Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

VASÁRNAP, 19T1. AUGUSZTUS ti Ma este ismét Borisz Godunov A szegedi szabadtéri mozgalmas bét vé­géjét a ma esti Borisz Godunov előadás zárja. Muszorgszkij monumentális operá­ját Szinetár Miklós rendezi, Vaszy Viktor vezényli. Képünkön tömegjelenet a zene­dráma szabadtéri előadásáról. „Szeged volt az ifjúság..." Szalma Ferenc szülővárosáról Műgyűjtők kiállítása A szegedi fesztivál hagyo­mányos eseményeiként a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága és a Bartók Béla művelődési ház rendezésé­ben ma, vasárnap délelőtt 11-kor nyílik meg a szegedi műgyűjtők klubjának máso­dik kiállítása. Ünnepi be­szédet mond Bánszky Pál, a Népművelési Intézet osztály­vezetője. Fotóklubok szalonja A városi tanács művelő­désügyi osztálya, a Bartók Béla Művelődési Központ és a Szegedi Fotóklub — a Ma­gyar Fotóművészek Szövet­sége és a Népművelési In­tézet védnökségével — ismét megrendezi a fotoklubok szegedi szalonját. A kiállítás ma délben 12 órakor nyílik a Bartók Béla Művelődési Központban. Megnyitót mond Féjja Sándor esztéta­pszichológus. A szalon augusztus 21-ig 10-tól 18 óráig tekinthető meg. X szabodtélri játékoknak úgyszólván éves vendége Szalma Ferenc, s mióta az Operaház tagjává vált, ta­lán még nagyobb szeretettel üdvözli a szegedi közönség a „hazai pályán" a kiváló énekest — Szegedről beszéljek? — emlékezik vissza itteni éveire. — Hát hogyan is gondolhat valaki a szülővá­rosára, arra a helyre, ahol majd negyven évet élt örült sírt, nevetett, dolgo­zott, ahol megtalálta hiva­tását, élete értelmét ahol megnősült gyermekei szü­lettek és ahová mindig úgy tér vissza, mint gyermek az igazi otthonába A tévének volt egy műsora ezzel a címmel: „Csak a szépre em­lékezem ..." Így vagyok én is Szegeddel. Ha hazame­gyek, csak ezt látom ebben a városban. Bár ért itt en­gem rossz is, de ezekre nem akarok és nem is tudok emlékezni. Az édesanyától kap az ember pofonokat is, de az anya fogalmához csak a csókok, a simogatások kö­tik örökre. — A pályámmal kapcso­latban ennyit: mindig sze- tozni, rettem a zenét Gyerekko- nem énekes akartam romtól kezdve tanultam he- hanem inkább , „>' ü •»! SUlis József felvétele Szalma Ferenc, mint Variam, a szökött szerzetes a Borisz Godunovban sőt énekelni is. De dort. Először azt hittem, hogy csak ideiglenesen, de néhány év múlva már nem tudtam tőle megválni. A legboldogabb pillanataim a színpadon azok voltak, ami­kor éreztem, hogy szeret a közönség. A szegedi közön­ség! Még most is nekik sze­retek legjobban énekelni. Sokfelé jártam azóta a vi­lágban, de a szegedi közön­séggel tudtam eddig a leg­jobb kapcsolatot megtalál­ni... És a színház, a kolle­gák, a „kispad", a kedves baráti beszélgetések ... Ügy emlékezem, mint­ha Szegeden állandóan sü­tött volna a nap, és az em­berek állandóan mosolyog­tak volna; a Tisza-part, az uszoda, a Széchenyi tér és a körtöltés melletti kis er­dők, a két körút, a sugár­utak, az egyetem, a gimná­zium és a színház mind, mind egy nagyon szép szi­várványos valamivé olvad­tak össze bennem. — Szeged nékem — feje­zi be a beszélgetést Szalma Ferenc — az életem szebbik fele, a vidám, ragyogó szár­nyaló ifjúságé. Egy olyan út kezdete, mely bármerre halad is, mindig csak visz­szakanyarodik a kezdetéhez, hogy erőt merítsen az élet lenni, értelméhez, a hivatását sze­orvos. Az rető ember munkájához. gedülni, zongorázni, klariné- élet mégis a színházhoz so­Jenö István Térzene Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Széche­nyi téren a népszerű Szege­di Munkásőr fúvószenekar műsora. A térzenét játszó együttest Szaniszló János vezényli. Varga Mátyás tárlata A szegedi sajtóház mű­vészklubjában augusztus 2­án, hétfőn 7 órai kezdettel rendezik meg Varga Mátyás festőművész kamaratárlatát. Megnyitót mond Farkas Fe­renc Kossuth-díjas zeneszer­ző. Az est közreműködő művésze Bessenyei Ferenc, Kossuth-díjas színművész. Orgona est a dómban Szovjet orgonaművész, Szergej Dizsur koncertjét rendezik meg a Szegedi Ün­nepi Hetek programjában holnap, hétfőn este 8 óra­kor a dómban. A műsoron Bach, Telemann, Reger, Brahms, Buckó és Messiaen művek szerepelnek. Kisöregek körbe-körbe Nehéz lenne összeszámlál- södése, az értelmi kontroll kat is bajba sodró, minden ni: csak egyetlen napon is megszűnése, a gátlások má- értelemben ráfizetéses je­hány bolt előtt lát az ember maros oldódása milyen ká- lenségre. Hogy miképp? Azt pálinkát nyakaló munkaru- rosan hat az építés, a sze- az illetékes vállalatoknak hásokat. Reggel, délelőtt, ko- relés, vagy bármilyen mun- keli mihamarabb el- és ra délután — szóval légin- ka minőségére. Márpedig meghatározni. Itt csak any­kább munkaidőben. Azitán mindezeknek a munkáknak nyit: következetességre és ugyanazokat az arcokat véli a jó elvégzése nagyon fon- szigorúságra van szükség, felfedezni később egy közeli tos érdeke nemcsak a vál- még akkor is, ha a munka­építkezésen, egy gázvezeték i^tn^ de ^ egész nép- erőhiány, ez a „fogadatlan mellett, vagy a csákányok ' _... nyele, a talicskák szarva fö- gazdaságnak is. prókátor mast lött Ellenőrizni! Ez az egyet- szemrehányást és Hovatovább nemcsak az len recept a termelést gátló kenységet az igazi válik természetessé — tűnő- iddogálásra, erre az önve- dések helyett, dik ilyenkor a járókelő —, szélyes ^ esetenként máso­hogy némelyik munkateru­Elhunyt Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő Devecseri Gábor, Kossuth­díjas költő és műfordító, klasszika-filológus szombat­ra virradó éjszaka — hosszú és súlyos betegség után — elhunyt. 54. éves volt. A Ma­gyar Írók Szövetsége és a Magyar Pen Club saját ha­lottjának tekinti. Temetésé­ről később intézkednek. * Sokoldalú és termékeny al­kotóval lett szegényebb a ma­gyar irodalmi élet Devecseri Gábor halálával. Budapes­ten született, 1917. február 27-én. Első verseskötete úgy­szólván gyermekkorában je­lent meg, 1932-ben. Felsőbb tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végez­te. 1946-tól 1948-ig tanárse­géd volt az egyetem görög intézetében. Ezután hat éven át irodalomtanárként műkö­dött a magyar néphadsereg tiszti akadémiáin. 1949-tól 1951-ig ő volt a Magyar írók Szövetségének főtitkára. 1953-ban tüntették ki Kos­suth-díjjal Iliász fordítá­sáért. Lírikusként, a Nyugat úgynevezett harmadik nem­zedékének költőjeként indult, Babits „Nyugaf'-jában és József Attila „Szép Szoljá­ban kezdte publikálni írá­sait. A felszabadulás élmé­nye a közéleti költészet mo­tívumaival gazdagította lírá­ját. Kritikusai költészetének intellektualizmusát, humánus érzelmi világát, valamint tu­datqs és igényes formamű­vészetét különösen értékel­ték. Von víz Petőfitelepen Petőfitelep vízügye már pókban értesültek a városi sokszor és alaposan felka- pártbizottság intézkedései­varta a kedélyeket, melyek ről. Ezek szerint a kutakra mostmár — úgy tűnik — búvárszivattyúkat szereltek, végleg megnyugodhatnak, melyek egyelőre biztosítják a Pár nappal ezelőtt azonban telep vízellátását A vízmű­egészen másképp festett az vek pedig elvállalta, hogy a ügy. lehető leghamarabb bekötik A telepen a vizet alacsony- a telep vízhálózatát a szegedi nyomású rendszer, artézi ku- magasnyomású rendszerbe, tak adják. Sajnos, már né- Ezáltal végleg megoldódik az hány éve keveset és egyre ottlakók vízgondja, kevesebbet. Az idei nyáron Természetesen mindenki­már odáig fajult a helyzet, ben felvetődik a kérdés: hogy a kutakból, közkifo- miért nem lehetett már ré­lyókból csurranni-cseppenni gebben elhelyezni a szivaty­sem nagyon akart a víz. Az tyúkat? Azért, mert mind­ottlakók végső elkeseredő- eddig csak távoli terv volt a sükben, az MSZMP Szeged magasnyomás bekötése. Te­Városi Bizotságához fordul- hát szükség volt az ottani tak panaszukkal. A választ a kutakra, melyeket a szivaty­napokban kapták meg. És tyúk néhány hónap alatt hogy mennyire hatásos volt tönkretesznek. Most, mivel a pártbizottság segítsége, azt belátható időn belül bekö­K' S I ívéfbb ^ * — vízhálózatba A petőfitelepi II. párt- teleP vezetékrendszerei, már alapszervezet tagjai a na- nem kell félteni a kutakat. a Eddigt tanácsol: engedé­intézke­S. M. Százhetvenezer vagon kenyérgabona biztonságos raktárakban Befejezéshez közeledik az tó munkával ugyancsak aratás. A jelzések alapján messzemenő segítséget adtak becsült adatok szerint a jö- a nagymennyiségű gabona vő hét elejéig az ország ga- zökkenőmentes szállításá­bonavetés-területének meg- hoz. közelítően 90 százalékáról le- A gabona biztonságos tá­vágják a kalászt. A földe- rolása most lényegesen köny­ken folyó szorgos, megfeszí- nyebb, mint az elmúlt évek­tet munkával egyidőben gon- ben. A jó felkészülés mel­doskodnak a betakarított lett a megfelelő minőség, a termés megóvásáról, bizton- kedvező időjárás, a kombáj­ságos tárolásáról. Erről és a nosok és a szállító vállala­felvásárlás eddigi eredmé- tok jó munkája lehetővé tet­nyeiről, tapasztalatairól Ré- te például, hogy kai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója tájékoztatott. Az ország mintegy 1500— 1600 felvásárlóhelyén folya­matosan, szükség szerint éj­jel-nappal dolgoznak. A ter­melőkön és a szállítókon kí­vül ötezer-hatezer ember tai napi 10 000 vagonnyi ter­munkája biztosítja, hogy az més átvételére készültek fel, új termés mielőbb a raktá­a felvásárolt mennyiség­nek csaknem a felét köz­vetlenül a földekről, a gé­pektől szállították a rak­tárakba. A Gabona Tröszt vállala­rakba kerüljön. A felvásárlóhelyek július elejétől eddig minden va­sárnap tartottak ügyeletet, s ezeken a napokon is 5000—6000 vagon gabona került a raktárakba. s ez is egyik biztosítéka a zavartalan munkának. A jú­lius 12—18. közötti héten 50 000 vagon volt a telje­sítmény, s ennyit várnak a hét végére is. A gyors jelentések szerint a Gabona Tröszt eddig mint­A termelők és az átvevők egy 170 000 vagon kenyér­jó együttműködéséhez kap­csolódtak a közlekedési tár­ca, — a MÁV, a Volán vál­lalatok, a MAHART — dol­gabonát, 15 000—16 000 vagon takarmánygabonát és 5000 vagon sörárpát vásárolt fel. s ez a mennyiség mindenütt leten féldecivel illik kezde­ni a termelést. Sajnos az is megszokottá lett, hogy a ba­rackos, szilvás, meg minden­féle kisüvegekkel kell foly­tatni, netán kitölteni. Hara­pódzik a szemlélet ezeken a munkahelyeken: ha már dolgozunk, hát igyunk is. Veszélyes mentalitás ez. S nemcsak azért, mert termé­szetesen vált át a „ha már ittunk, ne dolgozzunk" han­gulatába. Saját magára, tár­saira egyaránt bajt hozhat az italozó. Arról nem is be­szélve, hogy az agy ködö­gozói, akik elismerésre mél- biztonságos tárolóhelyen van. A várt termés 75 százaié­Megjutalmazták a Trikoplán alkotóit A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztése során kifej­lesztette a Trikoplán szintetikus kent ponyvát, amelyből a Szegedi Ipari Vásá­ron már bemutatták a légsátort is. A gyártmányfejlesztés eredményeként a Tri­koplán elnyerte a BNV nagydíját, a pécsi vásáron a gyártmányok versenyében az első díjat, a Szegedi Ipari Vásár és Kiál­lítás alkalmával pedig a vásári nagydíjat Mindezek egy újabb alkotó tevékenység elismerései, amelyek kiemelkedő és elis­mert munkát reprezentálnak. A vállalat vezérigazgatója, Tóth László rövid ünnep­ség keretében most közel 40 ezer forint jutalmat osztott ki a Trikoplán alkotói között. A Trikoplánból készült léghordó-sátor sikerét bizonyítja, hogy ez évben már az AUTOKER részére raktározás céljára el­készült az első. kát raktárakban tudják el­helyezni, 10—15 százalékát a gazdasá­gok bértárolásban vállalták, A jelzések szerint Csong­rád, Baranya, Győr megyé­ben, várhatóan a jövő hét közepére elérik a tervezett gabonafelvásárlási mennyi­séget A betakarítanivaló fogytán a felvásárlás üteme most már csökken. Az eddigihez hasonló ösz­szefogással, együttműködés­sel augusztus első felében raktárakba juthat az ország kenyere. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom