Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 33. Jókor mondta — Hogyhogy játékpisztoly?! Legalább ilyenkor halkabban beszélnél, Lajos! A moszkvai metró — Prágában A prágai Szovjet Tudomány és Technika Házában megnyitották „Moszkva— Prága—Metró" kiállítást, amely az első az itt rendezett szakkiállítások sorában. A kiállítás első részében a látogatók a moszkvai metróval ismerkedhetnek meg, megtekinthetik az állomások architektúráját, a műszaki berendezéseket és a földalatti építés technikáját. A képek mellett az állomások makettjei és a moszkvai földalatti építésénél használt gépek és berendezések modelljei is láthatók. A kiállítás másik része a prágai metróépítkezést mutatja be. NAPI KISLEXIKON a karikatúráról A múzeum Horváth Mihály utcai képtárában a napokban nyílt meg három magyar rajzolóművész karikatúrakiállítása. Jó dolog nevetni, mosolyogni egyegy szellemes, jó karikatúrán, és az is hasznos, ha tudjuk: mi is a karikatúra? 0 Meghatározása? A Művészeti Lexikon szerint a karikatúra: „Valamely egyénnek, közismert személynek, megszemélyesített eszmének, vagy fonák emberi tulajdonságnak gunyoros, eltúlzott, a lényeget humorosan, a jellemző részek túlzásával kiemelő művészi ábrázolása. Általában rajz, mely lehet többfélekeppen sokszorosítva." A fonák emberi tulajdonságok mellett természetesen a társadalom fonákságai is bőségesen szolgálnak a karikatúra céltáblájául. 0 Története? A művészet kezdete óta népszerű műfaj, bizonyos, hogy már az ókorban is kedvelték és művelték. A görögök például kisplasztikákon és vázlatképeken. Népszerű volt a rómaiak körében is. Példa rá a híres gúnyfeszület, a keresztre feszített szamárfejű Krisztust imádó alakkal. A középkorban is gyakran készítettek gunyoros rajzokat vagy faragott arcokat, ezek azonban nem igazi karikatúrák. A műfaj az újkorban lendült fel, a kapitalizmus korában. Legjobb művelői a reakció, az egyház hatalma ellen használták fel a karikatúrát, például Goya. Igazán azonban csak a múlt században, a nagy példányszámú újságok révén terjedt el a műfaj. Ekkor jöttek létre a világhírű szatirikus folyóiratok, a karikatúra fejlődésének igazi műhelyei. 0 Magyarországon? Hazánkban az első jelentős karikatúrista Jankó János volt, a múlt század közepén. Ekkor már nálunk is megjelentek az első élclapok. A hazai karikatúra szerepet játszott mór a szabadságharc idején, és attól kezdve minden fontos társadalmi jelenséget, változást figyelemmel kísértek a magyar rajzolók is. Bizonyára sokak számára emléke'zetesek a monarchia, az első világháború idején született, csípősen ellenzéki karikatúrák, vagy a legújabbak közül éppen a gazdasági mechanizmussal, az ipar, a kereskedelem gyönge pontjaival és sok-sok más társadalmi gonddal foglalkozó kiváló rajzok is. Gyógymetszés Ritka ember, aki nemked- nagy őszibarack-területei bír, veli a homok kincsét, az 90 holddal, őszibarackot. A szatymazi Ebben az évben sajnos termőtáj különösen híres, csak gyümölcsérés előtt hányaranként vagonok százai rom héttel kezdte meg a indulnak el Homokorszóg fővárosából, Szegedről külA haditechnika újdonságai Ölbe vett harckocsilöveg A terepen gördülő harckocsi mozgása igen bonyolult. A kereszt-, hossz-, és a 'függőleges tengely körül bólintó, billegő és szitáló mozgást végez. Ezek a zavaró lengések többé-kevésbé befolyásolják a menet közben leadott lövések pontosságát. A mozgásban levő harckocsi zavaró lengéseiből arra a következtetésre juthatunk hogy a szükséges helyesbítések túlzott feladatok elé állítják a harckocsilöveg irányzóját. A menet közben történő irányzás lehetetlen, hacsak nem csökkentjük a harckocsitest lengéseinek a lövegre és a toronyra irányuló zavaró hatását, Elvileg egyszerű megoldásnak tűnik a löveg és a harckocsitest merev kapcsolatának megszüntetése. Ha teljesen kiegyensúlyoznánk a löveget, és ha bölcsőjét térbeli szabadtengelyes ágyazással, súrlódásmentes kötéssel egyesi A stabilizátor menet közbeni tüzelést biztosít gazdaközösségben hasznos . lultabb feladat. A lövegstabilizátor legfon- vei a zavaró mozgásnak „„VHS1 tosabb egysége a pörgettyű, nemcsak az irányát, hanem tenénk a hm-ckTcsitesttel más néven giroszkóp, amely nagyságát is le lehet merni. S a löveTa S különleges sajátosságai kö- Az eltérés jelzésének megfefengXeftői fülgetlenm mel vetkeztében mint mérő- és lelő felerősítésével a harcKtó tértefheSéf A vezérlőelem működik. A kocsilöveg irányzogépeahez valóságban e^ sökka^botiyo- Pörgettyű csuklósan íelfüg- ellenvezérlés vezethető be, vaiosdgDan ez sokkui oonyo- „„„ta), s,;tT,rrietriat.eneelve = ilv módon a toronv vaav földi piacokra. A különböző tevékenységét Hegedűs Anfajtákat kedvelik és dicsé- tal. Az eredmény megmurik a fogyasztók. Kevesen tatkozott, mert az általa EiSf^Mu^SS^ metszett fák gyümölcse kölehet. Hegedűs Antalnak köszönhetjük mindezt, aki jerül bepirosodott, tetszetőlenleg a szegedi Móra Fe- sebb és ízletesebb lett az renc Termelőszövetkezet tag- áru. Ez alatt a rövid idő ja. A Találmányi Hivatal ugyanis elfogadta találmányát, gyógymetszés néven. alatt is vitathatatlanná vált, hogy érdemes ezzel jobban A Móra Ferenc Tsz nem törődni, többet foglalkozni. gesztett, szimmetriatengelye s ily módon a torony vagy körül igen gyorsan, több a löveg a zavaró lengést Olyan berendezésre van tízezres fordulattal pörgetett megelőző helyzetbe aiutomatehát szükség, amely folyto- test, amely minden más tikusan visszaállítható, nosan stabilizáló, a zavaró helyzetváltozásnak ellenáll, A stabilizáló berendezés lengések okozta kitérő nyo- és igyekszik mindhárom ten- segítségével tehát a harckomatékkal megegyező nagy- gelyének irányát megtarta- csifegyverzettel menet közságú, de azzal ellentétes ni. A pörgettyű házát min- ben is találatbiztosan tüzelirányú nyomatékot állít elő. dig arra a tárgyra erősítik, hetünk. A lövegstabilizátorEzt a feladatot látja el a amit stabilizálni kell. ral felszerelt harckocsijaink harckocsilöveg stabilizátora, A pörgettyű és házának előnye tehát hogy a tereamely megkönnyíti az irány- tengelye között a stabili- haladva 'is kénesek efivzást, a harckocsitest lengé- zálandó tárgy minden hely- pen... , ? IS K^PeseK ^ sekor is adott helyzetében zetváltoztatása szögeltérést idejuleg kihasznalni mozgetartja a lövegcsövet. okoz. A pörgettyű segítségé- konyságukat és tűzerejüket A panaszok sorsa Lengyelországban 1971. szeptember 1-én lép- foglalkozik ezzel a témakörtek életbe a lengyel minisz- rel, bírálja a kérelmezők tertanács határozatai a la! kosság panaszainak, javaslaügyének hosszadalmas elintézését és azt, hogy a levetainak értékeléséről és inté- lek, kérvények nem egyszer zési módjáról. A rendelet válaszolatlanul maradnak, politikai légkörváltozást je- Csak úgy árad a sok panasz lez: a társadalmi bírálat erősödését. a központi párt- és állami intézményekhez, a sajtóhoz. A közvélemény nagy öröm- a rádióhoz, a televízióhoz. mel fogadta a minisztertanáA hivatalokban a rendelcsi határozatot, amelynek kezés életbelépésének eredértelmében például panaszt ményeképpen már gyorsabnem lehet benyújtani annak barij alaposabban, nagyobb a személynek, aki ellen panasz szól. körültekintéssel intézik az ügyeket. Maga a folyamat is A minisztertanácsi határo- leegyszerűsödött azzal, hogy zatnak nemcsak a törvé- kevesebb igazolást és igazolnyesség megerősítése a célja, hanem azt is el akarja érni, hogy a panaszok és javaslaványt kérnek az emberektől az ügyintézésnél. Nagy szerepet játszik az is, hogy az felt aláló tok tájékoztatást nyújtsanak alsóbb hatósági szervek joga felmerülő hiányosságokról, köre jelentékenyen kiszéle1 a sajtó is egyre gyakrabban sedett. Meghosszabbítják a Kara-Kumcsatornát A vízben szegény középázsiai homokvilágon keresztül 850 kilométer hosszúságban húzódik a Kara-Kumcsatorna, amely ma már 250 ezer hektárnyi, a sivatagtól elhódított területet öntöz. Tervet dolgoztak ki a Kara-Kum-csatorna bővítésére: 400 kilométerrel meghosszabbítják. A csatorna a Türkmén Köztársaság nyugati és délnyugati termékeny földjeire és olajban gazdag körzeteibe vezeti majd el a közép-ázsiai AmuDarja vizét. 1971 végére 12 ezer hektárral nő a csatorna övezetében az öntözött földek területe. Emlékükéi őrzik az utcák 15. DUGONICS UTCA netesen egymástkövette három városbíró lakott zett városi tanács lemondott, utolsó ülésében benne. Később, midőn az utcák fölírást nyertek, még foglalkozott Dugonics emlékének megöröminthogy a régi sz. György-egyház romjai ezen kítésével. „Szegednek régi utcanevei vi&szaálliutcában állottak, sz. György nevezetet kapott, tása — írja a Hiradó dec. 6-án — elvben elhaEzelőtt tizenegy évvel, midőn városunkban több tároztatott, a Dugonics utcára nézve azonnal utca új névvel tiszteltetett meg, azon kegyelet- határozat hozatott, azonkívül külön választmány nél fogva, mellyel Szeged legjelesebb fia iránt neveztetett ki, mely a többi utcák visszaneveméltán viseltetik, ki ezen utcában született és zését eszközölje." Határoztak arról is, hogy halt meg, Dugonics utca névezetet nyert. Vég- Dugonics házát emléktáblával jelölik meg; az re midőn az újabb időben több utcánk újra ke- ezzel megbízott Kempelen Győző a fölirat megreszteltetett, Dugonics nevét is letörölték, s lőn szövegezésére Arany Jánost kérte föl. ismét sz. György utca, noha az egykori sz. választmAny további tevékenységéről egyeGyörgy egyház jelenlegi elemi tanoda, s noha 16re nincs adatunk; valószínű, hogy az újabb Nyomvonalát tekintve Szeged egyik legré- nem tudjuk elképzelni, rég sírjában porladozó politikai „visszakozz" gátat vetett munkájának. gibb utcája: 1522-ben plaihea Sancti Georgii, Dugonicsunk mit véthetett, hogy az ő neve is Az is jellemző, hogy a Szent György utca neve azaz Szent György utca néven már szerepel a számkivetésbe került. Ha már több nagyvárotizedjegyzékben. Iratok és térképek további sunk példáját követni nem akarjuk, s nem tartsokszor Dugonicséval párhuzamosan („Szent György vagy Dugonics utca") — még egy évtiadatai bizonyítják folytonosságát, ösi nevét a juk érdemesnek, hogy valamelyik utcánkat, s zedig is tovább élt a közhasználatban, benne állott, sokszor megújult. Szent György- ezzel önmagunkat, Kazinczy nevével tiszteljük Fölöslegessé vált a Dugonics utca utóbb, amiről elnevezett templomról kapta. Utolsó váltó- meg, legalább adjuk meg Szeged legnagyobb kor Dugonics szobrának fölállításakor 1876-ban zatát, melyben 1859. nov. 13-ától elemi iskola, fiáinak azon csekélységet, mellyel emlékének a Búza tér Dugonics tér lett ' ' az ún. tornyos iskola működött, 1907 nyarán tartozunk, s nevezzük ezen utcát Dugonics utbontották le, hogy a helyére. épülhessen a mai cának!" Dózsa iskola. Amikor Széchenyi tragikus halála után a főJó szándékú, de helytélen döntés volt, ami- teret róla nevezték el, Keméndy a Híradó máj. kor 1848-ban hazafias felbuzdulásból a sok új 27-i számában ismét jelentkezett: „Nem lehenév közt ezt az utcát keresztelték át Dugonics tett volna egyúttal Dugonics- és Kazinczy-utcát utcának. S minthogy az önkényuralom a sza- is keresztelni?" bádságharc alatt született új neveket eltörölte, s - , ,rvol4a,6npv nómi eredménye , , . . ,. , , . ... . ,.., . , Szívós érvelésének kezdett némi termeszetes visszahatasként tort fol megmt a , • IlErv„* „ámelt hf> iúi 2« én arról kívánság, mihelyt az önkény szigora engedett, U*£™Tkét SZ™Ltes üavet tárral hogy a Szent György utca „ismét" Dugonicsé sz^házf JZ^Y^L^Ttz. legyen. Ennek eloszor Keméndy Nándor adott György utca újra nyerje el városunk legnahangot a Szegedi Híradó 1860. márc. 15-i számában megjelent Szegedi séták című cikkében. Egyúttal tömören összefoglalta az -utca addigi históriáját: „Hajdanában, mielőtt még az utcák neve fölgyobb fiának nevét, s legyen ismét, ami volt Dugonics utca." Ám még mindig nem értek meg a politikai viszonyok a változásra. Csak az októberi diploma utáni fölpezsdült önkormányzati hangulatban vált valóra Keméndy óhaja. Amikor az Gs. Sebestyén Károly már 1928-ban javasolta a Szent György utca visszaállítását. (Akkor volt másik Szent György utca, ti. kárpótlásul a Víz után a mai József Attila sugárútnak a nagykörútig terjedő szakaszát nevezték el így.) Javaslata ma is megvalósításra vár. Gyakorlati érdek sürgeti, mert a Dugonics utca és Dugonics tér kettőssége a tájékozódásban zavart okoz. Várostörténeti szempontból pedig azért kívánatos a Szent György utca visszaállítása, mert ezzel olyan ősi utcanevet nyernénk, amelynek vonala és neve egyaránt 450 éves! Dugoniccsal különben semmi sérelem nem történnék, hiszen szobra és tere (e kettőnek városunkban is ritka összhangjával) méltón hirdeti emlékét. Péter László Íratott, a nép bíróutcának nevezé, mert törté- önkényuralom alatti, alkotmányellenes, kineve(Folytatjuk)