Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 250. szám 1971. október 23., szombat Ara: 80 fillér MAGYAR S Z O Cl ALI S T A M U N K Á S P Á R T LAPJA Gazdasági aktívaértekezlel a Parlamentben Pénteken a Parlament kongresszusi termében gazdasági aktívaértekezle ­tet tartottak, amelyet a kormány hí­vott össze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvitatására. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Mik. lós, dr. Timár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja és az MSZMP Központi Bizottságának több osztályvezetője, továbbá az államtit­károk, az országos hatáskörű szer­vek vezetői, a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnö­kei, a SZOT, a KISZ a TOT, a SZÖ­VOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyette­sei, a minisztériumok pártbizottsá­gainak titkárai, az iparági szakszer­vezetek vezetői, nagyvállalatok igaz­gatói, párt- és szakszervezeti titkárai, a központi lapok főszerkesztői, gaz­dasági életünk számos ismert szemé­lyisége. A tanácskozáson Fock Jenő íartott beszámolót. Fock Jenő beszámolója után dr. Aitai Miklósnak, a kormány elnök­helyettesének elnökletévei megkezdő­dött a vita gazdasági életünk idősze­rű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igazgatók, tsz-elnökök, párt­ás szakszervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak fel. A vitát követően Fock Jenő. a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre, és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait. Fock Jenő beszámolója időszerű gazdasági kérdésekről Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak! Régóta nem tartottunk gazdasági kérdésekről aktí­vaértekezletet. Időnként szükséges és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük a népgazdaság helyzetét, megvizsgáljuk, hol mutat­koznak akadályok terveink végrehajtásának útjában, mit kell tennünk azok elhárítá­sáért, illetve a kedvező ten­denciák erősítéséért. Az őszinte helyzetfelméréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésével azt akarjuk elérni, hogy egységes szem­léletet. alakítsunk ki. Fock Jenő hangsúlyozta: az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány noyében a gazdasági élet valamennyi területéről összehívják a szakembereket -»- azért is ezükség van, hogy az ágaza­tok egymás közötti kapcso­latában is egységes gondol­kodásmód, egységes cselek­vés alakuljon ki. Szükséges ez azért is, hogy időről idő­re feltárjuk, elemezzük az adott Időszak pozitív és ne­gatív vonásait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának határozata átfogó képet nyújtott népgazdaságunk helyzetéről, és megjelölte munkálkodásunk további fő irányait. Ezekre az alapel­vekre és gyakorlati útmuta­tásokra épült az országgyű­lés által ez évben jóváha­gyott kormányprogram. Mai tanácskozásunkon szükségtelen lenne ismétlé­sekbe bocsátkozni, célrave­zetőbb, ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordít­juk figyelmünWét. Erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását A gazdasági irányítás je­lenlegi rendszerének beveze­tését megelőzően mintegy két és fél éves közös munka során alakítottuk ki az egy­séges álláspontot. Ez hozzá­segített ahhoz, hogy az átté­rés az új irányítási rend­szerre ne csak zökkenőmen­tes legyen, hanem biztosítsa az eredményes gazdálkodást az áttérés időszakában is. Az utolsó három eszten­dőben a népgazdaság alap­jaiban egészségesen fejlő­dött. Számos gazdasági fo­lyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek megvaló­sításának feltételei, kedvező irányúak a strukturális vál­tozások, a gazdálkodás egé­szét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok és az Irá­nyító szervek döntéseiben a gazdaságosság, a jövedelme­zőség a korábbinál jóval na­gyobb szerepet tölt be. Üze­meink, vállalataink többsé­ge jól gazdálkodik. Emelke­dett a termelékenység, meg­szilárdultak a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek, je­lentősen emelkedett a ter­mékek egy részének hoza­ma. A lakosság áruellátása, mind mennyiségét, mind mi­nőségét tekintve, gyors ütem­ben javult. Az életszínvonal emelésére vonatkozó terve­inket túlteljesítettük. E ked­vező folyamatok ellenére a népgazdaság fejlődése né­hány területen jelentős prob­lémákat vet fel, melyek le­küzdéséhez ugyanolyan egy­séges szemlélet és tettre­készség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását és be­vezetését jellemezte. Az el­múlt években is minden idő­szak gazdálkodásának meg­voltak a pozitív és negatív jellemzői. 1968—1969-ben például jól alakult külke­reskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelé­kenységgel. 1970—71-ben kül­kereskedelmi mérlegünk ala­kulása különböző okok foly­tán kevésbé pozitív, viszont a termelékenység alakul jól. További fejlődésünk feltéte­le, hogy erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását, a néhány ponton tapasztalható feszültségeket pedig közös összefogással mielőbb meg­szüntessük. Feladataink nagyok, tel­jesítésük az erők szorosabb összefogását igényli. A mai tanácskozástól azt várjuk, hogy helyzetünk és tenniva­lóink megtárgyalása nyomán kialakítsuk a további egysé­ges cselekvéshez szükséges azonos szemléletet. Az utóbbi bárom évben közgazdászok, gazdasági ve­zetők, párt- és tömegszerve­zeti tisztségviselők önállóan és bátran, alkotó módon fog­lalkoztak gazdaságpolitikai problémákkal, a fejlődés meggyorsításával, a gazda­sági munka hatásfokának megjavításával. Gazdaságirányítási rend­szerünk reformjának teljes kibontakoztatása hosszabb folyamat, amelynek még egy­általán nem vagyunk a vé­gén. A gazdasági életben időről időre jelentkező prob­lémák részben függetlenek a kibontakozás folyamatától, de a felszínen azzal össze­függésben jelentkeznek. S ez a táptalaja számos téves né­zetnek. Népgazdasági prob­lémáink jó része a gazda­ságpolitika végrehajtása, az irányítás gyengéiből és hi­báiból, különféle követke­zetlenségekből és emberi gyarlóságokból fakad. Ezért kijavításuk útját is csak sok­oldalú, a népgazdaság egé­szét szem előtt tartó elem­zés segítségével kereshetjük. Fock Jenő ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben az egységes értelmezésekben bizonyos bizonytalankodás, és az azonos elveken ala­puló cselekvésekben megtor­panás tapasztalható. Egyesek azt mondják, hogy a reform elvei nagyon he­lyesek, elérkezett az Ideje, hogy még gyorsabban és következetesebben érvénye­sítsük azokat, feloldva a tu­datosan beépített korlátokat. Ez a nézet jóindulatú türel­metlenséget tükröz, de gyak­ran nem veszi kellően fi­gyelembe a reális helyzetet^, lehetőségeinket. Hamis nézetek alakultak ki a gazdasági szabályozók mindenhatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint vala­mi varázspálcával, mindent meg lehetne oldani. Ez nai­vitás, de néha ennél is rosz­szabb a gazdasági élet bo­nyolult folyamatainak fel nem ismerése. A problémá­kat nem lehet csak a sza­bályozókkal megoldani. Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni. A lelkiismeretes, gondos mun­ka, a felelősségtudat, a nép­gazdasági érdekek szem előtt tartása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb. Célszerű, szocia­lista elveinken alapuló in­tézkedésekre van szükség, amelyek a kollektívák erejé­re, összefogására, véleményé­re épülnek. Ezért mind job­ban érvényesíteni kell a de­mokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyan­akkor erősíteni kell a kol­lektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. Fokozott felelősséggel és önállósággal A továbbiakban Fock Je­nő hangsúlyozta, hogy az or­szág gazdasági erőivel sá­fárkodó, felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e, és milyen mértékben ágaza­tuk, vállalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mit veszít mulasztásaik kö­vetkeztében az egész nép­gazdaság. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a hatáskörök leadásával, a vállalati önál­lóság növekedésével nem szűnt meg, inkább fokozó­dott a vezető szervek fele­lőssége, mert a munka, a vezetés minden szinten bo­nyolultabb lett. Nem ritkán találkozunk azzal a felfogással is, hogy még mindig sok a központi intézkedés, a megszorítás, a vállalati önállóság kibonta­kozását túl sok szabályozás gátolja. Ebben van igazság, hiszen a reform kibontako­zása még tart. Valljuk, hogy az anyagi lehetőségek hatá­rain belül, a vezetés min­den síkján még több önálló­ságra van szükség. A köz­ponti irányító szerveknek azonban biztosítaniok kell a népgazdasági érdekek, a tervszerűség, az arányok ér­vényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és a kellő időben. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazuláshoz vezetett, tág teret nyitva a felelőtlenség­nek, hanyagságnak, fegyel­mezetlenségnek, kalandor­ságnak. Ide sorolhatnám a gazdasági bűnözés fokozódá­sáról elterjedt túlzásokat, irányítási rendszerünk re­formjának számlájára írt mendemondákat. Az tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az elő­írások, rendelkezések kiját­szásával is találkozunk. Van­nak, akik vétenek törvénye­ink ellen, bűnöket követnek el a gazdasági életben, s azon kívül is. Gazdasági bűncselekmények elkövetésé­re az emberi gyarlóságon túl gyakran lehetőséget adnak rendelkezéseink hiányossá­gai, gazdasági szerveink, in­tézményeink munkájának gyengéi is. Következéskép­pen e jelenségek ellen rész­íFolytatás a 2. oldalon.) Koszigin kanadai körúton Koszigin -szovjet miniszter­elnök, aki Trudeau minisz­terelnök vendégeként Kana­dában tartózkodik, s csütör­tökön országjáró körútra in­dult — mint lapunk tegna­pi számában közöltük — Ottawából Monerealba érke­zett. Drapeau, Montreal pol­gármestere az egykori ka­nadai világkiállítás, az Ex­po '67 egyik reprezentatív éttermében adott ebédet a szovjet kormányfő tisztele­tére. Koszigin pohárköszön­tőjében elmondta: ő és Tru­deau „hasznos tárgyalásokat'' tartottak a legkülönfélébb kérdésekről. Az ebéd után Koszigin, aki egykor Le­ningrád polgármestere volt; hivatalos meghívást nyújtott át Drapeau-nak; tegyen lá­togatást a két szovjet met­ropolisban, Moszkvában és Leningrádban. A szowjet vendég fölke­reste a monereali konténer­kikötőt, a világ első ilyen létesítményét. Este Koszigin Bourassa, quebeci miniszterelnök ven­dégeként vacsorán vett részt a Ritz Garlton Szállóban, s ezzel montreali látogatásá­nak első napja véget ért. Koszigin pénteken meg­tekintette a Montreal kör­nyékén fevő Atco Ltd. ház-] építő kombinátot. : A szovjet kormányfő még a nap folyamán tovább uta­zott Vancouverbe. Hazánkba érkezik a finn külügyminiszter Vainö Leskinen, a Finn Köztársaság külügyminiszte­re a közeljövőben Csehszlo­vákiába, majd Ausztriába utazik és onnan Magyaror­szágra látogat. Pullai flrpád látogatása Csongrádon Pénteken, tegnap Csong­rádra, a Mirköz Szövetkezet üzemébe látogatott Pullai Árpád, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. A vendégeket az üzem bejára­tánál Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Góg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára, dr. Varga József a városi ta­nács elnöke, valamint a ktsz vezetői fogadták. A Mirköz csongrádi üzemé­nek fejlődéséről Deák Já­nos üzemvezető adott tájé­koztatót. Ezután a vendé­gek megtekintették az üze­met, s beszélgettek a mun­kásokkal. Az üzemlátogatás után Pullai Árpád a városi ta­nács nagytermében aktíva­ülésen találkozott Csongrád város párt-, társadalmi és közéletének képviselőivel, s időszerű kérdésekről tájé­koztatott. A KISZ járási küldöttértekezlete Takáts László felvétele Tegnap, pénteken a Tisza Szálló nagytermében ülé­sezett a KISZ szegedi járási küldöttértekezlete. Képün­kön: részlet a tanácskozásról. A járás KISZ-istáinak fon­tos eseményéről lapunk 5. oldalán számolunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom