Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

I 41 SZÓMBA Y, 1971. OKTOBBn 19. / Száz tő hérics I Sxibériai a vasút mentén Természetvédelmi bizottság alakul a megyében mormota Mindössze kilenc tétel javaslata, hogy itt nemzeti szerepel a megyei termé- emlékpark létesüljön, támO' Áprilisban természetvé­delemről szóló kormányren­delet lépett életbe. Móritz Miklós, a megyei tanács nyilvánították kozók is gondolnak e tájra! mezőgazdasági osztályának Idén két bejegyzés került természetvédelmi szakfel­a törzskönyvbe: felfigyeltek ügyelője elmondotta, hogy a találtak Itt otthonra, fész- arra, hogy a hódmezővásár- rendelet alapján megszerve­kelóhelyelket senld sem há- hely—békéscsabai vasútvo- ziik a megyei tanács tanács­nal mentén olyan növény adó szetvédelmi törzskönyvben, gatásra talál, akkor a ter­Az első bejegyzés 1939-ből mészetvédelemmel foglal való: <kkor^MIÉHÉMMM| védetté Fehér-tó 350 hold­nyi területét. Vízimadarak borgatta, s nyugodtan pi­szerveként működő henhettek az átvonuló ma- található, mely a Volga természetvédelmi bizottsá­darak is. A következő dá- menti héricsnek az alföldi got. Tudományos szakembe­tum: 1944, ekkor az Ásott- lőszpusztán még a jégkor- reket, az állami és társa­halom környéki fehérnyáras szak utáni időkből fennma- dakni szervek, az OTVH erdőket nyilvánították vé- radt faja. A növényvilág e képviselőit kérik fel közre­detté. Hosszabb szünet ritkasága — alig 50—100 tő működésre. A rendelet sze­után az ötvenes években található belőle — felkelt- rint: a bizottság feladata a már több bejegyzés fordul heti az érdeklődő szakembe- védelmet érdemlő természe­elő. A sandorfalvi, mintegy rek figyelmét 150 holdas Saséren, külön- A Tihanyi-félsziget és böző madarak — többek között kiskócsag, szürkegém ti értékek feltárásában való közreműködés, a védetté nyilvánítási javaslatok véle­ményezése, a védett tár­a Badacsony-vidék után a •• Mártély—Körtvélyes—Bar- VB^Vi — találtak otthonra: több Czl-rét mintegy 2260 holdas gyak és területek fenntar­gázlómadár napjainkban területét tájvédelmi kör- tásával kapcsolatos szakvé­Itt zetnek nyilvánította az év lemény adása, állásfoglalás szívesebben tanyázik vagy éppen a pusztaszeri elején az Országos Termé- a védettség feloldása kér­mocsaras vidéken, mint a szetvédelmi Hivatal. Előírás, désében, és mindazon ter­Fehér-tón. A tápéi Vetye- hogy e területen minden mészetvédelmi ügyekben, háton, a Tisza—Maros tor- olyan tevékenység tilos, melyekben a megyei tanács koLatának környékén talál- meiy a jellegét, élővilá- a bizottság véleményét ké­tuk 1958-ban egy olyan ^ természeti állapotát ri. A bizottság valószínűleg nyárfát, melynek korát ak- zavarja vagy veszélyezteti, novemberben tartja meg kor 200—250 evesre becsül- A halászat, a vadászat vagy alakuló ülését ték. Védetté nyilvánították. • • • alaKLU0 Uleset­Vitatott a szentesi védettsége. A majd alakuló megyei természetvé­delmi bizottság szakembe­reire vár, hogy sorsára megnyugtató javaslatot dol­gozzanak ki. Az tény, hogy ez az Alföld legrégibb köz­tulajdonban levő, 12 holdas, városi parkja. Egyes fáinak életét az idén a hatóság védte meg az 1954-es keletű védettség alapján: nem en­gedélyezte a DÉMÁSZ-nak. hogy a fürdőhöz vezető lég-, vezetéknek a parkban vil­la itypsqilopakat állítsanak. Mindössze hat évvel ez­előtt nyilvánították védetté azt a pusztaszeri határban levő, 770 holdnyi területet, melyben tó is van, de jel­lemzője a mocsárvilág, a rét, a legelő. A régi ma­gyar táj egy kis darabká­ját őrizte meg a termé­szet a honfoglaló ősök utó­dainak, ahol különleges madarak fészkelnek, például a gulipán és a gólyatöcs — a területen tilos a vadá­szat —, és érdekes növény­világában a fonalas szittyó­nak olyan alfaja él, mely az országban csak itt talál­ható. Ha már Pusztaszernél tartunk: hiába forgatnánk a törzskönyv lapjait, a be­jegyzések között a sövény­házi Árpád-ligettel nem ta­lálkozunk. Remélhetőleg, ha a Hazafias Népfront ama éppen a horgászás azonban liget megengedett, meg- BBMBBB—aB^BB Lantos Anna izeszurká Ita lögornöjét Forgó Ferenc (Pusztaszer, gedl megyei bíróság elé, Kilián utca 23.) súlyos tes- amely a tett súlyosságát ti sértés bűntettének vád- mérlegelte, s azt, hogy Fór­jával került a szegedi já- gó Ferenc cselekményével rásbíróság elé. Egy este ré- kiolthatta volna egy ember szegen tért haza szállásadó életét. Hogy ez nem történt sógornője lakására, és zseb- meg, a gyors orvosi beavat­kósévei rátámadva többször kozásnak köszönhető. Az megszúrta. Könnyen végze- nem mentő körülmény, hogy tessé válható sérüléseket ej- a vádlott az eszméletlenségig tett rajta, majd utána ön- részeg volt. Éppen ezért a gyilkossági szándékkal saját szegedi megyei bíróság meg­magát is megsebezte. változtatta a szegedi járás­A bírósági tárgyaláson az bírság ítéletét és Forgó Fe­derült ki, hogy a 35 éves 1 6 ^P1 8za" Forgó Ferenc annyira leitta badságvesztésre ítélte, és magát, hogy nem tudta, mit ®vre *ltltotta a koz­cselekszik Soha semmi né- ugyek gyakorlásától, zeteltérése nem volt sógor­Mongólia igen gazdag a prémes állatokban, melyek között külön helyet foglal el a szibériai mormota. Ezek a jelentéktelen külsejű, de igen hasznos állatok igen elterjedtek. A szibériai mormoták ki­zárólag a nehezen megköze­líthető meredek hegyoldala­kon élnek, táplálékuk majdnem az összes fűféle­ség. Mély üregekben laknak, melyek védelmet nyújtanak a természeti erők és ellen­ség ellen. A mormota ősz­szel eléri a 4—5 kilogram­mos élősúlyt. A mormoták megélnek a marhák számára alkalmatlan legelőkön is. Értékes szőr­méjükön kívül magas ka­lóriatartalmú és ízletes hú­suk van, melyet — törté­nelmi dokumentumok tanú­sága szerint — már a régi Időkben is fogyasztottak. A mormotahús az elgyengült, vagy megbetegedett állatok egészségét gyorsan helyre­állító „módszer" volt. A tu­dósok megállapították, hogy a mormota szalonnájában A-, D- és E-vitamin talál­ható. A mormotaszőrme köny­nyen színezhető, a legérté­kesebb szőrméket — többek között a legdrágább vidra­szőrmét, vagy a folyami és erdei coboly szőrmét is — utánozhatják vele. Az álla­tok bőre igen rugalmas, szilárd, sárgás-fekete szí­nű, erős fényű — méretre valamivel nagyobb a házi­macska bőrénél. A mongol szőrmeexport 70—80 száza­lékát á szibériai mormoták adják. A szibériai mormota tömeges kilövésének ideje: augusztus—szeptember. A rendkívül óvatos állat még a tapasztalt vadász számá­ra is nehéz trófea. A mon­gol vadászok évente több mint egymillió marmotat ejtenek el. nőjével, amit bizonyít, hogy Forgó az esetet követően, gyógyulása után is, nála la­kott. A szegedi járásbíróság súlyos testi sértés miatt mondotta ki bűnösnek az eddig büntetlen előéletű For­gó Ferencet, és 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. A büntetés letöltését azonban feltételesen felfüggesztette. Az ügyész fellebbezése folytán került az ügy a sze­umuzeum Az Idei múzeumi hónap szolgáló létesítményt a hely­keretében több esztendős beli Petőfi Termelőszövetke­terv vált valóra a Hajdú- zet építőbrigádja készítette k^ben^kUt^la! A «*» ,-»« , «*«*» lumúzeum épülete. szokások szerint a kis falu­A helybeli és környékbeli múzeumot sövénykerítéssel muzeális értékek otthonául vették körül. (MTI) Az első főszerep A közönség szimata nem norját. nemcsak a soros fel­csal. Azóta, hogy A szevil- adatokkal, a közülük is ki­lai borbély premierje pará- emelkedő Tosco Cavaradossi­désan sikerült, már majd jávai, de még sok súlyo­féltucat előadás ment le telt sabb, masszív szereppel kell házakkal, vasfüggönnyel — igazolnia, ami annál is inkább nagy Tudja ^ a rendkívüi ™'v,el a legutóbbi jó szImpatikus fiatalember, Ju­évtlzeddel korábbi előadása hágz*jóaef is. És azt is az akkori vendégművész da- tudj sikert nem cára, üres nézőtér előtt, eny hén szólva megbukott. A ingyen. Énektanárnőjével, dr. Korányi Elemémével N. I. mostani siker egyik fő ré- ezért sokat kell ^ dol_ szese a tenorista Juhász L csiszolni, finomítani József, aki hatodik éve ene- hangját hogy ^ei elképze­kel Szegeden, s Almaviva lóselt maradéktalanul meg­mar a 27. operájának 33. valósíüuuJsa a színpadon is. szerepe — valójában azon­ban az első igazi, nagy fő­szerep. — A zenével balettintézet­ben kerültem először kap­csolatba Budapesten, majd klarinétozni tanultam a ze­neiskolában — meséli a pá­lyakezdés azon éveiről, ami­kor még jóízűen kacagott volna, ha valaki énekesi karriert jósol neki. — A nagykanizsai határőrségnél teljesített egyenruhás szol­gálatot, amikor tehetségku­tatáson fedezték föl hangját, de a „fényes feltalálással" nem sokra ment — vissza a kaposvári fonógyárba, ahol korábban technikus volt, s ahonnan szülei is nyugdíjba mentek. Pécsre és Nagyka­nizsára járt át énekelni ta­nulni, s különösen Horváth Ferenénétől tanult sokat, lé­nyegében mindazt, amit ma is tud. Az útja ezután viszonylag simán ment A kaposvári színház szerződtette, sereg­nyi prózai és több operett­szerepet kapott, a jelentő­sebbek: Koldusdiák, Marica grófné, A mosoly országa. Amikor Szegeden jelentke­zett Vaszy Vtktornál, a sze­gedi igazgató nagy szeretet­tel—és buffó-tervekkel fo­gadta. És mivel operett múltja ide is elkísérte, a Sztambul rózsájától a Ma­rica grófnőig kapta a sze­repeket szinte valamennyit beugrással. A színpadi ru­tint tehát gyorsan el kellett sajátítania. A Varázsfuvola, a Pillangókisasszony, a Hoffmann meséi, a Bajaz­zók és a Fidelio azonban olyan karakterfeladatokkal várta, hogy képességeit ze­neileg is próbára tették. A próbának fényesen megfe­lelt, így az idén végre el­érkezett a várva várt nagy főszerep. Juhász József bi­zonyított, bár ahhoz, hogy a szegedi opera megtalálja benne az oly régen hiány­cikknek számító spinto-te­NAPI KISLEXIKON a kút­kitör ésről A 168-as kút emléke­zetes kitörése után há­rom évvel ismét kitört egy kút Algyőn. A vé­lemények megoszlanak arról, hogy a kitörés az olajbányászattal tör­vényszerűen együtt jár-e vagy sem — egy azon­ban biztos: veszélyes műszaki baleset, amely sokszor követel ember­életet is. Szerencsére Szeged környékén erre még nem volt példa. 0 Keletkezése? A szakemberek jó egynéhány előidéző okot ismernek. Ezek közül a leggyakoribb: a kutató­fúrás lemélyítése köz­ben valamilyen műszaki hiba miatt a rétegnyo­más kiegyensúlyozására a furatba szivattyúzott iszap „könnyűnek bizo­nyul", s a feltörő szén­hidrogén — az olaj vagy gáz — feltör. Előfordul, hogy a beépített csőve­zeték valamilyen anyag­hibája miatt tör a fel­színre az elem. Szeged környékén először Tá­pén, aztán Ullésen, majd Algyőn volt több kút­kitörés, amelyek közül a 168-as számú kút kitö­rése tartott a legtovább és okozott legnagyobb anyagi kárt. Emléküket őrzik az utcák 34. MATYAS KIRÁLY TER Helyét mar De la Croix Paitis 1713-ból való térképén láthatjuk, nevével 1826-ban találko­zunk először: Barátok piartza a neve, 1850-től a Vízig Barát ter. Barátok tere. Magyarázni sem kell, hogy az ott álló ferences rendházról kelet­kezett ez a név. Ezen a helyen már 1301 óta volt a ferencrendleknek temploma és kolostora. A mai templom és kolostor a 15. század máso­dik feleben épült, jelenlegi formáját a 18. szá­zadi átalakítások után nyerte. A Víz után, nyilván ama Heltai Gáspártól föl­jegyzett hagyomány alapján, mely szerint Má­tyás király (1443—1490) itt jártakor (1475) pa­lástját adomanyozta a szegény miséző papnak, kapta nevét. Ugyané hiedelem alapján szokták helytelenül az alsóvárosi templomot is Mátyás­templomnak nevezni. Csakhogy a király a palástot a palánki Dö­mötör-templomnak adományozta, és csupán a török alatt került a barátokhoz. így egyik elne­vezésnek sincs történelmi alapja. Minthogy azonban Mátyás szegedi kapcsolatai valóban jelentősek, hiszen a király itt ország­gyűlést is tartott (1458—59), többször (1462, 1465. 1475) Járt a városban, s a tér nerve immár las­san szintén százesztendős lesz, kitarthatunk mellette. Célszerű lenne azonban a ma közhasz­nálatú, rövidebb Mátyás tér alakban hivatalos­sá tenni MÉREY tJTCA A Kiss Ernő utca kapcsán mar elmondottam, hogy a Vízig a mai két utca egy volt, a Víz utón a kiskörúttól keletre eső darab kapott új nevet, a nyugatra levő maradt máig — tehát több mint 150 éve — Mérey utca. Azt is emlí­tettem mér. hogy ez az utca (a Laudon — ma Mikszáth Kálmán —és az Eugén —ma Püspök — utcával együtt) volt az első olyan személy­névl eredetű utcanév Szegeden, amely a hagyo­mányos névadasi szokástól eltérően az illető személyiség iránti tiszteletadás kifejeződéseként, hivatalos intézkedés eredményeképpen került föl az utcatáblára. Ez az utcanév az említettekhez képest még abban is újabb típust képvisel, hogy míg Sza­voyai Jenő és Laudon táborszernagy már ha­lott volt. amikor a tiszteletadás eme újkori for­máját megkapta, Mérey Sándor (1779—1848) ki­rályi személynök. kamarás, helytartósági taná­csos, Magyarország tartományi főbiztosa még élt. Sőt mint klrólvl biztos csak később. 1822 és 1827 között tartózkodott Szegeden, elnökölt a helyhatósági választásokon, és nevéhez fűződik az árvaügyek rendezése. Nevét pedig már Bu­daynak 1814. évi térképén láthatjuk. Ez tehát az első utca Szegeden, melyet élő személyről, lojalitásból neveztek el. Rossz precedens a ké­sőbbi általános úzus számára! (Ma már alap­elv, hogy élőről nem nevezünk el utcát sőt célszerű azt is kimondani, hogy az elhunyt ha­lála után is várni kell mintegy évtizedet, hig­gadni hagyni a még friss érzéseket és érdekeket. Ha azután is ugy látszik, hogy az illetőnek jár — és éppen Szegeden — utca, akkor már nyu­godtan lehet így dönteni.) Ma már. nagy múltja miatt, és Merey kétség. telen szegedi érdemei miatt is. meg keli őriz­nünk ezt az utcanevet. MIKSZÁTH KALMAN UTCA 1826-ban két utcából állott: a Mars (ma Marx Károly) tértől a Törökfő (ma Török) utcáig volt a Márs mezei uloá, később Mars téri utca. on­nan pedig a Fő piacig (a mat Széchenyi térig) a Laudon utca. Így volt a Vízig. A Viz után a kiskörúttól keletre eső darabja lett a Károlyi utca (erről már beszéltünk), a kiskörúttól a Mars térig terjedő szakasza Pedig maradt Lau­don utca, illetve a Mars teri utca nevezet el­tűnt, abból is Laudon utca lelt Mikszáth Kálmán (1847—1910) életének jelen­tős szakaszát (1878—1880) töltötte a Városban. Itt érte a Víz, s ó volt a katasztrófa és az újjá­építés legnevesebb krónikása és kritikusa. Sze­gedi korszakának az egész életművére kiható jelentőségét Nacsady József könyve (1956) tárta föl, s azóta a Mikszáth kritikai kiadás kötetei tették közkinccsé Szegeden született publicisz­tikai és szépprózai alkotásait. írói munkásságának közelgő negyvenéves ju­bileuma alkalmából a Dugonics Társaság Indít­ványozta, hogy utcát nevezzenek el róla. Eleinte az Oroszlán kávéházhoz közel eső Nádor ut­cát vetették föl. utóbb a Polgár utcát, de a törvényhatósági bizottság 1909. dec. 29-j ülésén Becsey Károly országgyűlési képviselő váratlan és hatásos módosító indítványt terjesztett elő: hogy egyúttal egy osztrák tábornok nevét is tö. röljék ki a szegediek emlékezetéből, a Laudon utcát javasolta. A választás „egyhangú lelkese­déssel" tehát a Laudon utcára esett, Mikszáth utolsó szegedi látogatása alkalmával, a tiszteletére rendezett 1910. jan. 10-i ünnepsé­gen való részvételekor, nem járt a róla elneve­zett utcában. Péter László (Folytatjuk.) # A védekezés? A legjobb védekezés természetesen a megelő­zés. Csak jó minőségű szerelvényeket alkal­maznak a szénhidrogén­kutatásban, -termelés­ben, betartják a nagyon fontos műszaki előíráso­kat, hisz az 1600—2500 méter mélységben meg­búvó gáz vagy az olaj nyomása gyakran meg­közelíti a 300 atmoszfé­rát Is. A szénhidrogén­kutatásban és -terme­lésben külön vizsgálato­kat végeznek minden egyes művelet előtt ab­ból a célból, hogy meg­állapítsák, milyen mér­tékű nyomásra számít­hatnak az olajbányá­szok. # Az elhárítás? A kútkitörés elhárítá­sának tulajdonképpen nincsenek különleges eszközei, ugyanolyan be­rendezésekkel (csőbe ereszthető robbanótöltet, aggregátorok, szivaty­tyúk) kísérlik meg az el­fojtást, mint amilyene­ket a hétköznapi mun­kában használnak. Újab­ban azonban a tűzoltó­ság lökhajtásos repillő­gépmatorból átalakított turbófúvót rendszeresí­tett arra az esetre, ha " kút olaj- és gáztüzét kell eloltani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom