Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 12. Külkereskedelem, nemcsak mérlegként (2) Egyensúlyt, szilárd alapokon Jó lenne megszerkeszteni, szükségletek emelkedésétől, s elkészíteni a mesebeli terülj, terülj asztalkám korszerű, külkereskedelemre specializált vállozatát, s leülve mellé elsorolni óhajainkat. Biztos, gavallérosan fizető piacokat, nem kukacoskodó partnereket, bármit átvevő kereskedőket kívánnánk, s persze, olcsó vásárlásokat, busásan megtérülő befektetéseket. A mesék varázslatos világa messzire esik a gazdasági élet józanságától, s különösen a világpiac éles konkurenciaharcától. A külkereskedő ezért nem lelheti föl a mesebeli asztalkát, s ezért kényszerül újra meg újra szembenézni a kereslet és kínálat, a konjunktúra és a dekonjunktúra diktálta követelményekkel. S nemcsak a külkereskedő. Az egész népgazdaság is. Favoritok és... A szaknyelv exportorientációjú ágazatoknak nevezi azokat az Iparterületeket, akkor elkerülhetetlen az Import korlátozása. (Mivel, mint korábban írtuk, az ország devizaforrása döntő részben a kivitel.) Az Import korlátozása viszont lassítja a gazdasági növekedést, a műszaki fejlesztést, s ezzel az életszínvonal, valamint az exportképesség javítását Bűvös kör alakulhat ki, amelynek áttörése csak súlyos erőfeszítések árán lehetséges. Nem „általában" Ahhoz tehát, hogy a gazdasági növekedés külgazdasági feltételei ls meglegyenek, nemhogy tartani, hanem növelni kell a versenyképességet. Ez pedig több mint nehéz; hiszen napjainkban már ahhoz is egyre gyorsabban kell futnunk, hogy egyhelyben maradhassunk. Az a termék, amely a szocialista országok piacán állja a versenyt, a fejlett tökésországokhan már nem biztos, hogy megfelel a amelyek termelésük jelentős követelményeknek. Sőt, sűhányadát — legalább negyedét — külföldön értékesitik. Hazánkban ilyen például a vegyipar, amelynek részesedése évről évre nő az exportban, a műszer-, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, hogy csak hármat említsünk. Ezek az Iparágak döntő szerepet játszanak abban, hogyan alakul az ország külkereskedelmi mérlege, de súlyos hiba lenne — márpedig megtörténik — a többi Iparterületet huszadrangúként kezelni. A textiles a ruházati ipar tőkésexportja például döntő mértékben hagyományos, a divathatásokra kevésbé érzékeny tömegárukból áll. E termékösszetétel sebezhetőJvő teszi a kivitelt, ugyanit a fejlődő országok egyre erőteljesebb konkurrénciat Jelentenek ilyesfajta áruk esetén. Amikor tehát megkezdődött az ágazat rekonstrukciója, elkerülhetetlen, hogy a termékösszetétel „rekonstrukciója" is napirendre kerüljön; ha ez elmarad, az értékesítés távlatai tűnnek el! Minden iparág együttes munkája összegeződik a külkereskedelemben — sűrűn „nem exportáló" Iparterület filléres termékelnek hiánya akadályozza „exportáló" iparágak sokmilnós szállításainak időbeni lebonyolítását — s ezt nagy nyomatékkal szükséges hangsúlyozni. Ha ugyanis egy ország gazdaságában az exportképesség növekedése tartósan elmarad az lmportrűn országonként mások a versenyképesség feltételei, s éppen eaért nem elég „úgy általában" egyensúlyra törekedni a külkereskedelemben, hanem a különböző elszámolási viszonylatokra tekintettel szükséges cselekedni ezt. Szilárd alapokon nyugvó, | tehát tartós egyensúly esakA nagyjából hasonló" gépipari tükröznek, de a javulás mértéke még mindig csekély.) Választék — minőség A számokból kiolvasható irányzat nem váratlan — azzal a népgazdasági tervezés is számolt —, de nagysága jóval túlnő a kalkulálton. Igaz, a behozatalban 57 százalékkal nőtt a gépek, szállítási eszközök, beruházási javak forgalma — ami a korszerűsítési törekvések egyik igazolója —, s 31 százalékkal a fogyasztási cikkeké, ami a jobb, bővebb választékú ellátás szorgalmazását bizonyítja. A kivitelben ugyanakkor csak a fogyasztási cikkeknél tapasztalható jelentősebb emelkedés — 18 százalék —, s a gépek, szállítási eszközök, beruházási javak exportja csupán két százalékkal haladja meg a múlt év hasonló időszakában elért szintet. Szembetűnő, hogy a szocialista országokba — holott ők alkotják a „nagy piacot", a gépipari kivitel 90 százalékának átvételével — mindössze egy százalékkal több gépet, szállító eszközt, beruházási javat tudtunk exportálni, mint 1970 első fél évében. Egyre világosabb: a minőségi, műszaki követelmények mindenütt növekednek, s hogy a választék a kelleténél szegényesebb; is így jöhet létre. Teendőink sürgősségére az 1971. első félévi külkereskedelmi adatok is nyomatékosan intenek. Az évi népgazdasági terv az exportnál a szocialista országok esetében 11, a tőkésországoknál ötszázalékos növekedést írt elő, míg a behozatalnál 10, Illetve kétszázalékos emelkedéssel számolt. Ezzel szemben az év első felében a szocialista országokba irányuló kivitel hét százalékkal emelkedett, a nem szocialista országok esetében viszont 12 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a behozatal a szocialista országokból 29, a nem szocialista országokból 17 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét Az összes forgalom a behozatalban 24, a kivitelben viszont csak egy százalékkal volt nagyobb, mint 1970 első hat hónapjában, s a pénzügyi egyenleg 5,3 milliárd devizaforint passzívumot mutat (A legfrissebb, július-augusztusi adatok ugyan valamelyes javulást termékeket kínálnak egymásnak a szocialista országok. Egyre világosabb az ls, hogy a tőkésexport túlságosan konjunktúraérzékeny — ezért nem lehetett az 1969. évi tőkés külkereskedelmi mérleg aktívumát nagy sikerként elkönyvelni —, tehát az egyensúly tartós megteremtésének egyetlen lehetséges módja olyan exportszerkezet kialakítása, amelyben a döntö szerepet a feldolgozó ipar — főként a gépipar — minden piacon, minden helyzetben egyaránt jól értékesíthető termékei játsszák. Ennek megteremtése nem néhány hónapra, s nem is egy-két évre szóló munka. Halogatni azonban nem lehet. Népgazdasági érdekből, de egyéni érdekből sem. Mert ugyan nem kívánunk terülj, terülj asztalkámat, de miért utasítanánk el a bőségesebbet?! Persze, a sorrendre szigorúan ügyelve. Azaz először keményen dolgozni, s csak utána leülni a bel- és külkereskedelem terítette asztalhoz. S a dolgok e sorrendjén változtatni nem lehet. Mészáros Ottó Miért 36 hónapig készül egy sertéstelep ? A negyedik ötéves tervben minden termelőszövetkezetben, minden állami gazdaságban előbbre akarnak lépni, új technikát beszerzni a régi, elavult helyett. ŰJ, korszerű üzemet építeni a termelés bővítésére, a munkakörülmények javítósára. za pedig 9440-et. Jó lett volna már a tervezés idején is körültekintőbben eljárni és társulásos alapon, koncentrált tőkeberuházással építkezni. Nem szólva arról, hogy lépten-nyomon sertésgyárakat, szakosított sertéstelepeket „emelnek" a mezöElőfordul az is, hogy a meg- gazdasági nagyüzemek, mindkezdett beruházásoknak a pénzügyi fedezete nincs biztosítva. S amikor a létesítezt húsfeldolgozó nélkül. Pedig ha ezek az új „gyárak" üzemelnek, gondot okoz mény már felépül, a kész majd a húsértékesítés. Oroshelyzet elé állított központi szervek többnyire kénytelenek tudomásul venni, hogy a beruházás drágább lett a tervezettnél, és az állam kasszájába kell Ismét nyúlni, A Csongrád megyei beruházásoknál sincs minden rendben, az év első fele nem kedvező. A beruházások növekedési üteme jelenleg túlzott. A szétaprózás miatt az üzembe helyezés üteme nem gyorsult, sok épület félig kész állapotban van, s az építkezések ára pedig évi 3—4 százalékos ütemben tovább emelkedik. Sok a fegyelmezetlenség a pénzügyi vonalon is. Jó néhány mezőgazdasági üzem építkezik anélkül, hogy a fejlesztési alapja ezt megengedné. A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Főosztálya felméréseket végzett a beruházásokkal kapcsolatban. A cél az volt, milyen segítséget adhatnak, mit javasolhatnak az állami gazdaságoknak, hogy a jelenlegi beruházási „lázgörbén" enyhítsenek. 1972 végéig a megye állami gazdaságaiban 32 ezer 436 hízóférőhely építése fejeződik be. Ezen hat gazdaság osztozik. Már most szembetűnő a koncentráltság, a társulás hiánya. Így például Felgyő és Szeged esetében, ugyanis lényegébon azonos közgazdasági feltételek mellett működő üzemekháza térségében, Csongrád és Békés megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei egy 2*0 millió forintos húsfeldolgozó építését készítik elő. Az eddigi beruházások tapasztalatai : nem engedhető meg, hogy egy-egy sertéstelep 36 hónapig készüljön. Ilyen hosszú átfutási időnek pénzügyi kihatásai ls vannak, az Induló Összeg 15—20 százalékkal lesz több, mire befejeződik a létesítmény. A kellően meg nem alapozott döntések aztán oda vezetnek, hogy a saját erőforrást kimeríti az építkezés és kevesebb jut gépesítésre. Csongrád megyében az idén 31 millió forintot terveztek az állami gazdaságok mezőgazdasági gépek vásárlására. De a pénz másra ment és csak 21 millió forint állna rendelkezésére, ha a 8 millió forintos géphitelt megkapták volna. Pedig a gépesítés legalább annyira, vagy még fontosabb, mint a sertéstelepek építése. Egyre nagyobb gond a munkaerő, nagyobbak a követelmények, a termésátlagok, a hozamokat ls csak úgy lehet növelni, ha a gépesítést fokozzák a nagyüzemek. A felmérés tanulsága szerint a két megye állami gazdaságaiban 610 millió forintot terveztek szakosított sertéstelepekre. Az objektív és ről van szó, mégis Felgyő szubjektív okok következtéa csongrádi téeszekkel társulva, de 3540 hízóférőhelyet, Szeged pedig 4720 hízóférőhelyet készít. Pankota 4200 hízóférőhelyet, Derekegyháben ezt később módosították 678 millióra. Jelenleg 731 millió forintnál tartanak. 1972 végére ez az összeg, sajnos, csak növekedhet. Terepjáró teherautók Az uráli Miassze város autógyárában készülnek a különböző éghajlati viszonyok közepette használható terepjáró teherautók. A gyár egyik terméke, az Ural—375 jelzésű háromtengelyes autó 1969-ben aranyérmet és első osztályú oklevelet kapott a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. Emléküket érzik az utcák 6. BAJZA UTCA Bainville térképén (1850) találjuk a Vízig élő első nevét: Búba utca volt a neve. Vezetéknévi eredetű; máig élő. Jellegzetes fölsővárosi család a Bába, már az 1522. évi tizedjegyzékben előfordul. A mai utca ún. könyök utca volt, nem ért ki, mint ma, az ötpacsirta (ma Oroszlán) utcára, hanem kikanyarodott a Roszmartn (ma Nádor) utcához. A múlt szazad hatvanas éveiben éppúgy sokat cikkeztek elhanyagoltságáról, az oda hordott sok szemétről,- mint 1938-ban. Juhász Oyula pedig 1927-ben ezt irta aforizmájában: . „Á legrűtabb szegedi utca a Bajza utca. Talán azért, mert Bajza volt a legnagyobb magyar - szépész?" A Bába utca a Víz után — a hasonló hangzás alapján — kapta a nagy magyar esztétának, Bajza József nek (1804—1858), a reformkori irodalmi élet vezéralakjának nevét. Járt Szegeden ls: 1849. július 2-án Kcssuth k'séretében érkezett ide, s ment tovább a kormánnyal és az országgyűléssel Aradra. Az Aradi vértanúk terén a szőregi csatában elesettek emlékére állított oszlopra, az 1896. augusztus 5-én fölavatott honvédemlékre, az 6 sorait vésték följ Csatájuk a védelmezett Népjog csatája volt. BAKAY NÁNDOR UTCA A Víz előtti két utca volt: a Kórház (ma Boros József) utcáig a Zsidótemető utca, folytatása tőle nyugatra a Takács utca. Mind a két név az 1850. évi térképen már megtalálható. A régi zsidó temető azon a helyen volt, ahol később a szegedi háziezrednek, a negyvenhatosoknak laktanyája épült föl, a Marx tér sarkán; ma ez is lakóház. A Takács utca pedig mesterségnévböl lett, mégpedig éppen a mai névadó, tehát Bakay Nándor családjának kötélverő műhelyéről, melyből a mai kenderfonógyár fejlődött. Hogy a Víz után miért nevezték Kertész utcának, nem tudjuk. Wimmer Fülöpről (1854—1934), a kenderfonógyér nagy tudású, de rossz h(rű, munkásollenes igazgatójáról közvetlenül halála után Varga Mihálynak, a Szegedi Kereskedők Szövetsége elnökének indítványára nevezték el. Nem sokáig hívták így az utcát, mert 1942-ben a Baross Szövetség szegedi szervezetének javaslatára a fajvédelem jegyében Bakay Nándor utcára változtatták. Véletlenül éppen helyesen és jól. Hiszen, mint írtam, Bakay családja volt a legrégibb név ihletője is, és a gyáralapító szegedi kötelesmester, Bakay Nándor (1833—1902) ellentmondásai ellenére i« haladó gazdaságtörténeti és politikai szerepe miatt meg is érdemli, ö volt ugyanis az első szegedi iparpárt egyik alapítója, és Hermán Ottóval együtt vezetője, a száműzött Kossuth szorgalmas levelezőtársa, az eUfenzélu mozgalmak helyi vezéralakja, függetlenségi országgyűlési képviselő ls. Bár Mikszáth sokat támadta az újjáépítés Idején, amiért behódolt Tisza Lajosnak, a királyi biztosság vezetőjének, s ez a bírálat sokban jogos is volt, hiszen Bakayval ls el-elszaladt a csikó, a hatalom őt is megrontotta, valóságos érdemein azonban lényegében nem változtatott. Külön javára írandó szegedi művelődéstörténeti szakirodalmi munkássága is, főként a Szegedi Híradó hasábjain. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem célszerű, ha egy utcanév négy-öt szótagnál hosszabb (az utca szóval együtt hat-hét szótagnál). A jelenlegi utcanév kilenc szótagos. Fölöslegesen, hiszen Bakay eléggé jellegzetesen szegedi név; a kendergyárat még sokan ma is Bakay-gyárnak mondják. Elegendő lenne tehát hivatalosan is Bakay utcának nevezrü ezt az utcát BALÁZS BELA UTCA Ságváritelepen, mint említettem, 1958 óta főként helyi munkásmozgalmi harcosokról neveztek el, helyesen, utcákat. Balázs Béla (1884— 1949) ugyan valóban Szeged szülötte, így a róla való névadás szép szándékról tanúskodik, ám ő túlnőtt a körtöltésen, nem csak országos, hanem nemzetközi jelentőségűvé vált mint költő, és főiként mint filmtudős; ennek az új művészeti ágnak ő lett az úttörő elméleti szakembere, világhírű filmesztéta. Neki tehát szülővárosában méltóbb utca jár. (Kiadványunkban megokolom, hogy a Bal fasort tartom erre alkalmasnak, s ugyanakkor a Jobb fasort öccséről, a világhírű orvosbiológusról, az elméleti biológia nagy kutatójáról, Ba.uer Ervinről kellene elnevezni.) Balázs Béla munkásságának nem szükséges Itt részletesebb rajzát adni, hiszen irodalom- és filmtörténeti kézikönyvek, az ő újból és újbr kiadott műveinek bevezető tanulmányai és számos más esszé méltatja, elemzi költői és tudós életművét Péter László tFolutatluk) Általános tapasztalat az is, hogy az üzemelő új telepeknél elmaradt a beígért és várt hatékonyság, a nyereség, a termelékenység. Éppen ezért a legfontosabb napjainkban a mezőgazdasági nagyüzemekben, hogy koncentrált, hatékony beruházásokra törekedjenek, s az árukibocsátás is adja, amit a tervek elvárnak. A beruházásokból adódó problémákat, eddigi tapasztalatokat megvitatják és hasznosítják az állami gazdaságok. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetekben is hasonlóan járnának el, mert nemcsak önmagukat károsítják — a túlzott beruházásnál alaphiány keletkezik —, hanem a népgazdaságot is. S«. L. L Az alapmodell bői több mint 20, különféle rendeltetésű típust fejlesztettek tovább, közte olyanokat, amelyek jól beváltak az örök fagy vidékén, s olyanokat, amelyek jól használhatók a párás, déli szubtrópikus körzetekben. NIIPI KISLEXIKON a fényképezésről Ezekben a napokban leszállított áron vásárolhatunk azOFOTÉRTboltokban — az amatőr fényképészek egyre népesebb táborának nagy örömére. % Első fényképek? N, Niepce camera abseurán aszfalttal bevont fémlemeze készítette az első fényképet 1826-ban, társa, L. Daguérre 1838-ban feltalálta az ezüatjodiddal bevont fémlemezre felvett kép előhívás! módját. A fényképezés technikájának fejlődésében újabb jelentős állomás: 1907ben a Lumiere testvérek színes felvételre alkalmas lemezt készítettek. a Eszközei? A kép felvételére a fényképezőgép szolgál, amelynek működése a camera obseurán és a lencsék optikai tulajdonságán alapszik. A felvételnél a beállításra (téma, tárgytávolság és mélységélesség) és a megvilágítás idejére kell különös gondot fordítani, amihez a fényképezőgép keresője és távolságbeállitója, illetve a megvilágitásmérö nyújt segítséget. a Munkafolyamatai? A negatlvkészítés: valamely tárgy képének előállítása fényérzékeny felületre sugárzó energia, általában fényenergia felhasználásával. A megvilágított filmen vagy lemezen a fényérzékeny rétegbe ágyazott ezüstvegyületek szemmel nem látható bomláson mennek keresztül, ennek láthatóvá tételére szolgál az előhívó vegyület, amelynek hatására a fény érte helyeken levő ezüstbromid redukálódik, és az ezüst fekete szemcsék alakjában a zselatlnrétegben marad. A kép állandósítására az úgynevezett rögzítőfürdő szolgál. A pozitív kép előhívására ós rögzítésére általában ugyanazokat a vegyszereket használják, mint a negatív eljárásnál, de töményebb oldatban. A pozitív képet fényérzékeny papírra, vagy más fényérzékeny réteggel bevont lemezre (diafilm) való másolás után kapjuk. Ma már vannak olyan lemezek, amelyeken közvetlenül a pozitív kép jelenik meg.