Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

PÉNTEK, 1971. SZEPTEMBER 24. 3 Az országgyűlés törvényt alkotott az ifjúságról (Folytatás az 1. oldalról.) vizsgálniuk tevékenységi területükön az ifjúság helyzetét, és a törvény folyamatos végrehajtása érdekében kötelesek megtenni a szüksér ges intézkedéseket. A kormány felkéri továbbá a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt az ifjúsági szövetséget —, hogy az ellenőrzésben való részvétellel segítsék elő az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtását. Mindez a törvény végrehajtásának garanciáját, jogi és egyben politikai-társadalmi biztosítékát is jelenti. A törvényjavaslat egyes konkrét rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása néhány területen máris megkezdődött. A kormány 1970ben létrehozta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot, hogy az állami élet területén ellenőrizze, koordinálja az ifjúsággal kapcsolatos munkát, és rendelkezett az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzügyi alapok létesítéséről is. Határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadásról, az ifjúsági turizmus fejlesztéséről, és a jövőben további kérdéseket vizsgál meg. A törvény rendelkezéseinek végrehajtása tehát évekig tartó tervszerű és folyamatos munkát igényel. Mindehhez államunk — a népgazdaság teherbíró-képességéhez igazodva — a szükséges anyagi eszközök biztosításáról is gondoskodni kíván. Pullai Árpád: Másfél évvel ezelőtt kez- aktivitást mutatja az a szá- leginkább érintettek, a fiadődtek azok a munkálatok, mos javaslat, észrevétel, talok részéről, amelyek eredményeképpen előterjeszthetem az ifjúságról szóló törvénytervezetet. A nagyfokú érdeklődést és Horváth István: amely a tervezet vitái so- Kérem a tisztelt országrém elhangzott a társadalom gyűlést, vitassa meg, és főkülönböző rétegeinek képvi- gadja el az ifjúsági törvény selői és természetesen a tervezetét. A törvény nagy esemény a KISZ közelgő kongresszusa előtt A maga helyén minden felnőtt állampolgár, a társadalom valamennyi intézménye közvetlenül felelős az ifjúságért. Ezért indokolt, hogy születő új törvényünk erejével és tekintélyével is fellépjünk a közömbösség, a kényelmes nemtörődömség ellen, hadat üzenjünk a fiatalok tehetségét, alkotókedvét megbéklyozó bürokráciának, a jogos sérelmek orvoslását is elodázó patópálos magatartásnak. Az ifjúság a felnőtt nemzedék tükörképe, azaz hasonlít hozzá, de nem teljesen azonos vele. Ezért legalább annyira hiba lenne figyelmen kívül hagyni sajátosságait. _ mint sajátosságai alapján önálló rétegnek kikiáltani. A KISZ Központi Bizottságának véleményét tolmácsolva jelentette ki, hogy az új ifjúsági törvénnyel állami életünk nagy jelentőségű aktusához, jogalkotásunk kimagasló állomásához érkeztünk. Az ifjúságról szóló törvényjavaslat — mind tartalmában, minid formájában méltó a társadalomhoz, amely megteremtette, és az ügyhöz, az ifjúság ügyéhez, amelyért életre hívták. Nem egyszerűen összefoglalója, hanem továbbfejlesztője az ifjúságra vonatkozó korábbi jogszabályoknak. Ügy épít a jelenre, hogy a jövő követelményeinek teljesítéséhez is megteremti a feltételeket. Megalkotása nagy esemény a KISZ decemberben összeülő kongresszusa előtt egész ifjúságunk számára. Olyan A KISZ Központi Bizottvívmány, amely tettekre kö- sága és a maga nevében a telez és új sikerek forrása törvényjavaslatot elfogalehet, ha közös cselekvés dásra ajánlotta az országgiazdagítja tovább. gyűlésnek. A szocialista társadalom ifjúságunk természetes létformája Az MSZMP Központi Bizottsága az ifjúságpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó 1970. februári ülésén ajánlotta a kormánynak a törvény kimunkálását. A törvényelőkészítést széles körű és fokozódó érdeklődés kísérte. Elég körültekinteni az országgyűlés padsorain, hogy meggyőződjünk: az ifjúsági törvény megalkotásában sok olyan képviselőtársunk vesz részt, aki kora ifjúságában kötelezte el magát a társadalmi haladással, vált a szocialista eszmék tudatos követőjévé és megvalósítójává. És ma éppen a szocialista meggyőződése következtében áll az ifjúság pártján. Mint törvényalkotók, részt vesznek a parlamenti vitában a mai ifjú nemzedék képviselői is. A politikai hatalmat birtokló munkásosztály céljai a kormányzás, a hatalom gyakorlása közben szorosan összefonódnak a társadalom egészének, tehát az ifjúság létérdekeivel is. Társadalmunk minden dolgozó osztálya, rétege — az ifjúság is — intézményesen és törvényesen részesedik az ország anyagi és szellemi gyarapodásából. Ez az alapja annak, hogy nálunk milliók tudnak azonosulni a politikával, a kormányzati törekvésekkel. A valóságban azonban a közösségi és a személyes célok összhangja nem mindig és mindenkinél érvényesül egyformán és kötelező erővel. Társadalmunk átmeneti jellegéből fakad, túlnyomórészt a múltból örökölt társadalmi és szemléleti maradványokkal, a fejlődéssel járó ellentmondásokkal, de az ország adott teherbíróképességével is összefügg, hogy lehetnek konfliktusok is. Ezek létrejöttében természetszerűleg sokféle személyi és helyi körülmény is közrejátszik. Az ilyen feszültségek, gondok a fejlődés menetében azonban fokozatosan progresszív megoldást nyerhetnek. Ennek következtében az ifjúság széles tömegeivel bizalomteljes, jó az összhang, rendszerünk mindenkinek biztos megélhetést, reményteljes, vonzó jövőt és megbecsülést nyújt. Az ifjúsági törvénnyel a felnőttek nem ajándékot adnak az ifjú állampolgároknak. A nemzet jövőjét tartjuk szem előtt, amikor e törvényt megalkotjuk. Tórsadalmunk jövőbeni fejlettsége, arculata, közszelleme, gazdaságunk és kultúránk olyan lesz, amilyenné majd szocialista ügyünk folytatói, fiaink és leányaink formálják. Az ország jövőjéről úgy is gondoskodnunk kell, hogy elveink, normáink és anyagi erőforrásaink birtokában legjobb tudásunk szerint mindent megteszünk a felnövekvő nemzedékért. A 70-es évek magyar ifjúsága számára a szocialista társadalom nemcsak objektív valóság, hanem természetes létforma is. A továbbiakban, a szocialista demokrácia fejlesztése során tervszerűen úgy kell munkálkodnunk, hogy ez az érzés ifjúságunk minden tagjában egyre mélyebb gyökeret verjen, és erősödjék, s újabb ifjúsági rétegeket tegyünk fogékonnyá a közügyek iránt, érdekeltté a közéleti állásfoglalásban. Az ifjúság közéleti szerepének, befolyásának növelése része a szocialista demokráciáról vallott nézeteinknek, belső társadalmi demokratizmusunk további kibontakoztatásának. De mint minden fontos társadalmi, politikai kérdésben, ebben sem szabad türelmetlennek lennünk és illúziókat táplálnunk. Ifjúságunk aktív tömegei mellett szép számmal vannak olyan fiatalok és — ha csökkenő mértékben — lesznek a jövőben is, akik nem tartoznak környezetük véleményformálói közé, de csendben, becsülettel végzik munkájukat. A felnőttek körében hangsúlyozni kell: az a termé- és gondol. Őszinte véleszetes, ha a fiatal nem haj- ménynyilvánítása támogatást bókol, megmondja amit érez érdemel. A fiatalok kritikáját — még ha az sokszor „szabálytalan" vagy egyesek szemében idegesítő is — nem nélkülözheti a társadalom. Az ifjúsági trövény különös figyelmet fordít a fiatalok munkába történő beilleszkedésére — összhangban a munkás, paraszt, dolgozó ifjúság termelésben elfoglalt helyzetével, nagy társadalmi jelentőségével. Az országépítésben, a haladásban legfontosabb tényező: a kétkezi és szellemi munka. Mindenekelőtt ez tartja fenn, viszi előre a társadalmat a fejlődés útján. A munka kiemelkedő szerepet tölt be az ifjúság szocialista emberré formálásában is. Társadalmunk, amely a közmegbecsülés egész értékrendszerét a munkára alapozza, nem nyugodhat bele abba a torzulásba, amely az alkotómunkát és készséget kizárólagosan egyes értelmiségi foglalkozásokhoz köti. Ahogy van tehetséges mérnök, orvos és tudományos kutató, úgy van tehetséges munkás; esztergályos, bányász, kohász. Az igazság az, hogy a termelőtevékenység: alkotás, amihez egyre bővülő szellemi ismeret, képesség és tehetség kell. A műszaki-tudományos forradalom fokozatos térhódításával egyenes arányban nő a művelt, nagy szakmai kultúrájú munkás értéke, társadalmi rangja. A társadalom joggal várja az iskolától, hogy a fiatalokat az életre készítse fel. Tudnia kell az iskolának helyesen és reálisan irányítani a pályaválasztást, hogy a választott életpálya összhangban legyen a társadalmi érdekekkel és lehetőségekkel, a fiatal ember felkészültségével, elképzeléseivél. Társadalmi igény, hogy az iskolai ismeretek elsajátításának és a személyiség kibontakoztatásának is avatott fóruma legyen. Az ifjúsági mozgalommal karöltve neveljen szocialista világnézetre, életszemléletre, helytállásra. Társadalmi normáink megkívánják, hogy azt a pedagógust, aki ennek az öszszetett, felelősségteljes követelménynek eleget tesz, részesítsük a megérdemelt elismerésben. Az ifjúságért érzett felelősségnek ott kell kezdődnie, ahol a gyermekről a legalapvetőbb gondoskodás tör. ténik: a családban. Semmiféle törvény, intézkedés nem pótolhatja a szülői szeretet és gondoskodást, amelyre minden fiatalnak szüksége van. Társadalmunk, államunk nem ad felmentést a szülői felelősség alól; amikor részt vállal az ifjúságról történő gondoskodásból. Ifjúságpolitikánk szerves, elválaszthatatlan része társadalompolitikánknak — éppen úgy, ahogyan ifjúságunk is része egész társadalmunknak. Társadalmi gondjaink egyben ifjúságunk gondjai is. Az új törvény biztosítja az ifjúság jogainak és kötelességeinek egységét. Ennek érvényesítéséré a törvény alkalmazása során az életben is törekednünk kell, mivel éppen ez a törvény lényege. Világosan meg kell mondanunk ifjúságunknak, mi az erkölcsi alapja jogai gyakorlásának. Társadalmunkban ehhez az erkölcsi alap nem lehet más, mint a jól végzett munka, az eredményes helytállás. Amilyen hasznos és értékes az egyén hozzájárulása a munkahelyi közösség és az ország céljainak megvalósításához, közös anyagi és szellemi gyarapodásunkhoz, olyan legyen a megbecsülés mértéke a munkahely és az ország részéről. Ifjúságunk megérdemli ezt a törvényt és megérdemlik az ifjúság szervezetei is. A KISZ és az Úttörő Szövetség jogosult az ifjúság képviseletére az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt. Az ifjúsági szervezetek tevékenysége ifjúságpolitikánk megvalósítására irányul. Ezért tevékenységük támogatása minden állami szerv kötelessége. A törvény nemcsak e fontos és időszerű társadalompolitikai felismerés erősödését és terjesztését segíti elő, hanem garanciákat is teremt ahhoz, hogy az ifjúság ügyét össztársadalmi feladattá avassuk. A vitára beterjesztett törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából elfogadásra ajánlom. Lázár György: Ahol fürödnek velük. jól érzik magukat a pályakezdők A törvényjavaslat kiemeli azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúsági munkára való felkészítésének, pályakezdésének elősegítéséhez kell megoldani. Ez érthető, mert az élethivatás megválasztása, a gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása csak úgy, mint a pályakezdés, olyan feladatok, amelyek eredményes megoldása nemcsak egyéni, de sajátos társadalmi érdek is. A foglalkoztatottak több mint egyharmada ma is 30 éven aluli, fiatal ember. A munkásifjúság száma eléri a 800 ezret, a parasztifjúságé a 300 ezret. A jövőben a pótlólagos munkaerő-szükséglet kielégitésének a legszámottevőbb — úgyszólván egyedüli — forrása a felnövekvő ifjúság lesz. Ez az arány már ma is 80 százalék fölött van, és a következő évtizedben eléri a 90 százalékot. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy megkönynyítse és elősegítse a szülők és a fiatalok szempontjából olyannyira fontos és felelős döntést. Tlz éve, hogy megkezdtük az intézményes pályaválasztási tanácsadást. A kormány, értékelve az eddigi — szerénytelenség nélkül mondhatjuk nemzetközi érdeklődést kiváltó — gyakorlat tapasztalatait, ez év közepén új és átfogó határozatban jelölte meg a továbbfejlesztés feladatait. Az ifjúság életében a másik messzeható lépés a választott életpálya megkezdése. Az utóbbi időben örvendetes módon egyre több elemzés, tanulmány tárja fel hozzáértő módon a pályakezdő fiatalok • problémáit, segítve helyzetük, véleményük jobb megismerését, a tennivalók alaposabb megtervezését is. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács megbízása alapján készült — egyik elemző tanulmány feltárta, hogy a munkába lépő fiatalok informálása igen sok helyen még szűkre szabott. A megkérdezett vállalatok vezetőinek több, mint egyötöde úgy nyilatkozott, hogy a munkába lépő fiatalok munkahelyi fogadására nincs kellően átgondolt programjuk. Ezt tükrözik egyébként a fiatalok válaszai is. Ezek a tények elgondolkoztatóak és alighanem arra is bizonyos magyarázatot ad- nál, ahol többet és jobban nak, hogy miért találunk a munkahelyüket gyakran változtatók között viszonylag sok fiatalt. Hasonlóképtörődnek a munkahelyi körülmények, az üzemi demokrácia fejlesztésével, a pályapen az is figyelemre méltó, kezdő fiatalok is jól érzik hogy azoknál a vállalatok- magukat.