Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

2 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 4. Kinek jó Szudán jelenlegi politikája? Az APN a szovjet - szudáni kapcsolatokról # Moszkva (APN) Az APN hírügynökség keddi kommentárjában fel­teszi a kérdést, hogy a szu­dáni hatóságok valójában el­mennek-e a Szovjetunióval való kapcsolatok megszakí­tásáig? A hivatalos szudáni propaganda ugyanis ultimá­tumszerűén javasolta a Szovjetuniónak, hogy a Szu­dánban zajló véres megtor­lásokkal kapcsolatban „vizs­gálja felül álláspontját". Kiadtak egy nyilatkozatot, amely nem többel és nem kevesebbel vádolja a Szov­jetuniót, mint azzal, hogy „beavatkozik Szudán bel­ügyeibe". Állításukat termé­szetesen nem tudják kellő bizonyítékkal alátámasztani, hiszen bizonyíték nincs. A Szovjetunió sohasem avat­kozott Szudán belügyeibe, mert ez ellentmondana kül­politikai elveinek, A szovjet vezetők csak a humanitástól vezérelve fordultak a szu­dáni hatóságokhoz, hogy a kommunistaellenes hisztéria ne okozzon jóvátehetetlen kárt az antiimperialista harcnak. Khartoum azonban nem hallgatott a szovjet vezetők felhívásaira és tovább szí­totta a kommunistaellenes, majd a skov jetellenes han­gulatot. A sajtó ugyanakkor enyhe célzásokat tett, hogy Szudán könnyen talál magá­nak „új barátokat" Nyuga­ton. „Ha szakemberekre lesz szükségem, akkor újak jön­nek" — jelentette ki pél­dául Nimeri tábornok nyu­gati újságírók előtt, miközben a többi között arra hivatko­zott, hogy a szudáni hadi­üzemekben máris dolgoznak nyugatnémet szakemberek. Nimeri e kijelentéséhez hoz­záfűzte: „Sohasem voltak előítéleteink a Nyugattal szemben és nem is lesznek". A nyugati sajtó, amely mostanáig tücsköt-békát szórt a május 25-i forrada­lom utáni Szudánra, most nem tudja titkolni örömét. Nemcsak átveszi Khartoum szovjetellenes koholmányait, hanem még további lépé­sekre is ösztönzi ezen a vo­nalon a szudáni hatóságokat. Már ez is bizonyítja, hogy kiknek jó Szudán jelenlegi politikája. Kormányátalakítás Khartoumban # Khartoum (Reuter, AFP, MENA) Gaafar Nimeri, a szudáni forradalmi parancsnoki ta­nács elnöke, Szudán minisz­terelnöke kedden kormány­átalakítást hajtott végre — jelenti a MENA közel-keleti hírügynökség. A kormányátalakítás hét miniszteri tárcát érint: Zein El Abdin Abdelkader. a forradalmi parancsnoki ta­nács tagja közlekedés- és távközlésügyi miniszter lett. Az új külügyminiszter Man­szur Khalid, a déli országré­szek ügyeinek minisztere Ebil Elair, a munkaügyi miniszter Mussza El Muba­rak, a közmunkaügyi minisz­ter Luigi Ejock és az állat­tenyésztési miniszter Moha­med El Naszri Hamza lett. Nimeri elnök ezenkívül Többi Madott személyében új államminisztert neve­zett ki. Nagykövetek hazarendelése A szudáni külügyminisz­térium — a forradalmi pa­rancsnoki tanács döntése nyomán — kedden hazaren­delte római, belgrádi és lon­doni nagyköveiét, valamint kenyai ügyvivőjét. A beje­lentésből nem derül ki az intézkedés célja, vagyis, hogy a diplomatákat konzultáci­ókra vagy véglegesen hív­ták-e haza. A MENA közel­keieti hírügynökség jelentése szerint Szudán eonakryi nagykövetét már korábban hazarendelték, a diplomata azonban nem adott hírt ma­gáról és kedden Londonban tűnt fel. Szíriai kommentár # Damaszkusz (TASZSZ) A szíriai szakszervezeti lap, az Al-Istiraki a szudá­ni eseményeket kommentál­va megállapítja, hogy a bur­zsoá propaganda a Szovjet­unióval szemben álló tábor­ba akarja sodorni Szudánt. A lap hangsúlyozza, hogy a szocialista országok és első­sorban a Szovjetunió, az arabok tántoríthatatlan ba­rátja jelentik az egyedüli nemzetközi erőt, amely tá­mogatja az arab nemzet har­cát történelmi céljainak el­éréséért. Minden olyan tö­rekvés. amely a szocialista országok és az arabok szö­vetségének aláásására irá­nyul, az imperialisták érde­keit szolgálja — hangsú­lyozza az Al-Istiraki, majd hozzáfűzi: Szudánban meg kell teremteni a haladó és nemzeti erők egységét, hogy útját állják a reakciónak. Határprovokáció # Berlin (ADN) Az ADN hírügynökség nyilvánosságra hozta a jú­lius 24-én elkövetett berlini határsértés tetteseinek ne­vét és lakcímét. Közlemé­nyéből megcáfolhatatlanul kiderül, hogy a határprovo­kációt — szántszándékkal — nyugat-berlini lakosok kö­vették el. A keddi nyugat-berlini új­ságok már nem is tagadják, hogy az NDK államhatárai ellen elkövetett provoká­ció végrehajtói nyugat-ber­lini polgárok voltak — csak éppen arról írnak, hogy sem Werner Kühl, sem Bernd I.anger megadott lakáscímén nem lehetett otthon találni senkit, mert — amint a Der Tagesspiegel mondja —, „mindenki szabadságra uta­zott". A nyugat-berlini szená­tus hatóságai — hogy men­tegessék korábbi magatartá­sukat, amellyel azonnal el­fogadták a nyugat-berlini rendőrségnek azt az állítá­sát, hogy „NDK-beli mene­külőkről" volt szó —, most csak azt emlegetik, hogy a határsértés során Werner Kühl, az egyik provokátor olyan súlyosan megsérült, hogy belehalt sérüléseibe. Bernd Langer — a másik határsértő — sérülése köny­nyebb. ö most az NDK-ban orvosi kezelés alatt áll, s ha meggyógyul, a provokáció el­követése miatt az NDK-ban bíróság elé fogják állítani. A Lunohod folytatja kutatását a Holdon # Moszkva (TASZSZ) Az Esők tengerének tér­ségében, ahol a Lunohod—1 automatikus szovjet holdjár­mű tudományos kísérleteket folytat, ismét beköszöntött a holdnap. A földi irányítóközpontból augusztus 2-án újból rádió­kapcsolatot létesítettek a Lunohoddal. Az automatikus állomás a rádiókapcsolat so­rán telemetrikus informá­ciókat közölt a fedélzeti rendszerek és berendezések állapotáról. A földi irányí­tóközpontban elemezték a kapott információkat. Bebi­zonyosodott, hogy a Luno­hod—1 újból sikeresen tel­jesítette feladatait a két hé­tig tartó holdéjszaka rideg körülményei között. A mű­szeres kamrában a gáznyo­más a megszabott határokon belül maradt, a hőmérséklet 20 Celsius-fok. A (rádiókapcsolat során földi parancsra megkezdte működését a napelemegység és megkezdődött a vegyi ak­kumulátorok utántöltése. A Lunohoddal állandó rá­diókapcsolatot tartanak fenn. Az automatikus holdjáró to­vább folytatja a holdfelszín kutatását. Ma indul vissza az Apollo-15 f) Houston (Reuter, AP, UPI) A földi irányítóközpont közép-európai idő szerint 16 óra 30 perckor jelentkezett az Apollo—15 űrhajósainál, azok azonban már ébren voltak. A földi központ az erede­ti programtól eltérően, hat órával meghosszabbította az űrhajósok pihenési idejét, hiszen a hétfői nap rendkí­vül nehéz volt: a holdkomp elhagyta a Hold felszínét, majd összekapcsolódott az anyaűrhajóval és az űrha­jósok, akik azonnal meg­kezdték a holdkőzetek átra­kodását és elcsomagolását, a tervezettnél csak négy órá­val későbben tértek nyugo­vóra. A kedd délutáni ébredést reggeli, majd a földi köz­ponttal folytatott rövid, de jókedvű csevegés követte. Scott közölte, hogy 9 órai alvás után „nagy formában érzik magukat". Ezután megkezdődött a tudományos munka: az űr­hajósok térképeket készíte­nek a Hold felszínéről. Az asztronauták űrrepülésük egész időtartama alatt űrru­hát viselnek. Az amerikai űrhajó a ter­vek szerint szerdán, közép­európai idő szerint 21.10 óra­kor tér rá a Földre vissza­térő pályájára, s további há­romnapi repülés után, szom­baton este, ugyancsak kö­zép-európai idő szerint 21.45 órakor száll le a Csendes­óceán Hawaiitól északra le­vő térségében. Jugoszláv vezetők üdvözlése % Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Joszip Broz Titót, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökévé történt újjáválasztása alkal­mából. Fock Jenő, a kormány el­nöke Dzsemal Bijedicsnek, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács új elnökének. Apró Antal, az országgyűlés elnöke Mijalko Todorovics­nak, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés új elnökének fejezte ki táviratban jókí­vánságait. Péter János külügyminisz­ter ugyancsak táviratban üd­vözölte Mirko Tepavacot szövetségi külügyi titkárrá történt újjáválasztása alkal­mából. Guinea a BT összehívását kérte Pekingi visszhang Rogers bejelentéséről 4 Peking (MTI) tagjaként. A legutóbbi kínai Kínaként maradjanak az hivatalos és nemhivatalos ENSZ-ben, akkor az ameri­A kínai sajtó mindeddig állásfoglalások fényében kai elvi álláspont látszólagos nem adott hírt — és talán ugyanakkor nyilvánvaló, módosítása Kína javára, Pe­ezután sem fog — Rogers hogy Peking semmiféle „két king szemében nem jelent bejelentéséről, amely szerint Kína" semmiféle „egy Kína majd mást, mint az új hely­az USA az őszi ENSZ-vitá- egy Tajvan" megoldásba zetben alkalmazott új ma­ban támogatja Kína „felvé- nem egyezik bele és így nem nővért a Kínai Népköztársa­telét" de ugyanakkor arra lesz hajlandó az amerikai ság további kirekesztésére az törekszik, hogy megtartsa feltételek alapján elfoglalni ENSZ-ből. Ez megfigyelők Tajvant a világszervezet helyét a világszervezetben, szerint súlyosan veszélyez­Fekingi megfigyelők ugyan- tetheli Nixon pekingi láto­akkor rámutatnak, hogy az gatását is. amerikai politika módosítása A sajt6 é Ro_ £,£na ENSZ-tagságának ker- nyilatkozatávat egy idcL desében Nixon bejelentett | _ a július # New York (AFP, UPI) Piero Vinci, a Biztonsá­Az ENSZ székhelyén hi- & Tanács e havi olasz elnö­vatalosan közölték- a Gui- ke tárgyalásokat kezdett a neai Köztársaság kedden a rendkívüli ülés időpontjá­Biztonsági Tanács sürgős nak kijelöléséről. Lapzárta­összehívását kérte a szom- kor érkezett, hogy szerdára szédos Bissauból (Portugál- virradóra összehívták a Biz­Guinea) területe ellen indí- tonsági Tanácsot a guineai tott támadások ügyében. panasz megvitatására. Ky visszalépett... 6 Saigon (AFP) só percekben is kétségbe­esett kísérleteket tett, hogy Nguyen Cao Ky sajgoni al- megszerezze legalább száz elnök úgy döntött, hogy tartományi tanácsos aláíra­mégsem indul az október 3- sát, mert csak ilyen lista án tartandó elnökválasztá- birtokában indulhat a vá­sokon — jelenti az AFP lasztásokon. Mivel próbál­„biztos forrásra" hivatkoz- kozása nem sikerült, ezért va- úgy döntött, hogy vissza­Ky tábornok még az utol- vonja elnökjelöltségét. látogatásának fényében el­kerülhetetlen volt. Az ame­18-i szűkszavú kommüniké után először — Nixon látó­rikai pozíció változása azon- gatósá méghozzá úgy, hogy ban onmagaban nem sokat £ubuk41ta Szihanuk herceg, a ífito m7iH foaShJv°na 7vT Pekingben élő kambodzsai l™Jd le' bogy a gya; államfő e kérdéssel foglal­A^nv" »" JZf terjedelmes üzenetét. "gyamshataP Pekingi megfigyelők szerint Ir-rA „ f Szihanuk nyilvánosan konzul­lemondani arról a fikcióról, tált , . . vp7ptdkkp, íav hogy Kína kormánya, akkor Szihanuk üzenetfa kinli kó?­áz amerikai politika váltó- bzitlanuk üzenete a lunai kor­zása a gyakorlatban automa­tikusan oda vezethet, hogy a távozni mány állásfoglalását is kife­jezi. Ezért figyelemreméltók a herceg megállapításai, an­csangkajsekistak k g ike íg hangzik: Az kényszerülnek a vilagszerve- amerikai eJnóyk küldte zetbol, ugy ahogy eddig nácsadójáti Kissingert Pe­ESSXSfmindSkM a*z kingbe' ho*y üdvözölje Csou áUamokkaí. "amelyek^3 elis- * amerikai elnök merték a Kínai Népköztársa­ságot. fogja elhagyni fővárosát. hogy tárgyaljon a kínai kor­mánnyal, amely saját fővá­Ha viszont a csangkajsekis- rosában, otthon fogadja. Ho­ták — bár ez pillanatnyilag gyan diktálhatná ilyen xö­valószínűtlennek tűnik — riilmények között Nixon a elfogadják a „két Kína" el- Kínai Népköztársaság jöven­méletet és hajlandók akár dó magatartását? — teszi csak taktikai célból bele- fel a kérdést a Zsenmin Zsi­menni abba, hogy „második" pao hasábjain Szihanuk. Hangok és kezek az arab világban Macchiavellíé az érdem, hogy az emberiség történelmében elsőnek fogalmazta meg azt a máig is érvényes igazságot, amely szerint a politikának egészen sajátos erkölcsei vannak, és nem a jó­ság, sem a nagylelkűség nem tartozik azok közé a tulajdonságok közé, ame­lyek a hatalom megszerzéséhez, gya­korlásához és megtartásához megkí­vántatnak. Óriásit tévednénk azonban, ha Nimeri szudáni elnök magatartá­sának egyedüli magyarázatát a poli­tika sajátos erkölcseiben, azok között is a bosszúvágyban keresnők. Min­denesetre sokszorosan fizeti vissza ellenfeleinek, hogy meg akarták buk­tatni és eközben legalább egy órán át kellett a fal felé fordulva állnia, kezét a feje fölé emelve. A puccs­kísérletért és személyes meghurcolta­tásáért már eddig tucatnyi ember az életével fizetett, sok százan pedig rács mögött várják, hogy milyen íté­letet mond ki rájuk a rögtönítélő bí­róság. A rádió fáradhatatlan buzga­lommal sugározta felhívásait a lakos­sághoz, hogy jelentsék fel mindazo­kat, akiknek a legcsekélyebb közük is volt a puccshoz, vagy akár csak ro­konszenveztek vele, mert az is bűnös, aki az állítólagos bűnösöket futni hagyja. Hibát követnénk el azonban, ha a fékevesztett szudáni terror elvonná a figyelmünket olyan összefüggésekről, amelyek nélkül a szudáni eseménye­ket nem lehet helyesen megítélni. A rejtett összefüggéseket voltaképpen maga Nimeri villantotta fel abban a rádióbeszédben, amelyet a kérészéletű puccs leverése után mondott. Miután tragikus színekkel ecsetelte kálvá­riáját, és kiadta a parancsot a kom­munisták üldözésére, két lényeges in­formációt közölt. Az egyik úgy szólt, hogy 1972 januárjában Szudán csat­lakozik a tervezett arab államszövet­séghez. Ezenkívül azt ls közölte: hogy a leendő partnerek közül kettő: Egyiptom és Líbia „gyakorlati támo­gatást és segítséget nyújtott" hatalma visszaszerzéséhez, Attáék államcsíny­kísérletének leveréséhez. Ez a segít­ség — mint a nyugati lapok jó része egybehangzóan írja — több irányú volt. Egyrészt abból állt, hogy a Szu­ezi-csatorna mentén állomásozó szu­dáni egységeket egyiptomi repülőgé­pek szállították a fővárosba, más­részt o khartoumi katonai akadémia egyiptomi tanácsadóinak éppúgy ré­szük volt az események alakulásában, mint ahogy oz Észak-Szudánban levő egyiptomi légi támaszpont is szere­pet játszott bennük. Líbia a puccsisták által kiszemelt államfőt emelte ki egy Londonban felszállt brit repülőgép utasai közül és adta szudáni hóhé­rainak kezére. A Nimeri beszédében SfB; információ között mélyebb az össze­függés, mint az első pillantásra felté­telezhető. A szudáni baloldal a mos­tani események tanúsága szerint nem alaptalanul ellenezte az ország csat­lakozását az arab államszövetséghez. Attól tartottak, hogy mutatis mutan­dis megismétlődik, ami annak idején Szíriában történt, amikor az államszö­vetségre lépett Egyiptommal. Sőt, a helyzeten ezúttal az rontott, hogy az új államszövetség mozgatója és első számú szorgalmazója nem is annyira Kairó, hanem Tripoli, illetve személy szerint Kadhafi volt. Egyfelől Nasz­szer és Szadat, másfelől a líbiai el­nök között a szudáni baloldal egy lé­nyeges különbséget láthatott, amely számára rendkívül hátrányos követ­kezményeket tartogatott. Az egyipto­mi vezetők is muzulmánok, de sem néhai Nasszer, sem Szadat nem tar­tozik az izlám ortodoxia hívei közé, ellentétben Kadhafival, aki fanatiku­san vallásos és ortodoxiája nemcsak hitelvi türelmetlenséggel, hanem vi­lágnézeti és politikai hajthatatlanság­gal is párosul mindazokkal szemben, akik nem állnak a Korán alapján. Az államszövetséget a szudáni ha­ladó szervezetek, köztük a kommunis­ta párt tehát nem csupán abból a szempontból latolgatta, hogy az mi­lyen mértékig biztosítja az arab erők összefogását és mennyiben jelent im­perialistaellenességet, hanem kényte­lenek voltak azt is mérlegelni, hogy Szudán önállóságának részleges fel­adása hogyan befolyásolhatja az or­szág felső életét, társadalmi viszonya­it, politikai rendszerét, és milyen kö­vetkezményekkel járna a baloldalra nézve. A végső mérleg negatív ered­ményt adott, s a baloldal, élén a párttal, még tavaly szembehelyezke­dett az államszövetséggel. Ügy érvel­tek. hogy a csatlakozásért túl nagy ár a kommunista párt feloszlatása és a haladó szervezetek önállóságának megszüntetése, s mindezekért aligha

Next

/
Oldalképek
Tartalom