Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
a CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 19. Oj vasúti alagút A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abaliget között 660 méter hosszú vasúti alagút épül, amély már a felsővezetékes szerelvények közlekedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a szakaszon levő nagy szintkülönbségek és az ebből eredő sok lassú jel tette szükségessé. Az új alagút és pálya elkészülte után ezen a szakaszon is 120 kilométeres sebességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vasútépítők részére az elkészült szakaszt. Negyvenötezer köbméter földet mozgatnak meg, és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. NflPI KISLEXIKON a galambokról Szegeden is nagyon népszerű a galambsport, országosan ismert galambtenyésztők élnek Szegeden. A galamboknak több fajtáját már a régi egyiptomiak is tenyésztették, ma temérdek változatát ismerjük ennek a madárnak. Külön családot is neveztek el róluk (Columbidae), több mint ötven fajukéi az öt földrész különböző pontjain. Nálunk vadon két faja fordul elő: a kékgalamb és az örvösgalam. Mindkettő vonuló madár. A házigalamb különösen a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékein gyakori kékszirti galamb háziasított alakja. A közönséges házigalamb a szirtihez hasonló színű. Epületekben, templomtornyokban fél vad állapotban ls megél. Gyommagvakkal. elhullott gabonaszemekkel, csigákkal. hernyókkal táplálkozik. 0 Fajtái? A házigalambfajtákat postagalambok, kerlngők, díszgalambok és húsgalambok csoportjára szokás osztani. A hazánkban tenyésztett fontosabb fajták; a keringő galambok közül a komáromi, szegedi, bácskai, körösi és kiskunfélegyházi; a díszgalambok közül a parókás, pávás, a pirók és golyvás; a húshaszonfajták közül a máltai, modenai, tyúktarka, magyar óriás és rómaL ^ Galamblakás? A házigalnmb számára galambdúcot szoktak építeni, amelyet a közhiedelemmel ellentétben nem nagyon kedvelnek a galambok, mert szűk a férőhely, télen nagyon huzatos és hideg. Szívesebben tartózkodnak és költenek az úgynevezett galambpadláson, ahol legjobb 40—60 centiméterre elhelyezni a fészkeket. Legmegfelelőbb a költőketrecekkel, ülőrudakkal, állványokkal, etető- és itatóedényekkel felszerelt galambház. 0 Postagalambok? Ma már csak sportból használják közlemények, hírek továbbítására az úgynevezett postagalambokat. Repülési sebessé* gük 60—70 kilométer óránként. A sporttenyésztés ma már csupán a vele foglalkozók kedvtelését szolgálja. Legnagyobb I S r Brr rr rr bolgár hoeromu A bulgáriai Dimitrov yáros közelében hatalmas energiakomplexum, a Bobov Dol Elektromos Hőerőmű építését kezdték meg. Kapacitása 600 ezer kilowatt lesz. A fűtését szolgáló szenet a közeli hánya szolgáltatja, ahol erre a célra új tárnákat nyitnak. Termelési kapacitása 1 millió 500 ezer tonna szén. A szükséges vizet 28 millió köbméter űrtartalmú gyűjtőmedence szolgáltatja. A mű évente több mint 3 milliárd kilowattóra áramot ad, amely elegendő például a Szófia nagyságú városok ellátására. Az erőmű 3, egyenként 200 ezer kilowattos turbógenerátorral működik. Bulgária legnagyobb hőerőműve a szocialista országokkal való együttműködés, a KGST keretében épül. Terveit bolgár szakemberek készítették, a turbinákat a szovjet Elektroszila gyár, az alállomásokat pedig az NDK szállítja. A kazánok Lengyelországból, a salakelvezető berendezések Magyarországról érkeznek. Az eddig használt hűtőtavak helyett, amelyek sok ezer hektár szántóföldet vonnának el a mezőgazdaságtól, három hűtőtorony látja majd el a feladatot. A szénellátás a közeli bányából önműködően történik. Minden kazánt elektromos szűrőkkel szerelnek fel a füstgázok tisztítására és a korom összegyűjtésére. A technológiai folyamatokat gépesítették. az üzem Irányításához elektronikus számológépeket használnak fel. Az üzemben 500 mérnök, technikus és gépész dolgozik majd. Az új erőmű alacsony önköltségű lesz; az építésre fordított összeg gyorsan viszsza térül. Az első turbinacsoportot 1973 elején adják át, két esztendő múlva pedig az eg^sz erőmű dolgozni kezd. A bánya első része 1974 végén készül eL Az erőmű környékén az építőmunkásoknak, szerelőknek, bányászoknak 350 lakást, üzletet, éttermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket építenek. Az új település kis lakóinak csecsemőotthonokat, óvodákat, iskolákat és játszótereket létesítenek. Értékes oklevelek birtokába jutott a szegedi levéltár Néhány nappal ezelőtt küldeményt kézbesített a posta. Feladója, Beösze István balatonberényi lakos volt, aki levelében közölte, hogy mellékel két oklevelet, amelyeket valamikor Ercsiben lakó Winpfen grófi családtól, Sina György báró leszármazottaltói kapott ajándékba. Miért éppen Szegedre küldte az okleveleket az ajándékozó, mi köze volt a városnak Sina Györgyhöz, akire a két oklevél vonatkozik? Az egyik oklevelet a szegedi városi tanács állította ki 1839. február 29-i keltezéssel, a másikat fél évvel korábban az aradi tanács. Mindkét város polgárává választotta Sina Györgyöt, és ezt a tényt díszes oklevéllel hozta tudomására. Ezek az oklevelek kerültek a levéltárba a balatonberényi ajándékozó jóvoltából. Mindkét oklevél szokatlanul nagy, kiváló iparművészi munka. A szegediben a szöveget a város színezett címei-e és virágfüzér veszi körül, jó állapotban van, az aradi szakadt. A szegedi tanács először öt évvel korábban, 1834-ben Széchenyi Istvánt részesítette a város által adható legnagyobb megtiszteltetésben. A polgárrá választás ugyanis lényegileg a díszpolgárság gondolatát jelentette, Széchenyitől kezdve azokra esett a választás, akik mind a váras, mind a haza érdekében jelentőset tettek. 1837-ben Würtler Józsefet, a nádor udvari orvosát, az egészségügy harcosát, 1840ben Dercsényi János udvari kamarai előadót, aki SzeKézzel — lábbal Leonyid Dutov, a harkovi A. M. Gorkij Egyetem tudományos munkatársa kerékpárjára úgynevezett kiegészítő kézihajtást szerelt. Ily módon az első kerék a hátsóhoz hasonlóan hajtható, így a lábakon kívül a kerékpáros kezei is igénybe vehetők. Ezt segíti elő a kerekekre külön-külön felszerelt sebességváltó is. A kézihajtással ellátott kerékpár kirándulásokon és gyógytornán különösen Jól használható. Eredeti megoldású a különleges kerékpár fékrendszere is. A pedált lenyomva mindkét kerék lefékezhető — a hátsó kicsivel előbb, mint az első. Leonyid Dutov több mint 1500 kilométert tett meg a Krím és a Kaukázus útjain új gépével. Az idén Moszkvába és Leningrádba készül. A Harkovi Kerékpárgyár, amely kedvező véleményt adott Dutov gépéről, kísérleti sorozatot készül gyártani a kézi hajtással ellátott kerékpárból. geden ipari vállalkozást létesített. 1846-ban Szentíványi Vincét, a Tisza-szabályozási bizottság alelnökét, Bene József királyi, majd Babarczy Antal helytartói tanácsost választották polgárrá. A polgári forradalom és a szabadságharc alkalmat adott arra, hogy a legkiválóbb hazafiakat tiszteljék meg. 1848. március 18-án tartott népgyűlésen, amikor Szegeden is hírül adták a pesti forradalom kitörését, Kossuthot, április 4-én Wesselényi Miklóst, Deák Ferencet és Klauzál Gábort választották polgárrá. A tanács ténykedésében mindenkor az uralkodó osztály akarata érvényesült Nem véletlen, hogy 1935ben Gömböst 1939-ben az ellenforradalmi vezérkarból Károlyi Gyula grófot és ugyanakkor Zadravetz tábori püspököt L tüntette kl a választásra jogosult törvényhatósági bizottság többségét kitevő vagyonosok és vezető hivatali beosztású tisztviselők hangadó csoportja. Más érdemek is érvényre jutották azonban: a város árvíz utáni (1879) újjátervezőjét, Lechner Lajost 1884-ben, Jókait 1893-ban, Szent-Györgyi Albertet 1937ben választották díszpolgárrá. A város a felszabadulás után is élt ezzel a joggal. Széchenyitől Tildy Zoltánig mintegy 50 polgárt, illetve díszpolgárt, választottak. A levéltár birtokába jutott oklevelet Sina György báró kapta, amint az oklevél szövegéből kitűnik, a város Sinának, a görög király követének érdeméül hozzák fel ,.az Ostrial (ausztriai) szabadalmas pénz váltó Intézet igazgatójának, nem régiben a Duna folyó veszélyes kidagadásával kiszámíthatatlanul károsított testvér Buda, 's Pest fő Városok ínségbe süllyesztett lakosainak segélyekre.. „ a honi kereskedésnek nagyobb virágzásra segélé-sében kiismertetett lelkességét, a már-mér hanyatlott dohány tenyésztésnek sok ezer termesztők javakra a kellő segélynek kiszolgáltatásával általa új életre hozásét — 's végre Városunk kebelében számosabb szegény családoknak élelmek és szükségeseik fedezésekre egy újabb kereshetésd forrásnak általa történt felnyitását..." Sina György a reformkor egyik legsikeresebb vállalkozója, 1782-ben született Bécsben, ahova apja Szarajevóból települt. A török elől menekült számos görög család egyike, akik kereskedői tevékenységükkel jelen- ' tékeny vagyont szereztek. 1818-ban szereztek magyar nemességet, 1822-ben báróságot. Ügy Sina György, mint fia, Simon nevét a roppant vagyonon kívül (az 1860-as években Sina Simon kezén több mint 20, jól kezelt uradalom volt, 250 ezer holddal) adományaik őrzik. A szegedi polgárrá választott Sina György neve a Lánchíd pesti hídfőjén levő emléktáblára Széchenyi nevével együtt van bevésve. Széchenyinek úgyszólván minden alkotásához hozzájárult. Nem volt olyan alkotás a reformkorban, amelyhez ne ő adta volna a legnagyobb pénzadományt. Szegeden nevüket úgyszólván a századfordulóig a Sina-telek őrzi, amely a mai Hősök kapujától a Tiszáig terjedt. Itt folyt a délalföldi dohány átvétele és a Tiszán úsztatott fa kirakása. Sina báró üzletei hatalmas hasznot hajtottak, más oldalról pL a dohány átvételének alacsony árai a termelő zsellérséget, nem utolsósorban szegedieket sújtotta. A kevenmesi zsellérek tőle béreltek 5000 holdat, 1847-ben annyira felemelte a bért, hogy amikor Kossuth pénzügyminiszter lett, hozzá fordultak panaszukkal. Sina báró azonban a haszon egy jelentős részét — mintegy félmillió forintot — közcélra adományozta, amivel példát mutatott, és a közvélemény megbecsülését vívta kl. Arad váras hasonló érdeméi miatt választotta őt polgárává. Sina a szegedi oklevél átvétele után azzal váltotta meg a választási illetéket — ami a felvett közpolgár esetében különben kötelező volt —, hogy 100 forintot kórházi, 50-et a tűzoltási felszerelésekre küldött. A szegedi oklevél sorsa, visszakerült oda, ahonnan kiindult Különös jelentősége van a hagyományokat megőrző 133 évvel ezelőtt kiállított oklevélnek. Oltvai Ferenc Emléküket őrzik az utcák BEM TÁBORNOK UTCA A XVIII. század elejéig a Tiszának egyik mellékága, a Kis-Tisza folyt itt, és a Hattyas sor nyomvonalán. (Felsővároson, a mai Kis-Tlsza utca és Maros utca vonalán is folyt egy Kis-Tisza, de a kettőt nem szabad összetéveszteni.) Egyik mélyedése — a mai Bem laktanya helyén — Feneketlen néven ismert vízállásos hely volt Innen kapta az utca első. 1814-ből Ismert nevét: Fenék utcának hívták akkor. 1844-ben már föltűnik újabb neve: Kápolna utca, azért, mert a Palánk (a mai belváros) felé, a mai Aradi vértanúk terén álló Rozália kápolna ós Segítő Mária kápolna felé vezetett, a mai Április 4. útja vonalán. A Kápolna utca egészen a mai Batthyány utcáig ért, ott torkollt a Segítő Boldogasszony utcába, amely itt megtört, és az Apáca (ma Lumumba) utca vonalán haladt az alsóvárosi templomnál;. Érdekes, hogy 1868-bun együtt emlegetik a két nevét: Kápolna vagy fenék utcának írja egy levéltári irat. A Víz után a Bem tábornok utca folytatásának, a mai Hattyas sornak a nevét kapta ez a szakasz is. (A mai Hámán Kató utcától északra eső része pedig a Boldogasszony sugárútét.) Ezt ugyanis azelőtt Róka vagy Róka pék utcá- nak hívták a benne lakó Róka pékről. (Ahogyan a Nemes — helyesen: Nömös — takács utcát a benne lakó Nöonös veaetéknevű takácsmesterről, a Veres — helyesen: Vörös — ács utcát a Vörös nevű ácsmesterről.) Ezt a nevet viselte a fölszabadulásig. Több helytörténész, így Tonelli Sándor is úgy vélte, hogy a névadó Róka József (1790—1858) csanádi püspöki helynök, akit 1849-ben a szabadságharc idején tanúsított rebellis magatartásáért a haditörvényszék halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélt, s aki Kufsteinben Czuczor Gergellyel raboskodott együtt Annyi igaz, hogy Róka József szegedi születésű volt, s ugyanannak a Rófca családnak sarja, mint a névadó Róka pék. Mai nevét a Szegedi Nemzeti Bizottság javaslatára 1945 júniusában nyerte Bem József (1794 —1850) honvéd tábornokról, a lengyel és a magyar szabadságharc legendás hőséről. Minthogy a 7. sz. házban lakott Károlyi Lajos festőművész, halála után, 1927-ben volt olyan javaslat, hogy róla nevezzék el. Lévén azonban Károlyi utca is Szegeden, kqt hasonló nevű nem lehet, ezért a rokonszenves festő emlékét nekünk a Károlyi utcában kell majd megörökítenünk. A Bem tábornok utca névben fölösleges a katonai rendfokozat Helyesebb és rokonszenvesebb lenne a Bem apó vagy egyszerűen Bem utca. x BENCZÚR GYULA UTCA Petöfitelepnek ez az utcája 1928-tól 6. utcaként szerepelt a térképeken. 1963-ban tűnt föl először mai nevén. Benczúr Gyula (1844—1920) festőművész a XIX. századi magyar piktúra egyik legnagyobb alakja. Münchenben tanult, később ott lett a művészeti akadémia tanára. Történeti témáit eleinte a nemzeti elnyomatás elleni tiltakozás érzéséből merítette (Hunyadi László búcsúja, 11. Rákóczi Ferenc elfogatása). Későbbi történeti képei, melyeket nagyobbrészt II. Lajos bajor király megrendelésére készített, főként patetikus pózok és pompázatos ruhák" valósághű kidolgozásával keltettek hatást Szülőfaluját, Dolányt halála után Benczúrfalvának nevezték el. Szegedi kapcsolata nem volt, így — ha még vetődne föl, nevezzünk-e róla el utcát Szegeden — nemmel válaszolnék. De ha már van, elegendő lenne a rövidebb, Benczúr utca alakban használni. BERCSÉNYI UTCA A Víz után létrejött utca gróf Bercsényi Miklós (1665—1725) kuruc főgenerálisnak, Rákóczi Ferenc hadvezérének emlékét Őrzi. 1636ban 6 volt Szeged várának főkapitánya. Rodostóban halt meg. BERZSENYI UTCA A Víz előtt Tükör köz volt a neve, mert a Tükör (ma Arany János) utcába torkollt. A köz régi, eredeti és szép megnevezése a szűk, rövid vagy zsákszerű kicsiny utcáknak, sikátoroknak. A Víz után kapta az utca mai formáját, és máig élő nevét. Berzsenyi Dániel (1776—1836), a nagy költő, Joggal kapott utcát különösebb szegedi kapcsolatok nélkül is. Bár félreértésre adhat alkalmat a Bercsényi utcával való rokonhangzás, egyik utcanévről sem mondhatunk le, így a közműveltség terjedésétől várhatjuk az összecserélés megszűnését. BIHARI UTCA 1850-től a Víztg Hangász utca volt. Ez as avíttságában is hangulatos nyelvújítási szó (Ágoston Antal alkotása 1805-ben) arra utal, hogy Fölsőváros e részén cigányok laktak. Népi neve az ls volt régen: Cigány sor. A Víz utáni elnevezés más módon, de ugyanezt akarta tükrözni: Bihari János (1764—1827), a jeles cigány zeneszerző és hegedűművész valóiban népe egyik legkiválóbb képviselője. Szegedi kapcsolatok híján — várostörténeti értékénél fogva — helyesebb lenne a régibb Hangász utca visszaállítása éa megőrzése az utókor számára. (Folytatjuk) Péter László i