Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

PÉNTEK, mi. AUGUSZTUS 27. 3 Paprika- Hatvan előadás A 8000 holdas szegedi tájkörzetben megkezdődött a fűszerpaprika szedése. Több tsz-ben már az új termésből egy keveset szállított a szegedi feldolgozó vállalatnak. A friss árut az idény kezdetén mindig örömmel fogadják, mert azt megőrölve belekeverik az ópaprikába, amelynek ízét, zamatát ily modon javítják. A szakemberek jó közepes termésre számítanak. Minden évben gondot okoz a termés tárolása, utóérlelése, Az ősi kistermelői módszer: a niros csövek felfűzése munkaerő hiányában mindinkább kiszorul. Az elterjedt ládákban való tárolós viszont nem helyettesíti tökéletesen a hagyományos módszert, ezért a legtöbb helyen a tavalv kipróbált és jól bevált „hálós tárolásra" térnek át. Hengeralakú hálókba ömlesztik a termést, és az idén már sok száz vagon paprika igy kerül majd a szárítóágasokra. Elektronmikroszkópos konferencia A VII. Magyar Elektron- zikai strukturális vonatkozámikroszkópos Konferenciát sait. Szegeden rendezi meg a A konferencia szegedi réstechnikai és Automatizá- megrendezését részben az a lási Tudományos Egyesület, körülmény indokolta, hogy a A háromnapos konferenciát Szegedi Orvostudományi tegnap nyitották meg ün- Egyetem nemrégiben középnepélyesen a szemészeti kii- európailag is számot tevő nika előadótermében. Több nagyságú elektronmikroszkómint száz hazai és külföldi pot kapott a tudományos ku_ — NDK-beli, belga, román tatásokhoz. Felbontóképesséés osztrák — elméleti és gére jellemző, hogy közvetüzemi-gyakorlati szakember lenül félmilliószoros nagyivesz részt az előadásokon. tás érhető el vele. Felvétel A tanácskozás két szek- készítése esetén pedig annak cióban folytatja munkáját: nagyítása végeredményben az előadások egy része az a vizsgált anyag másfél milelektronmikroszkópok orvosi- liószoros nagyítását teszi lebiológiai, másik pedig a fi- hetővé. Az elektronmikroszzikai-műszaki alkalmazása- koppal például biológiai kuval kapcsolatos. összesen tatásnál már nagy molekuhatvan előadás hangzik el a Iák is vizsgálhatók, fizikai két nagy témakörrel kapcso- kutatás esetén pedig a félatban. Az orvosi-biológiai mek rácsszerkezetét is tanulelöadások zöme a sejtszerke- mónyozhatják. Az elektronzettel és a sejt funkcionális mikroszkópot, illetve a hozpatológiás vonatkozásaival tartozó berendezéseket foglalkozik. A másik nagy ÍS mC8te" tématerület széles körűen résztvevői öleli fel a szilárd testek fia konferencia D. B. Intézkedések a cipők minőségének javítására Pesti Emő könnyűipari mi- kedelem egész évre szóló gati exportját vették tervniszterheiyettes tájékoztatta igényének 50 százaléka, be, az első fél évben még csütörtökön a Bőripari Dol- Csökkent viszont — a múlt csak 645 ezer pár cipő „utagozók Szakszervezetének Köz- évihez képiest — a cipők ex- zott" külföldre. Mindez sürponti Vezetőségét a bőr- és portja. Elmondotta a mi- geti az exportkötelezettsécipöipar 1971. első félévi niszterhelyettes azt is, hogy gek teljesítését különösen a termeléséről. a rekonstruk- tekintettel a nagy készletre, cióhoz szükséges feltételek a belkereskedelem több vál- ' na biztosításáról. Elmondotta, lalatnál csökkentette meghogy a két iparág termelésé- rendeléseinek mértékét, főnek növekedési üteme meg- , . , . , haladta a népgazdaság, illet- kent ha eITe 3 3°gOS min°" ve a könnvűipar átlagát. A segi kifogások is okot adtak, cipőipar 9,5 százalékkal ter- A rendelkezésre álló szabad súlyozva elmondotta, hogy a a Szombathelyi és a Minőségi Cipőgyárnak kell „igyekeznie". Pesti Ernő a minőség javitásanak fontosságát hangKönnyűipari Minisztérium nemcsak a cipő-, de a börmelt többet, mint az előző kapacitást n'iosfc exportcéév azonos időszakában. A lokra kívánjak felhasznóini ^kTnövSTbe^ 3 vattaiatok. 1970-ben egyeb- |P« vállalatokat is felszős külö- ként 1 millió 800 ezer pár kedelmi szállításait, nősen jól alakult exportja: 41 százalékkal haladta túl a tavalyi első félévit. Ezen belül a szocialista országokba irányuló szállításokat 100. a tőkesexportot 28 százalékkal növelte. Ebben a Budapesti Bőripari Vállalat járt az élen, amely negyvenszeresére emelte tőkésexportját, és a Pécsi Bőrgyár amely 50 százalékkal tetézte a múlt évit. Cipőből a múlt év első felében 7 millió 940 ezer párat. az idei év első hat hónapjában pedig 7 millió 950 ezer párat kapott a belkereskedelem, amihez még hozzá kell számítani az árucserében kiszállított további 350 ezer párat is. Ez együttvéve több, mint a belkerescipőt szállítottak ki tőkésországokba, s 1971-re 2 millió 760 ezer pár cipő nyulitotta: dolgozzanak ki megfelelő intézkedési terveket a jobb minőség biztosítása érdekében. Egy hónap múlva bélcekölcsön-sarsolás Az Országos Takarék- rom békekölcsönből összesen pénztár egy hónap múlva, több mint egy és negyed szeptember 27-én és 28-án, millió kötvényre 177,4 millió Budapesten tartja az I., az forintot sorsolnak ki nyereV„ és a , VI. Békekölcsön _ - . ... , , . , 1971. második félévi sorso- meny es íormajalását. ban- A kötvények beváltása A kétnapos húzáson a há- október 5-én kezdődik. Kenyeres pajtás Palócz Gyula betöltötte a nyitották a községi kenyérhatvanadik életévét. Hivata- gyárhoz. Kis ember nagy ios státusza: nyugalmazott puttonnyal — mosolyogtak a kenyérkihordó. De nincs nyu- pékek, amikor megrakták és godalma munka nélkül, ma hátára felsegítették a süteis besegít a sütőipari válla- ménnyel teli puttonyt. Az latnak, havi ötszáz forint ke- első fordulóban a süteményt, resetig hordja a süteményt a másodikban már kenyeret a szegedi boltokba. Mi eb- vitt az üzletekbe, ben a különös? Olyan em- A kenyérkihordásban is ber, mint a többi hatvan- fejlődött a világ. Az elmúlt éves. Pontosan olyan, de időszakban négy fejlődési mégis elter az atlagtól. Tob- perióduson ment át a kihorbek kozott azért is, mert a dók „technikája és technolóhat evtizedbol közel otot fi- giája". Gyula bácsi sorolja: zikai munkaval töltött el, s _ Kezdetben ugyebár putannak felet egvhelyben. a tony biciklivel, aztán jött a szegedi sutoiparnal. Ebben a puttony triciklivel, tehát nem munkakörben ez' igen ritka. az ember hátán volt már a teher, majd következett a Látás- lovas kocsi, amely kétféléből alig- képp is előny volt, nem kelhanem lett tekerni a triciklit, nem sokan is- kellett vállra venni a putbácsit. Ala- tonyt, s végül a mai kihordás: speciális zárt gépkocsik, polcain alumíniumból kémerik Gyula csony termetű férfi, de nagyon jó kedélyű, sem kisebbségi érzése, sem azzal ellen- szült rekeszek, tétes „rossz májúsága" sohasem volt. A fizikai munkát 11 éves korában kezdte el a Mlkó-féle fűrésztelepen, ahol fürészport hordott a dobkályhákba, majd később tíz esztendőt lehúzott a Lip Mindegyik kihordási formára tud -mondani valamilyen érdekes élményt. Mit csinált, pai-féle fatelepen. „A dara- ha defektet kapott a kerékbolónál dolgoztam". Amikor párja? Kifli nélkül maradfeinött embernek érezte ma- tak a boltok? Csodálkozva gat, az ujszegedi szövőgyár- néz rám, hogyan kérdezheban helyezkedett el. Kicsi a tek ilyet, hogy Palócz Gyula bors, de erős, szokták mon- kihordási körzetében ne kapdani — nem alaptalanul, ták volna meg időben a sü„Szénbehordó munkás vol- teményt és a kenyeret? tam az újszegedi gyárban." _ Ha defektet kapott a Bombázták a kendergyarata biciklim, futólépésben, gyaháború idején, nem ment logosan hordtam a sütetöbbet oda. A mezőgazda- ményt. Amikor a triciklim sági kíserleti intézetben ta- gumija lyukadt ki, behajilált megelhetest. „Fejőlegeny tottam a vulkanizálóhoz és voltam." Furcsa beosztás, abroncson tekertem. Csak Csodálkoztam amikor emlí- úgy kopogott a vas, de olyan tette. Egy városi munkás- esetet, hogy az én körzetem ember, aki tejet csak az üz- üzletei áru nélkül maradtak letben látott, hogyan lehet volna, nem ismertem, fejőlegény? „Nem művészet az, kérem." Az intézetnek akkoriban tizenkét tehene volt. A háború befejeződött, tehén nem maradt egy sem. Palócz Gyula munka után nézett. gésrendszerbe ágyazzuk negyedik ötéves tervünk központi fejlesztési programjait, akkor a cél világosan kirajzolódik. A terv voltaképpen ezekre a központi programokra alapozta a népgazdaság strukturális átalakításának egész tartópillér-rendszerét, más szóval: erőink koncentrálásának centruma, a távlati fejlesztési célokra összpontosított erővonalak kiindulópontja itt határozható meg. Elegendő bizonyítékként egyetlen pillantast vetnünk néhány fejlesztési programunkra. Íme csak címszavakban: a textilipar rekonstrukciója teremt alapot ahhoz, hogy idővel módosíthassuk árrendszerünknek azt az alapvető gyengéjét, hogy a ruházati termékek fogyasztói árai nemcsak a nemzetközi arányok, de jóval a hazai ráfordítási színvonal felett helyezkednek el. A közúti járműprogram — egyebek között — Európa első autóbusz termelőjévé és exportőrévé teszi hazánkat, ami jó példa arra, mit jelent a valóságban néhány előnyösen ertékesithetö termékre összpontosítani erőinket. Az építőanyag-ipar fejlesztése lehetőséget teremt az egész építőipar modern, iparszerű megújítására; a számítógép-program nemcsak azért fontos, mert új és élvonalbeli iparágat honosít meg hazánkban, hanem azért is, mert az elektronikus számítógepek szeleskörü alkalmazása korszerűsíti, hatékonyabba teszi egész gazdálkodásunkat és termelésirányításunkat. Az állattenyésztés fellendítése, ezen belül az iparszerű sertéstelep-hálózat kiépítése egyértelmű azzal, hogy egységnyi földterületről, a takarmánytermelésre alapozva, a korábbinál sokkal több értéket „húzunk ki", ami nemcsak a hazai ellátás, hanem a külkereskedelmi mérleg szempontjából sem mellékes. Nem soroljuk tovább a programokat; ez is elegendő annak érzékeltetéséhez, hogy a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai valóban hordozói a népgazdaság korszerűsítési irányzatainak. Amiből egyszersmind az is következik, hogy e programok megvalósítási módozatai, akadályainak leépítési feladatai sem mérhetők a gazdálkodás általános és megszokott mércéivel. Gyakorlatibbra fordítva a szót: nem újdonság arra utalnunk, hogy a közismerten feszült beruházási körülmények közepette enyhén szólva nincs kellő biztosíték arra, hogy a negyedik ötéves terv egy-egy előirányzott fejlesztési célja vagy objektuma időben és a tervezett költségekkel megvalósul, ám rendkívül fontos, hogy ez az általános negatívum lehetőleg mind kevésbé érvényesüljön a központi programok esetében, ha valahol, akkor itt túlzás nélkül létszükséglet, hogy minden erőt — finanszírozási eszközöket c&akugy, rrunl kapacitast Azt mondja határozottan, hogy triciklivel több süteményt kihordott, mint most a modern gépkocsival. „Harminckétezer darab kifli és zsemle került a boltokba minden délelőtt." Negyvenmunkaközvetítőből irá- nél több helyre szállítja a péksüteményt, de tanítás idején négy iskolába is szállít. „Ismerem a fél várost, olyanok is köszönnek az utcán, akiknek nem tudom a nevét" — összpontosítsunk az előirányzatok hiánytalan megvalósítására. A Központi Fejlesztési Bank — csak helyeselhető módon — az idei szűkült hitelezési lehetőségek közepette olyan módon alakította át finanszírozási módszereit, hogy elsősorban a központi programokhoz, illetve a kapcsolódó vállalati fejlesztésekhez folyósít beruházási hiteleket. Meglehet, hogy jó néhány visszautasított — más jellegű — vállalati hitelkérelem vitákat, ellenvéleményeket ébreszt, de ezt határozottan vállalni kell. Éppen a központi fejlesztési programok esetében lenne szükség arra, hogy példát teremtsünk a gyors, hatékony, eredményes beruházáspolitikára, hogy tehát a gyakorlatban próbáljuk ki és érvényesítsük a koncentrálás nagy népgazdasági előnyeit. A központi fejlesztési programok egyszersmind azt is feltételezik, hogy a megvalósításukban közreműködő minden vállalat, sőt minden dolgozó érezze, milyen jelentőségű munka részese. Ha valahol, itt valóban a szó pontos jelentésében érvényes, hogy a jövő, az ország holnapja érlelődik a fejlesztési programok megvalósulásával. Ehhez mért felelősség várható el mindenkitől, aki valóra vállasának részese. Tábori András KOMOLYAN VESZI Szerény ember, önmagáról alig beszél. Felettese mondja el, hogy fél öt és öt, között kellene reggel beérni az egyes számú kenyérgyárba, de Gyula bácsi negy órakor mór ott van, rendezi a kocsiját, várja a kiadókat. Családjáról sem beszél. Pedig példaképe lehetne emberségből bárkinek. Felesége hosszú éveken át betegeskedett, s Gyula bácsinak kellett ápolni, vezetni a háztartást és nevelni két leányát. „Nyolc éven át betegeskedett szegény. Halála előtt két esztendeig béna volt." A lányai most hol vannak, mivel foglalkoznak? „Mind a kettő férjhez ment. Egyik vöm itt dolgozik a sütőiparnál, gépkocsivezető. Velem laknak együtt. A másik lányom a seprűgyárban dolgozik." Megkérdeztem Palócz Gyulától, hogy miért nem tanult szakmát, miért maradt meg segédmunkásának egész életén at. S tohb mint negyedszázadot töltött el a pékségek és az üzletek között. Óhatatlanul elleste a pékek tudományát. Egyszerűen válaszol: „Megszoktam a kihordást. Nekem ez volt a munkabeosztásom, reszortom." Kiderül közben, ezt a felettese árulja el, hogy Gyula bácsi azért el tudná látni a munkát a pékségben is, volt néha alkalma helyettesítésre. De végül is azt hiszem igaza van Palócz Gyulának, neki az volt a beosztása, s ő azt komolyan is vette minden áldott nap. Ezer és ezer ember, család névtelen segítője, kiszolgálója. S mivel életében egyetlenegyszer sem késett el, a szegedi gyerekek és felnőttek — legalábbis Gyula bácsi körzetében — megkaphatták friss süteményüket, kenyerüket a megszokott időben. így senki sem kereste, mert „nem hiányzott", de úgy gondolom, sokan emlegettük volna Palócz Gyulát, ha véletlenül ő maga betegszik meg, vagy egyszerűen csak elalszik reggel és nem jelentkezik időben. Ennyi az értéke az embernek? Ennyi is, de ez nagyon nagy érték! Aki vállalja és tisztessé^ gesen elvégzi egy emberöltőn keresztül, az előtt kalapot kell emelni. Kérdem a nyugalmazott kenyérkihordótól, hogy mikor tud megnézni egy filmet, egy színházi előadást, vagy televíziós közvetítést. Fanyar mosollyal és halkan mondja, hogy olyanra az ő beosztásában levő ember csak nagyritkán gondolhat. S honorálják ezt a lemondást? Csoda tudja. Igen is, meg nem is. A fizetése 2400—2700 között mozgott, most 1636 forint nyugdíjat kap, amelyhez havi ötszáz forintot kereshet. Firtatja, hogy miért nem engedélyeznek többet, hiszen a vállalat alig kap kihordóti A fiatalemberek nem szívesen mondanak le az esti szórakozásról, s nehezen akarnak hajnali fél négykor felkelni. Elsőként kapott sztahanovista oklevelet, később elnyerte a Kiváló dolgozó oklevelet és kétszer a jelvényt is. Ezt elégedetten nyugtázza ma is. „A jutalmazásoknál sem hagyták ki a nevem." VARJAK A BOLTOSOK Mivel tölti a szabad1 idejét? Szereti-e az italt? „Sétálgatok az unokámmal. Néha összejövünk a barótokkaL Nem vetek meg egy-két korsó sört, vagy nagyfröccsöt. A részeg embereket magam is utálom." A bolti eladókat név szerint ismeri, a boltokat csak a számozásuk alapján különbözteti meg. Most merre hordja a süteményt? „A tizenötös, a hatvanhatos, a huszonkilences, a százhuszonegyes, a nyolcas, a huszonhatos és a kilencvennyolca* következik. Ez az utolsó fuvar." Nem tartom fel tovább, nehogy késsen az üzletekből, ha már negyedszázadon át egyszer sem tette. Várják a boltosok, s várják a vásárlók a mi „öreg" kenyerespajtásunkat. Gazdagh István