Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRfAt^GYESŰLITTEK! DELUAGYAR0RSZA6 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT^ LAP) A 61. évfolyam, 191. szám 1971. augusztus 14. szombat Ára: 80 fillér Gyűlik a gabona a raktárakban Országszerte befejeződött az aratás Amint számították, néhány későn érő zabtábla, elenyé­szően kis terület kivételével, a hét végére országszerte be­fejeződött az aratás. A me­zőgazdasági üzemek sikere­sen, kedvező eredménnyel végeztek mintegy 3,2 millió katasztrális hold termésének betakarításával — közölték a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium illetékes főosztályán. A nagy nyári mezőgazda­sági munka lényegében ab­ban az időben fejeződött be, mint más. normális eszten­dőben. Az idén kegyes volt az időjárás az aratókhoz, a tavalyinál kedvezőbbek vol­tak a feltételek, több gép dolgozott a földeken. A jó eredményekhez hozzájárult a gondos felkészülés, a na­gyobb területek vegyszeres gyomirtása, a központi in­tézkedések hatására javuló alkatrészellátás, a mezőgaz­dasági üzemek szervezett, a dolgozók fegyelmezett, áldo­zatos munkája. Régen arat­tak ilyen gond nélkül, mint az idén. Csaknem 14 ezer kombájn, 2300 rendre arató, 3600 ké­vekötő-arató, valamint 6 ezer egyéb gép lényegében 2—3 hét alatt végzett 2,2 millió hold búzaterméssel. Ezenkívül mintegy 250 ezer katasztrális hold rozsot, több mint félmillió hold őszi és tavaszi árpát. 80 ezer hold zabot arattak le a gépek. A „földeken kívül" is jó munkát végeztek a betakarí­táshoz kapcsolódó vállalatok, biztonságban, magtárban az ország jövő évi kenyere. A Gabonatröszt vállalatai éj­jel-nappal készen álltak az új termés fogadására, s a gazdaságok a közlekedési vállalatok segítségével fo­lyamatosan, szinte fennaka­dás nélkül, zavartalanul ke­rült fedél alá a gabona. A legutóbbi jelentések szerint augusztus 10-ig összesen 225 ezer vagon gabonát — 199 ezen vagon kenyérgabonát, 19 ezer vagon takarmányga­bonát, és 7 ezer vagon sör­árpát — vettek át, több mint kétszeresét annak a mennyiségnek, ami tavaly ilyenkor magtárakba került. A kenyérgabona minősége, hektolitersúlya, a belőle ké­szített liszt sikértartalma jó, az újbúzából jó kenyér ké­szíthető. (MTI) Vetés előtt Augusztus derekát mutat­ja a naptár. Még két hét. és már kopogtatnak az „em­berhónapok". Bár hosszú ..nyarat" remélünk, mégis az ősz könyörtelen, megsürge­ti kint a határban a mun­kákat, az augusztus vég, szeptember közepe már ve­tést parancsol, paprikasze­dést sürget, szedésre kínál­ja a szólöt. s hellyel-közzel majd hozzákezdenek a cu­korrépa. a kukorica betaka­rításához. Az idő sürget : jól munkálják el a betakarított kalászosok után a talajt, s az öszi gabona vetésére meg­felelően készítsék el a föl­det. Szegeden az Üj Élet Ter­melőszövetkezetben is nap mint nap gondolnak ezzel. Ezen a nyáron 1400 holdon ringott kalászos, s a beta­karítás után azonnal mun­kába kezdtek az erő- és munkagépek. Eddig ezer holdon végezték el a tarló­hántást. a tarlómüvelést és reggeltől estig most is tíz gép szántja a nagyüzemi táblákat. Háromszáz holdon befejeződött a mélyszántás. Három nehéz gép is dolgo­zik az MTZ-k mellett. Hét­főtől kezdve gyorsítják a szántás ütemét, s reggelen­ként 12 erőgépet indítanak munkába. •»"< m A szegedi Móra Tsz-ben az őszi kalászosoknak készítik a talajt Tart a közös gazdaságban a lucerna betakarítása. a harmadik kaszálás. 400 hol­don termett a föld. három fűkasza, két rendsodró, há­rom bálázó dolgozik többek között. Megkezdték az Űj Élet Termelőszövetkezetben a burgonya szedését. 130 hold vár betakarításra. A termés nem a legjobb, 60 mázsa holdanként. A hét elején a 80 hold paradicsom szedése is megkezdődött, 100 ember szorgoskodik a bogyósok szüretelésén. A gazdaságban sürgetik a munkákat, hiszen augusztus 20-a után lassan­lassan elközeleg a nagy munkacsúcs, a paprika sze­dése. Megbeszélés a vasúti fejlesztésről A Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezete s a MÁV Szegedi Igazgató­sága tegnap, pénteken dél­előtt tanácskozást rendezett a vasútfejlesztésről. Az alsó­városi Petőfi művelődési ott­honban megrendezett szak­mai tanácskozáson az igaz­gatóság szakemberei előtt többek között Linder József, a MAV vezérigazgató-he­lyettese számolt be « közle­kedési koncepció alapvető kérdéseiről s a vasút felada­táról. Előadás hangzott el a ren­dező pályaudvarok • munka­módszereiről. a tervszerű vonatközlekedésről, a von­tatási szolgálatról, a kocsi­gazdálkodásról és a vasúti kereskedelmi szolgálat hely­zetéről, teendőiről. • w Összeült az Országos Szövetkezeti Tanács Pénteken délelőtt a Parla­ment delegációs termében dr. Molnár Frigyes elnökle­tével plenáris ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­hely el etse. Az ülés részvevői kegye­lettel emiékeztek meg Erdei Ferencről. Az Országos Szö­vetkezeti Tanács elősegíti Erdei Ferencnek a szövetke­zetek érdekében kifejtett ha­talmas. tudományos öröksége gondozását. Az OSZT úgy határozott, hogy az elnöki lisztet ezután felváltva, az alelnökök töltsék be. A tanácsülés elfogadta a két ülésszak közötti időszak munkásságáról szóló beszá­molót. Ezt követően dr. Ko­rom Mihály mondta el elő­adói beszédét, melynek nyomán élénk vita alakult ki az egységes szövetkezeti tör­vény, valamint az ehhez kap­csolódó kormányrendelet ter­vezete felett. TÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL — A KISZ-VAEASZTA­SOK ELŐKÉSZÜLETEI — ELFOGADTAK A II, FÉLÉVI MUNKATERVET Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Magy ar Szocialista Munkáspárt Csong­rád megyei Bizottsaga tegnap Szegeden a városi pártbizottság székházának nagyter­mében ülést tartott. Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elnöki meg­nyitójában előterjesztette a napirendet, amit a pártbizottság egyhangúlag jóváha­gyott. Győri Imre elvtárs, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára tartott először tájé­koztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány auguszlus 4-én tar­tott ülésének gazdasági vonatkozású napi­rendjéről, amelynek kapcsán — mint is­meretes — a Központi Bizottság és a kormány együttes ülése egyetértését fe­jezte ki a KGST XXV. ülésszakán elfoga­dott határozatokkal. Ismertette az együt­tes ülésnek az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésével, valamint a gazdasági épí­tőmunka időszerű kérdéseivel foglalkozó állásfoglalását, és részletes tájékoztatást adott a megye 1971. I. félévi gazdasági helyzetéről, s a politikai-gazdasági mun­ka további feladatairól. A megyei pártbizottság a beszámoló alapján egyetértően és helyeslően tudomá­sul vette az előterjesztést, és meghatároz­ta a megyei tennivalókat. Dr. Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ezt követően tájé­koztatót tartott az együttes ülés nemzat­xözi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalá­sáról, amit a megyei pártbizottság szinten helyeslőleg és egyhangúlag tudomásul vett. . Szögi Béla elvtárs, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára tájékoz­tatta ezután a megyei pártbizottságot a KISZ VIII. kongresszusának megyei elő­készítéséről Ennek kapcsán a megyei pártbizottság felhívta a pártszervek és pártalapszervezetek figyelmét a párt ifjú­ságpolitikai határozata hatékonyabb érvé­nyesítésere, a politikai munka olyan ki­bontakoztatására, amelynek során az if­júság nevelésének kérdése megyénkben is össztársadalmi üggyé válik. Felhívta a partszervek és pártalapszervezetek rigyei­mét arra is, támogassák az ifjúsági szer­vezeteket abban, hogy bátrabban éljenek a KISZ-vezetőségválasztás újszerű, de­mokratikus lehetőségeivel, fokozottan tá­mogassák a KISZ-szervezeteket abban, hogy a KISZ VIII. kongresszusára történő elő­készület megyénkben is hatékony politi­kai és szervezeti akcióvá váljék. A napi­rend tárgyalásán részt vett és felszólalt Szűcs Istvánné elvtársnö is, a KISZ Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője. Rózsa István elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára terjesztette ezután elő a megyei pártszervek 1971. I. félévi mun­kájáról szóló jelentést, valamint a megyei pártbizottság és megyei párt-végrehajtóbi­zottság II. félévi munkatervére vonatkozó javaslatot, amit a pártbizottság egyhan­gúlag jóváhagyott. Töbh tégla kell Átmeneti megoldások — Modern üzemek szükségesek A Csongrád—Bács megye? Téglaipari Vállalat „feszí­tett" tervet készített az idei esztendőre. Az első hét hó­nap eredményei azt mutat­ják: noha a tavalyi év azo­nos időszakához viszonyítva jóval löb'o nyerstéglát. il­letve égetett téglát állítot­tak elö, a tervezett mennyi­ségtől elmaradtak. Ok; a létszámhiány. Nézzük közelebbről az adatokat. Tavaly július 31­ig 55 millió 432 ezer darab nyerstéglát állítottak elő a vállalat gyáraiban; idén 65 millió 552 ezer darabot. S míg tavaly 46 millió 450 ezer égetett téglát gyártot­tak. most 400 ezer híján 50 millió darab került ki a kemencékből. A számok jel­zik a fejlődés folyamatát, amely azonban még igy sem éri el a szükséglet — tud­valevőleg igen magas — szintjét. Több mint 80 munkás hi­ányzik a vállalat gyáraiból, minek következtében a ka­pacitás egy része kihaszná­latlan. Pedig azokban a gyá­rakban, ahol még ma is idénymunka a téglakészítés, Intermetall tanácskozás Pénteken Budapesten megkezdődött az Interme­tall-értekezlet, amelyen a vaskohászati termékek köl­csönös szállításáról tárgyal­nak. A tanácskozáson részt vesznek az Intermetall vas­kohászati együttműködési szervezetbe tartozó orszá­gok: Bulgária. Csehszlová­kia. Lengyelország, Magyar­orszag. az NDK és a Szov­jetunió delegációi, valamint a román Metalimpex külke­reskedelmi vállalat és a Jugoszláv Vaskohászati Egyesülés képviselői. Az egyhetes eszmecserén átte­kintik a vaskohászati ter­mékek kölcsönös szállításá­nak 1971. első félévi ered­ményeit és egyeztetik a harmadik negyedévi termék­cserét. ahol a természetes száradás­ra kell bízni a termékeket — a jó időben, szeptember végéig, október közepéig kellene legyártani a kívánt mennyiséget. Mint Csádon Gyula, a vál­lalat igazgatója tájékozta­tott, ilyen tényezők — a ki­használatlan kapacitás egy­felől, s a mind magasabb téglaigény másfelöl — szorí­tották a téglaipart s az épít­tetőket valamilyen megoldás keresésére. Igy jutottak el a „kölcsön munkaerő" foglal­koztatásának gondolatáig. Mit is jelent ez? Téeszek­kel, állami gazdaságokkal, de lakásépítők csoportjaival is kötöttek megállapodást arra. hogy az üzemekbe, a nyerstéglagyártáshoz mun­kaerőt adnak. A „kölcsön­munkások" fizetést kapnak, s a munka arányában, az előállított téglatöbbletből építőanyagot is. Szöregen például, ahol még mindig inkább fizikai erőre, kétke­zi munkára épül a termelés, jó néhány ilyen csapat mun­kálkodott már. A tiszaszigeti tanács szervezésében a napokban egy olyan építőközösséget hoztak létre, amely össze­fogja a község építkezőit. A megállapodás értelmében — a maguk szabta sorrend sze­rint — mennek dolgozni a téglagyárba, s így soron kivül megkaphatják a tég­lát, amire nagy szükségük van. Mivel jórészt megkez­dett, félben levő házakról van szó, érthető, hogy az építtetőknek nagyon sürgős a tégiáhozjutás. Hisz a tél beállta előtt ki-ki szeretné tető alá hozni a házát. Mindenki előtt nyilván­való. hogy ez a megoldás a Jrenyszerü ' és nem a „kor­szerű" kategóriába tartozik. Maga az igazgató is azt vallja, „bár ne lennénk rá­szorulva". S természetesen így vannak vele az építkez­ni akarók is, akik — csak­hogy időt nyerjenek egyfe­lől, másfelől a maguk mun­kájától vonják el a mun­kaórákat, napokat Az igazi megoldáshoz a nehéz fizikai munka csök­kentése, az épitöanyag-ipar fokozott gépesítése egyen­geti az utat. A vállalat ne­gyedik ötéves tervében ilyen célokat tűzött m^ga elé. Eszerint a szőregi gyárban gépesíteni fogják az anyag-; mozgatást, ezzel a jelenlegi­hez képest 40—50 százalék­kal nő a téglatermelés. A hódmezővásárhelyi üzemben szintén célkitűzés az anyag­mozgatás gépesítése, a gyá­rat földgáztüzelésűvé alakít­ják át, ezzel megszüntetve az idényjelleget. A Szeged l-es téglagyár modern alagútkemencéje, automatizált gépsorai kitű­nően bizonyítanak az építő­anyag-ipar gépesítése mel­lett. Ez a gyár jól mutatja a fejlődés lehetőségeit. A be­ruházás elkészülte után 18 millió darab tégla lett volna a program szerinti termelés. Ezt a szintet már tavaly el­érték. Így 197l-re 21,5 mil­liós termelést terveztek, de a munkáskollektíva 22 mil­lió előállítását vállalta. A tervet az első két hónapban 5 százalékkal túlteljesítet­ték. Minél több hasonlóan mo­dern technológiával működő üzemet kell tehát létrehoz­ni a vállalatnál, így kell a szükségintézkedéseket, a kényszerűt — a korszerűvel felváltani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom