Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

SZOMBAT, 1971. AUGUSZTUS 14. 3 Ellenőriz a KÖJÁL A tisztaság nyáron még fontosabb! Tiszták-e a szegedi étter­mek- konyhái? Milyen víz­ben fürdőnk a strandon? Mit söpör az utcaseprő? Ezekre a kérdésekre nem lehet csak úgy „gondolom"­mal válaszolni. de nem is kell — ellenőrzi, laborató­riumi és helyszíni vizsgála­tokkal a szegedi KÖJÁL. A nyári nagyobb' forgalom nagyobb feladatokat ró a vendéglátóiparra, az ember úgy vélné, több hibát is je­lent ez egyben. A vizsgálati eredmények megnyugtatóak: kirívó hiányosságot nem találtak az idén. A higiéniai szabályok betartása — az etelelőkészítés és főzés — tiszta mosogatás, a helyisé­gek szabályszerű takarítása ellenőrzéskor nem kellett magya rázikodniuk a vendég­látóipari dolgozóknak, s ez egyben a KÖJÁL több éves, következetes szigorúságának eredménye is. Hasonló a fagylaltkérdés is: ennek az egészségügyi szempontból kényes nyári csemegének az előállításánál az idén se a vendéglátóiparnál, se a ma­gáncukrászoknál nem leltek kifogásolnivalót, az idén egyetlen bíi-ságolás sem volt. Hiba nélkül nem megy azért minden, ezt a vendé­gekkel el se lehetne hitet­ni, hiszen találnak ők is szóvátennivalót. De alapjá­ban véve nem keli már ár­gus szemmel figyelniük a közegészségügy szakemberei­nek a vendéglátóiparban esetleg azt, hogy ne legyenek túlzsúfoltak a konyhák, ne készüljön több adag, mint ahanyra — a konyha lehető­ségét figyelembe vevő — engedély módot ad. Gond viszont az éttermek és cuk­rászdák helyiségeinek taka­rítása, pontosabban: taka-ri­tatlansaga. Kifogásolták ezt például az Ibolya presszó­ban. a Marika presszóban és a Kedves cukrászdában. Nyáron könnyebben sza­porodnak a kórokozók, több­ször kell ellenőrizni az ivó­vizet is. A víznyerő kutak­ból és a hálózatból vett víz­mintáik szerint ivóvizünk tiszta. Az uszoda és a part­fürdő medencéinek bakterio­lógiai ellenőrzése viszont azt állapította meg, hogy a túl­zsúfolt napokon kifogásol­ható, sőt — bármilyen ko­szosnak látszik a Tisza, bak­teriológiai szempontból megnyugtatóbb a folyóban hűsölni, mint a meleg vizű medencékben. A fürdő vál­lalatot nem lehet emiatt el­marasztalni — a vizet sza­bályszerűen cserélik, a me­dencékre viszont nem tehe­tik ki a táblát, hogy „meg­telt"! A legtöbb embert nem kell ma már figyelmeztetni: mosatlan gyümölcsöt ne egyen. Mégis jó elismételni, hogy az alapos gyümölcs­mosás az erős permetlevek miatt is fontos. Sok gyü­mölcs kerül piacra, üzletbe még a permetezöanyagok le­bomlásának ideje előtt — különösen a háztáji kisker­tekből — nem felesleges ag­gályoskodás tehát a mérge­zés lehetőségére figyelmez­tetni az embereket. Nagyon ügyes tévé-rek­lámmal hívja fel a figyel­met az Egészségügyi Felvi­lágosító Központ: mindenki segíthet abban, hogy keve­sebb rovar gyötörjön ben­nünket. Arra bizitatnak a film képei, hogy szórjunk rovarirtót — a legyek ellen elsősorban — a szemétbe. Szegeden gond az Ls, hogy sok házban elszaporodtak a svábbogarak és a rágcsálók. Csak folyamatos irtásuk hozhat eredményt! Igen jó rovarölő szereket vásárolha­tunk a háztartási boltokban. Ugyancsak mindnyájunk segítségére van szükség a város tisztántartásában. Ok­kal és joggal kifogasoljuk a város takarítatlanságát. A KÖJÁL ezt is rendszeresen ellenőrzi. Az I. kerületben 67 jegyzőkönyv, a II. kerü­letben 5 jegyzőkönyv, a III. kerületben 18 feljegyzés és 10 jegyzőkönyv sorolja fel a kifogásokat! Értekezletek, őrjaratok, határozatok, pénz­bírságok — és a város mégis piszkos! A vállalatok mun­kaerőhiánnyal küzdenek. a város lakói pedig — akinek nem inge. ne vegye magára! — az egészségügyi kultúrá­ban és a rendszeretetben gyengék. Papírhulladék, gyü­mölcsmaradék, cigarettacsikk és még mi minden találha­tó, amit eldobálunk stran­don. utcán és mindenütt! Ezt is kell látni, amellett, hogy valóban nem megfe­lelő a város takarítása sem. P. Sz. M. Álom és ébredés Papírimpori Finnországból A hazai papíripar nyers­anyagainak jelentős részét — a Szovjetunió mellett — Finnországból importáljuk. A Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat a cellulózétól a mélynyomó papírig, kész- és félkész termékek széles ská­láját hozza be az északi or­szágból. Az elmúlt öt év­ben jelentősen megemelke­dett finn papirbehozatalunk. | 1966-ban alig több mint 4 | millió, 1970-ben több mint [ötmillió, 1971-ben 6 millió dollár értékű finn papírt használ fel a hazai ipar. Egyre több képeslap, ide­genforgalmi prospektus ké­szül korszerű mélynyomással, ezért több mélynyomó papír­ra van szükség. A Lignim­pex 1974-ig hosszú lejáratú megállapodást kötött finn partnerével, eszerint 'a finn vállalatok a következő négy évben 15 ezer tonna mély­nyomó papírt szállítanak ha­zankba. Rohamosan fejlődő iparág a csomagolástechnika és a csomagolóipar. A finn piac­ról az idén 4300 tonna do­bozt, hullámpapírt és egyéb csomagolóanyagot vár a ha­zai ipar. Virágok parádéja Debrecenben Több mint hárommillió szál virágot vonultatnak fel augusztus 20-án, a deb­receni országos virág­karneválon — jelentette be pénteki sajtótájékoz­tatóján a Magyar Sajtó Há­zában dr. Tardi Tibor, a kar­nevál szervező bizottságának vezetője. Az immár hatodízben meg­rendezendő ünnepségre az ország minden részéből 25 vállalat, intézmény, iskola jelentette be részvételét. A jelentkezők maguk tervezik és díszítik fel saját virágko­csijukat. A magyar kompo­zíciók mellett ott lesznek a menetben Debrecen két test­vérvárosának: a bolgár Su­mennek és a lengyel Lublin­nak a virágkocsijai is. ame­lyeket 8 hazai és két külföl­di tánccsoport kísér. Dr. Kari Schiller hazánkba érkezett Dr. Kari Schiller, az NSZK gazdasági és pénügyminisz­tere pénteken felesége tár­saságá bían néhány napos magyarországi üdülésre Bu­' da pestre érkezett. (MTI) Nem forog a dorozsmai szélmalom. Ez a dal vitte : régóta világgá Kiskundo­| rozsma nevét. Aludott, ál­modott a malom, s körötte valóságosan is a hajdani város. A félszázados büsz­keségből csak a történelmi emlék maradt, a nagyközsé­gi rang, majd egy ideig az sem. S az azóta összeom­lott, szélmalomhoz ujabb jelképei halmozódtak: el­avult, túlzsúfolt iskola. a megszűnt mozi. az érdekte­lenséggel küszködő kultur­ház. S az emberekben a keltősség: Szeged közelében egyre magasabbak az igé­nyek, mégis — idegenked­nek az emeletes építkezéstől. A kétlakiság jelképe pedig a busz, amely a dolgozók javarészét a szegedi üzemek­be hordja, s amely munka­időben visszafele, Dorozs­mára olyan kevés utast szál­lít. a városból. A tanács­elnök : A statisz­tikai ada­tok azt bizonyítják, hogy nagyközségünk a járás egyik leggyorsabban fejlődő hely­sége, népsűrűségét tekintve pedig a megye városait is I megelőzve, Szeged után all. IA századfordulón egy négy­zetkilométerre 80.6 fő ju­tott. 1965-ben már 257.6. és valószínű, hogy most már a 300-at is eléri. Az elmúlt tíz évben 26.7 százalékkal nőtt a lakosság száma Dorozs­mán. A dolgozók nagyrésze az iparban helyezkedett el, és — Szegeden. Mintegy négy és fél ezer dorozsmai [jár be naponta a városba, j a községben csak ezren dol­! goznak. Ebből aztán furcsaságok adódnak. Például az, hogy a község 25 férőhelyes böl­csődéjében nem tudjuk el­helyezni az apróságokat, hajnali négykor kelnek a gyerekek. Most tárgyalunk arról, hogy — mivel a ta­nács lehetőségei szűkösek — legalább a helyi vállalatok segítsenek bennünket, hiszen saját dolgozóikért teszik. A megyei gépjavító vállalat, a téesz és az áfész készséges­nek mutatkozott a tárgya­lásra, a Pamutnyomóitjari Vállalat helyi üzeme viszont — annak ellenére, hogy a gyerekek 80 százaléka a dol­gozóié — elzárkózott. Pedig még az sem lenne elképzel­hetetlen, hogy a szegedi vál­lalatok, üzemek felmérnék: mennyi dorozsmai dolgozik náluk, s ennek megfelelően vállalnának részt azok szo­ciális ellátásában. A hajnal tehát gyereksí­rással, szemkarikás ébredés­sel kezdődik Dorozsmán. A község lakossága órák alatt a felére csökken. De gyerek marad bőven. Óvodában, is­kolában. Az utóbbiban né­hol hatvanan szorongnak egy osztályban. Az Igazgató: Dorozsmán rendkívül magas a természe­tes szaporulat: 1966-ban 161. 1968-ban 207, 1970-ben 198 gyerek született a község­ben. A 110—120-as évfo­lyamátlagokkal szemtien néhány év múlva tehát 200­assal kell számolni. 1975— 76-ban. ha az előírásoknak megfelelően gondolkodunk, 45 osztály lesz. 17 teremben ezeknek tanítását nem lehet biztosítani. S hasonló a helyzet, ha az óvodákról van szó: jelenleg 150 százalékos kihasználtsággal az óvodás­korúak kilencven százalékát tudjuk elhelyzeni. Ki lehet könnyen számolni, hogy a jelenlegi 273-mal szemben akkorra 550 férőhely kell a 600 gyereknek. A gondnok: Amikor meg­volt a biliárdunk. abból legalább a pénz bejött. Most nincs semmi. Csak az ifjú­sági klub, havi tízforintos tagsági díjakkal. A könyvtár a tanácsháza épületében van. 10 ezer kö­tetes. Minden emberre jut egy könyv. Vezetője Szeged­ről jár Dorozsmára. A könyvtáros: Tavasszal író-olvasó találkozót rendez­tünk az ifjúsági klubban. Meglepően sokan voltak, alig fértek a terembe. Vol­tak vagy ötvenen. S a mozi helyett? A pos­tahivatalban 2500 rádió és majd másfélezer tévé-előfi­zetőt tartanak nyilván. ÉS A MALOM ESTI TŰNŐDÉSEK mindenre, amit dk javasolnak, akar­nak. már-már formális aktusnak te­kintették, ha egy-egy ügyet döntésho­zatal végett a végrehajtó bizottság vagy a tanácsülés elé terjesztettek, hisz a döntés úgyis az lesz, amit ők papírra írtak. Azonos célért, de másféle eszközük­kel, s másféle utakon — fejezhetjük be a mondatot így, összegezve — némi egyszerűsítéssel — tanúcstestület és szakigazgatás dolgát, kapcsolatát. Az a jelentős változás ugyanis, hogy a vég­rehajtó bizottság titkárát ezentúl nem választják, hanem kinevezik, nem­csak egy személyt, hanem az egész szakigazgatási munkát helyezte más elbírálás alá. Nevezetesen: világos és félremagyarázhatatlan elvek alapján kell megszabni a tanácstestület és szakigazgatási szervei kapcsolatát, vi­szonyát, működését. A testület dönt­sön és ellenőrizze döntései végrehaj­tását minden lényeges, általános, át­fogó kérdésben, de a végrehajtásba ne. vagy csak rendkívüli esetekben avatkozzék. Ezt hagyja a szakigazga­tasra, az azt irányító vb-titkárra. az államigazgatási munka ipar-, pénz-. jogügyi, mezőgazdasági, építésügyi, kereskedelmi szakembereire. Persze, hogy a szakigazgatásban valóban szak­emberek legyenek, az már megint a testület dolga ... Igaz lenne, hogv — amint azt egy tanácstagtól hallottuk — az új hely­zetben a tanácstagnak „ajtót mutat­hatnak az irodán"? Csak azok véle­kedhetnek így, akik megbízatásukat összekeverték a kijárással, akik úgy hitték, hogy akkor dolgoznak jól, ha „kiverekednek" mindent a maguk körzetének a maguk választóinak. Még akkor is, ha fontosabb, többeket szolgáló feladattól vonták el így az anyagiakat. A testület is. a szakigazgatás is a maga helyén állja a sarat, ez a mun­kamegosztás, s ezzel az eredményes munka alapja. A település, a válasz­tókörzet dolgainak tisztázására a leg­jobb fórum a tanácsülés, s nem egy­egy hivatali szoba. Ahogy partner­ként is a tanácstagtársak, s nem a szakigazgatás alkalmazottai kínálkoz­nak. Persze, van ügy, amikor néhány szóval, rövid közbenjárással igazsag tehető, amikor eleg benyitni valame­lyik szobába a tanácsházán, de kivé­tel erősíti a szabályt. A testület, s minden tagjának dolga, hogy teljes áttekintése legyen minden fölött, ami a településen történik, ami a telepü­lés lakóit bármilyen értelemben érin­ti, s áttekintése birtokában hozza meg a döntéseket, majd ellenőrizze a dön­téseket követő munkát, az intézkedé­seket. a megvalósítást. A szakigazga tás dolga pedig, hogy hűen követve a testület útmutatásait, a legésszerűb­ben s a leggyorsabban ültesse at a gyakorlatba a határozatokat, bizto­sítsa azok összhangját a jogszabá­lyokkal, a törvényekkel, s így egy­szerre szolgálja a központi akaratot és a helyi döntéseket. A harmonikus, a munka ésszerű megosztásán alapuló kapcsolat már napjainkban sem ritkaság testület és apparátus között. S mivel a jövő út­ja mindenképpen ez az ésszerű mun­kamegosztás, jó. ha a most készülő szervezeti és működési szabályzatok tervezetei nagy gonddal térnek ki rá. A holnap eredményeit alapozzák vele. Mészáros Ottó ... Annak ellenére, hogy a szórako­zás tekintetében is rendkí­vül nagy Szeged szívóhatá­sa, feltétlenül szükséges vol­na egy új művelődési otthon létesítése." (Részlet egy ta­nácsülés jegyzökönyvéből.) Ehhez teszi hozzá egy do­rozsmai asszony: még az ezer lakosú falvaknak is szebb kultűrotthonuk van. A kultúrház szemben van a tanácsházzal. Boltíves ka­pualjából elhanyagolt ud­varra jut' az ember. Az ud­var végében hordók a ki­dűlt-bedűlt kerítés mögött. Oldalról ételszag árad: az étterem konyhájából. A nagyteremben száz szék. Most ez a mozi. Annak, akinek van kedve beülni. Azelőtt itt bá lakat rendez­tek. Most már azokat túl­lépte az idő. Az irodában az egyszeri fellángolás oklevelei: a do­rozsmai színjászócsoport öt­hat évvel ezelőtti szereplé­seiről. Az igazgató asztalán üveglap alatt a heti prog­ram: sakkedzes, tánctanfo­lyam. Játék a dominó­kockák­kal. Ha az ember sorjába rakja őket, s a legutolsót meglöki — végigdől az egész sor. A legelső kocka Dorozsmán — az új iskola, amelyet az Új­telepen lenne célszerű fel­építeni. Ha meglesz a köz­művesítésre, a csatornázásra a pénz. Ha Újtelepnek lesz csatornája, akkor 150—170 lakásos OTP lakónegyed épül ki a már meglevők mellé, akkor .. . Inkább az­után: a község központját is rendbe tudják hozni a kö­vetkező ötéves tervben. Hogy a városias lakósűrüséghez városias központ járuljon. Ébred-e Kiskundorozsma? Nagyon sokan hisznek eb­ben. Másfél évtized után visszakapták a nagyközségi rangot, több a lehetőség. De idő is kell, hogy az ellátott­ság megközelítse az igénye­ket. S akkor a malojp... Valóban, mi lesz a malom­mal? A tanácselnök-helyettes! Azt is rendbehozatjuk. Meg­van a pénz a felújításra, ha minden jól megy, jövőre kész is lesz. De ennél — már ne is haragudjon — sok minden fontosabb: isko­la, óvoda, kultúrház, áruház, járdák, utak, csatornázás... „Kiskundorozsma község­re jellemző a lakosságszám °vors ütemű emelkedése, va­lamint — Szeged város kö­zelsége folytán — igényei­nek városi szintje. A község jelenlegi intézményei ezért ma már nem elégítik ki a szükségleteket... Ahhoz, hogy a község átlagon felü­li népessége kellő ellátásban részesülhessen, feltétlenül indokolt a település kiemelt kezelése, a nagyobb lehető­ségek biztosítása." (Idézet a megyei tanács vb határoza­tából, mellyel Kiskundorozs­ma nagyközséggé nyilvání­tási kérelmét támogatta.) Veress Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom