Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-29 / 203. szám

I szombat, vm. augusztus 28. Pártnnlf KözP°nti Bizottsága és a MiI ül lUlln nisztertanács a közelmúltban eg\ üttes ülésen foglalkozott hazánk népgazdaságának jelenlegi helyzetével. Megyei pártbizottságunk a megye gazdaságúnak 1971-es első félévi alakulását vizsgálta meg. Nincs semmi rendkívüli abban. hogy a IV. ötéves terv indulása első íél éve után párt- és állami fórumok behatóan foglalkoznak az ipari, a mezőgazdasági termelés alakulásával, a belső ellátás problémáival, a beruházások, az építés ütemével, a külkereskedelemmel. Kifejezésre jut ebben az a következetesség, amire a párt X. kongresszusa kötelezte a kommunistákat, hogy az elhatározottak végrehajtását rendszeresen kísérjék figyelemmel. Most ez történik: a párt magas fórumai és az állami szervek ellenőrzik, hogy mindjárt a terv indulásánál követjük-e az elhatározottakat, s hogy mit jeleznek a legfőbb mennyiségi és minőségi mutatók, szükség van-e az esetleges eltérések kiigazításara, korrekciókra. Nem véletlen, hogy a gazdaság kérdéseivel ilyen mértékben foglalkozunk, mert a népgazdaság helyzetének alakulásától alapvetően függ mindazoknak a társadalmi problémáknak a megoldása, melyeket a X. kongresszus elhatározott. Ez alapozza meg előrehaladásunkat, szocialista társadalmi viszonyaink fejlődését, további kulturális felemelkedésünket. A népgazdaság helyzetének egészséges fejlődésével, és csakis ezzel összhangban alakulhatnak jól életkörülményeink. Tervek készültek — országosak, megyeiek, helyi, vállalati, szövetkezeti tervek, öt évre. A konkrét termelő, gazdasági munkára most már éppen az elkészült tervek szellemében fordíthatunk nagyobb figyelmet. Helyes, ha számot adunk magunknak hogyan vettük és vesszük induláskor az első akadáIvokat. Természetesen mindent, amit az ötéves terv kitűzött, amit a kongresszus elhatározott, nem lehet egyszerre megvalósítani.. Nem lehet a jelzett feszültségeket egy csapásra megszüntetni. Azt azonban senki sem tagadhatja, hogy a pozitív elemek akkumulálásával mind nagyobb te. ret nyerhetünk az előrehaladáshoz, és lépésről lépésre visszaszoríthatjuk a kedvetői len tendenciákat. Mit mutat az 1971. év első fél éve? Elbizakodottság nélkül mondhatjuk: a népgazdaság egésze a folyamatos fejlődés állapotában van, általános helyzete kedvező. A munkásemberek odaadó munkája, a szocialista brigádok példamutatása, a vezetők törekvése eredményes. Országosan is. a megyében is a gazdaság fejlődése jó irányban halad. Sok jel bizonyítja, hogy nem volt pusztába kiáltott szó a kongresszus határozata, mert fokozatos realizálódása anyagi erővé válik Gazdaságirányításunk mostani rendszere tehát mind eredményesebben hat. Gazdasági fejlődésünk tt 2talánosságban a gazdaságnövekedés ütemének a tervezett szerinti alakulása jellemzi. Az ipari termelés növekedése országosan 6 százalékos. Megyénkben — az utóbbi évekre jellemzően — továbbra is gyorsabb ütemű. a szocialista ipar 8 százalékkal termel többet, mint az előző év hasonló időszakában. A mezőgazdaságban is valószínű, hogy országosan a tervezett össztermelést elérjük, ami a múlt évhez képest 6—7 százalékos növekedést jelent. A beruházás, az építőipar a legdinamikusabban fejlődő terület, ahol a termelés jobban nő a tervezettnél. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal, az átlagkereset 4,4 százalékkal magasabb. A kiskereskedelem 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. mint egy évvel korábban. Az árualapok fedezik a növekvő vásárlóerőt. A lakásépítés a tervezett ütemben folyik, időarányosan nem maradtunk le sem országosan sem megyeileg. Országosan elmarad a tervezettől az építőanyag-ipar növekedése megyénkben. A gazdasági növekedés fő mutatói tehát a tervezett ütemet vagy elérik, vagy túlhaladják. ígv a növekedés ütemével általában elégedettek lehetünk. Ezt mondhatjuk el a gazdálkodás minőségi tényezőinek egy részéről is. A javulás jeleit mutatja az. iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a munka termelékenységének gyors növekedése. A készletgazdálkodás fokozatosan tovább javul. A készletek lassabban nőnek, mint a termékkibocsátás. és gyorsult a népgazdaság összkészletének forgási sebessége is. Lassú javulás következett be megyénkben a munkaerőgazdálkodásban A foglalkoztatottak száma nem emelkedett, kevesebb a munkahely-változtatók száma is. A gazdálkodóegységek nyeresége a termelésnél gyorsabban nőtt. ami azt bizonvítia. hogv a megváltozott gazdasági szabáWozók közegében is eredményesen gazdálkodik a termelőegységek túlnyomó többsége. Kedvezőnek mutatkoznak a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek eredménvei. ismeretes, hogy az 1971-es évet szűkös gazdasági, pénzügyi alappal kezdték a szövetkezetek. A múlt évben a tsz-ek üzemi eredménye, felosztható jövedelme közel félmilliárd forinttal volt kevesebb, mint az 1969. évi zárszámadáskor. A szövetkezetekre ez évb°n az a feladat hárul, hogy gondoskodjanak n veszteség ef- részének ki gazdálkodásáról, a lecsökkent alapokat fel kell tölteniök. eleget kell tenni a fejlesztéssel járó kötelezettségeknek és — nem utolsósorban — létre kell hozni ok a személyi jövedelem szintjének növeléséhez szükséges jövedelemtömegei. Fegyelmezetten és felelősséggel Az államháztartás Irta: Győri Imre E feladatok megoldásához az 1969. évi jó mezőgazdasági év eredményszintjének elérése, sőt valamelyes túlhaladása adhat reális alapot. Csongrád megyében ez a növénytermesztésben a múlt évihez képest 18—20 százalékos termelési értéknövelést követel. Az állattenyésztésben a múlt évinél 5—ü százalékos termelési volumennövekedés szükséges. Az első fél év tapasztalatai alapján az eredmények biztatóak, a szövetkezetek párt. és gazdasági vezetői az 1971-es gazdasági évet jól készítették elő, és állami segítséggel a szövetkezetek többsége úrrá lett az 1970-es árvíz és időjárás okozta nehézségeken. A munkákat eddig általában jól szervezték és időben, jó minőségben végezték el. A kalászos gabonák rekordot megközelítő termése, a zöldség-, gyümölcsfélék jó közepes eredménye, valamint a sertés, és baromfiágazat a vártnál nagyobb mérvű felfutása arra enged következtetni, hogy a mezőgazdasági üzemek éves tervüket is teljesíthetik. A szocialista mezőgazdaság mindinkább bizonyítja, hogy megtérül a belefektetett sok munka és anyagi eszköz. Az augusztusi csapadékhiány miatt azonban még jobb, szervezettebb munka, nagyobb takarékosság, az ősziek veszteség nélküli betakarítása, és a meglevő anyagok, eszközök gondos. körültekintő felhasználása szükséges. Számolni kell azzal, hogy az időjárás miatt további romlás áll be, ezért a beruházási, a fejlesztési, a jövedelemnövelési törekvéseket és az igényeket a kialakult szerényebb lehetőségekhez kell szabni. fl7 plcíi fél PU kedvező eredményei HL CIOU Ibi üf ellenére sem beszélhetünk a társadalmi munka gazdasági hatékonyságának gyors javulásáról. A népgazdaságban erősödtek ugyan a kedvező folyamatok, de korántsem a kivánt és lehetséges mértékben. E vonatkozásban inkább szerények, mint kiemelkedők az eredmények. A gazdasági vezetésben és a párt gazdaságszervező munkájában összpontosítanunk kell a figyelmet azoknak a feladatoknak maradéktalan megoldására, amelyektől nagymértékben függ népgazdasági egyensúlyunk megszilárdítása. A népgazdaság egészséges fejlődése ellenére a beruházásokban jelentős egyensúlyi problémák jelentkeznek. A beruházási feszültség a népgazdaságban nem újkeletü, megszüntetése csak fokozatosan érhető el. úgy és amilyen mértékben a beruházási egyensúlyra irányuló intézkedések kedvező hatásukat éreztetik. Az egyensúlynak valami gyors, adminisztratív úton történő helyreállítása nem volna reális — ez a beruházások egy részének leállítását, az eszközök gyors átcsoportosítását követelné meg ami megrázkódtatásokkal, az emberek többségét kedvezőtlenül érintő társadalmi-politikai kihatásokkal járna. Az viszont elengedhetetlen követelmény, hogy a tervezett keretek között maradjunk. Ebben a vonatkozásban az első fél év képe nem kedvező. A beruházások növekedési üteme jelenleg túlzott, erősen meghaladja a nemzeti jövedelem termelésének növekedését. Az építkezések száma már az előző években is túl nagy volt, ebben az esztendőben tovább emelkedett. (Még emellett is sok a kielégítetlen igény és a visszautasított rendelés.) A szétaprózás miatt az üzembe helyezés üteme nem gyorsult, sok létesítmény félig kész állapotban van. az építkezések ára pedig — ilyen viszonyok mellett évi 3—4 százalékos ütemben — tovább emelkedik. Sok a fegyelmezetlenség pénzügyi vonalon is. A vállalatok, a szövetkezetek építkeznek anélkül, hogy fejlesztési alapjuk ezt megengedné. Abban a hiszemben vagy biztos tudatban vannak, hogy majd a bank vagy az állami költségvetés úgyis folyósítja a többletet. Volt idő, amikor a beruházások, az építkezések nem jelentettek megyénkben különösebb megterhelést. Mindig kevesebbet valósíthattunk meg belőlük, mint amire itt helyben akkor, a kapacitás, és az anyagfedezet lehetőséget nyitott. E tekintetben is nagyot fordult a világ. Most az építés lendületét nem annyira a költségvetési keretek hiánya, sokkal inkább az építőanyagoknak, építőszervezeteknek, a kapacitásoknak az igényekhez képest szűkös volta akadályozza Öriási az igénv a beruházásokra, különösen az éoítésre. Az a feszültség, ami országosan tapasztalható, nálunk is megvan, sőt — néhány helyi ok miatt — még fokozottabb. A tavalyi árvíz miatt sok beruházás, építés eltolódott; a NI- ötéves tervben elmaradt több olyan feladat megoldása, amelyhez a költségvetésben a keretek adottak voltak. A IV. ötéves terv beruházásainak — amelynek teljes összege mintegy 20 milliárd forint Csongrád megyében — kétharmad része építési feladat A feszültség annak ellenére jelentős, hogy az építőipar fejlődése az elmúlt esztendőkben igen lendületes volt. A niegye szocialista építőiparának termelési értéke a Hl- ötéves terv időszakában 60 százalékkal nőtt. 1970-ben már 1435 millió forint értékű munkát produkált. 1375-ig -évi 2658 milLó forintra növeli termelését a megyei építőipar, és öt év alatt 10 milliárd forint értékű munkát fog elvégezni. Megyénkben dolgoznak más, nem megyei építőszervezetek is. Ezek munkájának értéke öt év alatt eléri a 2 milliárd forintot. Ebből a számvetésből is látható, hogy a jelenlegi feltételek mellett az ötéves terv során több mint 1 milliárd forintnyi építéshez nincs meg az anyagfedezet és az építőkapacitás. A beruházási feszültség "ffiK a beruházási piac egyensúlyának mielőbbi megteremtéséhez mi is komolyan hozzájárulhatunk. Mit tehetünk ennek érdekében? Nem várhatunk csak kívülről és felülről segítséget e tekintetben sem. Mindent nem építhetünk meg a következő ötéves tervben. Az építés feladatait sorolnunk kell, illetve soroltatnunk kell népgazdasági jelentősége, a lakosság igénye figyelembevételével. Vagyis: népgazdasági okok, a lakosság igényei miatt feltétlenül biztosítani kell a beruházások egy-egy csoportjának megvalósítását. Valamit tehát el kell hagyni. Mi az. ami nem maradhat el? A kormány által kiemelt nagy Deruházások nem szorulhatnak háttérbe. Megyénkben ezek a beruházások rendben haladnak — a Szeged környéki kőolaj- és földgázipari létesítmények műszaki készültsége megfelelő; a szegedi házépítő kombinát előre hozott natáridőre kezdte meg a próbaüzemet; az MTA Biológiai Kutató Intézetének első ütemét megépítették és átadták, a második ütemben tervezett építést is elkezdték. Az egész lakosság életszínvonalát olyan komoly mértékben érintő feladat, mint a lakásépítés, országosan és helyileg nem lehet másodlagos. A IV. ötévés terv 400 ezer lakása, amelyből megyénkbe körülbelül 20 ezer jut, olyan építési, beruházási feladat, amelyet maradéktalanul teljesíteni kell. Megyénkben biztató, hogy a lakásépítés üteme az előző évinél nagyobb. Az év első felében 1400 lakás épült meg. Építés alatt áll közel 4000, és így az év végéig tervezett 3500 lakás felépítése biztosítottnak látszik. (A magánlakás-építés még lendületesebb lenne, ha az anyaghiány ezt nem gátolná.) Előrehaladtunk a gáz-, vízvezeték- és csatornaépítésben. Sajnos, ebben az évben sem sikerült előrelépni a lakásokhoz kapcsolódó óvoda-, bölcsőde-, iskola, és üzletházépítésben. (Szentesen a lakóépületekkel együtt az üzletépités is megtörtént.) Ezek a létesítmények általában kisebb volumenű munkát jelentenek, és az úgynevezett maximált árformába tartoznak. A kivitelezők számára előnytelenebb, anyagilag hátrányosabb munkát jelentenek, és ezért nem szívesen vállalják. Hovatovább politikai problémává nőtt megyénkben az egészségügyi létesítmények építésének elmaradása. Az előző öt évben nem épült meg az SZTK Szegeden, Szentesen és Csongrádon, bár költségvetési fedezetük biztosított volt. Ezekre is gondolnunk kell az építési beruházások sorolásánál. A mezőgazdaságban ezekben az években fejeződik be a húsprogramot megalapozó szarvasmarha- és sertéstelepek épitése, amelyek révén a megye hústermelése csaknem megkétszereződik. Tehát ezek építését is kiemelten kell kezelnünk. A fontossági sorrend megállapítása ónmagában nem ad több építési lehetőséget, de segít a szétaprózódás megakadályozásában. a határidők elhúzódásának fékezésében. Emellett arra is törekednünk keli, hogy az építőkapacitás bővüljön megyénkben. a meglevő építőszervezetek fejlődjenek, hatékonyabban működjenek. A minisztériumi építőipari szervezetek mell.-'t a korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet érdemel a tanácsi és a szövetkezeti építőipar. A megyébe települt építőanyagot gyártó vállalatok egyikénél sem hunyhatunk szemet a tervtől történő elmaradás, illetve a termelésbe lépés késése fölött (Szentesi Téglagyár). Építési beruházási lehetőségeinket növeli, hogy megyénkbe települt egy mélyépítő vállalat, és hogy a házgyár hamarosan a próbatermelésről áttérhet a folyamatos termelésre. Kötelességünk a kormány intézkedéseit támogatni, amelyeknek lényege a beruházások tervszerű keretek közé szorítása és a felelősség, a fegyelem növelése. Ott, ahol túl drága és bonyolult építést terveztek, törekedni kell szerényebb és takarékosabb építkezésre. A cél: a megvalósulóban levő beruházások kivitelezésének meggyorsítása. A beruházási érték-előirányzatokat mindinkább tervkőtelezettségként szükséges értelmezni, s törekedni kell a pénzügyi és kivitelezési takarékosságra. Tudomásul kell vennünk, hogy a szocialista szektorban a beruházások volumene akkor lehet magasabb, ha az állami és a vállalati jövedelem emelkedésének üteme meghaladja a tervezettet, vágyis többlet erőforrások jönnek létre. Egyelőre erről szó sincs. Ellenkezőleg. Az államháztartásba még a tervezett bevételek sem folynak be maradéktalanul. hiánya — ami szintén nem új keletű gondunk — ez evben számottevuen növekedett. A beruházási kiadások, a költségvetési szervek kiadási növekedésenek üteme meghaladja a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. A vállalatoktól befolyó társadalmi tiszta jövedelem ugyan eléri a tervezettet, de azt nem haladja meg, az állami kiadásoknál viszont rendszeres az előirányzatok túllépése. A költségvetés egyensúlyi állapotát az is nehezíti, hogy az államnak a vállalatoktól befolyó bevételek 40 százalékát vissza kell juttatnia a veszteséges vállalatok vesztesegeinek fedezésére, és ez leköti a költségvetés eszközeit. Csongrád megyéből a költségvetési befizetések a szocialista szektorból a fél év során mintegy 1,4 milliárd forintot jelentettek. A költségvetésből juttatott támogatás összege 350 millió forintot tett ki. Nem tekinthetjük egészségesnek azt a tendenciát, amikor a befizetések volumene 4 százalékkal csökkent, a kapott támogatások mértéke 22 százalékkal nőtt. A cél az, hogy a termelés mennyiségi és minőségi növekedésével a támogatás mértéke lehetőleg csökkenővé válhasson, ezzel szemben a befizetés mértéke legyeh progresszív. A vállalatok és a szövetkezetek az ev második felében — hosszabb távon a IV. ötéves terv időszakában — pénzügyi gazdálkodásuk további javításával, a gazdálkodás rendszerességével és a gazdálkodási felelősség erősítésével szolgálhatják a költségvetés egyensúlyának megteremtését. Mindenekelőtt stabil pénzügyi fegyelemre van szükség. Elengedhetetlen az is, hogy a gazdasági vezetők gondolkodásúban a mennyiségi szemlélet helyett a jövedelmezőség és a gazdaságosság kerüljön az első helyre úgy, hogy a népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangja is érvényesüljön. A gazdálkodás hatékonyságának fokozása állandó és fontos feladata a vállalatok, szövetkezetek kollektíváinak. Arra törekedjenek, hogy az általuk lekötött és működtetett népgazdasági eszközök és az élőmunka minél nagyobb nemzeti jövedelr met (társadalmi tiszta jövedelmet) eredményezzen. A munka termelékenységének növelése, az anyagtakarékosság, a kapacitáskihasználás, a munkaidőalappal való jó gazdálkodás, a gyártmánystruktúra fejlesztése es korszerűsítése, az elavult termékek gyártásának beszüntetése, a belső és külső piac igényeinek figyelembe vétele, a helyes bér- és munkaerő-gazdálkodás, a jó irányítómunka, az üzemi demokrácia fórumainak érdemivé tétele — mind, mind á hatékonyság irányéba hatnak. Valamifele — minden gazdálkodásegységre minden időben érvényes — receptet a gazdasági hatékonyságra vonatkozóan ajánlani nem lehet. A helyi vezetés felkészültségét, hozzáértését éppen az méri, hogy ott, az adott helyen, az adott időben találja meg á legelőrevivőbbet, a legcélszerűbbet, és ne csak elvileg és általánosságban értse a dolgát, de nagyon is konkrétan határozza meg a tennivalókat. Érdemes hangsúlyozni a vállalati eszközökkel, főleg a pénzeszközökkel való takarékosságot. A vállalati és a szövetkezeti önállóság ne abban jusson kifejezésre, hogy növekszik a luxus márkájú kocsik szám? és a reprezentációra fordított összegek aránya. A személyi és dologi kiadások csökkenése végső soron nemcsak vállalati megtakarításokat hoz, de társadalmi szinten is érezteti hatását. A népgazdaság megköveteli a külkereskedelmi mérlegben az ez évre tervezett behozatali és kiviteli arányok betartását. Az első fél évben a kivitel a tervezett szinten mozgott, a behozatal több mint 25 százalékkal meghaladta a tervezettet. A népgazdasági szinten jelentkező külkereskedelmi egyensúlyi problémák megoldásában, enyhítésében megyénk vállalatai is sokat tehetnek. Csongrád megyében a vállalatok külkereskedelmi értékesítésé évek óta dinamikusan — az országost meghaladó mértékben — fejlődik. Az ipari termelésnek mintegy 20 százaléka kerül exportra, a mezőgazdasági termékek közül is jelentős hányad kerül kivitelre. A feladatunk az. hogy tartsuk meg és lehetőleg még tovább fokozzuk az exportban elért kedvező eredményeket. Megyénk ipara rendelkezik azokkal az adottságokkal (szakemberbázis, javuló műszaki-technikai felszereltség). amelyek lehetővé teszik az ilyen irányú gyorsabb előrehaladást. Szükséges a külföldi piacok ismeretének alaposabbá tétele, párosítva ehhez a rugalmas alkalmazkodóképességet a gyorsan változó piaci viszonyokhoz. Ez megköveteli a vállalatoktól a külkereskedelmi kérdésekben jártas szakemberek kinevelését is. A jelzett feszültségek mellett népgazdaságunk helyzete alapjában egészséges és kiegyensúlyozott. A mérleghiányok nem csökkentik fejlődésünket, de a vázolt egyensúlyi problémák a beruházások. az államháztartás és a külkereskedelem egyensúlyában feltétlenül figyelmet kívánnak. A gazdasági egyensúlv helyreállítása tehát sok feladatot hárít a párt- és gazdaságvezetésre egyaránt. Ez fokozatosan a IV. ötéves terv menetében valósul meg. Nincs okunk kétségbeesésre vagy kaökodásra. Ahhoz azonban, hogy az egyensúly helyreállítása az életszínvonal tervezett emelését ne Keresztezze, arra van Szükség, hogy mindenki világosan lásson, és jól értse a maga szereoét. felelősségét a termelésben és a gazdálkodásban. Elért életszínvonalunk megtartása és a TV. ötéves tervben elhatározott további emelete megéri- az odaadobb, jobb munkát.