Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1971. OKTÖBER tl. A munkaviszonyban töltött idő igazolása Abban ar. ügyben kér tá- kor helytelen viszont a régi Jéko/.latnsi S. (.. s/cunii olvasónk, hogyan igazolja munkában tflltött Idejét. Több egymást követő munkaviszonyát nem tudja igazolni, mert nincs meg az egykori okmány. Ráadásul vállalatánál meglevő okmányai küzül egyeseket nem fogadtuk cl, hanem SZTK-igazolást kérnek. Kéri, tájékoztassuk arról: a munkaviszony Igazolására milyen okmányok szükségesek, hogy azokat a vállalatnál a pótszabadság és a jubileumi jutalom megállapításához elfogadjuk? A munkaviszonyban töltött idő beszámításához a dolgozó több fontos érdeke fűződik: az ugyanis a munkaviszonyból eredő jogok és kötelességek (pótszabadság, jubileumi jutalom, korpótlék, felmondási idő stb.) szempontjából igen Jelentős. A munkaviszonyban töltött idők számításáról az B/1907. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet intézkedik. Kimondja, hogy minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy az egyes munkaviszonyok között mennyi időkiesés van. A munkaviszonyban töltött időt beszámítani azonban csak akkor lehet, ha a dolgozó munkaviszonyának fennálását hitelt érdemlően igazolja. Az igazolásra bármely akkori okirat vagy okmány felhasználható, s ezek alapján n munkaviszonyt a munkáltatónak be kell számítania. Az igazolás alapjánul szolgáló okmánynak elsősorban a munkakönyv tekintendő. Ennek megfelelően a dolgozó régi vagy új mintájú munkukönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó, tehát hitelt érdemlő bejegyzést, hitelesnek kell tekinteni, és ilyen esetben más Igazolást a munkakönyvi beJegyzések alátámasztására megkövetelni nem szabad. A régi munkakönyvek mellett szintén hitelt érdemlő Igazolásnak kell elfogadni a szolgálati könyvet, a szolgálati bizonyítványt, az egykori cselédkönyvet. az OMFlI-könyvi bejegyzéseket és bélyegeket, valamint az OTI mezőgazdasági biztosítási Igazolványba bejegyzett adatokat és a bélyeglapokon lerótt bélyegeket. Ezek a korabeli bejegyzések megfelelő igazolásul szolgálnak a munkaviszonyban töltött idók számítására. Régi okiratokba utólag történt bejegyzéseket azonban elfogadni nem lehet. Ugyanakmunkakönyvi bejegyzéseket azért visszautasítani, mert például az aláírás mellett a munkáltató bélyegzője vagy pecsétje nincs ott. A munkaviszonyban töltött korábbi Időket, munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat, vagy egyéb Igazolás alapján be kell számítani. Előfordul, hogy a dolgozónak semmiféle okirat nem áll rendelkezésére, de tudja korábbi munkáltatóinak nevét, címét, és emlékszik az ott eltöltött időtartamra. Ilyen esetben, amikor nincs meg az akkori okmány, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok a hozzájuk bejelentett időket igazolják. Ilyen igazolást azonban csak akkor indokolt kérni, ha egyéb okirat vagy okmány nem 611 rendelkezésre. A társadalombiztosítási szervek ugyanis nem minden esetben tudják Igazolni a kért időt, mert előfordul, hogy a dolgozót volt munkáltatója nem jelentette be, vagy a bejelentések mejésemmlsültek stb. Ilyenkor, ha a dolgozó egyéb okmányok hiányában igazolni nem tudja, a munkában eltöltött Idő beszámítására nincs lehetőség. A katonai szolgálati Idő Igazolását katonakönyvvel vagy egyéb okmánnyal lehet Igazolni. Ha ilyen okmány nincs, a katonai szolgálati idő igazolását a honvédségi szervektől kell kérni. A dolgozók részére szükséges okmányok kiállításának rendjét a MRgyar Vezérkari Főnök 1/1989. (K. K. 1.) MNVKF. számú utasításával szabályozta. A társadalombiztosítási szervektől az igazolást az erre rendszeresített formanyomtatványon kell kérni, és 1(1 forintos illetékbélyeget kell leróni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági idő munkaviszonyként történő elismerése akkor lehetséges, ha a termelőszövetkezeti tag nyugdíjéveket igazol. A nyugdíjévként elismert időket a termelőszövetkezet igazolja. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonyait a nyugdíj megállapításához már összegyűjtötték, és a társadalombiztosítási Igazgatóság erről határozatot is adott ki. az így kiadott határozatban elismert munkaviszonyokat el lehet fogadni. Az így kiadott határozatból, ha a munkaviszonynak számítható idők kitűnnek, a dolgozóval újabb igazolást nem kell beszereztetni. A beszámítás körüli vita eldöntése a vállalati munkaügyi döntőbizottságához tartozik, termelőszövetkezeti tagsági viszony esetében pedig a Vezetőségi bizottsághoz. Dr. V. M. kiló V) Remek önrakodós targoncát terveztek a Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyárában a műszakiak; olyan ügyes masinát ötlöttek kl. amely 1000 kllónyl falazóblokott egyetlen „öleléssel" emel fel. A nehéz fizikai munka megkönnyítésérc tervezték a targoncát, amelyet az üzem bodrogkeresztúri telepén már munkába is állítottak. A gép a tervezettnél két hónappal hamarabb készült el. Tervezése és elkészítése az anyagokkal együtt 780 000 forintba került. Mit is tud ez a masina? A falazóblokkot saját rakodóterén sorba rakja, majd az érlelőhelyről a deponiába szállítja. Három műszakban, vagyis huszonnégy óra II alatt 38 ezer blokkot szállít el, összesen 078 tonna súlyban A targoncát egy gépkezelő és két segédmunkás „szolgálja" kl úgy, hogy a munkások dolga csak a lécek összeszedése és a deponiák takarítása. Ezt a munkát korábban húsz rakodó és hat „hagyományos" targonca végezte. A műszaki és a fizikai kollektíva most újabb hét rakodógép elkészítését vállalta 1972 február végéig. Ebből öt darabot a belső anyagmozgatás gépesítésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó testvérgyáraknak készítenek. két rakodó pedig a miskolci gyér telepén üzemel majd. NOVEMBER 7-TŐL: Űj rend a szegedi buszközlekedésben A már kapható új szegedi autóbuszmenetrend címlapján ez áll: érvényes 1971. október 31-től. Most már biztos, hogy a menetrend és ezzel együtt a szegedi autóbuszközlekedés új rendje egy héttel később, november 7én lép életbe. A tanács és a Volán kétéves munkával dolgozta ki a város új autóbuszközlekedési rendjét, amely most, november 7-én lép életbe. Lényege röviden — mint ahogy azt olvasóink korábbi tájékoztatásainkból már ismerik — a korábbi egy központ, a Marx tér helyett hat centruma lesz a város autóbuszhálózatának. Az egyes járatokat is aszerint számozzák. melyik decentrum a végállomása. Ezen a számrendszeren évekig nem kell változtatni, hiszen jó áttekintést, könnyű tájékozódást biztosít. A tarjénl decentrum fekszik északra, az kapta tehát az l-es számot. Az onnan Induló járatokat számozzák a 10-es számokkal, tehát 10, 10/A, II stb. Az óramutató járása szerint haladva tovább a 20-as számok a Petőfitelepről induló és oda érkező, a 30-as számozás a Szent György téri, a 40-es a Széchenyi, a flO-as a Bartók Béla, a 70-es pedig a Marx téri decentrumból induló, érkező járatokat jelöli. Az 8-ös decentrum a Nagy állomásnál, az Indóháztéren épül majd meg, a majdani nyugati városrész kiszolgálására. Egyelőre csak egy járat, az 50-es közlekedik a sorozatból, a Nagyállomás és az újszegedi állomás között. A számozás tehát minden esetben Jelzi a busz végállomásául szolgáló decentrumot. A szára mellett levő A betű a korábbi rendszernek megfelelően a rövidebb betétvonalakat Jelzik. Újdonság viszont az Y, melyre érvényes a törzsvonalra váltott bérlet is, de az Y-Járatok útvonala más, eltér a törzsjárattól. A 10/Y-Járat például a Csillag tér érintésével köti össze Tarjánt a Belvárossal, mlg a 10-es a József Attila sugárút felé közlekedik. Az R-jelzés azokon a járatokon található, melyek nem periódlkusan közlekednek (például munkásjáratok munkaidő kezdetén és végén). Az új rendszernek október 31-én kellett volna életbe lépnie. A késés oka: a Szent György téri decentrum építésével késik a kivitelező, a városgazdálkodási vállalat mélyépítő részlege. Oka is volt a késének, hiszen nem várt helyen például egy régen lefektetett és elfelejtett, legalább 30—40 éves gázvezetéket szakított el a markológép. Most éjjel-nappal folyik a munka, és határidőre el is készül a létesítmény. Csakhogy a váratlanul korán hidegre fordult Időjárás lassítja a beton kötését. Várni kell tehát egy hetet, hogy a kocsik össze ne törjék az új betont. Hutárldőre várhatóan összeszerelik a Tarjánban a 105. és 108-os épületek közé, valamint a Szent György térre kerülő könnyűszerkezetű, mutatós állomásépületeket is. November 7-én tartja tehát premierjét a város buszközlekedésének üj rendszere. Lehet, hogy a kezdet nem lesz mentes a zökkenőktől, lehet, hogy az utasok nehezen szoknak hozzá HZ új rendhez. A Volán éppen ezért az októberre váltott bérletek érvényességét novemben 7-ig meghosszabbítja, Azért, hogy az utasok ezen a napon a gyakorlatban is kiválaszthassák még a számukra legjobban megfelelő járatot, és arra válthassák meg az új bérlelet. Ezért szombaton, november 0-án a decrntrumokban forgalomirányítók teljesítenek új termelő- és energetikai üzemet adnak ét rendeltetésének. A jelenlegi ötéves tervben a lengyel vegyipar fejlesztésének fő céljai köEmléküket őrzik az utcák 38. RADNÖTI MIKLÓS UTCA 1928-tól név nélkül látható a térképeken, nrujd 1939-tól az Alvind utca olvasható a mai utca déli szakaszának nevéül. 1958. óta szerepel a mai nevén. Radnóti Miklós (1909—1944). n nagy magyar költő, akinek pályakezdése (1929—1934) Szegedhez, a szegedi egyetemhez, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához kapcsolódik, s aki az antifasiszta líra világirodalmi mértékű képviselője lett, méltóbb utcát érdemelne Szegeden. RÁKÓCZI TÉR 1747-ben Casarma Exteriőr, azaz külső kaszárnya van írva a helyére a térképen. 1842ben: Katonai lak. 1878-ban Kaszárnya. 1879-től 1901-ig Katonai kórház. Utána bontották le, akkor keletkezett a tér. Ezt a kaszárnyát hívta a szegedt nép nagykaszárnyának. szemben a mai Centrum Áruház helyén állott kiskaszámyával. S ezért volt a mai Tábor utcának u Vízig Nagykaszárnya utca a neve. A kaszárnya lebontása után sem volt használatos a tér neve, mert a házak a teret környező utcák szerint számozódnak ma is. Miután most a megyei párt- és tanácsház odaépült (1001), mégis szükséges a tér megjelölése. Célszerű lenne azonban a mai Aradi vértanúk terét elnevezni Rákóczi térnek, hogy összhangban legyen az ott álló Rákóczi-szoborral. Ezt a teret pedig Megyeház térnek lehetne nevezni. RÁKÓCZI UTCA A mai utca 120 éve, 1850-ben két részből állott: a várostól nyugatra eső téglagyárakról elnevezett Gyár utcából és az Elekszi utcából. A Pétervári országút, a mai Petőfi Sándor sugárút határolta el őket. Az Elekszi (vagy Alekszi, Alexi) utca kihalt család nevéből származott. 1879-ben már Gyár utca az egész, s ez kapta 1880-ban a mai nevet. II. Rákóczi Ferenc (1878—1735) erdélyi fejedelem, a magyar szövetkezett rendek vezérlő fejedelme 1704-ben állott hadaival Szeged alatt. Július 20-án táborozott le a mai rókusi templom tájén, s megkezdte a Vár ostromát. Közben súlyos betegségbe esett, majd egy politikai fordulat reményében augusztus 12-én fölhagyott az ostrommnljés seregével elvonult. De ugyanezen a napon(%tt Szegeden adta ki a protestánsok szabad vallásgyakorlatát biztosító oklevelét. F.mléklrataiban megemlékezik a Városról. A Tiszában — írta — annyi a hal, hogy nem lehetett vizet meríteni anélkül, hogy egyúttal halat is ne fognának. (Boldog időkl) De panaszolta, hogy a folyó vize, melyet még a múlt század közepén is Ittak, sárizü. A Rákóczi tér és a Rákóczi utca mai kettősségét meg kell szüntetni. Azt javasoltam, hogy a Rákóczi utca legyen Radnóti utca. Radnóti Miklós, akinek Újszegeden nincs méltó utcája. Alsóvárost szerette, járta, a népéletet itt ismerte meg igazán, így joggal viselhetné ez az utca az ő nevét. BENGEY UTCA 1928-tól nem volt neve, először az 1939. évi térképen olvasható a mai név. Ez a kései elnevezés már önmagában is rejtélyes. Hiszen Rengey Nándor (1808—1858), 1845-ig Aigner Ferdinánd, a német származású, de magyar és demokratikus érzelmű reformkori politikus, 1836-ban a Város főügyésze, 1843 —44-ben és 1847—48-ban országgyűlési követe, 1848-ban tanácsnoka, majd az első népképviseleti országgyűlésben Osztrovszky Józseffel együtt képviselője volt, 1849-ben pedig népfölkelési kormánybiztos. Ezért a bukás után az Üj-épületben raboskodott, közkegyelemmel szabadult, de itthon az önkényuralom idején rendőri felügyelet alatt állott Sajátságos szerep jutott neki Rózsa Sándor életében. Ö képviselte a vádat ellene 1838-ban a halasi tanyákon rablott két meddő tehénke ügyében, így a betyár első elítéltetése Is neki köszönhető. 1844-ben szintén 6 akadályozta meg, hogy Rózsa Sándor kérését amnesztia iránt a fölsőbb hatóság megadja: elutasítását javasolta a gyanú miatt, hogy a szökésben levő betyár két algyevl pusztázót megölt volna. Végül 1848-ban mégis ő volt, aki a Városban Kossuth kegyelmi döntését kihirdette. S most következik a titok: nincs róla említés tovább sem Reizner várostörténetében, sem Czimer életrajzokban gazdag munkájában; nem tudja senki, mikor halt meg, még Tapay Szabó László sem, pedig 5 gondosan összeállította föllelhető adatait. Nem emiitik az újságok a Bach-korszak végén sem, pedig akkor tüntetően mindenki újból szerepelt, aki 48-ban, 49-ben vezető volt, s akt üldöztetést szenvedett az önkényuralom alatt. Szerepelni nem szerepelhetett, mert Időközben távol szülővárosától meghalt. De miért nem emlegették? Miért nem kapott ő ls utcát a Víz után, amikor követtársa. Osztrovszky kapott? Miért csak az 1930-as évek második felében Jutott neki utca, immár csak Aigner-telepen, a mai Béke-telepen? Juhász Gyula 1928-ban az akkori Fodor utcát (a mai Juhász Gyula utcát) éppen azért akarta róla elnevezni, mert metszi az Osztrovszky utcát, s ő is érezte Rengey hiányát a .szegedi utcanévrendszerből. Mert feledésbe merült már ekkor, hogy miért merült feledésbe Rengey alakja. majd szolgálatot, akik minden szükséges felvilágosítást megadnak az érdeklődőknek. Az új menetrend is kapható lesz náluk. Kétéves munkába került az új rendszer kidolgozása. Biztosítja, hogy minden egyes decentrumot összekössön a város valamennyi fontos területével és a Belvárossal. Jó átszállási lehetőségeket is ad a rendszer, melyeket jeleznek ls menetrenden. És ami a lényeg: a korábbi rendszert fejleszteni lehetetlen volt. A mostani viszont lehetővé teszi, hogy a város autóbuszközlekedését előbbutóbb valóban nagyvárost színvonalra emeljék. És ez a módszer már most ls lehetővé teszi, hogy a városi forgalom lebonyolításába az autóbuszok intenzivebben bekapcsolódhassanak. Sz. L. Fejlesztik a lengyel vegyipart A lengyel népgazdaság zé tartozik a kóolaj-feldolegyik legjelentősebb beruhá- gozás további növelése, a zója a vegyipar. 1971-ben 70 múszálgyártág növelését szolgáló új petrokémiai üzem építése, ami elősegíti a műkaucsuk, a műanyagok. a műszálgyártás és gumiipar fejlesztését (Folytatjuk) Péter László NAPI KISLEXIKON a csomagolásról Mára tejet ls csomagolják — morogta a ha. gyományokhoz ragaszkodó vásárló. amikor megjelent a szegedi boltokban is a zacskós tej. Pedig csak arról volt szó, hogy ezentúl korszerűbben csomagolják, mert a palackozás Is tulajdonképpen egyike a csomagolási módoknak. # Védelem? Általában minden jlyan tevékenységet csomagolásnak nevesünk. amely arra szóljál. hogy az árut megóvta a sérülésektől,' izétporladástól, szennye, e.ődéstől — mígnem eljut a fogyasztóhoz. Olyan anyagokat kell jhhez felhasználni, amelyek szagot ízt nem vesznek át, s lehetőleg nem engedik ét a nedvességet sem. Tehát papírt, fát, fémet, üveget, porcelánt, textíliát, illetve műanyagot. A szaknyelv megkülönböztet szállítási csomagolást, amely természetesen főleg a mechanikai íratások ellen védi az árut, és fogyasztót csomagolást, amely amellett, hogy védelmi célokat. szolgál, felkelti a vásárló érdeklődését és megnyeri tetszését # Eldobható? A szakemberek véleménye szerint a csomagolásban az új évtizedben is dlnamlkuí fejlődésre lehet számítani. Ma már az is gond, hogy használat után hogyan semmisítsék meg az egyre több fölösleges csomagolóanyagot. A csomagolási technikában forradalmat jelentő, eldobható csomagolás (a szakmai zsargon eldobónak nevezi), amelyet a műanyagok elterjedése tett lehetővé, egyben a szemét mennyiségét is növeli. # Fólia? A polletilénfóliák Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy nagyon rugalmasak, jól szigetelnek a vízgőz ellen és ellenállóak a savakkal és lúgokkal szemben. Á tej csomagolására általában olyan különleges minőségű fóliát használnak, amely megfelel folyadék magas ízés szagfelvételi ségének. képes-