Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

VTLÁG PROLETÁRrA!, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG MAGYARSZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 230. szám 1971. szeptember 30., csütörtök Ara: 80 fillér Véget értek a szovjet-indiai tárgyalások Szovjet—indiai közös nyi­latkozatot adtak ki abból az alkalomból, hogy Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök szeptember 27-től 29-ig hiva­talos látogatást tett a Szov­jetunióban, tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyi­kolaj Podgornijjal és Alek­szej Kosziginnal. Mint a nyilatkozat hangsú­lyozza, a szovjet vezetőknek és Indira Gandhinak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréje „meg­mutatta, hogy megegyezik vagy közel áll egymáshoz a Szovjetunió és India állás­pontja". A két fél megállapodott ab­ban, hogy gazdasági és tudo­mányos-műszaki kormánykö­zi együttműködési bizottsá­got hoznak létre. Az indiai miniszterelnök meghívta Leonyid Brezsnye­vet és Alekszej Koszigint Indiába. A meghívást elfo­gadták. Gandhi asszony, India mi­niszterelnöke szerdán Moszk­vában befejezte hivatalos lá­togatását, és hazautazott Del­hibe. A tanyai iskolák villamosításának lehetőségei Nyár elején megbeszélést hívott egybe a Délmagyar­ország szerkesztősége és a Csongrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya a ta­nyai iskolák villamosításá­nak lehetőségéről. A Magyar Televízió kezdeményezését akartuk ezzel itt a mi vidé­künkön meglendíteni, hogy minél előbb megszűnjön a civilizációs hátrány a kül­területi iskolákban. A meg­beszélés résztvevői akkor úgy foglaltak állást, hogy helyi áramforrásoknál cél­szerűbb lenne a vezetékes áramszolgáltatás — ezért fel kellene mérni, hogy mely iskoláknak van jövőjük és ezek villamosítását össze kellene kapcsolni gazdasági érdekekkel és a környék la­kosságának igényeivel. Az érdekek egybekapcsolása se­gítene az anyagi fedezet elő­teremtésében is. Ezt a feladatot a DÉMÁSZ vállalta magára, s ahogyan az áramszolgáltató vállalat igazgtóhelyettese, Petri Pál akkor ígérte, szeptember elejére el is készült a mun­ka. A DÉMÁSZ-nál készült tanulmány egyszeriben meg­közelíthetővé teszi a témát, hiszen a villamossági szak­emberek a megmaradó 26 tanyai iskola áramellátásá­nak lehetőségét tételesen megvizsgálták, s kiszámítot­ták, milyen munkával, be­rendezéssel és költséggel le­het odavinni a fényt. A tanyai iskolák villamo­sításához Csongrád megyé­ben 33 kilométer 20 kV-os távvezeték megépítésére len­ne szükség, továbbá 18 da­rab transzformátorállomás­ra és 50 kilométer szekun­der vezetékre. Pénzben ki­fejezve: 8 millió 245 ezer forintra! Ebből legnagyobb tétel a szegedi járásban mu­tatható ki: 3 millió 723 ezer forint. Igaz ugyanakkor az is, hogy az iskolák villamo­sítását itt és Bokroson le­hetne legeredményesebben egybekapcsolni más fogyasz­tók érdekeivel. Kimutatja ugyanis a DÉMÁSZ, hogy a balástyai külsőőszeszéki is­kola villamosításával még 50—55 fogyasztó juthatna áramhoz; a Bokros Tisza­parti tanyai iskola esetében 53; de hasonlóan sok érde­kelt van az iskola mellett az ásotthalmi Bogárzószéken (40), a balástyai Erdőköznél (45), az üllési Karahomo­kon (90), a Pálffi-iskolánál Öttömösön (36), a Jernei-he­gyen Forráskúton (25) és így tovább. Kell az eső a vetésre Szárítják a paprikát Szállításra készítik elő az árut Somogyi Károlyné felvétele Kedden este csendes eső áztatta a földeket. Kellett már nagyon. Járásszerte pa­naszkodtak a szövetkezeti ta­gok, száraz a föld, akár ne is vessenek. Szeptember vé­gével már munkálkodnak a vetőgépek, a homoki földe­ken földbe kerül a rozs, ár­pa magja. Az üllési Árpád Téeszben idejében kezdték az ősziek vetését. Száz holdon már „föld alatt" pihen a mag, most éppen jól jön a csendes, áztató eső. Mihályteleken, az Üj Élet Termelőszövetkezet­ben is vetettek már őszi ta­karmánykeveréket és repcét, ötven holdon. De a réti föl­deken nem kezdhettek hozzá, mert a szikkadt földben a nedvesség nélküli talajban nem kapott volna életre a mag. Kedden este hullott néhány milliméter, de az ép­pen hogy elverte a port. Szer­dán délután aztán ismét esni kezdett. A „piros gazdaságban" — leghíresebb fűszerpaprikater­mesztö közösség — a termál­hasznosításnak újszerű mód­ját alkalmazzák. Így szárít­ják — képünkön is látható — a fűszernövényt. Ez az első esztendő, de máris hasz­nos tapasztalatokat gyűjtöt­tek össze a gazdaság vezetői a kísérletről, s az elkövetke­zendő időkben kiterjesztik a szárítást a gabonafélékre is. Számításuk szerint, utóér­lelésre nagyon megfelelt vol­na ez az épület, ám több lett rendeltetésénél, hiszen két­száz mázsát tudnak szárítani, s 4—5 naponként cserélik a fűszerpaprikát. A minősége „feljavul" a fűszernövény­nek, ami szinte aranyat ér. Nagy öröm érte a mihály­telkieket, most érkezett meg Dániából az egyhektáros üvegház. Régen várták már, most elhatározták, hogy még az idén beépítik saját erő­ből saját építőbrigáddal. Az együttes számítások azt mutatják, hogy mintegy tíz­ezer forintos hozzájárulás esetén — ami a körben fek­vő tanyák tulajdonosainak sem lenne előnytelen! — csupán az iskolákat terhelő költség 4 millió 841 ezer fo­rintra mérsékelhető. Ezt az összeget lehet osztani a he­lyi tanácsok között, s ezt lehet mérsékelni társadalmi munkával és más hozzájá­rulásokkal. A listát csupán egy-két folyamatban levő villamosítás csökkenti — ne­vezetesen: a zsombói újhe­lyi iskola villamosítása már megtörtént, az ásotthalmi bogárzószéki és az ugyan­csak ásotthalmi Bokor-isko­lát tanácsi megrendelésre még 1972-ben villamosítják. Hódmezővásárhelyen pedig a DÉMÁSZ dolgozói a bod­zásparti iskolát látják el árammal még az idén, sa­ját megajánlásból. Ezek a vállalkozások 4 millió 576 ezer forintra mérséklik az is­kolákat a továbbiakban ter­helő villamosítási költsége­ket. A DEMÁSZ szakemberei által készített feljegyzésben még egy nagy segítségről ol­vashatunk: a helyi tanácsok és a vállalat között fennálló szoros és jó munkakapcso­lat azt diktálja, hogy az anyagi feltételek megterem­tése esetén egy-egy iskolát az éves munkaprogramon fe­lül, soron kívül is villamo­sítanak az áramszolgáltató vállalat dolgozói. Az iskola és a környék villamosításá­nak megszervezése és ter­mészetesen a fogyasztói hoz­zájárulások beszedése a he­lyi tanácsok gondját szapo­rítja. A környező lakosok­nak, tanyatulajdonosoknak kitűnő alkalom lenne az is­kolavillamosítási program, hiszen egyébként megfizet­hetetlen összegbe kerülne egy-egy tanya áramellátása; s a gazdasági teher megha­tározóan nagyobb hányada így is az iskolákat, illetve az azokat fenntartó tanácso­kat terheli. így most már a helyi ta­nácsokon lesz a sor, hogy a lehetőségeket a DÉMÁSZ ta­nulmányából részletesen megismerve, maguk is be­kapcsolódjanak a tanyai is­kolák villamosításának to­vábbi programjába. Kádárlános Tolna megyében Komócsin Zoltán Szolnokra, Benke Valéria Békésbe látogatott Kádár János a Tolna megyei vezetők társaságában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán Tolna megyé­be érkezett­Tolna megye határán K. Papp József, a megyei párt­bizottság első titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta és üd­vözölte a párt első titkárát, aki ezután társaságukban folytatta tovább az útját. A megyeszékhely, Szekszárd felé tartva rövid Időre meg­szakították útjukat Pakson, itt Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első tit­kára üdvözölte a párt első titkárát, akinek úttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek. Szekszárdon a megyei párt­bizottság székháza előtt István József, a pártbizottság párt­alapszervezetének titkára üd­vözölte Kádár Jánost. Az üdvözlés után a párt első titkára a megyei párt-, taná­csi és tömegszervezeti veze­tőivel találkozott. A találko­zón K. Papp József tájé­koztatott a megye helyzeté­ről, életéről. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, szerdán egésznapos látogatást tett Szolnokon. A megyei párt­bizottság székházában a me­gye és a város párt, vala­mint tanácsi vezetői társa­ságában Csáki István, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, fogadta és tájékoztatta a vendéget A Központi Bizottság tit­kára ezután a megye és a város vezetőinek társaságá­ban a város ipari negyedé­be látogatott. Felkereste a Tiszamenti Vegyiműveket, tájékozódott a nagyüzem munkájáról és megtekintet­te a mosószergyárat. A MÁV járműjavítóban az épülő Diesel-javító bázisról adtak tájékoztatót az üzem veze­tői. Ezután a vasúti csomó­pont, az épülő személypálya­udvar rekonstrukciós mun­káit tanulmányozta. Délután a megyei pártbizottság szék­házának nagytermében Csá­ki István elnökletével me­gyei pártaktíva-értekezletet tartottak. Komócsin Zoltán az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről tájékoztat­ta a hallgatóságot. Az MSZMP Békés megyei bizottsága szerdán Békéscsa­bán, a megyei tanács szék­házának dísztermében meg­tartott ülésén megtárgyalta a nők gazdasági és szociális helyzetének javításáról szó­ló párthatározat végrehajtá­sának Békés megyei tapasz­talatait. Az ülésen részt vett és felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Az ülés után Benke Valéria, a párt me­gyei, járási és városi veze­tőinek társaságában Gyulá­ra utafcott. Megtekintette többek között a 400 ágyas SZOT-szállót és a várfürdőt. ÁBC-ániházat építenek Dorozsmán A lakosság ellátásáról tárgyalta nagyközségi tanács Tegnap, szerdán délelőtt fontos napirendet tárgyalt Kiskundorozsma nagyközség tanácsa. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Juratovics Aladár országgyűlési képviselő és dr. Bereczki János, a szegedi járási hivatal elnökhe­lyettese. A tanácsülés megvitatta az áfész beszámolóját ar­ról, hogy miként érvényesülnek a korszerű szövetkezeti politikai elvek a lakosság áruellátásában, egyhangúlag el­fogadta a nagyközségi tanács szervezeti és működési sza­bályzatát, amelyet dr. Kószó Péter vb-titkár terjesztett elő, valamint Joó Antal tanácselnök-helyettes előterjesztésében a nagyközségi tanács kétéves munkaprogramját. Ahogy a tanácsülés meg­állapította, Kiskundorozsma áruellátása általában jó. Eb­ben nagy szerepe van az áfésznek, amelynek a má­sik két községet is beleszá­mítva, 2800 tagja van. A zsombói és bordányi fejlesz­tések után most főként a székhely, a nagyközség ellá­tása a fontos. Mintegy hét boltot bővítettek, nyolcat lé* tesítettek az utóbbi évek­ben ; gázcseretelep, TÜZÉP­telep, ifjúsági presszó és lángossütöde is van már. Ebben az ötéves tervben ezt a meglevő kereskedelmi, vendéglátóipari hálózatot valósággal újraalkotják, mert a legfőbb gond az el­aprózottság. 36 üzletben bo­nyolítják le jelenleg a 70— 80 millió forintos forgalmat. Hamarosan megkezdik az 1200 négyzetméter alapterü­letű ÁBC-áruház építését. A mintegy 10 millió forintos beruházás kivitelezője a Csongrád megyei tanácsi építőipari vállalat lesz, amely már októberben hoz­zálát a két évre szóló prog­ram megvalósításához. Mi­vel a terület biztosításához olyan házakat kell bontani, amelyekben üzletek vannak, ezeknek egy részét, az élel­miszerboltokat a régi gyógy­szertárból átalakított új boltba fogják költöztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom