Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

PCNTBK, mi. SZEPTEMBER 84. A politikai ismeretterjesztés feladatai a népfront megyei elnökségének ülésén Tegnap a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnökségének ülésén Nagy Istvánnak, a bizottság elnökének megnyitója után dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára tartott előadást az országgyűlés alkotmánymódosító bizottsága állal kidolgozott alkotmánytervezetről. Az előadást élénk vita követte, melyben az elnökség tagjain és a meghívottakon kívül részt vett Horváth László, a Hazafias Népfront országos titkárságának munkatársa is. Az ülés napirendjén ezután a népfront téli politikai oktatással összefüggő mozgalmi feladtainak vitája következett Boros József, a megyei titkárság munkatársa ismertette az elnökséggel a két dokumentumot Az egyik a megyei bizottság 1970—71. évi politikai, felvilágosító és oktató tevékenységéről szóló jelentés volt A jelentés szerint jól bevált az a módszer, melynek alapján az oktatási munka tervezésekor figyelemmel voltak a helyi körülményekre. Á járási és váivsi bizottságok javasolták a községeknek a különböző politikai témák feldolgozását, a helyi népfrontbizottságok pedig a javasolt oktatási formák közül önállóan válaszották kl a számukra leginkább megfelelőket Sikeresnek bizonyult az oktatási év, hiszen a különböző előadásokon, politikai fórumokon sok ezren vettek részt a megyében. A jelentés a tapasztalatok alapján a továbbiakban az 1971—72 oktatási év eszmel-politikai feladatait ismerteti. A tartalmi szemponok mellett mór kész témaajánlások is helyet kaptak az anyagban. A másik dokumentum a megyei elnökség mellett működő nőbizottság oktatási munkacsoportjának tervelt tartalmazza. Az elnökség megvitatta és elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Végül Eitlerné dr. Szilágyi Júlia terjesztett az elnökség elé javaslatot a nemzetközi agitációval és barátsági kérdésekkel foglalkozó munkabizottság megalakítására. A bizottság tagjainak sorába a következőiket javasolta: dr. Keresztes Franciska főorvos. Lacsán Mihályné nyugdíjas. Gémes Ferenc téesz-elnök, dr. Mester János főorvos, dr. Erdei Péter tudományos osztályvezető, dr. Boda Domonkos egyetemi tanár. Fülöp János nevelőintézeti igazgató, Oláh Miklós, a KISZ Csongrád megyei bizottságának középiskolai és egyetemi felelőse, Nagy Lászlóaé az SZMT agitációs-propaganda- és sportbizottságának vezetője, Németh Miklósné fonónő, Perényi István újságíró, Tóth László üzemmérnök, Horváth Ferenc lakatos, dr. Horti Győző, a MÉSZÖV politikai felelőse, Radnai Ferencné a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkárságának békemozgalml munkatársa és dr. Hrabovszki Mihályné, a titkárság nőpolitikái munkatársa. Az elnökség a javaslatot elfogadta. gwg. .•.•.'. * '' IP '• ~ -v „ A népi ellenőrzés a szolgáltatásokról A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén olyan témáról tárgyalt, amely mindenkit közelről érint: arról volt szó, hogy a népi ellenőrök milyen tapasztalatokra tettek szert a szolgáltatások vizsgálatában. Az ülésen tekintélyes helyhez jutott a Patyolat, mivel szolgáltatásainak minősége még sok kívánni valót hagy maga után. A reklamációk menynyisége egyre emelkedik, mert a vállalat nagyon sokszor nem tartja be a vállalt határidőket, gyakran tűnnek el tisztításra beadott ruhadarabok is. A bajok oka többnyire a munkaerőhiányra vezethető vissza. A gépkocsik növekvő számával együtt nő az igény is a javító- és karbantarló szolgáltatás fejlesztésére. Am, jelenleg sem az autójavítónak, sem a gépjárműjavító ktsz-nek nincs elég szerszáma, műszere ahhoz, hogy feladatait ellássa. Az alkatrészhiány is rontja munkájuk minőségét A bizottság ülése a szolgáltató tevékenység más területeivel is foglalkozott. A népi ellenőrök tapasztalataiból megállapítható, hogy a szolgáltatásokat végző vállalatokat hasznos lenne, ha például a tanácsok saját fejlesztési alapjukból támogatnák. Biológiai napok Szegeden Ma délután 3 órakor a Tisza szálló nagytermében kezdődik a 14. országos biológus napok háromnapos rendezvénysorozata. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nagyszabású találkozója hosszú vándorút után végre végleges otthonra talált a hazai biológiai kutatás új fellegvárában, Szegeden. Az 19.78 óta évente megrendezett biológus napokon 28 tudományágban 124 előadást tartottak Balatonfüreden, Egerben s az ország egyéb városaiban. A legnevesebb hazai bológusok, kutatók, egyetemi tanárok számoltak be saját és külföldi pályatársaik legfrissebb felfedezéseiről. A többi között az állatélettan, a biokémia, a biológia világnézeti-filozófia problémái, a cönológia, a humángenetika, hidrobiológia, produkcióbiológia, immunbiológia, ipari biológia legaktuálisabb kérdéseiről. Es miről esik szó a jelenlegi találkozón? A TIT biológiai választmányának elnöke, dr. Hortobágyi Tibor, egyetemi tanár elmondta, a szegedi találkozó előadásait, kiállításait a nemzetközi biológiai program, a világméretű bioszféra kutatás „profiljához" igazították. Három beszámoló hangzik majd el a növények fizikai, kémiai és biológiai befolyásolhatóságáról; további három az állati magatartás, bioritmus, az idegműködés Jegyében áll Az ember kialakulásáról, az emberek egymásra hatásáról, és egészségük megóváséról ugyancsak három előadás foglalkozik. Világszerte nagy problémát jelent a folyók, tengerek s a levegő, a bioszféra rohamos szennyeződése. Közismert, mennyi Ipari salakanyag kerül a folyókba, romlik Ivóvizünk, pusztulnak a halak, megbomlik a biológiai egyensúly. A védekezésről, az ártalmakat megelőző helyes életmódról ls beszámolnak. A meghívott vendégek között pedagógusok, szakkörvezetők is vannak, jórészt rajtuk múlik, hogy a diákok, vagy a tudományág Iránt érdeklődő biológiai szakkörös felnőttek idejében értesüljenek a legfrissebb felfedezésekről. Traktorok és csotrogányok Némely hivatulban így mondják; maszek traktorok — és így is kezelik őket. Előre le kell szögeznem, hogy én nem ilyenekről akarok beszélni. Akik traktort vásároltak, hogy kihasználva a szállítási hézagokat, kevés munkával sok pénzt fuvarozzanak össze, mostani témánktól távol esnek. Hozzájuk kapcsolódva annyit mondanék legföljebb, hogy ideje lenne ezeket a szállítási házagokat is Intézményesen megszüntetni. LEVEL \ MINISZTERHEZ Hirtelen közügy lett a traktorokból, Nekem éppen két művelődési ház igazgatója szólt egyetlen napon, Járjuk körül együtt a határt. Eredeti hivatásukhoz a traktor egyáltalán nem kapcsolódik, de mellékállásban sem érdekeltek ebben az ügyben. Domaszékrőt indulatos levelet is kaptam. Az indulat azok ellen szólt, akik augusztus 23-án megtiltották, hogy kimenjenek a traktorok az udvarból. Zákányszékről kaptam az első hívást, ide mentem először. Jó helyre jöttem, mert a körzet országgyűlési képviselője. Tóth Szilveszlerné tanácselnök pillanatok alatt tiszta képet rajzolt elém. Egymást érték a küldöttségek nála, járjon közbe, hogy a megkezdett munkát befejezhessék. Van, aki kivitte a trágya egyik felét, de jött a parancs, bent maradt a másik fele. Szántani kéne az őszlek alá, de szántani nem lehet. A megtermett termés pusztul, ha szállítani nem tudják. A szakszövetkezet gépekkel segíteni nem tud. Szél Zoltán tanyájában két levél fogalmazványára akadok. Tavalyi faltnaptár hátára írták az egyiket, csomagolópaplrost írtak tele a másikkal. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek szólt az első: „Ha felsőbb szervek hozzájárultak, hogy magánosok traktort vegyenek — olvasom a halára fordított naptártél —, akkor mivel Indokolják, hogy még az udvarból se mehetünk kl? Jó üzleti fogás volt? Pár évvel ezelőtt is három-négy napot kellett dolgoznunk annak, akitől a lovat kértük. Most újra ezt tegyük?" Azt kérték a levélben, segítsen a miniszter, hogy a dülőutakon közlekedve munkájukat traktorral végezhessék. Sokan írták ezt a levelet. Ahol így fogalmaznak, ott szóban vastagabban mondják a hozzávaló magyarázatot. A főutcán öt perc alatt többen állnak körém, mint amennyi mai fogalmaink szerint egy küldöttségbe belefér. VALAKIT BECSAPTAK Törvénytevő embeEmlékükéi őrzik az utcák 16. ECSEDIGÉZA UTCA A III. kerületi tanács 1958-ban javasolta Ságváritelep új utcájának elnevezését Ecsedt Gézáról (1903—1953), a munkásmozgalom kiváló harcosáról. A kisvárdai születésű cipészsegéd Debrecenben kezdte munkásmozgalmi tevékenységét, innen került a fővárosba. A harnftneas években a bőrmunkások számos bérmozgalmában, sztrájkjában vezető szerepet játszott. 1938. szept. 15-én pártmegbízatásból jött le Szegedre, Rácz Imre cipőüzemében helyezkedett el, 9 azonnal megkezdte szervező munkáját. Árulás folytán hamar, már december 28-án letartóztatták. Másfél évre ítélték, majd 1940 tavaszán, már súlyos betegen, kiengedték a Csillagból. Az utcán kívül az 6 nevét viseli a Kossuth laktanya KTSZ-klubJa és a Szegedi Ruhagyár egyik szocialista brigádja is. 1 EGRESSY BÉNI UTCA Nevét 1904-ben tünteti föl először a várostérkép. A környék művészekről nevet kapott utcái közé kétségkívül illik Egressy Béninek (1814—1851), a zeneszerzőnek, írónak és színésznek, a Szózat megzenésítőjének neve. Neki azonban nem volt kapcsolata városunkkal, talán meg sem fordult benne. Annél több joggal kaphatott volna utcát bátyja, Egressy Gábor (1808 —1886), ugyancsak kiváló színész, a Nemzeti Színház első együttesének legjelentősebb egyénisége, 1848-ban Szeged kormánybiztosa, akit Világos után ezért távollétében halálra ls ítéltek. Erkel több operájának ő Irta a szövegkönyvét. Ha az utcanévadás átgondoltabb, tervszerűbb. mérlegeli a lehetőségeket, inkább Egressy Gábor utcát teremtett volna. EÖTVÖS UTCA A Víz után keletkezelt kis utca nevét azóta Változatlanul őrzi. A Viz előtt egy részén a régi Búza piac. Búza tér terült el. Eötvös József (1813—1871), a magyar kritikai realista regényirodalom kimagasló művelője, a márciusi forradalom után az első magyar kultuszminiszter. majd a kiegyezés után haláláig szintén ugyanezt a tisztséget töltött^ be. Nevéhez fűződik a kőtelező cs általános népoktatásról szóló törvény megalkotása. 1848-ban már elneveztek róla egy utcát, sajnos, nem tudjuk pontosan, melyiket. Több ízben járt Szegeden, igv 1808-ban Klauzál Gábor temetésén, loto-ben pedig mint miniszter az 1873-ban elkészült reáliskola, reáltanoda (a mai központ; egyetem) építése Ügyében. FADRUSZ JÁNOS UTCA 1928-tól Somogyi-, majd Petőfitelep 13. utröia. A mai utca kissé hosszabb, mint 1903 előtt, mert időközben kinyitottak a Göndör sorra. Fadrusz János (1858—1903) szobrászművész készített* a csak halála után leleplezett szegedi Tisza Lajos-szobrot (1904). A zsellércsaládból származó, lakatosinasból lett művész nagy rokonszenvvel kisérte a két szegedi elbeszélő, Tömörkény István és Cserzy Mihály írói munkásságát. Cserzyvel levelezett. Tömörkényről pedig másnak írott levelében szól nagy elismeréssel (olvasható a Tömörkény Emlékkönyvben) FÖLDVARY UTCA Nyomvonala inár Ballá Antal 1777. évi várostérképén rajta van. a Buday-féle másolaton (1814) pedig első neve: Kis utca. Ennek eredetét nem szükséges magyarázni, nem egy Hven nevű utca volt a Viz előtti Szegeden. Balnville 1850. évi térképén új névvel találkozunk: Nagy Péter Ütca. Nyilván a benne lakó valamely tekintélyes polgárról. Az 1870-es években Lausevtts utcának is emlegetik, szintén az utca egy másik neves lakójáról; u gazdag szerb Lausevits család tagjai kört Ügyvéd, kereskedő, keményltőgyáros volt található a múlt század elején és közepén. Az akkori utca hosszabb volt a mainál: benne volt n mai kiskorúinak az Aradi vértanúk teréig érő szakasza ls, igaz viszont, hogy nyugat felé nem nyúlt ál a mai Petőfi Sándor sugárúton. Mai npve rosszul van kifrva a táblákon: 9-nal kell ugyanis írni Földvára Sándor (1809 —1808) honvéti ezredes nevét, 1848-ban ö volt a szegedi nemzetőrség őrnagya Minthogy Ikerlestvei'e, Földváry Károly (1809 —1883) honvéd ezredes is a szabadságharc hős katonája volt, Földváry Sándor nevét és szegedi kapcsolatalt emléktáblán kellene megörökítenünk. kezesbárénnyá változott. Egyes számítások szerint legalább ötszáz roncsból megelevenedett traktor lehet a megyében, zömmel a szegedi járásban.) A szabálytalanság ott kezdődik, hogy ezt eladni se lett volna szabad — ha járműnek tekintjük. Aki járműnek mondja, először azt a tanácsot adná, vegye vissza bírósági határozatra, akt becsapta a máslkat. Áthághatatlan nehézségek állják útját ennek a tervnek. Aki 30 ezerért vette, ennyit legalább ráköltött még. Visíszarepelni csak a vételárat lehetne. Ennél ls nagyobb gond azonban, hogy sok gazdaságban szinte megállna az élet. / A második probléma, hogy nem tekinti mindenki járműnek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán hivatalos felterjesztésben azt az állásfoglalást olvastam, hogy ezek csak munkagépek. Szárek szerint szabálytalanságok sora állja körül a traktorokat. Valamennyit kiselejtezték valahol. Rendes körülmények között csak ócskavas árát érnék, de a 10—20—30 ezer forintos lehetőségeket megszagolva inkább eladták a háztáji gazdaságoknak. (Csodával határos, hogy az alkatrész-mizériáról hosszú időkig híres három esztendőben minden régi roncstraktort használhatóvá tudtak javítani. Illetékes kereskedelmünkben ennek az egynek nagyon utána kellene nézni. Alapos a gyanúm, hogy sok embert „megkentek" egy-egy fogaskerékért vagy csapágyért. Amíg a téeszben állt a traktor, alkatrészhiány miatt csak állni tudott, ahogy onnan kikerült, rögtön megtáltosodott, és mindentudó ELÖREBB LEPETT AZ ELET Pctcr László (Folytatjuk.) momra Itt kezdődik a tanulság. Három éve adjákveszik a traktorokat. Most derül kl, lehet, hogy szabálytalanul. Hivatalos szervek, Illetékes minisztériumok még nem tudják eldönteni, üzembetartásukhoz kell-e engedély? Ha kell, kl adja kl, ha nem kell, miért nem kell? Ha egyik-másik nem tekinthető munkagépnek, akkor sem mehet vizsgára rendszámért, hiszen nincs engedélye. Ez a kör egyelőre úgy bezárult, hogy innen ajtó csak a sóhlvatalba vezet. A nagyobb tanulság: Évek óta panaszkodunk, hogy a szakszövetkezetek szinte konzerválták a régi, Idejétmúlt termelési módot. Ma ls úgy dolgoznak, mint teljesen egyéni korukban. Egyszercsak észrevesszük, hogy egyáltalán nem akarnak úgy dolgozni. Traktort vesznek, mert az tud szántani, vetni, kapálni, szénát hordani, gyümölcsöt szállítani, lehet vele vizet szívatni, kertet öntözni, és — ez a legfontosabb Jó benne! — permetezni. És ezen ml fölháborodunk szépen. De hol kap a szakszövetkezet tagja olyan traktort, ami neki megtelel? A roncstelepeken. Okörszarvú kis talicskának mondja Gedai János azt a gépezetet, amit régi ekeszarvból és ilyen-olyan motorokból nyilván nem tartott esküvővel házasítottak őszsze. Máshol csotrogány a neve. Ez Igazán a kisember traktora. Most vakaródzunk azon ls, létezhetnek-e ezek vagy sem? Van ugyan gyári vagy ktsz-ben készült változat ls, de annak hibája van: nem megy a homokon. KPM-nek, Belügyminisztériumnak és a mezőgazdaságinak közös témája ez a hirtelen jött zavar. Arról van csupán szó, hogy az élet ott is ment előre egy lépést, ahová ritkábban figyeltünk. Betiltással ezt a problémát nem lehet megoldani. Horváth Dczsó