Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

2 VASÁRNAP, 1071. OKTÖBF.R 17. Külpolitikai REFLEKTOR Az a múlt heti bejelentés, hogy Nixon amerikai elnök jövő májusban, pekingi utazását követően, a Szovjetunióba látogat, természetesen nagy érdeklődést váltott ki világszerte. Jelentőségét az a történelmi tény is kiemeli, hogy a. jnásodik világháborús antifasiszta koalíció jaltai találkozója óta, amelyen az USA-t Franklin D. Roosevelt elnök képviselte, ez lesz az első eset, hogy amerikai elnök látogat a Szovjetunióba. Szovjet-amerikai megállapodás a moszkvai csúcstalálkozóról A látogatásról szóló kölcsönös megállapodás kétségtelenül a mindkét ország részvételével folyó kétoldalú és többoldalú tárgyalásokon elért haladással kapcsolatos. Az idén is több fontos, a nemzetközi biztonságot és az enyhülést közvetlenül, vagy közvetve befolyásoló szovjet— amerikai megállapodást sikerült tető alá hozni, köztük a tengerek és óceánok fenéktérségének atomfegyver-mentesítéséről szóló egyezményt. Jók a kilátásai a bakteriológiai fegyverek betiltásáról folyó tárgyálásoknak, amelyeken nemrégiben egyeztetett szovjet—amerikai tervezetet terjesztettek élő. Szeptember 30-án két szovjet—amerikai egyezményt írtak alá: az atomfegyver véleltert, vagy utasítás nélküli alkalmazásának megakadályozására vonatkozó intézkedésekről szóló, és a szovjet—amerikai közvetlen hírközlővonalakra vonatkozó egyezményt. A nyugat-berlini négyhatalmi egyezménynek különösen nagy szerepe volt a tavaszra esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó megszervezésében. Feltehetően a májusban sorra kerülő moszkvai utazás idején már érvényben lesz az egész egyezmény, azaz a két német állam megállapodása is már befejezett tény lesz. Nixonnak egyéni- érdeke is a moszkvai látogatás. Az elnöki sajtóértekezlet megjegyzéseiből kirajzolódik a választási menetrend: novemberben újabb bejelentés a DélVietnamban állomásozó amerikai csapatok további kivonásáról, ezután utazás Pekingbe, majd látogatás Moszkvába. Mindez alkalmas lehet arra, hogy Nlxon a „békecsináló elnök" szerepében tetszelegjen az amerikai közvélemény előtt, az elnökválasztások évében. Ám. bármilyen fontos is legyen Nixonnak saját újraválasztása, vagy Kína az Egyesült Államok külpolitikájában, Nixon jól tudja, hogy a világon csak a Szovjetunió lehet a legfontosabb tárgyalópartnere. A jelenlegi viszonyok között nincs olyan valamelyest is jelentékeny nemzetközi probléma, amely megoldható lenne a Szovjetunió nélkül. flz egyiptomi államfő látogatása Nixon mosjflcvai útjának bejelentése időben egybeesett az egyiptomi államfő moszkvai, tartózkodásával, ezért Anvar Szadat látogatása viszonylag kisebb reflektorfényt kapott. A jelenlegi helyzetben Szadat szovjetunióbeli útja a kiemelkedő fontosságú események sorába tartozik. Nemcsak azért, mert Egyiptom áll az Izraellel vívott küzdelem előterében, hanem azért is, mert az egyiptomi államfő egyben az Arab Köztársaságok Szövetségének elnöke is, és ez a szövetség más arab államok előtt is nyitva van. Mint a közös közlemény leszögezi: a Szovjetunió a jövőben Is maximális segítséget nyújt az arab népek problémáinak megoldásához, fokozza katonai támogatását Egyiptomnak. Figyelemre méltó a közleményben, hogy az EAK delegációja is elítéli a kommunistaellenességet, és a szovjetellenességet. Természetesen a szovjet diplomáciai offenzíva folytatódik. Podgornij számos állam- és kormányfővel folytatott kötetlen beszélgetést Irán jiubileumi ünnepségén. Ma Koszigin kormányfő Kanadába utazik. Egy hét múlva kezdődik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának franciaországi látogatása; a magas szintű tárgyalások bizonyára pozitív hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. Péter János beszéde az ENSZ-ben A múlt héten került sor Péter János felszólalására az ENSZ 26. ülésszakán. A küldöttségek körében általános egyetértés fogadta a magyar külügyminiszter nyomatékos megállapítását. Ez aláhúzta: a jelen közgyűlés enyhült, bizakodó légköre mindenekfelett a két rakétanukleáris szupernagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban mutatkozó javulásnak tulajdonitható. A hallgatóság sorában jelen volt számos olyan külügyminiszter is. akikkel Péter János korábbi találkozókon, vagy a jelenlegi ülésszak során személyesen is megbeszéléseket folytatott az európai együttműködés és biztonság problémakörének megvitatására összehívandó értekezlet előkészítéséről, s így, mint az európai párbeszéd előmozdításáért dolgozó szocialista diplomácia egyik ismert képviselőjét, különös figyelemmel hallgatták meg kollégái. A szocialista országok képviselői közül utolsóként felszólaló Péter János az általános vitát befejező ülésen kapott szót, s mintegy összefoglalta a szocialista országok álláspontját. Az általános vitában egyébként összesen 126 ország képviselője fejtette ki kormánya álláspontját. A közgyűlés 1. számú politikai bizottságának tanácskozásával — a nemzetközi biztonság szilárdítását célzó deklaráció megvalósításáról — folytatódik a világszervezet munkája, és hétfőn kezdődik a nagy érdeklődéssel várt vita, a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Markovits Tibor Szadat beszámolója Derülátó elemzés % Brighton (MTI) A Brit Konzervatív Part brightoni kongresszusának záróülésén F.dward Heath miniszterelnök foglalta öszsze a négy nap alatt elhangzottakat. A tizenhat hóna# Kairó (Reuter, UPI) Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága szombaton meghallgatta Szadat elnök beszámolóját a Szovjetunióban tett látogatásáról, a szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseinek eredményéiről. A ' beszámoló részleteit! nem tették közzé. Az egyip-, tomi politikai párt központi1 bizottsága azonban nyilatkozatában elismeréssel szól a szovjet vezetőkről. akik „megértik a Közel-Kelet realitásait és helyesen értékel5 k az arab népet fenyegető veszélyt". * Kairó és Moszkva barátsága tartós barátság, amely a célok azonosságán alapul — állapítja meg a nyilatkozat, köszönetet mondva a megszállt arab területeit felszabadításához nyújtott szovjet segítségért. A hitlerí idők megnyilatkozásai a CSU müncheni kongresszusán % Bonn (MTI) A nyugatnémet kormány ellen indított heves támadások jegyében nyílt meg szombaton Münchenben a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) kétnapos kongresszusa. A szélsőjobboldali ellenzéki párt vezetői bírálták a szövetségi kormány bel- és külpolitikáját, valamint a gazdasági politikát. A bajor CSU — a Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja — egyben fennállásának 25. évfordulóját is most ünnepli. A jubileumi kongresszuson részt vesz Rainer Barzel is, a CDU új elnöke. A két párt az 1973-as parlamenti választások megvívására közös programot alakít ki és közös kancellárjelöltet léptet fel WlUy Brandt kormányfővel szemben. Stücklen, a CSU szövetségi gyűlési csoportjának elnöke többek között azt követelte, hogy akadályozzák meg a „vörös zászló hordozóinak" bejutását az egyetemekre és a felsőoktatásra szánt összegekkel ne támogassák a „forradalmi erők kinevelést" előmozdító intézményeket. Az egyetemeket „elvadult marxisták gyakorlóhelyének" nevezte és aggodalmát nyilvánította ki, hogy átfogó „vörös front" szerveződik az országban. A megoldást Stücklen a rendőrterror alkalmazásában látja. Szorgalmazta olyan törvény bevezetését, hogy „a társadalomra veszélyes elemeket" minden bírósági eljárás nélkül vessék „megelőző fogságba". A hitleri idők szellemét idéző megnyilatkozást követően a CSU müncheni kongresszusán szombaton elfogadott külpolitikai kérdésekkel foglalkozó határozat azt állítja, hogy Bonn jelenlegi politikája a Német Szövetségi Köztársaságot a „Szovjetunió övezetébe tereli" és „aláássa" az NSZK Nyugathoz fűződő kapcsolatait. A hidegháború legsötétebb időszakára emlékeztető határozat követeli, hogy azonnal revidiálják ezt a politikát, mielőtt az „nem okoz helyrehozhatatlan károkat Németországnak és Európának". A JUBILEUMI DÍSZPÁHOLYBAN. Az Iráni állam fennállásának 2500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken Podgornij szovjet államelnök kötetlen megbeszéléseket folytatott több jelenlevő államfővel. Képünkön: magas rangú vendégek a persepolisi páholyban: Podgornij, Tito és felesége, valamint Kekkonen finn elnök. Nyikolaj Podgornij szombaton reggel Shirazból hazautazott, és megérkezett Moszkvába. Tito Indiában • Üj Delhi (Tanjug) Joszip Broz-Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége szombaton baráti látogatás céljából Indiába érkezett. A repülőtéren Üj Delhiben Titót és feleségét Giri indiai köztársasági elnök fogadta, aki fél órával korábban érkezett meg Teheránból. Girl elnökön és feleségén kívül üdvözölte még a vendégeket Indira Ghandi asszony, miniszterelnök is. Tito elnök vasárnap délelőtt megkoszorúzza Gandhi, Nehru és Sastri sírját. A hivatalos tárgyalások hétfőn kezdődnek. Kissinger elutazott Pekingbe Moszkva Dubnában szombaton befejezte munkáját a fizikai kísérletek automatizálásának kérdéseivel foglalkozó ötnapos nemzetközi szimpózium. A tanácskozáson, amelyet az ^Egyesített Atomkutató Intézet szervezett, részt vettek a szocialista országok szakemberei, továbbá francia, amerikai, nyugatnémet és svájci tudósok. Bagdad Szombaton megkezdte tárgyalásait a bagdadi hadügyminisztériumban a KarlHeinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezette NDK katonai küldöttség. # Andrews (Reuter) Dr. Henry Kissinger. Nielutazott a Kínai NépközJ társaságba, hogy előkészítse az Egyesült Államok elnökexon elnök nemzetbiztonsági nek pekingi látogatását, főtanácsadója szombaton az Kissingert 10 tagú delegáAndrews légitámaszpontról eió kíséri Pekingbe. Feszült helyzet India és Pakisztán határán • Űj Delhi (Reuter. AP) Az indiai hadügyminisztérium bejelentette, hogy Pakisztán katonai erőket vonultat fel a két ország határán. A szóvivő közlése szerint Új Delhi hasonló lépéseket tett, hogy meghiúsítsa Pakisztán esetleges támadási terveit. Indira Gandhi miniszterelök-asszony, a kormány plenáris ülérse után a szűkebb kabinet tagjaival ült össze, hogy megtárgyalja a helyzetet. A határon — pakisztáni lapértesülések szerint — is fokozódik a feszültség. A Star úgy tudja, hogy a pakisztáni hadseregben megszüntették a szabadságolásokat. A határ mentén öt hadosztályt vontak össze, több határmenti községet kiürítettek. Az AP gyorshíre szerint Jahja Khan pakisztáni elnök szombaton váratlanul hdzatért az iráni ünnepségekről. Mi van a francia diáktüntetések mögött? Beszélgetés J. Venturini professzorral pos kormányzási időszakot nagy derűlátással elemezve, a pártvezér arra is kenytelen volt kitérni, hogy jóllehet az ország „elég nagy sebességgel kezdte meg „az utazást a jövőbe", még „hosszú előtte az út", Tíznapos viszontlatogatáson tartózkodik Szegeden a József. Attila Tudó. mányegyetem vendégeként Josc-ph Venturini, a lille-i egyetem olasz tanszékének vezető ' professzora. Dr. Madácsy Lászlónak, a szegedi bölcsészkar román nyelvek és irodalmak tanszékvezető docensének meghívására. aki korábban járt kint Franciaországban. Venturini profeszor tagja a Francia Kommunista Pártnak — egyetemük 250 oktatója között húsz kommunista van —. s a Párizsban megjelenő folyóirat, a Nouvelle Kritik egyik irodalomelméleti kritikusa is. Amikor nyilatkozatot kértünk tőié a francia egyetemi ifjúságról — közelebbről pedig a francia egyetemistákat is jellemző forrongásokról, a diáktüntetések természetéről, céljairól —, ha röviden is. valóságos társadalmi. történelmi tablót rajzolt meg a mai franciaországi állapotokról, a politikai-gazdasági életben munkáló tendenciákról — 1968 előtt a szocialisták és a kommunisták együttes erővel léptek fel, ám a választópolgárok alig tudtak különbséget tenni közöttük. Többek között azért, mert az úgynevezett gauchiste-k (maoisták. trockisták. anarchisták, akik a kormány ellen is lázadnak, forradalmároknak vallják magukat, lényegében azonban baloldali álíorradalmávok) kompromittálták ezt az egységet. Az incidenseket, provokációkat általában előszeretettel varrták a kommunisták és a szocialisták nyakába, s a választópolgárok előtt a gazdasági bajok forrásának is ezeket tüntették fel. Az egyetemistákat két szempontból kell vizsgálni. Egyrészt hallgatói valamely intézetnek, másrészt viszont magukkal hozzák származásúié, családjuk társadalmi problémáit A kiskereskedők, a kisebb birtokkal rendelkező parasztok nem tudnak lépést tartani az újkapitalizmussal (így nevezi a professzor a II. világháború utáni fejlett tőkés rendszert) egyre nehezebben élnek meg a nagy áruházak árnyékóban. elégedetlenek. Csakúgy, mint az algériai háború végén visszatért másfél millió ember. A világháború előtt viszonylag kevesen jártak egyetemre, lényegében csak a gazdagabb családok gyerekei. A háború utáni óriási demográfiai hullám (közel 15 millióval nőtt meg Franciaország lakossága) mellett egvebek között "olyan szociális eszmék is jelentkeztek. hogy a szegényebbek gyerekei is kerülhessenek be az egyetemekre. Melyeknek befogadóképessége így lassacskán szűknek bizonyult a jelentkezőkhöz, ugvanakkor a végzősöknek sem tudtak elegendő állást biztosítani. A háború előtt 3 százalékos volt a kisparasztok gyerekeinek aránya, ma 6—7 százalék. — Persze, az állásokat tekintve, toi vább kell disztingválni a természettudományi és a bölcsészkar végzősei között — az előbbiek javára. Vagyis, harc indult meg a régi humanista egyetem és az újkapitalizmus elvárán sai között, ez utóbbi az egyetemek természettudományos vonalát igyekezett erősíteni, ugyanakkor a bölcsészeket a maga szájíze szerint, a saját propagandájához felhasználni. 3 „fogyasztoi társadalom technikusaiinak". Az újkapitalizmus a hallgatók egy részét tehát kifejezetten biztatja a régi egyetem ellen. És természetesen érdeke, hogy a gazdasági problémákért a szocializmus, a kommunizmus eszméit hibáztassa. a kisemberek szemében — tulajdonképpen ennek tudható be de Gaulle népszerűsége is. — Az ellentmondások dacára az 1968-as választások előtt a szocialisták és kommunisták szinte biztosak voltak a közös fellépés sikerében. De Gaulle távozása azonban még a kompiunistákat is meglepte, bár nem csodálkoztak. Az eseményekkel szemben ugyan nem vehették fel a harcot, viszont mellette sem állhattak, hiszen az „erőszak" közvetve a kommunisták ellen is irányult (Ezekben az időkben a • szakszervezet igen ügyesen megfontoltan irányította a munkások sztrá:kiait) 1968-ban egyetemi reform is készült, prooress~iv, melynek megvalósítása komoly költségeket kiván. lényege: növekedtél: az oktatói kar, és megfelelő állásokat sikerültön biztosítani a végzős hallgatóknak. Venturini professzor végül annak a reményének adott hangot, hogy az elkövetkező választásokon á szocialistáknak és a kommunistáknak sikerül megszerezniök a többséget. N. I.