Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

PÉNTEK, 19T1. AUGUSZTUS Ti. Az életkörülményektől Ellátás, keresetek, árak Ismert kifejezés: a piacról termékek felvásárlása hirte- ben a tavalyit is jelezzük: élünk. De kérdés, milyen is len megnőtt. A tényadatok újburgonya kilógrammja az a piac, amelyet napról szerint a bérből és fizetés- 5,50 (4,70), sárgarépa 6.90 napra felkeresünk és már bői élők jövedelmei az előző (4.10), petrezselyem 8.00 | jóval elseje előtt otthagyjuk évi szinten alakultaik. Ezen (5,20), vöröshagyma 4,60 egész havi fizetésünket. A belül a munkabérek össze- (5,50), fejeskáposzta 4.00 legutóbbi statisztikái össze- ge 4 százalékkal emelkedett, (2.90), karalábé 6.10 (4.90), gezés viszonylag széleskö- de az évvégi nyereségrésze- zöldborsó 8,90 (6,30), zöld­rüen jelzi, hogv milyen az sedés — amelyet ebben az bab 9,10 (7,30). uborka 8.30; ellátás Szegeden és környé- időszakban fizettek — az (7,50), alma 6.20 (3,50), föl­kén. hogyan alakultak a előző évinek háromnegye- dieper 14,60 (12,10), cseresz­kerésetek és természetesen dére esett vissza. nye 9,40 (9,30), meggy 8,80 a piaci árak. A havi átlagkereset 1831 torint Kezdjük a keresetekkel, s A jövedelmek egy része a (7,60) forint volt kilogram­takarékpénztárba vándorol. monként Ez bizony nem De az elmúlt fél évben nem voltaik Olyan takarékosak az tetezett a emberek, mint tavaly, mert és megérzi a betétállomány növekedése csak kétharmada a múlt esztendő első hathónapi át- I háziasszonyoknak a családi kassza. G. I. Őyári Miklós látogatása Az E—5-ös út építésének utómunkálatait végző fiata­lokat, a bicskei Ságvári Endre önkéntes KlSZ-építő­tábor lakóit látogatta meg I csütörtökön Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Gom­bár Józsefnek, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának társaságában. A vendégeket a táborban Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára, valamint Piri Antal táborparancsnok fogadta. Piri Antal ismer­tette a tábor munkáját, majd a vendégek munka­helyükön keresték fel a fia­talokat. talán itt legszembetűnőbb laganak. Ugyanakkor a hi­az atlagostol való elteres telállomány duplája a tava­egy-egy csalad eseteben, de lvinak különösen az építési hogy az iparban foglalkozta- köle.sönök összege emelke­tottak havi átlagos keresete dett A fél év végén , mü_ az elmúlt fél év adatai alapján 1831 forint volt, az bizonyos. Persze ezt úgy ál­lapították meg, hogy az ösz­szes kifizetett munkabért elosztották az állományi lét­számmal. Az iparon belül, liárd és 245 millió forint „kintlevőséget" tartott nyil­ván a takarékpénztár. A kiskereskedelem for­galma viszont a fél év fo­lyamán meghaladván az or­eeve= inaráeazatok között is szá«os átlagot, 13 százalék­- kai emelkedett. Legnagyobb vannak eltérések, a vállala­tok között pedig mégjn­kább. A nehéziparban például a havi átlagkereset 2007 fo­rint, de ezen belül a bá­nyászati ágazatban 2444, a villamosenergia-iparban 1941, a vegyiparban 2008, míg az építőiparban 1818 fo­rintot kerestek havonta a munkások. A könnyűipar­ban dolgozók átlaga 1719 forint, de az iparágon belül itt is eltérések vannak. Va­lamivel nagyobb számokat kapunk, ha nem csupán a havi kereseteket, hanem a havi jövedelmeket vesszük mértékben a bolti élelmi szerek forgalma nőtt, ame­lyeknek emelkedése kétsze­rese az országos átlagnak. Azt mondják a szakembe­rek, hogy a bolti élelmisze­rek eladásának ilyen nagy­mérvű felfutását a községek lakosságát ellátó szövetkeze­ti kiskereskedelem 30 szá­zalékos forgalomnövekedé­se okozta. Kerülök lesznek l Piaci árak A kiskereskedelem forgal­ma meghaladta fél év alatt a 3 milliárd forintot. Mire alapul, mái- pedig a megél- mennyit költünk? Nagyjából hetésnél ez a mérvadó. a következő a megoszlás: Kiderül, hogy a havi jö- élelmiszerekre 1 milliárd és vedelem a szocialista ipar- 379 milliót, ruházati cikkek­ban foglalkoztatott munká- re 501 milliót, míg vegyes­sok körében 2036 forint, s iparcikkekre 1 milliárd és ez valamivel jobb. mint a 114 millió forintot költöt­szomszédos megyék átlaga, tünk az év első felében. Kü­Azért is örvendetes a javu- lönösen sok (6520 darab) lás, mert néhány évvel ez- elektromos hűtőszekrényt _ előtt még a Csongrád me- vásároltak, de 3 ezren felül í motnrn<.,,„,i]d gyei keresetek elmaradtak adtak el Szegeden és a \ motoro^epmo az országos átlagtól is, meg megyében porszívógépet, 1 KaPnak alapkiképzést a szomszédos megyék átla- mosógépet, centrifugát. A gaitól is. járművek vásárlása is emel­_ , , , , ., . itedett, több mint 12 ezer Rekord vásárlások kerékpárt, 11 ezer motor­A pénz gyorsan megteszi kerékpárt és' 1002 darab az útját tárcánkból az üzle- személyautót adtak el sze­tek kasszáiba. Ha kétszer gedi és környékbeli lakosok­Holnapunk alapja E ' létünk alakulásának' egyik meghatározó ténye­zője a boríték, illetve mindaz, ami munka el­lenértékét, elismerését jelenti. Mert a borítékon kívüli ellenérték is serkenti a tenni akarást; a jól idő­zített és értő módon formált erkölcsi elismerés, vala­mint természetbeni, vagy egyéb jellegű juttatás, juta­lom is kívánatos, hasznos gyümölcsöt teremthet. össztársadalmi helyesléssel találkozik, hogy aki jobban, többet dolgozik, aki nagyobb részt vállal hol­napunk alakításából, nagyobb arányban részesüljön a létrehozott javakból is. Lassan nehéz már ezt köz­helyek, banalitás nélkül leírni, mégis igy van. Mind­annak megítélése, elbírálása azonban, hogy ki jogo­sult többre, már nehezebb dolog; ebben már eltérőek a vélemények. Olykor elhangzik az ingerült kifakadás: „miért keres négyezer forintot, én pedig csak 2600-at?!" Nehéz erre válaszolni, ha az illető híján van az ön­ismeretnek. az önbírálatnak. viszont annál hajlamo­sabb mások munkájának lebecsülésére, s a demagó­giára. S mégis válaszolni kell! Aki becsületes, törekvő munkája nyomán keres jól, s gyarapszik anyagiakban — nem grheti elma­rasztalás. Senkire sem lehet sandán nézni csupán azért, mert autót vagy telket vásárol, vagy esetleg építkezik. A vállalatok alkotmányai, a kollektív szerződések — amelyek hosszú-hosszú párbeszédek eredményei — különböző előnyökben részesítik az igyekvőket, a szo­cialista módon élőket és tevékenykedőket, akikre min­dig számítani lehet. A besorolásnál, a különböző jut­tatásoknál és kedvezményeknél, a nyereségrészesedés­nél mindezt figyelembe veszik. Másutt telket vásárol­nak az érdemes dolgozóknak, vagy építési kölcsönnel, anyaggal, fuvarral stb. segítik a családi otthont ala­pítókát. A szorgalmas munka révén bizonyos anyagi erővel ezek már rendelkeznek,, és éppen addigi mun­kájuk biztosíték a jövőre, alapja a bizalomnak. Egyesek azonban félremagyarázzák a lehetőségeket. A szorgalmat és az igyekezetet ügyeskedéssel váltják fel. Mások a közösség rovására igyekeznek „jól él­ni", anyagi előnyökhöz jutni. Egy tsz-elnök a tagság tájékozatlanságát használta fel saját céljaira. A szabadságmegváltással, a tisztelet­díjakkal manipulált, „ügyeskedett", a megengedett 50 százalékos prémiumnál is többet vett fel! Két építés­vezető szintén megkereste a „boldogulás útját": a vál­lalat által kapacitáshiány miatt lemondott munkákat végeztek, vagy végeztettek el magánkisiparosként... A kapzsiság, az emberi gyengeség, bizonyos jel­lembeli iogyatékosságok, és a hiszékenység, az ellen­őrzés hiánya szülik az ilyen, s az ehhez hasonló „ügyeskedéseket", nem egyszer bűneseteket. Nálunk igenis van mód a haladásra, a gyarapo­dásra — de nem így. S a védő intézkedéseken kívül okos előrelátásra ls szükség van: egyre nagyobb megbecsülést és elis­merést kell teremteni a becsületes, az igyekvő mun­kának — és lehetőséget rá. hogy még inkább példakép­pé, holnapunk formálásának alapjává legyen. Becze Károly annyihoz jutunk, mint az nak Bútorra 80 milliónál elozo időszakban, akkor is , . keveseljük. A bank adatai tobbet adtak kl a/ emberek, szerint, az idei első félévben A piaci idénycikkek ára 8 százalékkal többet fizettek sajnos majdnem minden ki a lakosságnak. mint a hónapban magasabb volt, megelőző év azonos idosza- . , . - ... , • kában. Ebben szerenet ját- mlnt tavaly' Az elso hat ho" szott a második negyedév, naP atlagaban a kővetkező amikor a mezőgazdasági árak alakultak ki, zárójel­békéscsabai iskoláján nya­ranta azok a középiskolások, akik élethivatásuknak a re­pülőtiszti pályát választják. Az érettségi előtt álló fiata­lok a kéthónapos iskolán el­sajátítják az alapokat; egye­dülrepülőkké válnak, s a középiskola befejeztével a Kilián György Repülőtiszti és Műszaki Főiskolán foly­tathatják tanulmányaikat. Képünkön: eligazításra fel­sorakozott növendékek. Döntés: augusztus végén Megkezdték az egyetemi fellebbezések elbírálását Megkezdték az egyetemi, még nem töltötték be; ezek- tikus felvételt. A nappali főiskolai fellebbezések elbi- nek a helyeknek sorsa az tagozaton például az is rálását az ország felsöokta- augusztus vegi végleges mi- szükséges, hogy a felvételi tási intézményeiben, illetve nisztériumi döntésektől függ. vizsgán legalább öt pontot a felügyeletet gyakorló mi- Sokan nem ismerve az elérjen a pályázó, ehhez szá­nisztériumokban. A Műve- érvényben levő rendelkezé- mitják a középiskolából ho­lődésügvi Minisztérium tá- seket beadványokkal, ké- pontszámot. jékoztatása szerint ebben relmekkel, panaszokkal' for- A Művelődésügyi Minisz­az évben is több ezren el- dúltak és fordulnak ezek- tóriumban hangsúlyozzák, tek a teltebbezes jogaval. ben a napokban is az illeté- hogy fellebbezési kérelmeket Az ervenyben levő rendel- keSekhez olyan esetben. csak abban az esetben tud­kezesek szerint a teliebbe- amjkor erre semmi alapjuk nak elbírálni, ha az érvénv­zesi kerelmeket valamennyi ninc-s A panaszok többsége bfvn , rendelkézéseknek tagozaton a felsőoktatási in- az úgynevezett ..relatív kü- ber\ e,V° rendelkeze.seknek tézmény vezetőjénél kellett szbb» téves értelmezéséből megieleloen a palyazo tel­benyújtani. Az egyes egye- ered Korábbi tájékoztatás lebbezési jogot kapott, temek, főiskolák felvételi aiapján ugyanis napvilágot vagyis a felvételi vizsgán a csucsbizottsagai a meglelelo látott hogy az. idén is rend- r„nHpk ,_„int megfelelt rendelkezések figyelembe- kívül elté, •ő volt az egyes vételével rangsorolták a be- felsőoktatási intézmények érkező kerelmeket, s igy között, sőt azokon belül, terjesztettek végső döntesre egves karok, szakok vonat­illetékes felettes szerveik- kozásában is az úgynevezett hcz. ..relatív küszöb" értéke — Az egyetemi. főiskolai elsősorban az egyenetlen, fellebbezések elbírálásával aránytalan pályázati meg­kapcsolatban a Művelődés- oszlás miatt. A „relatív kü­ügvi Minisztérium illetéke- szöb" azt az alsó pontérté­sei felhívják a figyelmet ar- ket jelenti, amellyel még — ra. hogy a felebbezési keret- legalábbis elvileg — a pá­szám az idén is 6 százalék, lyázók felvehetők voltak. A ami azt jelenti. hogy az „relatív küszöb" elérése te­adott. felsőoktatási intéz- hát önmagában még egyet­ménybe felvehető első évesek len szakon, semmilyen tago letszamának 6 szazalekgt zaton sem jelent (MTI) Alkohol és munka Néhány éve a Szegedi Or- da. Egyedül a közlekedési vostudományi Egyetemtől vállalatoknál veszik szigorú­végeztek egy meglepetéssze­rű vizsgálatot több mezö­gazdasagi üzemben. Alkohol­próbát. Az aznap munkába állt emberek háromnegyed­része alkohollal kezdte a napot! A vizsgálatnak nem várt an. Másutt is tudják pedig a munkatársak, ki az, aki néha napján — vagy min­dennap! — „félhet a gépé­től". Mégis, valami rosszul értelmezett betyárbecsület védi — s ezzel éppen nem segíti! — azokat az embere­hatása lett. Az a vélemény ket, akik így találják csak alakult ki, hogy ne fesze­gessük az ügyet, ne csinál­junk ipari üzemekben is szondázást, mert kik fognak akkor a gépek mellé állni? Így aztán nem lehet bizto­sat mondani, hányan állnak oda a gépek mellé, mász­nak fel az épülő ház szédítő magasába, vagy ülnek a traktor mellé néhány félde­ci után. Kiss László, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője megerősíti, amit ugyan ma­gunk is tudunk, hogy tudni­illik az óvórendszabályok között szerepel, általános munkavédelmi ellenőrzéskor ugyanúgy vizsgálják, mint egyéb rendszabály betartá­sát — tehát külön utasítás nincs —, de rendszeresen nem ellenőrzi senki az al­koholfogyasztást a gyárka­puban. a munkahelyeken. A munkáltató kötelessége len­ne! Nincs hozzá felszerelés, különben sem olcsó a szon­meg a lendületet munkájuk­hoz. Hovatovább az emberek egy része — s a szellemi dolgozók, és a nehéz testi munkát végzők között ebben nehéz különbséget tenni — természetesnek veszi, hogv alkoholt iszik munkaidőben is. „Ha baj van, hazavisz­szük!" — mondta hetykén egy épitömunkás. Igen, de lehet, hogy nem haza, ha­nem a mentőautóba jut munkatársa! S onnét... vagy ne is mondjuk? T. Lajos, a Délmagyaror­szági Építőipari Vállalat dolgozója leesett egy épülő ház első emeletéről. Bele­Már ami az alkohol meny­nyiségét illeti. S hogy mi­ért? Kiderült, hogy nem igen állt módjukban megál­lapítani, mit csináltak a töb­biek. Olyannyira, hogy a baleset napján B. Lászlót, a brigád vezetőjét egy teher­kocsival haza kellett vinni, mert — idézet a vállalati jogtanácsos vallomásából — „a munkának további vég­zésére teljesen alkalmatlan­ná vált, részegsége miatt". Kérdezzük tehát: egy munkásnak kellett összetör­nie magát ahhoz, hogy a vállalat megtudja, a brigád tagjai — élen vezetőjükkel — munkaidő alatt át-átruc­cannak a kocsmába pálin­kózni, sörözni? S ezek sze­rint csak a véletlen müve, hogy éppen aznap és nem máskor, ma vagy holnap eri a többieket is súlyos bal­eset? T. Lajos éppen 281 napig volt táppénzes beteg! És kérdezzük továbbá: miként is van az a bizonyos munkaerőhiány? Az-e a kapaszkodott az erkélyt tar- Íol>b, ha hazaküldenek reg­tó dúcba munka közben, de az rosszul volt kiékelve. A mintegy két méter 70 centis gel 10—15—25 dolgozót, vagy az, ha a munkapad mellett ittasan bóbiskolnak. magasságról egy téglarakás- vagy éppenséggel selejtet Néprajzosok megbeszélése Az öntevékeny néprajz- nyos Ismeretterjesztő Társu­és nyelvjárásgyűjtök pénte- lat néprajzi szakosztálya, ken kezdődő hatodik orszá- Az ország minden részé­gos találkozójának mintegy bői érkezett több mint hat­ra zuhant, lába törött. Közel két éve történt ez már, de a közelmúltban fejeződött be az ügy a szegedi járás­bíróságon. T. Lajosnak ugyanis először megítélte a vállalati döntőbizottság a fizetése és a táppénze kü- zünk, s lönbözetét, aztán egyszer­esak visszakövetelte tőle a vállalat ezt az összeget. Hi­gyártanak, viszont a létszám megvan ? Avagy nekünk még min­dig olcsóbb ez, mint mcj­szerezni a szükséges beren­dezéseket, hozzászoktatni az embereket, hogy ellenőr­igen is: elsősorban miattuk, az ő érdekükben akarunk szigorúak lenni? Persze, nemcsak ellenőrzés .nyitányaként" Sárospatakon. ! vármúzeumban automa-1 plenáris üleset esetnek nemcsak a rosszul ékelt dúc. az alkohol is oka. Az eset sok egyéb tanul­csülörtökön van néprajzgyűjtő jelenlé- ) sága közű1 egyet emelnénk Rákóczi tében dr. Ortutay Gyula ; ki, azt, hogy a kollegák, ta­tartotta akadémikus, a TIT elnöke 1 núk vallomásai e kérdésben Tudoma- nyitotta meg a tanacskozast. 1 ellentmondásosak voltak. szen T. Lajos — ivott mun- kellene (noha az is!), ha^em kaidő alatt. Vagyis a bal- a szavakat másutt is össze a kell hangolni tetteinkkel. A gyárak, üzemek környékén levő italárusító pavilonok, italboltok nyitási idejét is már végre szigorúan meg kellene változtatni! P. Szőke Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom