Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

4 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 4. ÜMMT mniw— Iskola élet­közeiben Becsületbeli kötelesség Az V. nevelésügyi kong- hetséges gyerekek sokasága síteni. S hogy ne legyen fél­rssszut jelentésében figyel- tanul például a tanyavilág- s,ee a társasásban tudia met érdemel a következő ban és a kisebb falvakban, s ? g a7™ , g ! ' megjegyzés: A társadalmi mind-mind sokkal többet el hogy adott helyzetekben mi­viszonyok szocialista átala- tudna már érni az általános ként kell viselkednie stb.— kulása, a kulturális fórra- iskolában, ha megfelelő kő- ez mind-mind ugyancsak ta­dalom követekezményeként rülmények között tanulná- nari milrlkát ieénvoi ifjúságunk társadalmilag nak. De néha még olyan is ™nkat igények egysegesebbé vált, de a szü- előfordul, hogy a szaktár- Szól e cikk bevezető ré­lők társadalmi, anyagi hely- gyat nem is szakosított ta- sze az anyagi téren meglevő setének, iskolai végzettségé- nár tanítja. Ilyet a városi különbségekről Csonerári nek, műveltségének különb- iskoláknál már szinte el sem 0 ' . Csongrad ségei a tanulás, a szellemi lehet képzelni. Akadnak megye és a Szeged város ta" olyan iskolák, ahol nem ta- nácsa ösztöndíjjal segíti a nulnak idegen nyelvet a ta- hátrányos helyzetű tanuló­nulók — mert nincs aki ta­nítsa. fejlődés feltételei tekinteté­ben a tanulókat ma is ré­tegekre bontják. Ha ez a ré­tegeződés nem is hasonlít­ható össze a múltbelivel, ak­kor is számolni kell azzal, hogy a falun, a tanyán élő gyermek a városi gyermek­hez, az alacsony műveltsé­gű, kis jövedelmű csalódok kat. Az épülő kollégiumok pedig lehetővé teszik, hogy A gond tehát adva van S minél több tehetséges, de hogy a problémák megoldód- ... . . , .. 7 . . nak, az nagymértékben ape- hátrányos helyzetű tanyai es dagógusok áldozatos munká- falusi tanuló kerüljön be a jának köszönhető. Számtalan városba, az „erős" iskolák­gyermekei a magaáabh mű- ^tralpeT^óTa keTl ba" ^ van tennivalójuk itt veltségű, nagyobb jövedelmű ahhoz, hogy felzárkózzék a a szuloknek ls- A tehetős családok gyermekeihez ké- gyermek a többihez, türelem, szülő is vigyázzon arra, hogy pest hátrányos helyzetben megértés és jószándék, hogy a túlöltöztetés, a túlsók zseb­Vttnnak- n*hnidd™úlenaedjf Í 3 kÍS P®nz ne váltson ki bántó A fenti idézet helytálló. A "®bu16 ™ar az év elején. A különbséeet tenul, és tíinill ­mi megyénkben különösen környezet nyelvi muveltsé- különbségét tanuló és tanuló lemérhető hogy milyen nagy genek alacsony volta miatt kozott. S ne terjesszen sen­a ' felkészültségi különbség, beszédgyakorlatok szerepel- ki „rémhíreket", hogy a egy tanyáról, osztatlan isko- j\ek £ Az „hátrányos helyzetű gyere­lúból jött, vagy egy városi gasl készségben Upasztalha- eevetemi felvételek altalános iskolában végzett to elmaradasert ugyancsak. KeK az egyetemi ieiveteiek­tanuló között. Más körűimé- gondos és következetes gya- nél előnyben vannak." Nem nyek között készülhet fel a koroltatással kell helyrehoz- kell félni, a tehetséges gye­másnapi leckére az a tanuló. A matematika tantárgy rekek ha hátrányos hely. akinek kényelmes szobája, teb«n,1soksz°r az alaPfo" zetűek ha nem ' *„ h,7 könyvtára van, s a szülők a fa máknál kezdeni, megkö- zatuek. ba nem- egész blz; bonvolultabb példák megöl- vetelve s rendszeressé teve a tosan felvételt nyernek. Itt dósában is el tudják igazi- gye,r?knf? a gondos, pontos igazán becsületbeli köteles­tani, mint az a gyerek, aki f* munkáit :Hányszor, ségről van szó. Arról hog 3-4 testvérrel lakik egy df hányszor kell korrepetál- tehetség kani a mee szobában, s az iskola után *f J"™"* !h,h°J'um!g v II! még otthon fizikai munkát ?zllórdak és jól felidézhetők a lehetoseget az azonos szin­is kell végeznie, hogy köny- Iesznek az ismeretei, s amíg tű induláshoz, nyítsen a család gondjain. azJSmere,!?nyag alkalmazá­Hátrányos helyzetű tanuló aaban való Jártassága kellő tehát van és jó ideig számol- gya,Konat utan kialakul. Ha­ni is kell létükkel. sonlóan lehetne szólni a Szocialista törvényeinknek ^ ZTST^' azonban egyik nagyon szép vonása: mindenkinek bizto- A Pedagógusok fáradozása sítanai kívánja az általános nem volt eredménytelen. Az műveltséget, a továbbtanu- ldei felvételi vizsgákon több Iáshoz az egyenlő feltételek blz°ttsagban is elhangzott, megteremtését, a tehetség hogy a hátrányos helyzetű kiművelését stb. Ezért tette tanulók elmúlt évekhez becsületbeli kötelességévé a viszonyítva jobban megállták pedagógusainknak, hogy vi- a helyüket. Hogy ez globáli­seljék szívükön a hátrányos san mennyire tükröződik az helyzetű tanulók gondját, s eredményekben, azt nem tu­mindazt, amit körülményeik dom- De ez a tény már a miatt tudásszintben, nevelt- további fejlődést sejteti, ségben nem érhettek el az Beszélhetünk neveltségbeli általános iskolában, szerez- hátrányosságról is, hisz ez zék meg tanári segítséggel a legtöbbször a körülmények­középfokú intézményben. De kel együttjár. Tehát nem­ezt követeli az emberi igaz- csak tanulmányi téren kell ságérzet erkölcse is. Ne ke- a gyermekkel törődni, ha­rilljön azért senki hátrány- ném külső viselkedési fór­ba, amiről nem tehet. ... májában is irányítani, a kul­A tennivalók sokrétűek, túráit magatartás szabályai­Az egyik leggyakoribb prob- val megismertetni, látókö­Bánfalvi József Csalódás A világ legmagasabb tévéantennái A moszkvai 537 méter magas Az a törekvés, hogy bővít- látogatókat automatikus sék a televiziós programok gyorsliftek (7 méter/másod­vételi körzetét, újtípusú lé- perc) szállítják. Az antenna tesítményeket adott a világ- csúcsának kilengése vízszin­nak — a televíziós tornyo- tesen minden oldalra 7 mé­kat, amelyek a modern tech- ter. Igen erős szél esetén a nológia szimbólumai lettek. liftek automatikusan meg­Mivel az igen rövid rá- állnak, dióhullámok körülbelül A fagyveszély elkerülésére ugyanúgy viselkednek, mint télen a tornyokat fűtik, fő­a fényhullámok, ezért ható- ként a felső részén. Mind­sugaruk annál nagyobb, mi- egyik tévétoronynak meg­nél magasabb az adóanten- van a maga sajátos szilu­na. Ez a televíziós hullá- ettje. A moszkvai hatalmas mokra is érvényes. űrrakétára emlékeztet; a Jelenleg a világ legmaga- londoni — csupa üvegből és sabb tévétornya a moszk- betonból készült építmény — vai: 537 méter. Egy forgó hatalmas kereskedelmi cent­éttermet (340 m magasság- rumot idéz. A kairói torony léma a felkészültségbeli le- rét a zene, a képzőművészet, ban), valamint több kilátó- a keleti építészet elemeivel maradásban található. Te- a sport, stb. irányába széle-1 teraszt helyeztek el rajta. A készült Földművelés föld nélkül A Kertészeti Egyetem so- ló elterjedése csak akkor roksári kísérleti telepén lát- lenne elképzelhető, ha az ható üvegházak kívülről néz- ipar sorozatban gyártana ve teljesen egyformák. Ha gazdaságosan beszerezhető azonban belülről ls szemügy- üvegházi elemeket, termesz­re vesszük azt az egyet, tőmedencéket, tápoldattáro­amelyben a hidroponikus nö- lókat... vénytermesztés bemutatása Pillanatnyilag a hidropo­történik, akkor meglepő el- nikus termesztést nálunk téréseket látunk. csak a Sasad Tsz alkalmaz­Az még nem lenne külö- za. Az ő dísznövénykerté­nös, hogy a félméteres pa- szetükben tápoldatban élnek radicsomtöveket nem karók olyan dísznövények, például támasztják, hanem zsineg a fokföldi ibolya, amelyek tartja, alul a növény szárára egyébként különleges, sava­hurkolva, fölül pedig a köz- nyű kémhatású talajt kíván­ponti fűtés csöveibe kapasz- nak, s ilyet Sopron környé­kodva. Hát igen, mondhatná kéről kellene a tsz-be szál­a vendég, ahány üvegház, lítani; míg most egyszerűen annyi szokás... receptre keverik ki a sa­Igen ám, de mit szóljunk vanyú tápoldatot, helyben, ahhoz, hogy ebben az ágyás- A kényes Rhododendronok, ban egy csöpp termőtalaj Ericák kitűnően érzik magu­sincs. Az a Duna-kavics ré- kat a „folyékony talajban", teg, amelybe a paradicsom a de az olyan igénytelenebb „lábát" lógatja, nemhogy föl- dísznövények, mint a San­det, de még néhány szem sevieriák is. gyorsabban, homokot sem igen tartalmaz, lévén rostált és mosott ka­vicsból, mégis, az év elején szebben fejlődnek föld nél­kül. Terjed ezenkívül a szoba­és a „kaktuszhobbysták" körében is a hidrodíszcserép alkal­mazása. pompás karalábék és salá- növények kedvelő ták teremtek itt; a háziasz- yeK "eaveioi szony a csarnokban még na­gyítóval sem tudta megkü­lönböztetni őket azoktól a testvéreiktől, amelyek a föl­des üvegházakból, fóliasát­rakból kerültek piacra. Most is szépen virágzik, terem a paradicsom, zöldell a papri­ka, mint másodvetemény. A dolog magyarázata egy­szerű. Liebig, a neves né­met vegyész, az agrokémia atyja, már a múlt század első felében rájött, hogy a növényeknek elsősorban nem földre, hanem a benne található tápanyagokra van szükségük, a föld tehát he­lyettesíthető, ha műtrágyák vizes oldatával, vagy spe­ciális tápokkal gondosko­dunk létükről. A Gericke, amerikai tudós által hidro­ponikusnak nevezett ter­mesztés mindezt a tényt használja föl a gyakorlat­ban. A módszer gyakorlati le­hetőségeiről, az alkalmáZSs nehézségeiről a különös konyhakert „főkertésze", az egyetem zöldségtermesztési tanszékének adjunktusa, Tarjáni Béla így vélekedik: A hidroponlka alkalmazá­sa elsősorban azokban az országokban terjed, ahol a hátrányos talajadottságok ezt kikényszerítik. — Nálunk elsősorban a munkaerőhiány indokolhat­ná a termőtalaj nélküli ker­tészkedés elterjedését, mert igy a növényápolási mun­kák, a kapálás, gyomlálás, öntözés elmarad, viszont a tápoldat adagolása, clrkulál­tatása automatizálható. Le­küzdhetetlen nehézséget okoz azonban a berendezés költ­séges volta. Hazai gyakorla­ti alkalmazása, különösen pedig szélesebb körben va­Lázár Ervin Zuhanó­repülés Végig pásztázta a gyér mezőnyt — néhány magá- Eltöltötte a család meghitt, baráságos melege, nyos lény, két-három kisebb társaság ült csak a hálás szavakat keresett, de sehogysem tudott ki­presszóban, gubbasztva, rosszkedvűen, mintha nyögni egy szót sem. Egy pillanatra megirigyelte fáztak volna. Csapó legszívesebben elment volna, Bírót. Később a gyerekek a karácsonyfa alatt de aztán a hátsó asztalok egyikénél észrevette összeszólalkoztak egy játék miatt, Bíró dühösen Etust. Egy szőke lánnyal ült, s mikor meglátta Csapót, odaintett neki. „Leülhetek?" — kérdezte az asztalnál Csapó. A szőke lány hirtelen az órá­jára nézett, Etus bólintott. „Vártok valakit?" — rájuk förmedt, az asszony azt mondta: „Még az hiányzik, hogy szenteste is ordítozz velük". Vacsoránál Bíró kilöttyintette a vörösbort, a felesége fölugrott, sót szórt rá. Nem szólt, csak „Nem biztos ügy, lehet, hogy a Bélusék jönnek" egy pillantást küldött a férje felé. Csapó meg­— mondta Etus. Csapó konyakot rendelt, Etus valami repülős pacákról fecsegett aki az ősszel saját gépén jött látogatóba Magyarországra. A szőke lány időn­ként elővette a púderkompaktját, belenézett a tükörbe, igazított valamit magán. „Te is följö­hetnél Bélushoz" — mondta később Etus, „egy­szer itt találkoztál vele, tudod, az a vízipólós". Csapó nem emlékezett a vízipólosra, nem is nagyon érdekelte. Elképzelte Etusék szentesté­9. — Emlékszel tavaly karácsonyra? Etus ráncolta a homlokát. — Ja, igen. A Luxor után a Béluséknál vol­tunk. Nagyon undok voltál. Amiatt a medveszerű barátod miatt borultál ki, azt mondtad. — Na, annak a medveszerűnek éppen haldok­lik a gyereke. S ha meggondolom, én ezt a med- j^t. Hátrafeküdt a széken, nyakát megfeszítette, veszerűt nagyon szeretem. bámulta a mennyezetet. Aztán hirtelen fölállt, menet közben fizetett. Nem lakott messze, de nem Kevesen jártak az utcán, a villamosok árván kívánkozott haza, előbb lement a Duna-partra, és sietősen cipelték a néhány didergő utast. Ko- egy darabig nézte a vizet, aztán amikor már na­mor karácsony volt, latyakos, didergős. Már nyo- gyon fázott, hazament. A hűvös szél jólesően ma is alig akadt a pár napja hullott csenevész csapkodta arcát. hó"ak, a párás hideg átjárta az embert Csapó A szobaban a reggeli rendetlenség fogadta; a, körúti kirakatokat nézegette egyik-másik szétdobott ágy elszórt cigarettavégek, az ágy előtt tíz percig is elácsorgott. Pedig nem érde- néhány ujjnyi konyak az üvegben. Meg­kelték az almahalmok, a konzervesdobozok gu- , konyakot. lehevert az ágyra. Nagy néma­lái, még a fonott kosarakból elókandikaló palac- ^ u \örüb üvölteni szeretett volna. kok sem. Nagyon árvának, magányosnak érezte magát, azt hitte a hirtelen föltámadó emlék miatt — pedig azért érezte, mert tényleg az volt. Nem volt határozott célja, aztán mégis a Lu­xorban kötött ki. Ez volt a pesti törzshelye. Megállt mindjárt a bejáratnál, a pincér barát­ságos, jóismerősnek kijáró cinkos meghajlással fogadta; „Jó estét., Csapó úr, nálunk tetszik el­tölteni a szentestét?" Ettől elkedvetlenedett. Mikor megcsörrent a telefon, mohón a füléhez kapta; pár percig nem lesz egyedül, Itt lesz vele repültem a ködben. merevedett, szertartásos lett, s nemsokkal ké­sőbb már szűk ketrecnek érezte barátja lakását. Felállt, elbúcsúzott. A férj ls, a feleség is tar­tóztatta, Csapó valami olyasfélét érzett, hogy sok­kal inkább attól félnek, hogy most itt maradnak bezárva ebbe a lakásba, mint attól, hogy ő egye­dül lesz. így hát elment. Kint az utcán vidáman fütyörészett, s a Luxorban ott találta még Etusé­kat. Vidámak voltak. Bélus a szőke nő térdét fogdosta. Csapó leült közéjük, felszabadultan ne­vetett. — Nincs ebben semmi — mondta Etus — min­den családban így van. Csapó nem válaszolt, nem nagyon érdekelte Etus megjegyzése. Egyedül szeretett volna ma­radni, távol mindenkitől, Etustól, Bírótól, a sár­ga Gawrontól. — A Karesz micsoda egyedül lehet! — Milyen Karesz? — kérdezte Etus. Csapó nem a kérdésre válaszolt, de Etus meg­értette kiről van szó. — Mikor repül a dzsungel fölött — folytatta Csapó — képzeld el! Olyan lehet, mint mikor én a szobában egy hang, legalább egy távoli hang! Bíró kereste. „Van programod?" „Mikorra?" „Ma estére." „Nincs." „Ha kedven van, átjö­hetsz hozzánk, úgyis régen láttad a srácokat." Egy presszóban vett négy tábla csokoládét, két bonbonos dobozt, italt is vásárolt. Jó kedve ke­rekedett. Szerencséje volt; azonnal kapott taxit. Miféle ködben? — Múltkor ködbe kerültem. Bíró feljött utá­nam és lehozott. A hátán feküdt összeszorított foggal. — Föl kellene jönnöd Pestre — mondta Etus, (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a prémiumról Tréfásan szólva? a prémium a jövedelem­nek az a része, amit a feleség előtt eltitkol a dolgozó... Valójában az anyagi ösztönzés formája, az a pénzösz­szeg, amelyet — a munkabéren felül járó juttatásként — a dol­gozó a nagyobb meny­nyiségi, jobb minőségi munkájáért kap. 4 Fajtái? Latin eredetű szó. Fizikai dolgozóknál tel­jesítménybér rendszer­ben is alkalmazzák, ha az előre meghatározott feladat időben, illetve határidő előtti elkészí­tésére akarnak ösztö­nözni. Egyre inkább a minőségi munkára ösz­tönöznek a prémium­rendszerek az iparban, sok helyen úgynevezett minőségi, illetve selejt­csökkentési prémium­mal egybekötött darab­bért honosítottak meg. Ismeretesek az anyag-, energia- és munkameg­takarításra ösztönző prémiumok is. • Bérpótlék? A helyesen megálla­pított prémiumrendszer jobb munkavégzésre ösztönöz, s tulajdon­képpen nem közönséges fizetéskiegészítés. Mégis, vannak olyan munka­körök, ahol a munka nem egyértelműen mér­hető. de premizálnak. A jelenlegi gazdasági rendszerben a vállala­tok joga a prémium­feltételek megállapí­tása, annak eldöntése is tehát, hogy ki kapja fizetéskiegészítésként. 4 Vezetők prémiuma? A műszaki és gazda­sági vezetők bére álta­lában két részből áll, a szakmai képzettség alapján megállapított állandó nagyságú alap­bérből és a különböző, konkrét feladatok (fel­tételek) teljesítése alap­ján fizetett változó nagyságú prémiumok­ból. Általában a válla­latok, üzemek gazdasá­gossági eredményei meghatározók a vezetők prémiumánál. 4 Elosztás? Bár sokan „misztifi­kálják" a prémium el­osztását, valójában az önállóbb gazdálkodási formákban is rögzített feltételek alapján tör­ténik a prémium elosz­tása. Már 1960 óta a termelőszövetkezetek bérezési rendszerében is megtaláljuk a pré­miummal történő ösz­tönzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom