Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 28. 3 Élénk a hétvégi forgalom a Balatonnál A pénteki esőzés a Bala­'ttwi déli partjának kem­pingjeiből sok vendéget el­riasztott. . Ennek ellenére még mándig sokan tartóz­kodnak a tó déli partján, bízva abban, hogy az idő­járás jobbra fordul. Élénk lett a hétvégi forgalom is. A nyaralótelepeken — a ba­latonszemesi és fonyód— bela telepi faházakban — a fizetővendég-szolgálatnál *saknem telt ház volt szom­baton. A déli part szállodái, moteljei változatlanul száz százalékosan telítettek. A ven­dégek most már inkább a turizmusnak hódolnak: felkeresik a Balaton-part nevezetességeit, múzeumait, de főként a nyugati vendé­gek, még fürödnek is. A vendéglátó és szórakozóhe­lyek változatlanul nagy for­galmat bonyolítanak le, és megélénkült a hajózás: szombaton több mint 15 ez­ren utaztak a két part kö­zött közlekedő személyhajó­kon és kompokon. (MTI) Gyémántlakodalom A 83 éves Bárkányi Sán- jó néhány szegedi lapnál: idotr és 80 éves felesége teg- köztük a Szegedi Napló és nap, szombaton ünnepelték a Délmagyarország nyom­házasságuk 60. évfordulóját, dájában. Ma is az öthatom Mindketten munkásemberek, utca 47. számú kis hazacs­S férj 1919-ben vöröskatona kában élnek, ott, ahol 60 ££*£££&££ Vtze! es^deje mint ifjú ha^k geden tanulta a nyomdász- laktak. Hazassagi évforduló­in esterseget, kéziszedd volt jukhoz mi is gratulálunk. Heghalt Trischler Ferenc Augusztus 26-án, Szege­den elhunyt Trischler Fe­renc elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Trischler Ferenc 1900-ban született Szőregen, s már 19 éves korában vöröskatona­ként részt vett a Magyar Tanácsköztársaság hadjára­taiban. Később illegális pártmunkát végzett, 1931 ótá tagja a pártnak. A felszabadulás után fon­tos állami és társadalmi megbízatásoknak eleget téve dolgozott. 1955-ben a Parti­zán Emlékérem, 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, 1959-ben a Ta­nácsköztársasági Emlékérem tulajdonosa lett. 1967-ben kapta meg a, Szocialista Ha­záért Érdemrendet, 1970-ben a felszabadulási jubileumi emlékérmet. Trischler Ferenc temetése holnap, hétfőn dél­után 15 órakor a Belvárosi temetőben lesz. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Vadászati világkiállítás Trófeadíj-kiosztó ünnepség Több ezer külföldi látogató A "Vadászati Világkiállítás lítás egyik legrangosabb ese- fea kapott nagydíjat A Iváltozatos programja iránt ményét, a trófea-díjkiosztó Szovjetunió vadászati gyűj­pagy az érdeklődés. Hazánk ünnepséget a kiállítási város teményéből 18, Komániáéból minden tájáról sokan keres- központjában. Az ünnepsé­ték fel tegnap, szombaton a gen részt vett Földes Lász­kiállítást a különféle ren dezvényeket. Több ezer külföldi turistát Is fogadott Budapest a Va­dászati Világkiállítás elsó papjain. Szombaton délelőtt tartot­tak a Vadászati Világkiál­ló miniszterhelyettes, a vi­lágkiállítás kormányfőmeg­15, Lengyelországéból pe­dig 13 trófea érdemelt ki nagydíjat. Kilenc-kilenc nagydíjat ítéltek oda Cseh­bízottja és F. Edmond- Szlovákiának és Franciaor­Blanc, a Nemzetközi Vadá­szati Tanács (CIC) főtitkára. A 123 nagydíj közül a leg­többet Magyarország nyerte el, összesen 21 magyar tró­A VVK egyik érdekesége az indiai fehér tigris a hazai lapokban 1971/34 NAGY László: A jogászi hiva­tásra nevelés altalános kérdései. Felsőoktatási Szemle, július­augusztus. [Tapasztalatok az egyetem jogi karán.) SOMI-Imre Belané: A szegedi Dózsa György Altalános Iskola kerámia szakköre. Rajztanttas, 4. szám. [Fényképekkel.) [SZAVA Y István] — sz—: Szép. régi név: Sóhordó utca. — Emliti a négyszázötven éves tizedjegyzék ls. — Irodalomku­tatö és helytörténész. Esti Hír­lap, aug. 19. [Interjú dr. Péter Lászlóval helytörténeti kutatá­sairól.) MATRAI-BETEGH Béla: Sze­gedi Szabadtéri Játékok. — Dó­zsá György. Magyar Nemzet, aug. 20. (KriUka.) Kétnapos verseny a szőke Ti­szán. Autó-Motor, aug. 21. IA szegedi motorcsónakversenyrol. Fényképekkel.) GALSAI Pongrác: Dözsa, tel­jes • fényben. Elet és Irodalom, aug. 21.- [Kritika a szabadtéri já­tékok. bemutatójáról.) ILLÉS Jenő: Az IUyés-dráma a szegedi játékokon. — Dózsa György. Film, Színház, Muzsika, aug. 21. [Kritika. Fényképekkel.J FENF.R Tamás: Teleobjektív: Gjuszelev. Film. Színház, Mu­zsika, aug. 21. [Riport a szabad­téri játékokon vengédszereplő fcolgár énekessel. Fényképekkel.) Szeged; 30 ezer vendég a zá­fonapen. Hétfői Hírek, auSsJi Fesztiválzárónap Szegeden. Magyar Hírlap, aug. 22. — bozóky —: Summer art show at Szeged. Daily News, aug. 23. Négyszázhatvanezer vendég Szegeden. Magyar Hírlap, Nép­szava, aug. 23. [Az ünnepi hetek idején.) Átadták az idei Szörényi Im­re emlékérmet. Magyar Hírlop, Magyar Nemzet, aug. 24. (A szegedi biokémiai nagygyűlésen.) Altajlsztikai konferencia. Ma­gyar Hírlap, Népszabadság, aug. 24. [Szegeden.] Szatíra. — Mocsár Gábor: Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? Tükör, aug. 24. [Könyvismerte­tés.] A szegedi szabadtéri játékok utolsó bemutatóján Illyés Dózsa című drámája került színre. Lobogó, aug. 25. [Fénykép az előadásról.) [ILLÉS Jenő] (i. J.): Dózsa György — a szegedi Dóm előtt. Népszava, aug. 25. [Kritika.] [FEHÉR Rózsa] f. r.: A-cse­csemősírástól a hangszínképig. — Beszédszimpozlon Szegeden. Magyar Nemzet, aug. 26. O. N. L.: Szegedi csokréta. Kertészet és Szőlészet, .aug. 27. [A virágkiállításról. Fényképek­kel.) Nemzetközi beszédszimpozlon. Magyar Hírlap, Népszava, aug. j8« üjzegedenü szágnak, összesen nyolc nagydíjas jugoszláv trófeát találtak, Svájc és Bulgária öt-öt nagydíjat érdemelt ki, három-három nagydíjas van a svéd, illetve a mongol ki­állítók gyűjteményében; a tanzániai, a kenyai és a spa­nyol pavilonban két-két ilyen trófeát láthatnak a vendégek. Egy-egy nagydí­jat kapott Ausztria, Belgi­um, Chile, Irán, az NDK, az NSZK és Olaszország, va­lamint egy alaszkai egyéni kiállító. A nemzetközi zsűri arany-, ezüst- és bronzérmeket, va­lamint emlékplaketteket is adományoz. Ezeket a kitün­tetéseket a világkiállítás nemzeti napjain adják majd át. Szombaton a Tatai Állami Gazdaság Remeteség-pusz­tai kerületében dr. Lénárt Lajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes megnyitotta' a Vadá­szati Világkiállítás legna­gyobb vidéki bemutatóját. A 65 hektáros területen 24 ál­lami gazdaságunk vadrezer­vátumának eredményeit do­kumentálták. A bemutató hi­telesíti azt, a szakembereink által képviselt álláspontot, mely szerint az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság és a vadtenyésztés érdekeit jól össze lehet hangolni. A 65 hektáros' bemutatóból 35 hektárt korszerűen és prak­tikusan berendezett parker­dő foglal el. anas összefutunk egy pszicholó­gus barátommal. Kézfogás­nyi időre fékezünk csak a járdaközépen, ugyanis mind­ketten ellenkező irányba tar­tunk, és időre kell megér­keznünk. — Mikor érsz rá egy kis beszélgetésre ? Másnap délután háromra időzítjük a találkozást. Fél perc eltéréssel kimelegedve ott is-vagyunk a színhelyen mind a ketten. Homloktörlések, némi zi­hálás kíséretében. — Hű, de siettem. Én is. Hát így van ez. Néha olyan sűrű az ember programja, már vágni se le­het. Ma kivételesen ez az eset áll fönt — nevet. — Szerencsére csak 365 ilyen kivételes nap van egy évben — veszem a lapot így „humorba pácolva" kezdünk el beszélgetni egy nagyon komoly témáról, a sietésről, a felgyorsult, sőt rohanó élettempóróL Tgy, mert így helyes. Kiss Fe­renc, a tanárképző főiskola adjunktusa is tudatában van, hogy ezt a kérdést nem le­het elbagatellizálni.' De azt is vallja: túlságosan dramati­zálni sem szabad. A pszicho­lógus véleménye: keresni kell a gyorsítások-gyorsulá­sok közben is az ember szá­mára legfontosabbat, a har­móniát. — Az ember életében na­gyon fontos a nyugodt, rit­mikus kiegyensúlyozottság. Idegrendszerünk nagyon so­kat el tud viselni, de a túl­hajszoltság álmatlan éjsza­kákban, vagy néha érthe­tetlennek tűnő, rossz kedély­állapotban előblvutóbb mindig jelentkezik. — Másrészt — folytatja — kicsit divat is nagyítani, el­túlozni a rohanást. A jajde­nagyonelfoglalt — tehát jaj­dé-fontos — ember szere­pében tetszelegni. Ismerős az a típus, aki félállásra való időt elpanaszkodik, hogy ennyi meg ennyi el­foglaltsága van, no de azért még vígan elválallna egy­két újabb másodállást. • Csak jól megfizessék. Lelki vonatkozásokról szólva, természetesen nagy szerepük van a szubjektív motívumóknak. Az ember alkalmanként minimális megterhelést ís túl nagy­nak, összeroppantónak érez­het. Van, akit az értekezle­tesdi jobban megvisel, mint kétszer annyi munka. Álta­lában nagyon sok függ a körülményektől az üzemi légkörtől, ahogy szaknyelven mondják: a pszichés klímá­tól. — Sofk múlik tehát a ve­zetőkön is? .ELKÉSETTEK" — Na­gyon sok. Például az ál­landó védekezésre való fel­készültség, a főnökök sze­mélyéhez és szeszélyéhez való igazodás több energiát emészthet föl, mint a ter­melő munka. A társak köz­ti oktalan civakodások, a sárga irigység épp úgy el­mérgesítheti a helyzetet, mint az, hogy egy-egy be­osztásnál nem veszik figye­lembe az illető adottságát, egyéniségét. — Az ilyen körülmények köri vergődő ember — fűzi tovább a gondolatsort — fe­szült, hajszolt és rohanó, akkor is, ha egyébként nem siettetné, hajszolná semmi. Persze, elég sokszor van, aki vagy ami sürgessen. — Mi is az a sürgősségi reflex? — Bizonytalan feszültsé­get, nyugtalanságot, félel­met, szorongást érezhet az önmagát túlhajszoló ember; elkésettnek tudja magát és ezt mindenáron, s minél előbb be akarja hoznL — Miben érzi magát el­késettnek? .— Például: hivatali elő­menetel. Meg nem főelőadó. Otthonszínvonal, közleke­dési nívó: még nincs ilyen, vagy olyan bútora, fali ka­cifántja, vagy ilyesmi, még nincs kocsija, netán üdülő­je, a falon „medvebőrt j(Jé­zo" szörmedarabbal. A hiú­ság, a kapzsiság, a harácso­lás sokszor és sokféléképp motiválja • az életvitelt. S rút lelki torzulásokhoz, sze­mélyiségváltozásokhoz ls ve­zethet. A RANG­SOROLÁS FONTOSSÁGA A pszi­chológus taná­csát ké­rem: miért ne rohanjon a ma embere? — Mert a túl&zított túz hamar kiég. — Igenám, de a fejlődés­sel szükségszerűen velejár a tempó, a- nagyobb lendület. — A tempó fokozása, élet­ritmusunk hozzáigazítása a mai követelményekhez, bi­zonyos mértékig valóban szükségszerű. De átgondol­tan, tudatosan, a legfonto­nabbakra összpontosítva! S talán nem kell hangsúlyoz­ni : nem az anyagiakra gon­dolok elsősorban, mikor a fontosságot rangsorolom. A tartalmas, perspektivikus, teljességet nyújtó emberi élet igazi szépségeit, mély­ségeit, értelmét kell keres­ni. S ebben lehetünk tempó­sabbak, lendületesebbek is! Simái Mihály Tízéves a magyarországi eszperantó könyvtár Tízéves a szegedi Somo­gyi Könyvtár keretében mű­ködő magyarországi eszpe­rantó múzeum és könyvtár, amelyet Farkas Ernő szege­di tanár hozott léfre. Az ér­dekés szakkönyvtár 2500 kö­tetből, valamint sok száz év­mellett plaketteket, emlék­zászlókat és egyéb doku­mentációs tárgyakat őriz­nek. . A könyvtár országos köl­csönzés ' mellett öt világrész 46 országának egyetemeivel kutatóintézeteivel és társ­folyam folyóiratból áll, és h intézményeivel tart kapcso­világ hasonló, intézményei között az első tíz között em­líthető. Az eszperantó, mú­zeumban az úaso& -pnüekfík latot. Sokan keresik fe) olyan információs kérelmek­kel, amelyek a béke-, mun­kás- és az eszperantó mozga­lomra vonatkoznak Képernyő és novellák A sport szerelmeseinek jól kezdődött a péntek esti té­véprogram, s az irodalom­kedvelők sem panaszkodhat­tak a folytatásra. A megfia­talított magyar kosárlabda­csapat legyőzte a világ leg­jobbjai közé tartozó heves vérű, nyúlánk termetű ola­szokat, s a mérkőzés annyi­ban talán számot tarthat „irodalmi hasonlatokra", hogy valóban drámai légkör­ben zajlott le — mégha a televízió nem is követte elég frissen a „drámai cso­mópontokat". (Az elbambu­ló, nehézkes kameraszem különben rendszeresen za­varó jelensége a sportközve­títéseknek.) A Nyitott könyv a három éve elhunyt világhírű szov­jet író, Konsztantyin Pausz­tovszkij különleges hangu­latpoézisére nyitott ablakot A novellistára,' kinek négy. évtizednyi termését az Eu­rópa Könyvkiadó hat kötet­ben, Fehér szivárvány cím­mel adja az olvasó kezébe. Ezzel, a Pausztovszkijra oly jellemző bizarr hangulat­címmel válogatott a tele­vízió is, Elbert János okoá kalauzolásával, a műfordító Dalos László színes beszá­molójával egészítve ka az életmű három dramatizált novellában sűrített élmény­postáját. Ha van kispróza, mely csökönyösen ellenáll a színpadiasítás legügyesebb kísérleteinek is — Pausz­tovszkij novellái azok. • A Vadászebek csillagképe az egyszituációs dráma köntö­sében is befejezetlennek hat, a Nocturne darabosnak, csu­pán az Üvegszilánk csendes szivárványképe próbálkozik sikerrel az emberi lélek fi­nom hangulattükrének föl­villantására. Igaz, a rende­ző Horváth Jenő is érez­te ezt, s az egyes epizódok eszköztelenségével, visszafo­gottságával igyekezett szln­padon marasztalni az írót, a novellistát. Így a péntek esti Nyitott - könyv legfeljebb fölkeltette az érdeklődést Paüszíovszkij írásai iránt, semmint prezeiítalta, bemu­tatta azokat. Bárha- meggondoljuk: tu­lajdonképpen erre vállalko­zott. . - fel..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom