Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

SZOMBAT, 1971. AUGUSZTUS 13. 3 Kiállítással zárt Ismét a mártélyi tábor A fiatalok országos kép­zőművészeti tábora, amelyet ae idén hatodik alkalommal rendeztek meg Mártélyon, tegnap délután kiállítással zárult. A vásárhelyi Tornyai múzeumban megnyílt tárlat ünnepélyes megnyitásán részt vett dr. Ágoston Jó­zsef, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra, Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, dr. Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, vala­mint vásárhelyi párt- és ta­nácsi vezetők, s érdeklődők igen nagy számban. A vendégeket dr. Dömötör János, a Tornyai múzeum' igazgatója köszöntötte, majd Simon László, a KISZ KB agit.-prop. osztályának helyettes vezetője megnyi­totta a tárlatot. Meleg sza­vakkal méltatva a fiatal al­kotók munkáját, hangoztat­ta, hogy a kiállítás minden­nél ékesebben bizonyítja a mártélyi táborok létjogo­sultságát. A kiállítás anyagában több szegedi fiatal munkája látható. Mint Lelkes István festőművész, a tábor egyik vezető tanára, aki a szege­diekkel foglalkozott, elmon­dotta lelkiismeretesen, és jó felkészültséggel dolgoztak. A kiállításon Czakó János, Matuz Edit, Pap Kati, Páz­mány Judit és Tóth Kálmán sikerült munkád láthatók Szegedről. Népművelők országos tanácskozása A népművelési oktatók és kutatók XVII. országos nyá­ri tanácskozását Szarvason tartják meg, az óvónőképző intézetben. Hazánk minden tájáról — pedagógus- és óvó­nőképző intézetekből — fél­száznál több tanár érkezett a Körös-parti városba. A csütörtöki megnyitón a vendégeket Bognár István, a Népművelési Intézet oktatá­si osztályvezetője köszöntöt­te, majd ismertette a tanács­kozás célját. (MTI) Balatoni művésztelep Balatonakaiiban festők, szobrászok, építészek és más művészeti ágak képviselői­nek összefogásával művész­telepet építenek A községi tanács mintegy hűszholdas területet biztosított erre a célra. Az érdekeltek mintegy hatvan főnyi csoportja már megválasztotta az előkészítő bizottságot a terület felmé­résére, és az építési prog­ram megvalósítására. A ter­vek szerint a balatoni mű­vésztelep leendő lakói mű­termes lakásokat kívánnak építeni. Szabadtéri szobor­múzeumot is alapítanak. Tanulás külföldön Csütörtökön délelőtt visz­szaérkezett Budapestre a Szovjetunióban szervezett orosz nyelvi táborozásról kö­zépiskolás diákjaink első 100 fős csoportja. A tanulók Lu. gában töltöttek egy hónapot, azzal a céllal, hogy orosz nyelvi beszédkészségüket tö­kéletesítsék, fejlesszék olyan környezetben, amely erre ki­váló lehetőséget nyújt. A magyar fiatalok szovjet fő­iskolásokkal együtt laktak a táborban, és közös progra­mokon vettek részt. A nyel­vi táborok pedagógiai és kulturális vezetését szovjet ós magyar pedagógusok kö­zösen látták el. a muzsikáló udvarban Szerdán este hangzott el a muzsikáló udvar idei má­sodik hangversenye a városi tanácsház kitűnő akusztiká­jú udvarán. A koncerten ez­úttal zenekarra írott műve­ket hallhattunk a szegedi szimfonikusok Kamarazene­karának előadásában, Vaszy Viktor vezényletével. Első műsorszámként J. Chr. Bach B-dúr szimfóniáját játszotta a zenekar. Az első tétel len­dületes, biztos bekezdése szinte azonnal meghatároz­ta az egész szimfónia kon­centrált művészi légkörét, mely az ihletett, bensősé­ges hangvételű második té­telen keresztül a nagyon szellemes, temperamentumos harmadik tétel záróakkord­jáig mindvégig teljességgel lekötötte a hallgatóság fi­gyelmét. Külön ki kell emel­nünk a második tételnél Nagy Imre szép oboaszóló­ját. A második műsorszám­ként elhangzott Hanegger: Pastoral d'été (Nyári pasto­rál) előadásáról is csak az elismerés hangján szólha­tunk: a zenekar pontos, fi­noman árnyalt hangszínű játékában a zenemű minden szépsége maradéktalanul érvényesült. Mozart C-dúr Fuvola-hár­fa versenyművének in­terpretálásáról már nem mondhatjuk el ugyanezt. A tempók általában lassúak, indokolatlanul ingadozók voltak, s ez az előadás min­den egyéb szépsége ellené­re főleg a finálénál nagyon hátrányos hatást keltett. Lubik Hédi hárfaművésznő Mozart-játékáról csak jó véleményt mondhatunk, mindvégig pontosan, diffe­renciált színekkel és termé­szetes dinamikai árnyalatok­kal játszott hangszerén, de Lajos Attila fuvolaművész előadása a tökéletes belcan­tók ellenére is sok helyen vontatott volt. Általában ki­csit több fantáziát, kicsit több szellemességet érdemelt volna ez a különben nagyon érdekes zenemű. Befejező műsorszámként Mozart B­dúr szimfóniája hangzott el a zenekar kitűnő előadásá­ban, Vaszy Viktor igen ma­gas művészi szintű vezény­letével. K. U Siflis József felvételei Ajándéknak: Ügy tűnik, végleg elrepül­tek söprűjükön a tavalyi, fe­kete rongyboszorkányok a szegedi ajándéktárgyak kö­zül, s nem rívogatják ko­rántsem csábító külsejükkel a maradandó emléket kereső vendégeket. Igaz, egy évvel ezelőtt nem sok. szintén sze­rényebb igényekre termett társukat hagyták faképnél. Azóta azonban valami cso­da történt. Nemcsak a rút boszorkányok tűntek el, ha­nem a jóval korábbi éveket fémjelző emlékplakettek, a szegedi jellegzetességgé kény­szerített mackó is. Most kis szürke szamarak cipelik a Szeged feliratú bőröndjüket. Az idén mégis több az öt­let, a teíitalálat. Végre le­het kapni „igazi" halbics­kát, melynek a felirata idé­zi fel Szegedet. Dómot ábrá­zoló hamutartókat, fémből, fából és üvegből. A Kárász utcai ajándékboltban, ahol egvébk°nt a legnagyobb a választék, láttuk Szeged cí­merét. műgyanta-öntvényből. Ez, ha nem ls tartozik a fil­léres ajándékok közé (ára 180 forint), kedves meglepe­tés az itthoniaknak, a ven­dégeknek egvaránt Ugyan­itt nagyon tetszetős szegedi, emniikénekből összefűzött karkötőt, valamint emailké­pes kanalat választhatnak a vásárlók. Azt sem hallgat­hatjuk el, hogy ezek nem Szegeden, mégcsak nem is az prszagban, hanem Cseh­szlovákiában készültek szá­munkra. Egy rézműves mes­ter látja el az üzleteket igen jól sikerült, bekeretezett Dankó Pista-domborművel. Kevésbé kapcsolódik már a városhoz Don Quijote és a korsós lány alakja, vagy akár a Szeged souvenir feliratú rózsaszál. Az apróbb tárgyak, a kulcstartók, pénztárcák, tük­rök, emlékpiakettek. brossok között az élvonalban a kicsi. kisebb és legkisebb, fából készült, pirossal díszített bo­roshordók állnak. A Cent­rum Áruház tartalékából bi­zonyára jut jövőre is. Talán Szeged nemcsak bor­termő vidék hírében áll a világban. És ha már min­denképpen azt akarjuk, hogy a hordócskákról jusson eszé­be az idegennek városunk, tiszteljük meg őket valami­vel ízlésesebb hordóval. Ch, A. Aranyozott szélű tükrök mellett iszogat a szürke szamár. Talán bánatában, mert társai hosszú évek óta díszítői -r? a raktáraknak és a kirakatoknak. Próba, jelmezben A Dózsa keddi próbáján a statisztéria öltözött jelmez­be, szerdán a színészek. Tegnap, csütörtökön este már az egész együttes jel­mezben játszott, ma, pénte­ken az utolsó főpróbát tart­ják Illyés Gyula drámájá­ból. Premier: augusztus 15­én, vasárnap. Felső képün­kön: a ceglédi szekértábor­ban Dózsa György (Besse­nyei Ferenc, baloldalt) be­szél a parasztokhoz. Máso­dik képünkön Kállai Ferenc, mint Báthory és Szoboszlay Sándor Csáky püspök szere­pében. A rendhagyó helyzeteket keresem" Szabó Kálmán állomásai a „steril sziget" után Aki a száraz adatokra ha­gyatkozik, csalódott ember­nek hihetné Szabó Kálmánt. Hatesztendős szegedi szí­nészpálya, rakatnyi nagy szereppel, a tehetség öntör­vényű kibontakozásának asz­szisztálva indította el, útját a Budapesti Nemzeti Szín­házban a bőség zavarában is segédfeladatok kísérték, míg újabb két esztendő elmúltá­val, most nyáron, ismét for­dulat következett be életé­ben : leszerződött Kaposvár­ra. Vidékről a fővárosba, a fővárosból vidékre. A para­bola láttán hihetné csaló­dottnak az ember. Pedig csak okosabb. Szakmailag erősebb, emberileg tisztáb­ban lát, őszintébb. — Ha azt tekintem, hogy egyértelműen aktív szegedi éveim után csak a beugrás­ként kapott Bánkra és Ar­buzóv Arbát meséinek sze­repére emlékszem (a többi kicsire minek), nem röpdö­söm az örömtől. Más szem­pontból viszont hasznos volt ez a két év, a teljesség ará­nyaiban bontakozott ki előt­tem a mai magyar színját­szás szakmai és adminiszt­rációs vonala, megismerhet­tem a fejlesztő és gátló té­nyezőit, s kicsit azt is, mi­ként válnak bizonyos kény­szerképzetek intézménnyé. Egyszóval színházi életünk a maga ellentmondásosságá­ban tárult fel előttem, fény­és árnyoldalaival, s lassacs­kán észrevehettem, hogy az én helyem hol találhatom meg benne. Szeged steril sziget volt, közel sem olyan bonyolult, szövevényes ál­lomás, mint Pest. Azért szakmailag rengeteget tanul­tam, olyan fontos képzési formákat is, mint a Polyák Józseftől kapott karaté- és júdóleckék. Ma már úgy lá­tom a színészt, az ideális színészt, hogy sokkal többet tud a főiskolai diplománál. Nem hiszem, hogy az elhí­zott. italtól rekedtes torkú, man írókból élő, régi gesz­tusaihoz, fogásaihoz görcsö­sen ragaszkodó azonos ha­tást tud kelteni a stíluso­san. koreografáltan mozgó, intelligens színésszel. Egyéb­ként sokat beszéltünk erről máris. Nincs türelmem be­várni a „szamárlétrát", ma­gam megyek a dolgok elibe. — Miért éppen Kaposvár­ra? — Ügy érzem, most oda érdemes. Teljesen új, több­ségében fiatal társulat Jött össze, nincsenek kialakult életvitelek, nem kell skatu­lyához alkalmazkodni, min­denki egyszerre akar majd bizonyítani. Hiszek abban, hogy úgy alakulnak majd a dolgok, ahogyan mi csinál­juk. Néhány korábbi szege­di kolégám is lesz, akikhez baráti szálak fűznek, Kátay Bandi, Molnár Piroska, Kiss István, öröm velük dolgoz­ni. A színház ugyanis ön­törvényű, belső rendjét a tagság viszonya formálja. Kaposvárott most rendhagyó szituáció jött létre, 32 éves létemre is öregnek számí­tok! Amióta a pályán va­gyok, keresem a rendhagyó helyzeteket, az előítéletek, utánérzések nélküli, alkotó és nem csupán interpretáló kollektívát. Komor István­nak volt ereje megfiatalod­ni, megyek vele, utána. — Szegedre barátok, is­merősök közé jöttél. Itt sze­retnek, emlékeznek még rád, — Tudom, magam is ta­pasztaltam, ha boltba, étte­rembe nyitottam be. Jól­esik. S örülök, hogy újra itt játszhatom a szabadtérin, Illyés Dózsájában. Egy Be­bek nevezetű haladó gondol­kozású, a forradalommal szimpatizáló fiatal nemest, akinek bukásában szemé­lyes tragédia, hogy nem ve­szik komolyan. Hogy neki nem adatik meg a hősi ha­la] tisztítótüze. Pedig fiatal kora ellenére is tisztán lát. ja, életútjával példázza: az eredményes harc érdekében a parasztnak és a nemesnek össze kell fogni, közel a tö­rök. A történelem őt igazol­ja, figurája Illyés Gyulát is­merve, feltétlenül tenden­ciózus. Hangosan tovább gondolkodva pedig, beval­lom, kicsit magamra ismer­tem — de ez más kérdés. n. l ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom