Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

PÉNTEK, mi. AUGUSZTUS 27. 3 Paprika- Hatvan előadás A 8000 holdas szegedi táj­körzetben megkezdődött a fűszerpaprika szedése. Több tsz-ben már az új termésből egy keveset szállított a sze­gedi feldolgozó vállalatnak. A friss árut az idény kezde­tén mindig örömmel fogad­ják, mert azt megőrölve be­lekeverik az ópaprikába, amelynek ízét, zamatát ily modon javítják. A szakem­berek jó közepes termésre számítanak. Minden évben gondot okoz a termés tárolása, utóérlelé­se, Az ősi kistermelői mód­szer: a niros csövek felfűzé­se munkaerő hiányában mindinkább kiszorul. Az el­terjedt ládákban való táro­lós viszont nem helyettesíti tökéletesen a hagyományos módszert, ezért a legtöbb he­lyen a tavalv kipróbált és jól bevált „hálós tárolásra" térnek át. Hengeralakú há­lókba ömlesztik a termést, és az idén már sok száz va­gon paprika igy kerül majd a szárítóágasokra. Elektronmikroszkópos konferencia A VII. Magyar Elektron- zikai strukturális vonatkozá­mikroszkópos Konferenciát sait. Szegeden rendezi meg a A konferencia szegedi réstechnikai és Automatizá- megrendezését részben az a lási Tudományos Egyesület, körülmény indokolta, hogy a A háromnapos konferenciát Szegedi Orvostudományi tegnap nyitották meg ün- Egyetem nemrégiben közép­nepélyesen a szemészeti kii- európailag is számot tevő nika előadótermében. Több nagyságú elektronmikroszkó­mint száz hazai és külföldi pot kapott a tudományos ku_ — NDK-beli, belga, román tatásokhoz. Felbontóképessé­és osztrák — elméleti és gére jellemző, hogy közvet­üzemi-gyakorlati szakember lenül félmilliószoros nagyi­vesz részt az előadásokon. tás érhető el vele. Felvétel A tanácskozás két szek- készítése esetén pedig annak cióban folytatja munkáját: nagyítása végeredményben az előadások egy része az a vizsgált anyag másfél mil­elektronmikroszkópok orvosi- liószoros nagyítását teszi le­biológiai, másik pedig a fi- hetővé. Az elektronmikrosz­zikai-műszaki alkalmazása- koppal például biológiai ku­val kapcsolatos. összesen tatásnál már nagy moleku­hatvan előadás hangzik el a Iák is vizsgálhatók, fizikai két nagy témakörrel kapcso- kutatás esetén pedig a fé­latban. Az orvosi-biológiai mek rácsszerkezetét is tanul­elöadások zöme a sejtszerke- mónyozhatják. Az elektron­zettel és a sejt funkcionális mikroszkópot, illetve a hoz­patológiás vonatkozásaival tartozó berendezéseket foglalkozik. A másik nagy ÍS mC8te" tématerület széles körűen résztvevői öleli fel a szilárd testek fi­a konferencia D. B. Intézkedések a cipők minőségének javítására Pesti Emő könnyűipari mi- kedelem egész évre szóló gati exportját vették terv­niszterheiyettes tájékoztatta igényének 50 százaléka, be, az első fél évben még csütörtökön a Bőripari Dol- Csökkent viszont — a múlt csak 645 ezer pár cipő „uta­gozók Szakszervezetének Köz- évihez képiest — a cipők ex- zott" külföldre. Mindez sür­ponti Vezetőségét a bőr- és portja. Elmondotta a mi- geti az exportkötelezettsé­cipöipar 1971. első félévi niszterhelyettes azt is, hogy gek teljesítését különösen a termeléséről. a rekonstruk- tekintettel a nagy készletre, cióhoz szükséges feltételek a belkereskedelem több vál- ' na biztosításáról. Elmondotta, lalatnál csökkentette meg­hogy a két iparág termelésé- rendeléseinek mértékét, fő­nek növekedési üteme meg- , . , . , haladta a népgazdaság, illet- kent ha eITe 3 3°gOS min°" ve a könnvűipar átlagát. A segi kifogások is okot adtak, cipőipar 9,5 százalékkal ter- A rendelkezésre álló szabad súlyozva elmondotta, hogy a a Szombathelyi és a Minőségi Cipőgyárnak kell „igyekeznie". Pesti Ernő a minőség ja­vitásanak fontosságát hang­Könnyűipari Minisztérium nemcsak a cipő-, de a bör­melt többet, mint az előző kapacitást n'iosfc exportcé­év azonos időszakában. A lokra kívánjak felhasznóini ^kTnövSTbe^ 3 vattaiatok. 1970-ben egyeb- |P« vállalatokat is felsző­s külö- ként 1 millió 800 ezer pár kedelmi szállításait, nősen jól alakult exportja: 41 százalékkal haladta túl a tavalyi első félévit. Ezen be­lül a szocialista országokba irányuló szállításokat 100. a tőkesexportot 28 százalékkal növelte. Ebben a Budapesti Bőripari Vállalat járt az élen, amely negyvenszeresére emelte tőkésexportját, és a Pécsi Bőrgyár amely 50 szá­zalékkal tetézte a múlt évit. Cipőből a múlt év első fe­lében 7 millió 940 ezer pá­rat. az idei év első hat hó­napjában pedig 7 millió 950 ezer párat kapott a belke­reskedelem, amihez még hozzá kell számítani az áru­cserében kiszállított további 350 ezer párat is. Ez együtt­véve több, mint a belkeres­cipőt szállítottak ki tőkés­országokba, s 1971-re 2 mil­lió 760 ezer pár cipő nyu­litotta: dolgozzanak ki meg­felelő intézkedési terveket a jobb minőség biztosítása ér­dekében. Egy hónap múlva bélcekölcsön-sarsolás Az Országos Takarék- rom békekölcsönből összesen pénztár egy hónap múlva, több mint egy és negyed szeptember 27-én és 28-án, millió kötvényre 177,4 millió Budapesten tartja az I., az forintot sorsolnak ki nyere­V„ és a , VI. Békekölcsön _ - . ... , , . , 1971. második félévi sorso- meny es íormaja­lását. ban- A kötvények beváltása A kétnapos húzáson a há- október 5-én kezdődik. Kenyeres pajtás Palócz Gyula betöltötte a nyitották a községi kenyér­hatvanadik életévét. Hivata- gyárhoz. Kis ember nagy ios státusza: nyugalmazott puttonnyal — mosolyogtak a kenyérkihordó. De nincs nyu- pékek, amikor megrakták és godalma munka nélkül, ma hátára felsegítették a süte­is besegít a sütőipari válla- ménnyel teli puttonyt. Az latnak, havi ötszáz forint ke- első fordulóban a süteményt, resetig hordja a süteményt a másodikban már kenyeret a szegedi boltokba. Mi eb- vitt az üzletekbe, ben a különös? Olyan em- A kenyérkihordásban is ber, mint a többi hatvan- fejlődött a világ. Az elmúlt éves. Pontosan olyan, de időszakban négy fejlődési mégis elter az atlagtól. Tob- perióduson ment át a kihor­bek kozott azért is, mert a dók „technikája és technoló­hat evtizedbol közel otot fi- giája". Gyula bácsi sorolja: zikai munkaval töltött el, s _ Kezdetben ugyebár put­annak felet egvhelyben. a tony biciklivel, aztán jött a szegedi sutoiparnal. Ebben a puttony triciklivel, tehát nem munkakörben ez' igen ritka. az ember hátán volt már a teher, majd következett a Látás- lovas kocsi, amely kétfélé­ből alig- képp is előny volt, nem kel­hanem lett tekerni a triciklit, nem sokan is- kellett vállra venni a put­bácsit. Ala- tonyt, s végül a mai kihor­dás: speciális zárt gépkocsik, polcain alumíniumból ké­merik Gyula csony termetű férfi, de na­gyon jó kedélyű, sem kisebb­ségi érzése, sem azzal ellen- szült rekeszek, tétes „rossz májúsága" so­hasem volt. A fizikai mun­kát 11 éves korában kezdte el a Mlkó-féle fűrésztelepen, ahol fürészport hordott a dobkályhákba, majd később tíz esztendőt lehúzott a Lip Mind­egyik ki­hordási formára tud -mondani valamilyen ér­dekes élményt. Mit csinált, pai-féle fatelepen. „A dara- ha defektet kapott a kerék­bolónál dolgoztam". Amikor párja? Kifli nélkül marad­feinött embernek érezte ma- tak a boltok? Csodálkozva gat, az ujszegedi szövőgyár- néz rám, hogyan kérdezhe­ban helyezkedett el. Kicsi a tek ilyet, hogy Palócz Gyula bors, de erős, szokták mon- kihordási körzetében ne kap­dani — nem alaptalanul, ták volna meg időben a sü­„Szénbehordó munkás vol- teményt és a kenyeret? tam az újszegedi gyárban." _ Ha defektet kapott a Bombázták a kendergyarata biciklim, futólépésben, gya­háború idején, nem ment logosan hordtam a süte­többet oda. A mezőgazda- ményt. Amikor a triciklim sági kíserleti intézetben ta- gumija lyukadt ki, behaji­lált megelhetest. „Fejőlegeny tottam a vulkanizálóhoz és voltam." Furcsa beosztás, abroncson tekertem. Csak Csodálkoztam amikor emlí- úgy kopogott a vas, de olyan tette. Egy városi munkás- esetet, hogy az én körzetem ember, aki tejet csak az üz- üzletei áru nélkül maradtak letben látott, hogyan lehet volna, nem ismertem, fejőlegény? „Nem művészet az, kérem." Az intézetnek akkoriban tizenkét tehene volt. A háború befejeződött, tehén nem maradt egy sem. Palócz Gyula munka után nézett. gésrendszerbe ágyazzuk negyedik öt­éves tervünk központi fejlesztési programjait, akkor a cél világosan ki­rajzolódik. A terv voltaképpen ezek­re a központi programokra alapozta a népgazdaság strukturális átalakítá­sának egész tartópillér-rendszerét, más szóval: erőink koncentrálásának centruma, a távlati fejlesztési célokra összpontosított erővonalak kiinduló­pontja itt határozható meg. Elegendő bizonyítékként egyetlen pillantast vetnünk néhány fejlesztési programunkra. Íme csak címszavak­ban: a textilipar rekonstrukciója te­remt alapot ahhoz, hogy idővel mó­dosíthassuk árrendszerünknek azt az alapvető gyengéjét, hogy a ruházati termékek fogyasztói árai nemcsak a nemzetközi arányok, de jóval a hazai ráfordítási színvonal felett helyezked­nek el. A közúti járműprogram — egyebek között — Európa első autó­busz termelőjévé és exportőrévé teszi hazánkat, ami jó példa arra, mit je­lent a valóságban néhány előnyösen ertékesithetö termékre összpontosítani erőinket. Az építőanyag-ipar fejleszté­se lehetőséget teremt az egész építő­ipar modern, iparszerű megújítására; a számítógép-program nemcsak azért fontos, mert új és élvonalbeli ipar­ágat honosít meg hazánkban, hanem azért is, mert az elektronikus számí­tógepek szeleskörü alkalmazása kor­szerűsíti, hatékonyabba teszi egész gazdálkodásunkat és termelésirányí­tásunkat. Az állattenyésztés fellendí­tése, ezen belül az iparszerű sertéste­lep-hálózat kiépítése egyértelmű azzal, hogy egységnyi földterületről, a takar­mánytermelésre alapozva, a korábbi­nál sokkal több értéket „húzunk ki", ami nemcsak a hazai ellátás, hanem a külkereskedelmi mérleg szempont­jából sem mellékes. Nem soroljuk tovább a programo­kat; ez is elegendő annak érzékelte­téséhez, hogy a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai való­ban hordozói a népgazdaság korszerű­sítési irányzatainak. Amiből egyszer­smind az is következik, hogy e prog­ramok megvalósítási módozatai, aka­dályainak leépítési feladatai sem mérhetők a gazdálkodás általános és megszokott mércéivel. Gyakorlatibbra fordítva a szót: nem újdonság arra utalnunk, hogy a köz­ismerten feszült beruházási körülmé­nyek közepette enyhén szólva nincs kellő biztosíték arra, hogy a negye­dik ötéves terv egy-egy előirányzott fejlesztési célja vagy objektuma idő­ben és a tervezett költségekkel meg­valósul, ám rendkívül fontos, hogy ez az általános negatívum lehetőleg mind kevésbé érvényesüljön a köz­ponti programok esetében, ha valahol, akkor itt túlzás nélkül létszükséglet, hogy minden erőt — finanszírozási eszközöket c&akugy, rrunl kapacitast Azt mondja határozottan, hogy triciklivel több süte­ményt kihordott, mint most a modern gépkocsival. „Har­minckétezer darab kifli és zsemle került a boltokba minden délelőtt." Negyven­munkaközvetítőből irá- nél több helyre szállítja a péksüteményt, de tanítás idején négy iskolába is szál­lít. „Ismerem a fél várost, olyanok is köszönnek az ut­cán, akiknek nem tudom a nevét" — összpontosítsunk az előirányzatok hiánytalan megvalósítására. A Köz­ponti Fejlesztési Bank — csak helye­selhető módon — az idei szűkült hi­telezési lehetőségek közepette olyan módon alakította át finanszírozási módszereit, hogy elsősorban a közpon­ti programokhoz, illetve a kapcsolódó vállalati fejlesztésekhez folyósít be­ruházási hiteleket. Meglehet, hogy jó néhány visszautasított — más jellegű — vállalati hitelkérelem vitákat, el­lenvéleményeket ébreszt, de ezt ha­tározottan vállalni kell. Éppen a köz­ponti fejlesztési programok esetében lenne szükség arra, hogy példát te­remtsünk a gyors, hatékony, eredmé­nyes beruházáspolitikára, hogy tehát a gyakorlatban próbáljuk ki és ér­vényesítsük a koncentrálás nagy nép­gazdasági előnyeit. A központi fejlesztési programok egyszersmind azt is feltételezik, hogy a megvalósításukban közreműködő minden vállalat, sőt minden dolgozó érezze, milyen jelentőségű munka ré­szese. Ha valahol, itt valóban a szó pontos jelentésében érvényes, hogy a jövő, az ország holnapja érlelődik a fejlesztési programok megvalósulásá­val. Ehhez mért felelősség várható el mindenkitől, aki valóra vállasának ré­szese. Tábori András KOMOLYAN VESZI Szerény ember, önmagá­ról alig beszél. Felettese mondja el, hogy fél öt és öt, között kel­lene reggel beérni az egyes számú kenyérgyárba, de Gyula bácsi negy órakor mór ott van, rendezi a ko­csiját, várja a kiadókat. Családjáról sem beszél. Pe­dig példaképe lehetne em­berségből bárkinek. Felesége hosszú éveken át betegeske­dett, s Gyula bácsinak kel­lett ápolni, vezetni a ház­tartást és nevelni két leá­nyát. „Nyolc éven át bete­geskedett szegény. Halála előtt két esztendeig béna volt." A lányai most hol van­nak, mivel foglalkoznak? „Mind a kettő férjhez ment. Egyik vöm itt dolgozik a sü­tőiparnál, gépkocsivezető. Velem laknak együtt. A má­sik lányom a seprűgyárban dolgozik." Megkérdeztem Palócz Gyulától, hogy miért nem tanult szakmát, miért maradt meg segédmunkás­ának egész életén at. S tohb mint negyedszázadot töltött el a pékségek és az üzletek között. Óhatatlanul elleste a pékek tudományát. Egysze­rűen válaszol: „Megszoktam a kihordást. Nekem ez volt a munkabeosztásom, reszor­tom." Kiderül közben, ezt a felettese árulja el, hogy Gyu­la bácsi azért el tudná látni a munkát a pékségben is, volt néha alkalma helyette­sítésre. De végül is azt hiszem iga­za van Palócz Gyulának, neki az volt a beosztása, s ő azt komolyan is vette min­den áldott nap. Ezer és ezer ember, család névtelen segí­tője, kiszolgálója. S mivel életében egyetlenegyszer sem késett el, a szegedi gye­rekek és felnőttek — leg­alábbis Gyula bácsi körze­tében — megkaphatták friss süteményüket, kenyerüket a megszokott időben. így senki sem kereste, mert „nem hi­ányzott", de úgy gondolom, sokan emlegettük volna Pa­lócz Gyulát, ha véletlenül ő maga betegszik meg, vagy egyszerűen csak elalszik reg­gel és nem jelentkezik idő­ben. Ennyi az értéke az em­bernek? Ennyi is, de ez na­gyon nagy érték! Aki vállalja és tisztessé^ gesen elvégzi egy emberöl­tőn keresztül, az előtt kala­pot kell emelni. Kérdem a nyugalmazott kenyérkihordó­tól, hogy mikor tud meg­nézni egy filmet, egy szín­házi előadást, vagy televí­ziós közvetítést. Fanyar mo­sollyal és halkan mondja, hogy olyanra az ő beosztá­sában levő ember csak nagy­ritkán gondolhat. S honorál­ják ezt a lemondást? Csoda tudja. Igen is, meg nem is. A fizetése 2400—2700 között mozgott, most 1636 forint nyugdíjat kap, amelyhez ha­vi ötszáz forintot kereshet. Firtatja, hogy miért nem en­gedélyeznek többet, hiszen a vállalat alig kap kihordóti A fiatalemberek nem szíve­sen mondanak le az esti szó­rakozásról, s nehezen akar­nak hajnali fél négykor fel­kelni. Elsőként kapott szta­hanovista oklevelet, később elnyerte a Kiváló dolgozó oklevelet és kétszer a jel­vényt is. Ezt elégedetten nyugtázza ma is. „A jutal­mazásoknál sem hagyták ki a nevem." VARJAK A BOLTOSOK Mivel tölti a szabad­1 idejét? Szereti-e az italt? „Sétálga­tok az unokámmal. Néha összejövünk a barótokkaL Nem vetek meg egy-két kor­só sört, vagy nagyfröccsöt. A részeg embereket magam is utálom." A bolti eladókat név szerint ismeri, a bolto­kat csak a számozásuk alap­ján különbözteti meg. Most merre hordja a süteményt? „A tizenötös, a hatvanhatos, a huszonkilences, a százhu­szonegyes, a nyolcas, a hu­szonhatos és a kilencven­nyolca* következik. Ez az utolsó fuvar." Nem tartom fel tovább, nehogy késsen az üzletekből, ha már negyedszázadon át egyszer sem tette. Várják a boltosok, s várják a vásár­lók a mi „öreg" kenyeres­pajtásunkat. Gazdagh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom