Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

VASARNAP. 1071. OKTÓBER W. Oz ifjúság nevelése: társadalmi (eladat A szocialista hazafiság magatartás Bármennyire ts elfoglalt ember dr. Grasselly Gyula, a József Attila Tudományegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszékének vezető professzora, az alábbiakban feltett kérdéseket kétszer is megválaszolta. Az első változat ugyanis terjedelmileg Jóval meghaladta a sajtópublikációk szerényebb méreteit. Vagyis volt mondanivalója Ifjúságunkról, s azt sem győzte hangsúlyozni, milyen jó, hogy beszélünk ezekről a problémákról, bár a szavakat tetteknek kell majd követniük. KÉRDÉS: Az ifjúságnak a hazához, a haza sorskérdcseihez való viszonya minden korban kulcskérdés volt. Hogyan Ítéli meg ma a szocialista hazafiság követelményeit ifjúságunk számára? VÁLASZ: A hazafiság tartalma az idővel és a korral változott. A felszabadulás e téren is gyökeres változást hozott, de nem változtathatta meg máról holnapra az emberek tudatát. Ennek figyelembevételével a mai Ifjúságnak szocialista hazaszeretetre és internacionalizmusra való nevelésében a körültekintő gondosságot nem csökkentheti az a tény, hogy a mai fiatalok tudatát személyes átélés révén nem terheli a múlt számos szemléletbeli hibája. Látnunk kell, hogy a szocialista hazafiság nemcsak ünnepélyek alkalmával előveendő szónoki szóhasználat, de látnia kell ifjúságunknak és magunknak is, hogy keveset ér adott alkalmakkor az ünnepélyes megemlékezés történelmi eseményekről, amelyek során egy jobb világért sokan nemcsak életük munkáját, de életüket is áldozták, ha történelmünk kimagasló személyiségei, a szabadság mártírjai vagy névtelen hősei forradalmi Idők követelte magatartásának tanulságét nem tudjuk lefordítani a látszólag szürke, egyszerű hétköznapok nyelvére. Meg kell tanulnunk, hogy a szocialista hazafiság magatartás, amelynek átkeli hatnia mindennapi életünket, cselekedeteinket akkor ls, ha kökben — amint az természetes ts — nem gondolkozunk ünnepélyes kategóriákban. Bár a szocialista hazafiság, az internacionalizmus, a szocializmus a nagy többség számára ma már természetes és magától értetődő ls, tudnunk kell, hogy nem magútól fejlődő es nem magától eredményeket hozó még ma sem. A szocialista hazafiság és az Internacionalizmus tudatos élésére, tudatos megvalósítására van szükségünk az élet különböző területein, a legkülönbözőbb áttételekben. Természetesnek tartjuk, hogy levegő nélkül nem élhetünk, tehát miért beszéljünk a levegőről? De amint egy-egy világvárosban smogrladót rendelnek el, egyszerre mindenki rádöbben, hogy nem akármilyen, csak tiszta levegőben lehet élni, s hogy a levegő tisztaságának megőrzése már tudatos tevékenységet kíván, meRelöző védekezést a szennyezési lehetősegekkel szemben. ismernünk kell továbbá — magunknak és ifjúságunknak — nemzeti értékeinket, amelyekre Joggal lehetünk büszkék, amelyeket elődeink hoztak létre, bármely Időben és bármely területen, a képzőművészetekben, az irodalomban, a tudományban, a technikában. Ismernünk kell azokat a szellemi áramlatokat, mozgalmakat, amelyek különböző korokban a haladást jelentették. De iNinernünk kell azt Is, hogy mindezek a nemzeti értékek és törekvések hogyan illeszkedtek bele az általános emberi haladás vonalába, s hogyan szolgálták közvetve azt, s hogy más népek haladó törekvései és eredményei a múltban éa a mában hogyan segítették érvényesülni a maguk sajátos törekvéseit. Saját és mások értékelnek Ismeretéből és megbecsüléséből kl kell alakulnia, illetve teljesebbé, tartalmasabbá, tudatosabbá kell válnia a szocialista hazafiságon és az Internacionalizmuson alapuló, törekvéseinket, eredményeinket és hiányosságainkat együttesen mérlegelő és értékelő jogos szocialista nemzeti büszkeségnek, amelyen belül jól megfér az egészséges lokálpatriotizmus. A követelmények közé tartozik annak felismerése és belátása is, hogy a szocialista hazafiság nem alkalmi Jellegű, de nem lehet kampányszerű sem, hanem a kötelességteljesítés láncolatát, összefüggő rendszerét Jelenti a mindennapok munkájában, kinek-kinek korosztálya, képzettsége, foglalkozása szerinti fokon és mértékben. Ez megköveteli a múlt értékelnek Ismeretét, de megköveteli a ma eredményeinek, a céloknak és a Jövő feladatainak Ismeretét annál ls inkább, mert Ifjúságunknak tudnia kell, hogy a meglevő eredményeket továbbfejleszteni, a meglevő hiányosságokat kiküszöbölni már az ő feladata lesz, s ehhez az ifiúság felelősségtudatára, tudására és akaratára egyaránt szükség van. KÉRDÉS: Mit tanácsol, mit koll tennie a társadalomnak, a családnak és az egyénnek annak érdekében, hogy az új generáció tagjai valóban a szocialista haza Öntudatos, fegyelmezett. hivatását és jövőjét vtlágosan látó állampolgáraivá váljanak? VÁLASZ: Ha fiatalságunk összhangot érez az idősebb korosztályok szaval és cselekedetei között, ha azt tapasztalja, hogy azok a felnőttek, akikkel természetszerűen a legszorosabb kapcsolatban áll — szülők, tanárok, munkatársak — ugyancsak a legteljesebb felelősségtudattal végzik mindennapi feladataikat, ha megtanítjuk fiataljainkat arra is, hogy a mindennapi élet vitelében mit jelent a szocialista hazafiság, úgy a család, a nagyobb közösségek, végső fokon a társadalom közreműködésével a kívánt szintre emelkedik és kellő tartalmat nyer a szocialista hazafiság és az ebből fakadó konzekvenciák. A legfontosabb a hogyan kérdése. Lényegére talán József Attila néhány sora mutat rá: „...Szívünk míg vágyat érlel, nem kartoték adat. Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!" A ma szocialista hazafiságát — amiből a célok ismeretének, az elérésükhöz szükséges munka tudatos vállalásának és a kötelességtudatnak is fakadnia kell — csak romantikus mezbe öltöztetve, csak érzelmi alapokon nem lehet elképzelni, de anélkül sem. A nevelésnek az érzelemre és az értelemre egyaránt kell hatni, úgy fokozva az értelmi tényező részarányát, ahogyan a felnövekvő fiatolok értelme nyílik, felelősségtudata növekszik. Gonddal és szeretettel kell kibontakozáshoz segíteni a fiatalokban rejlő kezdeményezőkészséget, s minél több felelősségtudat tételezhető fel róluk, Illetve nyilvánul meg bennük, annál több teret és lehetőséget kell számukra biztosítanunk, de közben segítve és az adott korosztályoknak megfelelő módon és mértékben irányítva ls tevékenységüket. Fokozottabb mértékben kell elősegíteni, hogy azokban a közösségekben, körökben, ahol fiataljaink mozognak, akár a munkahelyen, akár a KISZ-szervezetben érezzék és lássák Rzt, hogy véleményük valóban alakítólag hat egyes kérdések megoldásában, hogy nézeteik, elgondolásaik meghallgatásra találnak akár egyetértően, akár vitát kiváltva, s hogy egyéni szándékaik, nézeteik, törekvéseik — ha csak részleteiben is — beépülnek abba, ami végső fokon mint egy adott közösség úláspontja fogalmazódik meg. Ez felelősségtudatukat ÓB kezdeményezőkészségüket egyaránt fokozza. KÉRDÉS: A hazafiság és az Internacionalizmus u szocialista terminológiában egybefonódik. Mit kell tennünk, hogy ifjúságunk egésze ezt is érezze, eszerint éljen és cselekedjen? VÁLASZ: A hazafiság és az internacionalizmus összeszövődése teszi éppen szocialistává hazafiságunkat, ez különbözteti meg a ma történelmi adottságai között a szocialista hazához való viszonyunkat, a vele kapcsolatos, érzelemre és értelemre egyaránt támaszkodó állásfoglalásunkat az elmúlt rendszer „egyedül vagyunk" szemléletétől és szélsőséges nacionalizmusától, de ez az összefonódás jelöli kl a má bán is feladatainkat és szab ja meg a Jövőre vonatkozó teendőiket Is. Kis kortól fogva fejleszteni kell a közösségi érzést, az áldozatkészséget, K ebben benne van az önzés és a közöny elleni konzekvens küzdelem ls. Tudatosítani kell fiatalságunkban, hogy egy szocialista társadalom tagja, melynek nemcsak létrejöttéhez, de további fejlődéséhez, a társadalom felemelkedését szolgáló céljai eléréséhez csak egy még nagyobb közösség, a szocializmus eszméit valló népek internacionalista kö zösségének segítségével és erejével juthat el. A személyes példa, az érzelmi és értelmi nevelés egysége e té ren is elengedhetetlen, s biztos vagyok abban, hogy minél hagyobb mértékbén hatja át a társadalom felnőtt korosztályalt a szocialista hazafiság és az Internacionalizmus eszméje, s minél teljesebb mértékben érvényesülnek ennek követelményei a napi munkában — s minél kevesebb lehetőségük lesz azoknak, akik ezekről az eszmékről elfeledkezve, csak a maguk céljait és érdekeit képesek látni —, annál Inkább fog megfelelni fiatalságunk a vele szemben támasztott követelményeknek, és annál biztosabban és hatásosabban fogja folytatni az őt megelőző generációk munkáját. Bánya bányászok nélkül A krakkói vajdaságban levő bochnlal sóbányát három évvel ezelőtt hagyta el az utolsó bányász. A bánya hat évszázadon út működött; a mélyben megmaradtak a hatalmas kifejtett kamrák, a tárók, a vágatok és folyosók rendszerel, a földalatti tavak. Három évvel ezelőtt hagytak fel a hagyományos módszerrel és bevezették azt az új sóbányászati technológiát, amelynél bányász jelenléte már nem szükséges. A bánya most sokkal több sót szolgáltat, mint azelőtt. A gépesített eljárás lényege a sórétegek forró vízzel történő kilúgozása; a sóoldatot csővezetékeken hozzák a felszínre. A módszert lengyel mérnökök és tudományos szakemberek dolgozták ki; nemcsak Lengyelországban, hanem külföldön ls elterjedt már. Üjabban ezzel a módszerrel hozzák felszínre a ként ls. A forró vízöblítéses rendszerrel évente negyedmillió tonna száraz só nyernető, a régi fejtéses módszer 20 000 tonna sót eredményezett. Indul a dzsesszklub A Szegedi Ifjúsági Ház és a Bartók Béla Művelődési Központ közös vállalkozása, a Szegedi Dzsesszklub, október 25-én, hétfőn este fél 8 órai kezdettel koncerttel kezdi ÜJ évadját, a Bartók Béla Művelődési Központban. Dr. Hulin István emlékezik meg a közelmúltban meghalt Louls Armstrongról és a nagy Satchmo néhány lemezét is felteszik. Ezt ködzsesszklub tagságának, közönségének. A klub új vezetője, Vági László elmondj amint elkészül a Bartók Béla Művelődési Központ új pinceklubja, ott tartják majd rendezvényeiket. A programban egyelőre az látszik biztosnak, hogy novemberben Kiss Imre, a rádió zenei osztályának munkatársa, a dzsesszadások szer„ . . , _ keszrtője készít majd rádtóvetően Molnár Gyula Di- felvételt a szegedi együttexlelandja mutatkozik be a aekről. Szeged a hazai lapokban 1971/42 KELEMEN Gábor: Napirenden : a diákházasok életkörülményei. ifja Kommunista, október. [Vizsgálat a tudományegyetemen.] LEVAY Béla: A történelemtanítás tapasztalatai Szeged szakközépiskoláiban. I. [rész.] Középfokú Szakoktatás, október. Szabadka! küldöttség Szegeden. Népfront, október. DONATH Ferenc: Magyar valóság. — Erdei Ferenc: Város és vidéke. — valóság, október. [Könyvismertetés.] Motorosok gyalogtúrája a halászcsárdába. Autó-Motor, oki. 6. [Tudósítás a szeptember 18—19-i délmagyarországi motoros találkozóról.] EADETZKY JenO: Biológus azemmel. — Szegedi mozaik. Fejér megyei Hírlap, okt. 7. Meghalt a legöregebb paprlkásember. Fest megyei Hírlap. okt. 7. [Nagyi István paprlkamoinár.J VIC1H Zoltán: Érdemes felfigyelni munkájára. Textliélet, okt. a. [Somogyi llcnrlknérol. Termálvízzel szárítanak. Népszava, okt. 17. |Az ÜJ Elet Tűzben.] RIDEG Gábori Kiállítási kalauz. — Művészi forma — ipari forma. — Udvardi Erzsébet képei Szegeden. Népszava, okt. 18. IPÜNKÖSTI Árpád]: Fényt a tanyai iskolákba) — Terv a dél-alföldi megyék külterületeinek villamosítására. Népszabadság, okt. 80. [A Délmagyaroruzágl Áramszolgáltató Vállalat tcrve.l A közelmúltban nyitotta meg Tiszagyöngye néven új korszerű étterem-presszóját a Szeged és vidéke áfész. szövetkezet. ókt. 28. [Fénykép.] Latin-amerikai barátsági ayfllés Szegeden. Magyar Hírlap, okt. 21. Ciongrád megyei munkásmozgalmi sorozat. Népszabadság, okt. 21. [Ismertetés Tamasl Mihály: A dolgozók harca a nyomor e« kizsákmányolás, sz ellenforradalmi rend ellen 19.'.0 —1935. clmü füzetéről.) TÓTH Béla: Szegeden. ;..«nl„ UHÍÍL Tisza-parton 11 millió forintos textilművek dolgozójáról. Fény- beruházással üj etterem épült. képpel.] Már nem lesz hiánycikk. ttvl másfél mlUiú méter zománcos füstesö. Test megyei Hírlap, P.töfl Népe, zalai Hírlap. okt, 10. [A tömegcikk ktszbtn.] FEKETE Gizella: A TiszalAJon. Szögeden. Pest megyei Hírlap, okt. 12. [Nekrológ Magyar Lászlóról.] Tanácskozás Szegeden n légzőszervi betpgsfgekrói Magyar Nemzet, Népszava, okt. 17. [PÜNKÖSTI Arprtdl: A* rtj betegség neve: kalb. — Zákányiiz.ek átesett n szűrésen. — Tudományos ü!é.s Szegeden. Népszabadság, okt. 17. a Tiszagyöngye. Népszava, okt. 21. IFénykép.] OOBOSS C.yula: Nyári éj, öszl dallamok. Elet és irodalom, okt. 23. Ilsmertatés Berezeli A. Károly: Nyárt ej című kötetéről.1 HACZ-SZEKELY Győző: A humánum próbntAtele. Élet és Irodalom, okt. 23 [Ismertetés Julesz Miklós: Kirándulás a pokolba clmü kötetéről.] [DALOS László] D. L.: A szevlllal borbély Szegeden. Film, Színház. Muzsika, okt. 23. IKrltlkn. Fényképekkel.1 Születésnap a Tisza partján. Magyar TMüság, okt. 23. [Ötvenévesek nz egyetemek, fnterlú dr. Márta Ferenccel, Fényképpel.] Emléküket őrzik az utcák 41. STEHLI ISTVÁN UTCA Az 1983. évi térképen szerepel először, mindmáig hibásan írva. Stélinek. Sléhll István (1886—1953) szobafestő. a szegedi munkásmozgalom kimagasló harcosa, a proletárforradalom győzelméig szociáldemokrata volt. A forradalom alatt vezető szerepet vitt, különösen mint a Szeged-Külváros egyik közigazgatási vezetője. Ezért az ellenforradalom börtönbe záratta. Eszméi mellett azonban kitartott, s búr el kellett költöznie Szegedről, Újpesten tovább ls részt vett a munkásmozgalomban, a fölszabadulás után a kommunista párt tagjaként tevékenykedett. SZABÓ JÁNOS UTCA Szintén az 1963. évi térképen olvassuk először, bár a Hl. kerületi tanács javaslatára már 1058-ban megtörtént az elnevezés, (Sajnos, nem vették figyelembe, hogy van már Szabó utca Újszegeden.) Szabó János (1884—1924) kötelességed, kendergyári munkás, a szegdidi munkásmozgalom kimagasló harcosa volt. .4 forradalmak idején a helyi szociáldemokrata párt elnöke. A Tanácsköztársaság alatt Alsótküzponton, a mai Mórahalmon volt a direktórium egyik vezetője. Nagy szerepe vol* oz 1919. júniusi sztrájk megszervezésében. Az ellen forardalom börtönbe vetette, s az ott elszenvedett kínzások miatt kapott betegség kiengedése után hamarosan végzett vele. özvegye később Ladvánszky Józsefhez ment fe. leségűl. SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS UTCA 1028-tól ez volt Somogyi-, majd Petőfi-telep 5. utcája. Az 1983. évi térképen tűnik föl először maia,neve. Szántó Kovács János (1852—1908) kubikos, az agrárszocialista mozgalom kiemelkedő vezetője ugyan a Csillagban töltötte büntetését (1894— <900), de nevéhez az emberek fejében elsősorban és csaknem kizárólag Hódmezővásárhely társul. Háromelemű neve igen terjedelmes. De főként a már meglevő Szántó utcával való Öszszekeverés lehetősége zavaró. Lehetne Szalag utca. Szalay János (1887—1957) újságíróról. u KMP első szegedi szervezetének elnökéről, a forradalmak kiváló publicistájáról. SZÉCHENYI TÉR A Klauzál tér kapcsán már Ismertettem történetét, mert a kettő 1872-ig egy volt. Fő piartz, FeŐ Piartz. Nagy piartz, Fö piac. Nagypiac, Fú tér. nagytér volt a neve. 1848-ban Szabadság térnek nevezték. A délnyugati szögletét, a ma ls álló Grünn-ház (Debreceni étterem) előtti részét egy Időben Szentháromság térnek is hívták, az ott álló. Kárász Miklós állíttatta szoborról. Az elhanyagolt piacteret 1856-ban rendezték: közadakozásból. 1872 "" \!>n kövezték ki. ekkor épültek a Klauzál elvá'e 'tó nagy házaik is, u Víz utáni rekonstrukció modelljei, Széchenyi István (1791—1860) tragikus halála után, 1860. máj. 15-én kapta mai nevét. „Szeged város tanácsa és községválasztmánya határozata folytán az eddigi nagytér SZÉCHENYt-TÉRNEK neveztetett el" — közli vastag, nagy betűkkel 1860. máj. 17-én a Szegedi Híradó. Júl- 15-én olvassuk benne, hogy a határozatot fölsőbb helyen jóváhagytak, s október 7-én, hogy az új név fölkerült: „A városunk legszebb terét, a piaci tért környező saraképületek falain már föntn] ragyog az új fölirat, a "Széchenyi-térnevezet, mely oly méltán megilleti városunk ez eseménydús terét. A fölirat. mint illik, csupán magyarul van. a remény zöld színére festve." A hangvétel Jelzi a névváltozás politikai jelentősegél: egyrészt, hogy a Bach-korszakban németül és magyarul voltak az utcanevek kiírva, de az enyhülés jeleként hatósági döntés született már augusztusban arról, hogy az utcák új. mégpedig csak magyar nyelvű föliratokat kapnak; másrészt, hogy az alkotmány, az önkormányzat visszaállításában reménykedtek a szegediek ls. Széchenyi egyébként többször Járt Szegeden. Először 1833. szeptember 3-án, majd 1834. augusztus 31-én. végül 1846. július 16-án. Első látogatását követően. 1833. december 20-án Szeged városa díszpolgárává választotta. O volt Városunk első díszpolgára. Első látogatása, melyet RŐzhaJón tette ide. nagy esemény volt a város történetében. Ekkor történt, hogy, mint Móra följegyezte, a „legnagyobb magyart" elkeserítette a piactér látványa. Szemrehányást is tett a polgármesternek. Ez arra hivatkozott, hogy a Vár miatt fásítási tilalom van Itt. Széchenyi ironikusan azt ajánlotta: termesszenek rajta legalább — kolompért! „Senki sem álmodta még akkor — írta Móra -. hogy ez a pusztaság száz év múlva az ország egyik legszebb kertié lesz. és a Széchenyi nevét viseli, aki márványba öltözve néz rajta végig..." Péter László (Folytatjuk.)