választottunk néhányat — de ezek is jól bizonyítják, hogy érdemes újra meg újra felfedező útra indulni Csongrád megyébe, a megye városaiba, hiszen gyorsan változó, egyre szépülő szűkebb hazánkat kötelességünk és érdemes Is alaposan megismerni. A bemutatott létesítmények tervezői többnyire a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat épftészel, csupán a szentesi kertészeti kutatóintézet tervei készültek a Szegedi Tervező Vállalatnál. SZENTES, KOSSUTH UTCA MAAR MÁRTON UGYAN MEDDIG MÉG? A statisztikáit böngészem: a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 14 százalékkal. a Szövetkezeti szektorban 17 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-iparcikk-forgalom 48:52 arányban alakult. A kereskedelmi dolgozók száma a forgalomnál jóval kisebb mértékben, csak hat százalékkal gyarapodott. Ez utolsó adatot azért citáltam, hogy lássuk, nem könnyű a pult másik oldalán sem. De. ne sértődjék meg egyetlen becsületes kereskedő sem, ha most a felsorolást egy most. elkészült tanulmány néhány számával megtoldom. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség az elmúlt esztendő során több mint huszonnégyezer vizsgálatot végzett az ország területén. Ennek az eredménye, hogy száz esetből átlagban tizenhét helyen tártak fel szabálytalanságot; összesen 4153 esetben. Milyen okokra vezethető viszsza? ... A „dobogó" legfelső csúcsán a „saját zsebre" elkövetett árdrágítás kerül, több mint 23 százalékkal; ezt követi a hamis mérés, mintegy húsz százalékkal, és „bronzérmes" a minőségrontók igen tekintélyes tábora. maid 19 százalékkal. Ne feledjük ki a felsorolásból a hamisan számolókat sem, ugyanis minden nyolcadik vizsgálatra jutott belőlük is egy!... A fogyasztók megkárosítása — bűntett! Ezért nagyon lényeges a felelősségrevonás is. Ahol az ellenőrzések során hiányosságot tapasztaltak, mindenütt megtették a kellő lépéseket. Több mint kétezer-ötszáz esetben vetettek ki pénzbüntetést, együttes összegük meghaladja az 1,4 millió forintot. A vállalat felelősségrevonását 500 alkalommal javasolta a főfelügyelőség. Természetesen a vizsgálat alapján az árdrágításból, illetve a minőségrontásból származó többletbevételt elvonták, ez több mint négymillió forint. Mindezek mellett elgondolkodtató, hogy csak 45 esetben történt büntetőfeljelentés. Hiszen a fogyasztók megkárosítói ellen nem csupán az anyagi fegyelmezés módszereivel kellene' éini. Ide kívánkozik viszont az a tény, hogy a megkárosított vevőknek — ahol vissza lehetett keresni, hogy kl vásárolta az árut — az ellenőrök kezdeményezésére 840 ezer forintot viszszalérítettek, a kereskedelmi vállalatok. A tanulmánykötet, külön fejezetben. beszámol a panaszirodához érkezett bejelentésekről is. 1970-ben 3770 (háromezer-hétszázhetven) panasz érkezett. Fel. tűnő. hogy minden második észrevétel iparcikkel kapcsolatos, az élelmiszerek húsz százalékkal szerepelnek, a vendéglátás és a ruházat „holtversenyben" 15—15 százalékkal képviselteti magát. A számszerúségnél azonban sokkal több tanulságot rejtenek az indokok, és ebből nem csak a kereskedelmi vállalatok okulhatnának, hanem a gyártó cégek is. Tennivalóra sürgető ugyanis, hogy milyen sok a panasz a tartós fogyasztási cikkek minőségére és a garanciára. A háztartási gépek sokasodása auttomati. kusan megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan fejlődjön a szolgáltatás is. Sajnos, gyakori jelenség. hogy a meglevő rendeleteket sem tartják be sokhelyütt, és nem tudnak cserekészüléket sem adni a szervizekben. Figyelemébresztő az is, amit az élelmiszer-vizsgálatok mutatnak: 2000 laboratóriumi elemzés 300 minőségi kifogást fedezett fel. Országos jelenség az óvatos megrendelés következménye: az áruhiány is. Akár az üvegvisszaváltás, amely mindenütt szócsatákkial és idegeskedéssel párosul. A vendéglátóiparban a megkárosítás „hármas fogata": az adagok, az árképzés és a számolás. De, meddig?... Hiszen évek óta visszatérő gondok ezek, és úgy tetszik, csak a törvény szigorának mindennapi érvényesítése hozhat gyökeres változást. Ennek, gondolom, a becsületesen dolgozó kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazottak örülnének a legjobban, mert így bizony ártatlanul is a gyanakvás légkörében kénytelenek élni. A közgondolkodásunk sokszor el is fogadja, hogy az élelmiszerboltban egyes eiadók kevesebbet mérnek és többet számolnak, úgy veszik meg a készüléket, hogy már ott sejtik a hibát, nem szólnak az indokolatlan áremelések ellen. Nekünk, vásárlóknak is többet kellene tenni — és jobban élni a jogainkkal. Mert nem lehet mindenki mögött egy ellenőr és egy vizsgálatot végző ember. Egyrészt nem szabad a közvéleménynek elfogadni a vásárlói jogok megsértését, másrészt, ha a tanulmányban felsorolt okokat nézzük, arra is rá kell jönnünk, hogy az elemzés a megoldás kulcsát is adja 3770 panasz tanulsága szerint: 33 százaléknál az ok visszavezethető minőségi reklamációra (ez egyaránt asztala az iparnak és a kereskedelemnek) (!), 23—25 százaléka a fogyasztói megkárosítás (ez az üzletek „házatáját" érinti) és 20—22 százaléka áruellátási panasz (erre a kis- és nagykereskedelemnek együttesen kell válaszolnia.) E három fő indok megoldása, valljuk: nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelni a munkánkra; hol az üzemben, hol az íróasztal mellett, hol az eladópultnál. A fogyasztókat tudatosan megkárosítókról nem beszélek most már, hiszen ez már a bíróságok dolga, de, ami a miénk, abban nem ártana keresni a magunk szerepét... BAN JÁNOS MAKÓ, LENIN TÉR NOVAK ISTVÁN, RÁTKY GYÖRGY :' NÓVÁK ISTVÁN, NÓVÁK ISTVÁNNÉ SZENTES, KOSSUTH TÉR,