Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

VASARNAP, 1971. SZEPTEMBER 19. Ragasztott textília A lóda textilipari intézet kutatókollektivája olyan új aggregát konstrukcióját és technológiáját dolgozta ki, amellyel az úgynevezett ragasztott textília állítható elő. Ez az új textilféleség a legkülönbözőbb textilipari nyersanyagh ulladék okból készül. A hulladékot a gyapjúra kártolják, megfelelő kötőanyaggal keverik, majd különleges megmunkálásnak vetik alá. A végtermék a fiiere emlékeztető anyag; egyik válfajának még a neve ls: tarmofile. Az új textilíajta kitűnően bevált a hő- és hangszigetelésnél. Olcsóbb a gynpjúfllenél, ellenállóbb a nedvességgel, a penésszel és egyéb károsító hatóanyagokka szemben. Az új textilfajta első típusánál még folyékony ragasztót alkalmaztak, a legújabb típusnál hőre lágyuló kevert szálat, amely a hőkezelés során a gyapjúréteggel együtt tömör anyaggá válik. NAPI KISLEXIKON a helyesírásról Az alkalmazott nyelvtudomány egyik ága a helyesírás, valamely nyelvben a szavak írásának, elválasztásának az írásjelek használatának. a szokás által kialakított, vagy hivatalos szabályzattal rögzített módja. A legtöbb nyelvben helyesírási problémát ad a hangrendszer és a betőállomány között. fennálló bizonyosfokú eltérés, amelyek gyakran helyesírási reformokhoz vezetnek: ezekkel a reformokkal az egységes szabálvozott helyesírás megvalósítására törekszenek. • Elvei? A helyesírás általában elvekre épül, ezek részint fonetikus (a hangoknak lehetőleg a hangzásuk szerint való jelölése), részint származtató, vagy etimológikus (a szavak eredetének és összetételének érzékeltetése a szóképben). A mi helyesírásunkban ehhez hozzájárul még az egyes hangok írásában érvényre jutó hagyományos írásmód is, és régebben az egyszerűsítés elve. • Története? A nyelvészek három korszakot tartanak nyilván: a középkori helyesírás : a könyvnyomtatás feltalálásáig, az újkori: a könyvnyomtatás feltalálásától a Magyar Tudós Társaság (később MTA) első helyesírási szabályzatáig (1832), és a legújabbfeor helyesírása: az első szabályzattól napjainkig. Az egységes magyar helyesírás megteremtésére az elsó lépés a Magyar helyesírás és szóragozás főbb szabályai címmel kiadott 1832-es szabályzat volt. Minden új szabályzat további egyszerűsítésekre törekedett Voltak olyan Időszakok, hogy érvényben volt külön Iskolai helyesírási szabályzat az akadémiai mellett, de egy időben emellett még külön úgynevezett nyomdal helyesírás ls használatos volt Az ebből támadt zűrzavart, az MTA 1950. évi szabályzata szüntette meg az egységes helyesírási szabályzat kidolgozásával, ezen máig is csak keveset változtattak. Prof. dr. Bertényi Lászióné Magas, szőke asszony dr. Bertényi Lászióné dr. Varga Magdolna, a József Attila Tudományegyetem új egyetemi tanára. Az elsó nö az ötvenéves egyetemen, aki professzor lett Kedves gesztusaival, közvetlen egyéniségével néhány pillanat alatt barátságos légkört teremt beszélgetésünkhöz. Kérdéseimre felsorolja az életrajzi tényeket: — 1941-ben kezdtem tanulmányaimat a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán, s 1945 tavaszán fejeztem be. Szeptembertől pedig a szegedi tudományegyetemen tanultam tovább biológia—kémia szakon. Mint hallgató, ekkor kerültem dr. Greguss Pál növénytani tanszékére díjas gyakornoknak. 1947 után tanársegédi minőségben dolgoztam, 1948ban doktoráltam, 1956-ban adjunktussá, 1961-ben pedig docenssé léptem elő. — Nehéz volt az első években. De a sokoldalú munka sokoldalúságra nevelt bennünket... Ezt a sokoldalúságot bizonvftja az egyetemen eltöltött több mint 25 év alatt végzett munkája. 51 félév alatt a botanikának úgyszólván minden ágából tartott elméleti és gyakorlati órákat Több jegyzetet és más oktatási segédeszközt készített speciálkollégiumokat és szaklaboratóriumokat vezet. Több mint tíz éve rendszeresen irányítja a diákköri tagok munkáját Meleg hangon emlékezett beszélgetésünk közben azokra a volt tanítványaira, akik középiskolai tanárként is folytatják a vele együtt megkezdett kutatómunkát. Mindig szívesen, időt és energiát nem kímélve foglalkozott és foglalkozik a hallgatókkal. Sokszor volt évfolyamfelelös, kollégiumi patronáló tanár, felvételi bizottsági tag, 19 éve tanulmányi felelős dr. Szálai István professzor növényélettani tanszékének. A tekintélyes, antik íróasztal fiókjaiból, szekrényeiből előkerülnek ennek dokumentumai. 48 magyar és idegen nyelven publikált tudományos dolgozat, több, a TIT-nek készített ismeretterjesztő cikk. — A növénytan mely területén kutat? — A növényekben természetesen előforduló növekedésszabályozó hormonok hatásának és hatásmechanizmusának vizsgálatával foglalkozom. önálló aspirantúra után 1958-ban szereztem meg a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, 1970 márciusában pedig a tudományok doktora fokozatot. Tagja a Magyar Biokémiai és a Magyar Biológiai Társaságnak. részt vett a rövidesen megjelenő Biológiai Lexikon írásában. Többször szerepelt munkáival nemzetközi kongresszusokon és szimpóziumokon. Másfél óra telt el, mire mindezt megtudtam a professzornőtől. Sokféle, az élet minden területén kiemelkedő munkásság tényei, pár mondatban. — Vajon mikor van szabad ideje, s azt mivel tölti? — Aktív pihenésre csak a nyári szabadságom mintegy két hete jut, s az a természeté, a mozgásé — mondja mosolyogva. Szeretem a világirodalmat, elsősorban a klasszikusok verseit. Szeretek színházba, operába járni, de a sporteseményeket is figyelemmel kísérem. Nagyon érdekelnek társadalmunk jelen problémáLis. Csak sajnos, ilyesmire keyés időm .jut — Mit kíván magának az elkövetkező évekre?^ — Mindenekelőtt talán több időt és nyugalmat a kutatómunkámhoz, s ahhoz, hogy megvalósíthassam eddigi eredményeim könyv formájában való. összefoglalását. Jó lenne több lehetőséget kapni külföldi tanulmányutakra is. Ugyancsak időt igényelne, hogy kidolgozhassam a szakbiológusképzés érdekében újabb speciális kollégiumok anyagát és a kiscsoportos oktatás, a modern vizsgáztatás eredményesebb módszereit a tanárjelöltek képzéséhez. Ezek egyben legközelebbi terveim is. Szabó Magdolna A haditechnika újdonságai A rakétatüzérség Ezüst Nyila Harcjárművek gördülnek ki az erdőből a tisztásra. Gyorsan halad e'őre az élen egy kétéltű páncélozott szállítójármű. Szorosan nyomában a lánctalpas rakétahordozó. Indítóállványán az Ezüst Nyíllal. A bemérőcsoport megadja az alapirányt, erre állítják be az indítóállványt. Mellett© serénykedik a személyzet, előkészítik a rakétát és az állványt az indításhoz. Feloldják a rögzítést, becsavarják a gyújtószerkezetet. A kidolgozók megadják a szükséges oldalirányt és az állvány emelkedési szögét. A felemelt Indítósínen a rakéta ferdén felfelé néz, alatta a harcjárműben helyezkedik el az állványnarancsnok és a járművezető, a többiek fedezékbe vonulnak. Az Ezüst Nyíl indításra készen. Hosszú út vezet a korszerű rakétafegyverek és ezek között a tüzérségi rakéták megjelenéséig. A tudomány és a technika különféle területein végzett évszázados munka nyopnán futottunk el a kezdetleges rakétáktól nap. jaink nagyerejű harceszközéig. A néhány kilométertől 40—50 km-ig terjedő hatótávolságú tüzérségi rakéták hatásukkal a korábbi évtizedek nagyűrméretű ágyúit is túlszárnyalják. A nagy lőtávolságú lövegekhez, minta vasúti ágyúkhoz képest, jelentősen rövidebb idő alatt tehetők tűzkésszé. Mozgékonyságuk azonos a közepes tábori tüzérségével, sőt a vontatott lövegekét meg is haladja. A harcászati rendeltetés sü tüzérségi rakéták a röppályán már nem irányíthatók. A fedélzeti irányítórendszer hiánya azonban egyszerűsíti a kezelést. A könnyebbség mellett persze bonyolultabb feladatot, jelent a rakéta célbata látásának biztosítása. Szemben a tüzérségi lövegekkel, a harcászati rakétáknál nincs mód a halástüzet megelőző beJövésre, a célzás Ilyen módon vatló helyesbítésére sem. Emiatt a cél koordinátáit nagy pontossággal kell bemérni. A harcászati rakétát szilárd hajtóanyagú rakéta motorja a hangsebesség többszörösére gyorsttja fel, majd ennek működése befejezésekor ballisztikus pályán folytatja mozgását. A tüzérség rakéták hagyományos, atom- és vegyi töltetű hareifeliei egyaránt szerelhetők. Különösen a nagy hatású atomtöltet ad tekintélyt 'a rakétatüzérség fegyverrendszerének. ... Hatalmas dörej töri meg a csendet, hosszú tűzsugár lövell KJ a rakéta hajtóművéből. Mint. a húrtól elpattanó nyíl. süvítve hagyja el a rakéta az indítóállványt Az Ezíist Nví] .száguld kitűzött célja felé. Néhány másodperc múlva a becsapódási pont és környéke a robbanófej hatásának maradó nyomait viseli magán. A célt megsemmisítették. Az Ezíist Nyíl — rakétatüzér ségünk nagy hatású fegyvere Hagymabetakarítás holland gépekkel Az Állami Gazdaságok Központja és a Konzervipari Tröszt megállapodása alapján a Dél-Alföldön a Gorzsai Állami Gazdaságot jelölték ki a hagymatermesztés nagyüzemi módszereinek meghonosítására. Azt a feladatot tűzték a gazdaság elé, hogy kísérletezze ki a termelés költségeinek csökkentését A fűszernövény magyarországi hazájában, Makó körzetében az első évben csak a szaporítóanyagot, a dughagymát termelik, és ebből a következő esztendőben lesz a fogyasztókhoz eljutó étkezési hagyma. A gorzsai gazdaságban viszont tavaszszal olyan külföldi hibrid fajtákat vetettek magról, amelyeket most már étkezési vöröshagymaként értékesíthetnek. Tökéletesen sikerült megoldaniok a betakarítás gépesítését. Két speciális holland berendezés járja ezekben a hetekben az ültetvényeket. Az egyik olyan ügyesen fordítja ki a talajból a termést, hogy az egyáltalán nem sérül meg, majd nyílegyenes sorokban rendre rakja. Utána jön a felszedő, több műveletet végző kombájn, amely egyben megtisztítja a hagymákat a földrögöktől, a szárától, és osztá lyozva zsákokba vagy szállítójárműre ömleszti. Mindkét berendezés legalább ötvenötven ember nehéz fizikai munkáját helyettesítL Szabadtéri bufgonyamüzeum :.-, .ÍK - . Több mint 800 "fajtát — köztük hibrideket, különböző országoktól származó rózsaszínű, ibolyaszínű, fekete, foltos, hosszúkás és lapos, óriási és apró burgonyát — gyűjtötték össze, és termelnek Lettországban, a priekuli szelekciós kísérleti állomáson. Az új fajták kikísérletezésével is foglalkozó intézményben — amely valóságos szabadtéri burgonyairriúzeum —, a Dél-Amerikában tenyésző, keserű gyökerű burgonyaőst is termesztik. Ezt a fajtát a lett növénynemesítők a betegségeknek, a fagynak és a különféle kártevőknek ellenálló változatok létrehozására használják fel Emléküket őrzik az utcák 12. CSEH TMRE TÉR Bár a térképen csak 1963-ban jelent meg a nev, az elnevezés a III. kerületi tanács indítványára már 1958-ban megtörtent Cseh Imre (1883—1955) cipeszmesterről. a munkásmozgalom kiemelkedő helyi harcosáról. 19!9-ben jo lerttos szerepet töltött be a forradalom szegedi közéletében. Brödy Mihállyal együtt ők jártak fönt a Forradalmi Kormányzótanácsnál utasításokért, amikor a direktórium a franciák ultimátumára márci xs 27-ére virradóra elhagyta a várost. Ok hozták az utasítást, hogy a nehézségek ellenére Is ki kell tartani, meg kell kísérelni megmenteni a proletárforradalom vívmányaiból, amit csak lehet, s hogy április 14-én meg kell tartani a tanácsválasztásokat. Később ls közreműködött a halálra ítélt Hoffmann Ödön és Dobos Jenő szöktetésében, majd a júniusi nagy sztrájk előkészítésében. A Horthykorszakban ls hűséges harcosa maradi a munkásmozgalomnak. CSEMEGI UTCA A Víz után létrejött utca első neve Zsigmond utca volt. Az elnevezés indítékát nem ismer jük, de akkoriban számos férfi keresztnévből alkottak utcanevek minden különösebb ok nélkül. 1912-ben került térképre a mai név. Csemegi Károly (1826—1899) jogtudós, a büntetőjog kiváló művelője, a Magyar Jogászegylet megalapítója, és első elnöke, számos alapvető közigazgatási és bírói törvény alkotója, többek közt a róla elnevezett Csemegi-kódex kidolgozója is volt.. A szegedi kegyesoskolába járt. Az utca nem véletlenül van a Csillag-börtön mellett: a neves büntetőjogász az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. CSERZTV MIHÁLY UTCA 1842-ben 0j utca néven kerül elénk, jelezve, meddig ért akkor a város, mi számított akkor újnak. A Víz utan az utca végében már a hatvanas években kifejlődött tégla- és cserépgyárakról Téglagyár utca lett a neve. (Ugyanezért kapta nevét a rtiai Rákóczi utca, mely először Gyár utca volt valamint a Cserepes sor, melyet a Vízig Masina somak hívtak, mivel a gőzgépekkel folyt az energiatermelés, égetés. De ezért hívták egy időben a mai Kaszás utcát Kazán utcának is.) Cserzy Mihály (1865—19251, a századfordulón parasztnovelláiról híres Homok, ebben a2 utcában, a Vasas Szent Péter utca 18/B számú sarokházban Lakott, ezért kapta halála után nevét az utca. Már 1928-ban olvasható a térképen. Cserzy életműve — egy jó válogatás formájában — föltámasztásra vár. CSONKA FTVEREK UTCÁJA A Víz előtt volt egy Csonka utca a mai Harmat utca. Csonka fivérek utcája. Pálfy ós Paprika utca határolta tömbben. 1842-ben ugyan meg Kereszt utcának hívták (minthogy merólegebua texe&zte^te a Szeca ée, a szinten megszűnt Csízik utcát), de 1850-től a Vízig mindig Csonka utca volt. A Víz után mérnöki cirkálom és vonalzó rajzolta ki Alsóváros új utcáit is, megszűnt a régi utca. Született viszont egy új, s az elnevező bizottság ezt ruházta föl a régi névvel. A régi utca a mai Szabadság térnek megfelelő utcakereszteződésből délnek nyílott, a mai pedig nagyjából ugyanonnan keletnek. Már a réginek is az alsóvárosi Csonka család volt a névadója, ugyanaz, amely az újabb utca mai nevének forrása. Csonka Vince (1815— 1905) kovácsmester fiai a magyar műszaki és természettudományi haladás kimagasló képviselői voltak: Csonka Ferenc (1848—1940) főreáliskolai tanár. Szeged város vegyésze, a paprikaminősítés és minőségvédelem kezdeményezője; öccse. Csonka János (1852—1939) kiváló műszaki elme, Bánki Donáttal együtt a porlasztó föltalálója (1891), a magyar autógyártás úttörője. Az utcát mindenképpen megérdemelték, kár volt azonban a magyar nyelv szellemétől idegen, jogászi eredetű nyelvújítási szót, a fivért használni. (A magyarban testvér van — nemi különbség nélkül; a németben Schwester és Brúder. Ez utóbbi utánzására született a fivér. De a németben nincs, ami a magyarban van: valakinek öccse és bátyja, nénje vagy húga, azaz nem tudják egyetlen szóval jelölni, hogy az illető testvére idősebb vagy fiatalabb nála. Nem szegényesebb tehát a magyar nyelv, csak sajátos, másfajta észjárás mutatkozik meg benne.) Az utcanév múltjának istrrlerptében, az utcanévadás irányelveinek tudatában — szívesebtón állítanám vissza a régi nevei. Irtczefi Géza a Csonkák utcája alakot javasolja. Péter László (Folytatjuk)