Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 19. Oj vasúti alagút A Budapest—Pécs vonalon, Godisa—Abaliget között 660 méter hosszú vasúti alagút épül, amély már a felsőve­zetékes szerelvények közle­kedésére is alkalmas. Az új alagút építését az ezen a sza­kaszon levő nagy szintkü­lönbségek és az ebből eredő sok lassú jel tette szüksé­gessé. Az új alagút és pálya elkészülte után ezen a sza­kaszon is 120 kilométeres se­bességgel roboghatnak majd a vonatok. A Bányászati Ak­namélyítő Vállalat mecseki körzete 1972-ben adja át a vasútépítők részére az elké­szült szakaszt. Negyvenöt­ezer köbméter földet moz­gatnak meg, és több mint 15 ezer köbméter falazóanyagot és betont építenek be az új alagútba. NflPI KISLEXIKON a galam­bokról Szegeden is nagyon népszerű a galambsport, országosan ismert ga­lambtenyésztők élnek Szegeden. A galambok­nak több fajtáját már a régi egyiptomiak is te­nyésztették, ma temér­dek változatát ismerjük ennek a madárnak. Kü­lön családot is neveztek el róluk (Columbidae), több mint ötven fajukéi az öt földrész különbö­ző pontjain. Nálunk va­don két faja fordul elő: a kékgalamb és az ör­vösgalam. Mindkettő vo­nuló madár. A háziga­lamb különösen a Föld­közi-tenger és az Atlan­ti-óceán partvidékein gyakori kékszirti galamb háziasított alakja. A kö­zönséges házigalamb a szirtihez hasonló színű. Epületekben, templom­tornyokban fél vad ál­lapotban ls megél. Gyom­magvakkal. elhullott ga­bonaszemekkel, csigák­kal. hernyókkal táplál­kozik. 0 Fajtái? A házigalambfajtákat postagalambok, kerln­gők, díszgalambok és húsgalambok csoportjá­ra szokás osztani. A ha­zánkban tenyésztett fon­tosabb fajták; a keringő galambok közül a ko­máromi, szegedi, bács­kai, körösi és kiskunfél­egyházi; a díszgalambok közül a parókás, pávás, a pirók és golyvás; a húshaszonfajták közül a máltai, modenai, tyúk­tarka, magyar óriás és rómaL ^ Galamblakás? A házigalnmb számá­ra galambdúcot szoktak építeni, amelyet a köz­hiedelemmel ellentétben nem nagyon kedvelnek a galambok, mert szűk a férőhely, télen na­gyon huzatos és hideg. Szívesebben tartózkod­nak és költenek az úgy­nevezett galambpadlá­son, ahol legjobb 40—60 centiméterre elhelyezni a fészkeket. Legmegfe­lelőbb a költőketrecek­kel, ülőrudakkal, állvá­nyokkal, etető- és itató­edényekkel felszerelt ga­lambház. 0 Postagalambok? Ma már csak sportból használják közlemények, hírek továbbítására az úgynevezett postagalam­bokat. Repülési sebessé* gük 60—70 kilométer óránként. A sportte­nyésztés ma már csu­pán a vele foglalkozók kedvtelését szolgálja. Legnagyobb I S r Brr rr rr bolgár hoeromu A bulgáriai Dimitrov yá­ros közelében hatalmas ener­giakomplexum, a Bobov Dol Elektromos Hőerőmű építé­sét kezdték meg. Kapacitása 600 ezer kilowatt lesz. A fű­tését szolgáló szenet a kö­zeli hánya szolgáltatja, ahol erre a célra új tárnákat nyitnak. Termelési kapacitá­sa 1 millió 500 ezer tonna szén. A szükséges vizet 28 millió köbméter űrtartalmú gyűjtőmedence szolgáltatja. A mű évente több mint 3 milliárd kilowattóra áramot ad, amely elegendő például a Szófia nagyságú városok ellátására. Az erőmű 3, egyenként 200 ezer kilowat­tos turbógenerátorral műkö­dik. Bulgária legnagyobb hő­erőműve a szocialista orszá­gokkal való együttműködés, a KGST keretében épül. Ter­veit bolgár szakemberek ké­szítették, a turbinákat a szov­jet Elektroszila gyár, az al­állomásokat pedig az NDK szállítja. A kazánok Lengyel­országból, a salakelvezető berendezések Magyarország­ról érkeznek. Az eddig hasz­nált hűtőtavak helyett, ame­lyek sok ezer hektár szán­tóföldet vonnának el a me­zőgazdaságtól, három hűtő­torony látja majd el a fel­adatot. A szénellátás a közeli bá­nyából önműködően törté­nik. Minden kazánt elektro­mos szűrőkkel szerelnek fel a füstgázok tisztítására és a korom összegyűjtésére. A technológiai folyamatokat gé­pesítették. az üzem Irányítá­sához elektronikus számoló­gépeket használnak fel. Az üzemben 500 mérnök, tech­nikus és gépész dolgozik majd. Az új erőmű alacsony önköltségű lesz; az építésre fordított összeg gyorsan visz­sza térül. Az első turbinacsoportot 1973 elején adják át, két esz­tendő múlva pedig az eg^sz erőmű dolgozni kezd. A bá­nya első része 1974 végén készül eL Az erőmű környé­kén az építőmunkásoknak, szerelőknek, bányászoknak 350 lakást, üzletet, éttermet és kulturális célokat szolgáló helyiségeket építenek. Az új település kis lakóinak cse­csemőotthonokat, óvodákat, iskolákat és játszótereket lé­tesítenek. Értékes oklevelek birtokába jutott a szegedi levéltár Néhány nappal ezelőtt küldeményt kézbesített a posta. Feladója, Beösze Ist­ván balatonberényi lakos volt, aki levelében közölte, hogy mellékel két oklevelet, amelyeket valamikor Ercsi­ben lakó Winpfen grófi csa­ládtól, Sina György báró le­származottaltói kapott aján­dékba. Miért éppen Szegedre küldte az okleveleket az ajándékozó, mi köze volt a városnak Sina Györgyhöz, akire a két oklevél vonatko­zik? Az egyik oklevelet a sze­gedi városi tanács állította ki 1839. február 29-i kelte­zéssel, a másikat fél évvel korábban az aradi tanács. Mindkét város polgárává vá­lasztotta Sina Györgyöt, és ezt a tényt díszes oklevéllel hozta tudomására. Ezek az oklevelek kerültek a levél­tárba a balatonberényi ajándékozó jóvoltából. Mindkét oklevél szokatlanul nagy, kiváló iparművészi munka. A szegediben a szö­veget a város színezett cí­mei-e és virágfüzér veszi körül, jó állapotban van, az aradi szakadt. A szegedi tanács először öt évvel korábban, 1834-ben Széchenyi Istvánt részesítet­te a város által adható leg­nagyobb megtiszteltetésben. A polgárrá választás ugyan­is lényegileg a díszpolgárság gondolatát jelentette, Szé­chenyitől kezdve azokra esett a választás, akik mind a váras, mind a haza érde­kében jelentőset tettek. 1837-ben Würtler Józsefet, a nádor udvari orvosát, az egészségügy harcosát, 1840­ben Dercsényi János udva­ri kamarai előadót, aki Sze­Kézzel — lábbal Leonyid Dutov, a harkovi A. M. Gorkij Egyetem tudo­mányos munkatársa kerék­párjára úgynevezett kiegé­szítő kézihajtást szerelt. Ily módon az első kerék a hátsóhoz hasonlóan hajtható, így a lábakon kívül a ke­rékpáros kezei is igénybe ve­hetők. Ezt segíti elő a kere­kekre külön-külön felszerelt sebességváltó is. A kézihaj­tással ellátott kerékpár ki­rándulásokon és gyógytornán különösen Jól használható. Eredeti megoldású a kü­lönleges kerékpár fékrend­szere is. A pedált lenyomva mindkét kerék lefékezhető — a hátsó kicsivel előbb, mint az első. Leonyid Dutov több mint 1500 kilométert tett meg a Krím és a Kaukázus útjain új gépével. Az idén Moszk­vába és Leningrádba készül. A Harkovi Kerékpárgyár, amely kedvező véleményt adott Dutov gépéről, kísér­leti sorozatot készül gyár­tani a kézi hajtással ellá­tott kerékpárból. geden ipari vállalkozást lé­tesített. 1846-ban Szentívá­nyi Vincét, a Tisza-szabá­lyozási bizottság alelnökét, Bene József királyi, majd Babarczy Antal helytartói tanácsost választották pol­gárrá. A polgári forradalom és a szabadságharc alkalmat adott arra, hogy a legkivá­lóbb hazafiakat tiszteljék meg. 1848. március 18-án tartott népgyűlésen, amikor Szegeden is hírül adták a pesti forradalom kitörését, Kossuthot, április 4-én Wesselényi Miklóst, Deák Ferencet és Klauzál Gábort választották polgárrá. A tanács ténykedésében mindenkor az uralkodó osz­tály akarata érvényesült Nem véletlen, hogy 1935­ben Gömböst 1939-ben az ellenforradalmi vezérkarból Károlyi Gyula grófot és ugyanakkor Zadravetz tábo­ri püspököt L tüntette kl a választásra jogosult törvény­hatósági bizottság többségét kitevő vagyonosok és vezető hivatali beosztású tisztvi­selők hangadó csoportja. Más érdemek is érvényre jutották azonban: a város árvíz utáni (1879) újjáter­vezőjét, Lechner Lajost 1884-ben, Jókait 1893-ban, Szent-Györgyi Albertet 1937­ben választották díszpolgár­rá. A város a felszabadulás után is élt ezzel a joggal. Széchenyitől Tildy Zoltánig mintegy 50 polgárt, illetve díszpolgárt, választottak. A levéltár birtokába jutott oklevelet Sina György báró kapta, amint az oklevél szövegéből kitűnik, a város Sinának, a görög király kö­vetének érdeméül hozzák fel ,.az Ostrial (ausztriai) sza­badalmas pénz váltó Intézet igazgatójának, nem régiben a Duna folyó veszélyes ki­dagadásával kiszámíthatat­lanul károsított testvér Buda, 's Pest fő Városok ín­ségbe süllyesztett lakosainak segélyekre.. „ a honi keres­kedésnek nagyobb virágzás­ra segélé-sében kiismertetett lelkességét, a már-mér ha­nyatlott dohány tenyésztés­nek sok ezer termesztők ja­vakra a kellő segélynek ki­szolgáltatásával általa új életre hozásét — 's végre Városunk kebelében számo­sabb szegény családoknak élelmek és szükségeseik fe­dezésekre egy újabb keres­hetésd forrásnak általa tör­tént felnyitását..." Sina György a reformkor egyik legsikeresebb vállal­kozója, 1782-ben született Bécsben, ahova apja Sza­rajevóból települt. A török elől menekült számos görög család egyike, akik kereske­dői tevékenységükkel jelen- ' tékeny vagyont szereztek. 1818-ban szereztek magyar nemességet, 1822-ben báró­ságot. Ügy Sina György, mint fia, Simon nevét a roppant vagyonon kívül (az 1860-as években Sina Simon kezén több mint 20, jól ke­zelt uradalom volt, 250 ezer holddal) adományaik őrzik. A szegedi polgárrá válasz­tott Sina György neve a Lánchíd pesti hídfőjén le­vő emléktáblára Széchenyi nevével együtt van bevésve. Széchenyinek úgyszólván minden alkotásához hozzá­járult. Nem volt olyan alko­tás a reformkorban, amely­hez ne ő adta volna a leg­nagyobb pénzadományt. Sze­geden nevüket úgyszólván a századfordulóig a Sina-telek őrzi, amely a mai Hősök kapujától a Tiszáig terjedt. Itt folyt a délalföldi do­hány átvétele és a Tiszán úsztatott fa kirakása. Sina báró üzletei hatalmas hasz­not hajtottak, más oldalról pL a dohány átvételének alacsony árai a termelő zsellérséget, nem utolsósor­ban szegedieket sújtotta. A kevenmesi zsellérek tőle bé­reltek 5000 holdat, 1847-ben annyira felemelte a bért, hogy amikor Kossuth pénz­ügyminiszter lett, hozzá for­dultak panaszukkal. Sina báró azonban a haszon egy jelentős részét — mintegy félmillió forintot — közcél­ra adományozta, amivel pél­dát mutatott, és a közvéle­mény megbecsülését vívta kl. Arad váras hasonló ér­deméi miatt választotta őt polgárává. Sina a szegedi oklevél átvétele után azzal váltotta meg a választási illetéket — ami a felvett közpolgár esetében külön­ben kötelező volt —, hogy 100 forintot kórházi, 50-et a tűzoltási felszerelésekre kül­dött. A szegedi oklevél sorsa, visszakerült oda, ahonnan kiindult Különös jelentősé­ge van a hagyományokat megőrző 133 évvel ezelőtt kiállított oklevélnek. Oltvai Ferenc Emléküket őrzik az utcák BEM TÁBORNOK UTCA A XVIII. század elejéig a Tiszának egyik mellékága, a Kis-Tisza folyt itt, és a Hattyas sor nyomvonalán. (Felsővároson, a mai Kis-Tl­sza utca és Maros utca vonalán is folyt egy Kis-Tisza, de a kettőt nem szabad összetévesz­teni.) Egyik mélyedése — a mai Bem laktanya helyén — Feneketlen néven ismert vízállásos hely volt Innen kapta az utca első. 1814-ből Ismert nevét: Fenék utcának hívták akkor. 1844-ben már föltűnik újabb neve: Kápolna ut­ca, azért, mert a Palánk (a mai belváros) felé, a mai Aradi vértanúk terén álló Rozália ká­polna ós Segítő Mária kápolna felé vezetett, a mai Április 4. útja vonalán. A Kápolna utca egészen a mai Batthyány utcáig ért, ott torkollt a Segítő Boldogasszony utcába, amely itt meg­tört, és az Apáca (ma Lumumba) utca vonalán haladt az alsóvárosi templomnál;. Érdekes, hogy 1868-bun együtt emlegetik a két nevét: Kápol­na vagy fenék utcának írja egy levéltári irat. A Víz után a Bem tábornok utca folytatásá­nak, a mai Hattyas sornak a nevét kapta ez a szakasz is. (A mai Hámán Kató utcától észak­ra eső része pedig a Boldogasszony sugárútét.) Ezt ugyanis azelőtt Róka vagy Róka pék utcá­- nak hívták a benne lakó Róka pékről. (Aho­gyan a Nemes — helyesen: Nömös — takács utcát a benne lakó Nöonös veaetéknevű takács­mesterről, a Veres — helyesen: Vörös — ács utcát a Vörös nevű ácsmesterről.) Ezt a nevet viselte a fölszabadulásig. Több helytörténész, így Tonelli Sándor is úgy vélte, hogy a névadó Róka József (1790—1858) csanádi püspöki hely­nök, akit 1849-ben a szabadságharc idején tanú­sított rebellis magatartásáért a haditörvényszék halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítélt, s aki Kufsteinben Czuczor Gergellyel raboskodott együtt Annyi igaz, hogy Róka Jó­zsef szegedi születésű volt, s ugyanannak a Rófca családnak sarja, mint a névadó Róka pék. Mai nevét a Szegedi Nemzeti Bizottság javas­latára 1945 júniusában nyerte Bem József (1794 —1850) honvéd tábornokról, a lengyel és a magyar szabadságharc legendás hőséről. Mint­hogy a 7. sz. házban lakott Károlyi Lajos fes­tőművész, halála után, 1927-ben volt olyan ja­vaslat, hogy róla nevezzék el. Lévén azonban Károlyi utca is Szegeden, kqt hasonló nevű nem lehet, ezért a rokonszenves festő emlékét nekünk a Károlyi utcában kell majd megörö­kítenünk. A Bem tábornok utca névben fölösleges a katonai rendfokozat Helyesebb és rokonszenve­sebb lenne a Bem apó vagy egyszerűen Bem utca. x BENCZÚR GYULA UTCA Petöfitelepnek ez az utcája 1928-tól 6. utca­ként szerepelt a térképeken. 1963-ban tűnt föl először mai nevén. Benczúr Gyula (1844—1920) festőművész a XIX. századi magyar piktúra egyik legnagyobb alakja. Münchenben tanult, később ott lett a művészeti akadémia tanára. Történeti témáit eleinte a nemzeti elnyomatás elleni tiltakozás érzéséből merítette (Hunyadi László búcsúja, 11. Rákóczi Ferenc elfogatása). Későbbi történeti képei, melyeket nagyobbrészt II. Lajos bajor király megrendelésére készített, főként patetikus pózok és pompázatos ruhák" valósághű kidolgozásával keltettek hatást Szü­lőfaluját, Dolányt halála után Benczúrfalvának nevezték el. Szegedi kapcsolata nem volt, így — ha még vetődne föl, nevezzünk-e róla el utcát Szegeden — nemmel válaszolnék. De ha már van, ele­gendő lenne a rövidebb, Benczúr utca alakban használni. BERCSÉNYI UTCA A Víz után létrejött utca gróf Bercsényi Miklós (1665—1725) kuruc főgenerálisnak, Rá­kóczi Ferenc hadvezérének emlékét Őrzi. 1636­ban 6 volt Szeged várának főkapitánya. Rodos­tóban halt meg. BERZSENYI UTCA A Víz előtt Tükör köz volt a neve, mert a Tükör (ma Arany János) utcába torkollt. A köz régi, eredeti és szép megnevezése a szűk, rövid vagy zsákszerű kicsiny utcáknak, sikátoroknak. A Víz után kapta az utca mai formáját, és má­ig élő nevét. Berzsenyi Dániel (1776—1836), a nagy költő, Joggal kapott utcát különösebb sze­gedi kapcsolatok nélkül is. Bár félreértésre ad­hat alkalmat a Bercsényi utcával való rokon­hangzás, egyik utcanévről sem mondhatunk le, így a közműveltség terjedésétől várhatjuk az összecserélés megszűnését. BIHARI UTCA 1850-től a Víztg Hangász utca volt. Ez as avíttságában is hangulatos nyelvújítási szó (Ágoston Antal alkotása 1805-ben) arra utal, hogy Fölsőváros e részén cigányok laktak. Népi neve az ls volt régen: Cigány sor. A Víz utáni elnevezés más módon, de ugyanezt akarta tük­rözni: Bihari János (1764—1827), a jeles ci­gány zeneszerző és hegedűművész valóiban népe egyik legkiválóbb képviselője. Szegedi kapcso­latok híján — várostörténeti értékénél fogva — helyesebb lenne a régibb Hangász utca visszaállítása éa megőrzése az utókor számára. (Folytatjuk) Péter László i

Next

/
Oldalképek
Tartalom