Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

VASÁRNAP, 1971. OKTÓBER 17. 5 Mennyit iszik Moszkva? Egyetlen ember napi vízszükséglete — iváshoz és hogy főzzenek neki — 2,8 liter víz. Ennél sokkal többet fogyaszt — akár néhány száz liter is naponta — tisztálkodáshoz és általában a háztartásban. A fejenkénti szükségletet szorozzák meg egy hétjegyű számmal (Moszkva körülbelül hétmillió lelket, számlál) és akkor megsejtenek valamit a problémából ... Moszkva csaknem az első helyen áll a világ nagyvárosai között a nem ipari vízfogyasztást illetően — a maga naponként és fejenkénti 34,8 literjével. Az ipari vízfogyasztást is hozzávéve, ez a szám a szovjet fővárosban 54,9 literre rúg, szemben Bécs 15,6, London 22,8, Stockholm 24,8, Párizs 28,7 literjével, e „szomjas" városokkal. A 19. század elejéig Moszkvában csak a Kreml kapta a vizét közműből, de 1804ben vízmüvet építettek nem messze a várostól, Misztisi falucskában, magas fekvésű helyen. Misztisi messze hires forrásait a szomszéd falvak lakossága különös előszeretettel kereste föl időtlen idők óta, csakhogy élvezze a vizükben főtt teát, meg a szamovár zümmögését. 1917-ben a moszkvai hálóNAPI KISLEXIKON az esorol Az utóbbi néhány nap alatt szerzett kellemetlen tapasztalatainkból úgy tűnik, hogy az ősz meghozta az egyáltalán nem kívánt borús ég, a zuhogó, vigasztalan esők idejét. ó Keletkezése? Az eső, a csapadék a légköri páratartalom kicsapódásából keletkezik. Ennek előfeltétele a levegő lehűlése közben létrejövő felhő vagy köd. Ezekből akkor hull eső, ha a bennük levő parányi lebegd vízcseppek akkorára nőnek, hogy súlyuk már legyőzi a levegő közegellenállását és az esetleges felszálló légáramlást. A parányi cseppek növekedését a felhő vagy köd újabb lehűlése következtében kicsapódó vízgőz rajukrakódása okozza. Keletkezése meggyorsítható a felhő mesterséges lehűtésével, ha például repülőgépről —70 fokos szilárd szénsavat szórnak a felhőbe. # Mérése? Az eső, általában a csapadék mennyiségét, amely a földfelszín egy négyzetméterét borítaná, ha ott összegyűlne, feltételezett magasságát milliméterekben mérik, és ha egy négyzetméter területen egy milliméter magas vízréteg gyűlne össze, akkor ehhez egy liter víz kellene. A meréshez egy felül 200 négyzetcentiméter nyílású, hengeres edényt használnak. 0 Mennyisége? A csapadék mennyisége évszakonként és területenként változik. Egyes sivatagokban (például Chile partvidékén) évszámra nincs eső, míg a Szaharában évente 50 —200 milliméter hullik. A tenger felől jövő páradús légáramlatokra merőleges hegyláncok lejtőin (pl. Indiában) a csapadék évi mennyisége eléri a 12 ezer millimétert.. Hazánkban a legszárazabb terület a Közéo-Tis/a vidéke (évente 500 milliméternél kevesebb csapadék). A nyugati határvidék viszont s leggazdagabb csapadékban (évi 800— 1000 milliméter). zat már napi 17 028 000 liter vizet szállított, fejenként 7,9 litert Szép mennviségnek számított ez akkortájt, csakhogy a hálózat korántsem terjedt ki az egész városra, és a külvárosok népe szüntelenül járhatott vödrökkel a folyóra vagy a kútra. Az egész várost átfogó megoldás csak a szocialista forradalom után született. 1926-ban a kétmillió moszkvai közül egymilliókettőszázezernek vitte a hálózat a lakásába a vizet, 550 000-en utcai vízvezetéket használtak, 250 000 fő maradt a folyóra, forrásokra és kutakra utalva. A csatorna, amely a Moszkva folyót a Volga felső folyásával köti össze, no meg jó néhány vízgyűjtő építése, megnövelte a rendelkezésre álló vízmennyiséget és a természetes ülepítés lehetőségét szűrés előtt. Ezzel alapvetően megoldódott a kérdés. 1940-re a város napi vízfogyasztása elérte a 99 millió litert. Ami fejenként 23,9 litert jelent, háromszorosát az 1926. évinek. Azóta a régi berendezések újjáépítésével és új telepekkel a hálózat teljesítményét az 1917. évinek huszonkétszeresére növelték. A vízhálózat teljes hossza majdnem meghétszereződött. Jelenleg a szovjet fővárosban körülbelül 18 millió pohár víz fogy naponta, azaz 361,3 millió liter gondosan tisztított, ízletes folyadék. A moszkvaiak átlagosan havi 35 kopejkát fizetnek a vízfogyasztásért, vagyis köbméterenként 2,25 kopejkát. A gazdálkodási hibák — halmozva A szentesi Termál Tsz szanálása Csongrád megye legnagyobb termelőszövetkezete a 813. 1970-ben pedig 656, kevés fogalmuk volt saját szentesi Termál Tsz. Éveken keresztül nagy hire és nagy vagyis 21 százalék volt tsz- részlegük gazdálkodásáról, és propagandája volt. Kiderült azonban, hogy vezetőinek tag. 79 százalék alkalmazott, még kevesebb az egész bo„ügyeskedései" súlyos visszaéléseket és még Inkább nagy Jelenleg a Termál Tsz nyolult szerteágazó vállalatgazdálkodási dilettantizmust takartak. A téesz gazdái- tagja azzal fenyegetőzik, ról. amelvnek egyik üzemkodásának hibái annyira tipikusak, hogy tanulságul két hogy „kilép" visszaadja tag- egysége 20 kilométerre (Csefolytatásban közreadjuk ezek elemzését a Figyelőből. ságát, és alkalmazottként rebökény). a mádk 14 kilo/

. . . , . , , ., dolgozik majd tovább a Ter- méterre (Magyartés) van a Az árvizek, behnzek dót. A tsz-mérleghiány ma- m415an Ez Ja „fenyegetőzés" központtól Sok Termál-al• . U^f^ rekordját a «entesi jellemzi hogy tagnak lenni kalmazott' pedig Budapesten miatt 1970-ben sok tsz mér- Termái Tsz érte el 1970- ebb ^ fnkabb ,e. d0,g0?0u leghiannyal zárta az észten- ben, 93 millió fonnttal. lent h4trányt< mint e,őnyt. Agrárpolitikánk irányítói A

« - I A termelőszövetkezet tag- beszédeikben többízben „Deteg 10 ja — résztulajdonosa a gaz- hangsúlyozták, hogy ne szerdaságnak, és mint tulajdo- vezzenek mammutszövetkeA hiány helyes megítélé- tős hányadában ugyanazokat nosnak, egész sor joga és zeteket. mert a túl nagy szöséhez tudni kell, hogy a a gazdálkodási hibákat kö- kötelessége van. Olyan vetkezetben nem valósulhat Termál Tsz-nek kereken 17.5 vették és követik el, mint a „szövetkezetben", ahol a meg a szövetkezeti demokráezer hold földje, kb. 400 szentesi Termálban. Más dolgozók 80 százaléka nem cia, a tagság felelős részvémilliós vagyona van, és a szemált gazdaságokban azért tulajdonos — és a vezetők tele a szövetkezetek ügyeitermelés értéke mintegy 200 volt sokkal kisebb a vesz- nagyobb része alkalmazott nek intézéséhen. Az első millió forint: a gazdaságban teség (itt a természeti csa- —. ezeket a tulajdonosi jo- alapvető gazdálkodási hibámost átlag 2 ezren dolgoz- pás okozta mérleghiányos gokat és kötelességeket nem ja a Termálnak, hogy — a gazdaságokról nem beszé- érvényesíthetik A Termál vezetők intelmei ellenére — lünk), mert földterületük szövetkezeti vállalat — tu- ilyen mammutszövetkezetet kisebb, és csak egy-két gaz- iajdonképpen gazdátlan volt, szerveztek, valóságban eldálkodási bal lépést követ- és ma is az. lenőrzés és belső demokrátek el. A Termál egykori A Termál Tsz tagjainak cia nélkül. A „bukfenc" nak, A Termál Tsz mérleghiá nyat sokan az azóta levál tott vezetők anyagi vissza éléseivel magyarázták Ava- " V"""" lóságban a veszteségnek ke- "S"vesebb mint 3 százaléka (kb. gg» t^ ga7dálkodás? hT2 millió forint) származott ^ vju^ftr vzi^f.u í' visszaélésekből, és több mint különbö^ vélfajait. Ép97 százalék, vagyis 91 mii- aJa™lá' lió forint mérleehiánv s»z- úálkodasi ballépést kovetdálkodási hibákból keletke- mán>,ozósa általában szüksé- mis gazdálkodási —"ha sza- költség 30 százalékának feze^ ges. és éppen olyan hasznos bad így nevezni — alapelv, dezésére hitelt vett fel. E lehet az egész tsz-közgaz- hogy a Termál szövetkezet pénzek egy részéből anyaMegjegyzendő, hogy a tsz dász közvélemény számára, és dolgozóinak jövedelme got vett más részét kifizetvezetői nem találtak ki va- mint az állatorvosi tan- nem kizárólag termelésük- te munkabérként (többet lami újfajta, sajátos „ter- könyvekben a hírhedt beteg bői, hanem — végső fokon mint málgazdálkodási hibákat". A ló, amelyen minden állat- hét forrásból: a munká A szövetkezeti demokrácia ség 70 százalékát megkapta hiányából fakadt az a ha- állami költségvetésből: a jukból és az állami költségvetésből eredt. más) saját építőrészlege dolgozóinak. Mivel saját kivitelezésben épített — így jó üzlet az államilag doA fizetések a Termálban tált beruházás. Amikor az elvileg függetlenek a gaz- Istállóépítés befejeződött, a dasági teljesítménytől, jőve- pénz elfogyott. nem volt mérleghiányos tsz-ek jelen- betegség megtalálható. Gazdátlan gazdaság Az • alaphiba az, hogy a dolgozók átlagos létszáma Termál nem igazi mezősaz- 1969-ben 3179, 1970-bén 3105 delemtől. Az alkalmazott kellő számú tehén, és a fedasági termelőszövetkezet. A fő volt; de közülük 1969-ben azt a fizetést kapja. amit jőgép megvásárlására sem megígértek. Az üzemegysé- maradt pénz. gek nem önelszámolók. Azt Aztán el kell kezdeni a talán tudják, a könyvelés- hitel visszafizetését. De miben, mennyi a bevétel, de bői? A kézi fejésű és hiáazt nem. hogy mennyi a "y®5 állományú tehenészet költség Az egyes vállalko "em ad j°^deln?ft- sót. ,', , . . , fizetéses. Üzemeléséhez tozásokról gazdaságos sági sza- vábbi üzemfenntartási rhitel, mítások nem készülnek, és pénz szükséges. Alma Mater Copernicana Huszonhat éve büszke To- szociális részben találnak he- neplik az egyetem névadójárun városka a Mikolaj Ko- lyet a diákklubok, menzák, nak 500. születésnapját. Az pernik Egyetemre. Jövőre tornatermek, az egészségügyi egyetem egyébként is figyemég büszkébb lesz. Éppen központ, egy szanatórium- lemre méltó eredményekkel a Kopernikusz-ünnepségek szerű pihenő, valamint az dicsekedhet. Huszonöt éves idejére fejeződik be az egye- asszisztensszálló. A blokk fennállása alatt Itt voltak temi központ építkezésének központi részét parkosították, a legmagasabbak a tanulmáelsö fele. Idáig három diákszállót nyi eredmények: a nappali Az egyetem területe közel (összesen 1030 férőhellyel), tagozatosok 93 százaléka, az 92 hektár, közvetlenül a le- két tanszemélyzetszállást (344 esti tagozatosok 87 százaléka endő egyetemi város köz- férőhely) és egy 2200 szemé- vizsgázott kitűnőre; az iskola pontja mellett, és ugyanilyen lyes menzát adtak át ren- 9000 tudományos publikációt adott ki. Itt a legnagyobb a tudományos személyzet közel a Torunt körülvevő deltetésének erdőkhöz, mezőkhöz fekszik. Nemsokára befejeződik a A tervezést a varsói Műszaki rektori hivatal építése; jö- arányszáma a diáklétszám Egyetem különleges bizottsá- vóre elkészül az aula (950 hoz viszonyítva (amely jega végezte Ryszard Kalo- férőhely), a könyvtár (1,5 lenleg 5200), és a Coperniwicz vezetése alatt. A köz- millió kötet számára), a ké- cana tudományos diákkörei pont két részből áll majd: miai intézet, a biológiai és közismerten kitűnően müa didaktikai részlegből és a a geológiai fakultás. A terv- ködnek. Az egyetem 200 külszolgáltató-szociális létesít- nek, hogy Torunban hozzák földi tudományos intézményményből. A kettő találkozó- létre Lengyelország első nyel áll kapcsolatban, sánál helyezkedik el az komplex, erre a célra terve- Mire — 1980-ban — teljeegyetem „fóruma", benne a zett egyetemi városát, két- sen elkészül az egyetem. 12 könyvtár, a rektori hivatal ségtelenül kedvezett az a ezer diák tanulhat falai kóés az aula. A szolgáltató- körülmény, hogy jövőre ün- zött. senki nem tudja pontosan, mennyi a jövedelme a virágtermesztésnek (az egyik fő profil), az állattenyészHasonló módon éoítették a holland növény házakati, és egyéb éniileteket. Eközben a rendelések kifizetetlen számlái, a visszafizetettésnek. a hibridüzemnek, az len hitelek — amelyekből a építkezésnek stb. A szervezet attekinthetetmagas munkadíjakat fizették — egyre halmozódtak. Néhánv év alatt ez a nölensége is okozta, hogy vég- vekvő tartozás 00 millió fosó soron több volt a kiadás, rint fölé emelkedett, mint a bevétel. A különb- Ezt a „játékot" — kisebb ségeket éveken át az álla- mértékben — sok más tsz is megcsinálta az állami dotációs beruházással, a hitelekkel, a saját kivitelezésű mi költségvetésből, dotációkból és hitelekből (most pedig a szanálásból) fedezték. Az állam például 70 százalékos dotációt adott a tehénistálló építéséhez. A Terépítkezéssel. Ezért ez tipikus beruházási hiba. (A befejező részt keddi mái két tehén istállót épített, számunkban közöljük.) Az előirányzott építési költ- LOVAS MARTON Emléküket őrzik az utcák 35. MORA UTCA Levéltári adatunk eddig 1843-ból van ró. Ez már magában is eloszlathatja az egyébként gyakori hiedelmet, mintha ez az utca Móra Ferencnek (1879—1934), a nagy (rónak, a Somogyi-könyvtár és a városi múzeum neves igazgatójának nevét örökítené meg. ö nem szegedi, hanem jász eredetű kiskunfélegyházi családnak leszármazottja, nincs tehát köze sem ehhez az utcához, sem Móravároshoz. Móra városnak és a Móra utcának névadója az ősi szegedi Móra-család, melyről már a 17. századtól van adatunk: 1660-tól 1661-ig Móra Ferenc, 1669-tól 1670-ig és 1676-ban Móra Balázs a város főbírája. Az utóbbinak cölöpökkel védett nemesi kúriája valahol itt állott. MUNKÁCSY UTCA Helye már az 1777. évi térképen látható, nevét először 1830-ban olvassuk a tanácstagok névjegyzékében: Minoriták utca, 1833-ban Minorita utca, 1879-ben Minoriták utcája. De az az érdekes, hogy ugyanígy hívták abban az időben a rá merőleges mai Zárda utcát Is. Mindkettőnek magyarázatát a minoriták 1767ben épült, ma is álló rendháza és temploma adja. A Víz után kapta Munkácsy Mihály (1844— 1900) festőművész nevét. Munkácsy — amint Szelesi Zoltán külön tanulmányban (1966) tárgyalta — gyakran megfordult Szegeden, különösen 1891-ben, amikor a Honfoglalás című képéhez Szegeden, Tápén és Balástyán keresett, talált modelleket. A róla történt utcanévadást 1880. szept. 18-án köszönte meg a Városnak: Oly kitüntetésnek veszem ezt, amire örökké és mindenek fölött büszke leszek. Midőn efölött mély megindulásomat és legbensőbb köszönetemet nyilvánítom, nem hallgathatom el, mily buzdításul és mily lélekemclőlcg hatott reám látni, hogy szeretett hazám legnagyobb városa működésemet és annak néhány eredményét ily érdemen fölül jutalmazza. Bizonyára „legnagyobb vidéki városát" akart írni. Megjegyzem, hogy Gyula, ahol Munkácsy még mint Lieb Miska nevelkedett és művészi pályáját kezdte, csak 1900-ban nevezett el „fogadott fiáról" utcát. Cs. Sebestyén Károly 1938 táján jellemzőnek találta, hogy Munkácsy az egyetlen festő, aki utcát kapott Szegeden. Azóta is csupán Benczúrral gyarapodott utcanévanyagunk. Károlyi Lajos, Nyilassy Sándor mellett kaphatna utcát városunkban Csontváry, Dinnyés Ferenc, Hódi Géza, Rudnay Gyula és Szőri József is. NAGY JENŐ UTCA 1326-tól a Vízig Német utca a neve, és magában foglalja a mai Attila utcát is. Ott elmondtam, hogy a régi név a szegedi német oarosok lakóhelyét jelölte. A Víz után a kiskörúttól nyugatra eső szakasza lett Attila utca, a keletre jutó kisebb darabja pedig Csekonics Endre (1846—1929) gróf nevét kapta, amiért a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke mint zsombolyai földbirtokos áldozatkészséget tanúsított az árvíz, szegedi menekültjei iránt. A fölszabadulás után a Nemzeti Bizottság javaslatéra nevezték el Nagy Jenő (1898—1944) vezérkari ezredesről, a németellenes mozgalom vértanújáról, a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetla Magyar Nemzet Felszabadító Bizottság katonai vezérkarának tagjáról. OLTVÁNYI UTCA Nyomvonala már az 1777. évi térképen látható, 1814-től Ismerjük a nevét az utcának: Fazekas utca volt ez is. A Víz után ennek nagyobb részéből a Kisfaludy utca lett, kicsiny északi szakaszát pedig Oltványi István (1787— 1869) csanádi nagyprépostról, Szeged díszpolgáráról nevezték cl. Azért kapta itt az utcát, mert ö alapította 1860-ban, saját pénzén az alsóvárosi apácazárdát (a Tanárképző Főiskola épületének helyén). Számos jótettével érdemelte ki a szegediek háláját, így 1858-ban a szegény tanulók számára létesített alapítványt. OS/TROVSZKY UTCA A legújabb, 1970-ben megjelent várostérképen Osztrovszkij utca néven szerepel. A térképrajzoló nem tudta, hogy ennek a Víz után létrejött utcának névadója Szeged szülötte: Osztrovszky József (1818—1899). a Város 48-as követe az első népképviseleti országgyűlésben, a szabadságharc hőse. Az osztrákok halálra ítélték, majd ezt kegyelemből hat évre változtatták. Büntetését Josephstadtban ki is töltötte. Az önkényuralom után. 1860-ban csak azért is polgármesterré választották. Utána ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1869-ben kúriai bíró lett. Vörösmarty barátja volt. A térképész azt hitte, az utca talán A. Ny. Osztrovszkij (1823—1886) orosz drámaíróról vagy Ny. A. Osztrovszkij (1904—1936) szovjet regényíróról kapta nevét! (Folytatjuk) Péter László