Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 28. 3 Óvodákról - óvatosan Ősszel négyet adnak át az építők Az elmúlt két évben nem kezetes óvoda a Szent pen ki tudják elégíteni a túl sok örömet keltő óvo- György térre kerül. Ez tu- belvárosi igényeket. A Dedai hírrel lephette meg a lajdonképpen a Szilléri su- ák Ferenc és az Arany Jáváros a szülőket. Bontások, gárüti óvoda helyett lesz. nos utcai óvodákat azonfödemcserék miatt néhányat mivel annak felújítása nem ban azután is fenntartják, be is kellett zárni, s az újak lehetséges. S mert az ideig- hogy azok mentesítsék a lassacskán készültek csak. lenes épület száz gyereket meglehetősen zsúfolt Juhász Mérei Készül a Barátság-ll. olajvezeték fogadóállomása Nemcsak a Belvárosban nőtt tud befogadni, a környék- Gyula, Hajnóczy és igy a zsúfoltság, de az üj ben több lesz az óvodai fé- utcai óvodákat. A Barátság II. köolajvezevárosrészben, Tarjánban is rőhely, mint most. A város Az optimálisj helyzet ki- ték magyarországi szakaszáakadt a gondokbol. S köz- másik oldalán, az Ilona ut- alakulásához mindenesetre i nak e|sa létesítménye a fében a születési statisztikák cában már a befejező mun- az is hozzájárulna, ha si- ' .... . .. ..... olyan örvendetes, de egy- kák folynak a tanács és a kerrel végződnének azok a j nyeslltK<'1 loganoaiiomas. meszersmind megnövekedett konzervgyár közösen létesi- tárgyalások, amelyeket a 'J'ct az Országos Kőolajvezeigénveket jelző adatokkal tett óvoda-bölcsőde épületén, városi tanács a szegedi szolgálnak, hogy: idén 300 Ebben 50 óvodás, 40 bölcső- nagyüzemekkel folytat kö—400 gyerekkel kell többre dés kap majd helyet. zös óvodák létesítéséről. Elszámítaniuk azoknak, akik Kivitelező hiányában két végre a gyárak, vállalatok az óvodai elhelyezésért vál- év óta húzódik a nagy és érdeke is az, hogy dolgozóik laltak felelősséget. fontos Toldi utcai óvoda re- gyerekei jó körülmények kö A városi tanács az igé- konstrukciója. Az épületben zött nevelődjenek. Hiszen nyeknek ezt az előre látható — ahogy ismeretes — fő- Szegeden — statisztikai adanóvekedését természetesen démcserét kell végrehajtani, tok bizonyítják — az orszánem nézte tétlenül. S ha az ezért az ottani óvodásokat gos átlagnál jóval magaepítőipari vállalatok szíve- máshol kellett elhelyezni. A sabb a dolgozó nök aranya, ték Vállalat épít. Itt fogadják a vezetéken érkező olajat, és innen továbbítják a finomítókhoz. Az olaj tárolására négy, egyenként 20 ezer köbméteres tartályt építenek, melyekből egy már elkészült. A mintegy 200 millió forintos beruházást 1972 sebben vállalnák az óvoda- belvárosi szülők, ha nem is s csak. igy lehet reálisan fel- | végére fejezik be. Képünkön: építést, vagy a szegedi nagy- fellélegezve, de bizonyára mérni az egyébként az or- ' válalatok a közös terheket optimizmussal fogadják a szágos átlagnál szintén jobb — máris kevesebb lenne a hírt: a városi tanács a re- óvodai ellátottságot, gond. Mint arról már ol- konstrukció elvégzésében S hogy az éppen most vasóink értesülhettek, éppen megegyezett a Szegedi Építő derűsebb napokat ígérő óvoaz építőipari kapacitás hiá- Ktsz-szel. amely ősszel meg- dai prognózist még szívenyában dolgozta ki azt a kezdi, s valószínűleg a jövő sebben olvassák azok, akik tervet a városi tanács, hogy év őszére befeiezi a mun- lapunk régebbi, s hasonló ideiglenes jellegű, könnyű- kát. A visszanyert 150 óvo- cikkeit is figyelemmel kíszerkezetű óvodákat létesít, dai férőhely nagyon sokat sérték: a városi tanács mérMegállapodlak a MÉK-kel, jelente az egész Belváros- legelve a kéréseket és leamely Tarjánban már áru- nak. hetőségeket, ügy határozott, háznak alkalmazott ilyen Addig is azt tervezik a hogy néhány óvodában megszerkezetü épületet. hogy városi tanácson, hogy a Ná- hosszabbítja a nyitvatartási három óvodát építsenek fel. dor utcai óvoda részeként időt egy, illetve másfél óráEzekben az általános 11.0— újra megnyitják a Deák Fe- val. Az új rendelkezés, 120 százalékos kihasználtság renc utcait — remélhetőleg: amely 6—7 óvodát fog érinesetén 300—350 kisgyereket október végén — s ott is el teni, arra épül, hogy ezek ls el lehet helyezni. tudnak helyezni H0 gyereket, városrészenként arányosan Az új típusú óvodák kö- Igy a Toldi utcai újbóli helyezkedjenek el. zül kettő Tarjánban épül: az megnyitásáig tulajdonkép- Veress Miklós egyik száz férőhelyes már átadás előtt áll, a másodikat is elkészítik októberre a MÉK építői, ha minden jól megy. Remélhetőleg megértést tanúsítanak a fontos ügy iránt, hogy a családok gondjain mielőbb enyhítsenek. Ugyancsak átadás előtt áll a láthatóan nagyon szépnek ígérkező, hagyományos építkezési mód szerint készült, eredetileg is tervezett tarjáni óvoda. Ez a három nemcsak az óvodáskorú gyerekek legégetőbb problémáit oldja meg, de azt is, hogy a tarjáni iskolában megszüntessék a zsúfoltságot. Hi. szen az iskolások létszáma is állandóan növekszik: idén három-négy tanulócsoporttal több lesz Tarjánban, mint tavaly. A harmadik könnyűszerA magasépítés gépesítése az épülő részlete. MTI-fotó — tartáíypark egy ks Tíz év tükrében! 2 mezőgazdaság exportja A Gépipiari Tudományos ból, Csehszlovákiából, az Egyesület építőgép szakosz- NDK-ból, az NSZK-ból, tálya és az Építőipari Tudo- Franciaországból. Lengyelor- _J|J„ , , a u mányos Egyesület rendessé- szágból és Svájcból is jót- j ^/'"hozzájárul az iparfej- dasági 'termékek "elhelyezése sében kedden delelott hegy- tek építési szakemberek a I lesztési koncepciók megváló- terén is. Ezért elsőrendű jeA mezőgazdasági export messzi földrészeken hirdeti évszázadok óta jelentős he- a magyar áruk dicséretét, lyet foglalt el hazánk kivi- jelentősen javítja az ország telében. Így van ez tna is, a fizetőképességét a külföldi múlthoz képest azzal a kü- piacokon. Ma már termélönbséggel, hogy a cikklista szetes ez, s jó. hogy így van. újabban évről évre bővül, s különösen ha tudjuk, hogy immár huzamos ideje meny- nem a belső fogyasztás ronyiségileg is rekordokat dönt vására exportálunk, a hazai számos termék kivitelét te- áruellátás nem sinyli meg a kintve. A népgazdaság egész- kivitelt. séges fejlődése szempontja- A békeévek természetes ból rendkívül fontos ez a velejárójaként, a növekvő körülmény, amely — amel- árubőség körülményei között lett, hogy a szocialista nagy- a világpiacon nőnek a miüzemek életképességét blzo- nőségi követelmények, élenyítja —, komoly mérték- sedik a verseny a mezőgaznapos nemzetközi tudomá- konferenciára, nyos tanácskozás kezdődött A konferencián Sinka Já-j Debrecenben, a Kossuth noSj az Epítésügvi és VárosLajos Tudományegyetemen fejlesztési Minisztérium főa korszerű magasépítésről osztálvvezető-helvettese tares automatizalasrol. Az or- totta meg az e}só előadást, szag mknden részéből ér- . . . . kezett több mint kétszáz A. egynapos tanacskozas soépitőipari és tudományos ran magyar es kulfoldl szakember mellett Angliá- szakemberek 31 elóadast ból, Ausztriából, Bulgáriá- tartanak. sításához. Mezőgazdasági termékeinkért. mint köztudott, nélkülözhetetlen ipari felszereléseket, nyersanyagokat kapunk cserébe. Egészében a lentőséggel bír számunkra a tőkés piacon elfoglalt pozícióink megtartása mellett — a szocialista piacokon jelentkező kereslet kielégítése. * termelés biztonságát nagymértékben erősítik azok az értékesítési lehetőségek, amelyeket a testvéri szocialista mezőgazdasági export, amely nyújtanak száNemrég látott napvilágot meg. A saját bevételhez így a taná- Rá kell mutatni természetesen arcsoknak közvetlen, míg az átengedett ra, hogy az anyagi, lehetősegek a legbevéteiekhez közvetett anyagi érdekeltsége fűződik. Igen fontos Körülmény, hogy az állam bevételeinek azt jobb munka mellett is oehatároltak. A tanácsi gazdaság — a népgaz-' daság részeként — a megtermelt a részét engedi át a tanácsoknak — nemzeti jövedelem növekedésével illetményadó. eszközlekótési járulék, arányos módon fejlődhet Ezért kívávárosi-községi hozzájárulás formájában —, amelyek illetékességi területükön keletkeznek. Ezzel egyben gazdasági kapcsolat is keletkezik a tanatos az is, hogy a lakosság, a közvélemény ismerje tanácsának gazdasági lehetőségeit, és ennek alapján bírálja el, ítélje meg. hogy a rendelnácsok és területük gazdasági egysé- kezésre álló eszközöket célszerűen, gei között, ami jelentős változás lehetőségét teremti meg a korábbi gyakorlathoz képest. A helyi bevételek azonban nem biztosítják maradéktalanul a tanácsok kiadásainak fedezetét. Ennek kiegészítését szolgálja az állam által adott hozzájárulás, melynek kettős célja van. Egyrészt a tahasznosan használták-e fel. Ű

tanárcnlr Rar/dasági önáiiósálaildbaun gának cs hatáskörének jelentős növekedése természetesen arányosan maga után vonja a tevékenységért viselt felelősség fokozódását is. Ez a munka színvonalának nácsokra bízott központi feladatok és technikai feltételeinek növelését pénzügyi fedezetének biztosítása, rnás. részt a helyi feladatok megvalósításának elősegítése. Az elmondottak szerint képződő tanácsi pénzalapok döntő hányadát a helyi bevételi források alkotjak. A megyében például a IV. ötéves terv időszakában a helyi bevételek aránya a költségvetés vonatkozásában 39 százalékot, a fejlesztési alap tekintetében 40 százalékot képvisel. A gazdasági önállóság növekedése lehetővé teszi a településhálózat fejlesztésében. a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátásában a területi koordináció eddigieknél jobb szervezését. Ennek folytán a területen levő gazdasági egységek és a tanácsok érdekeinek kapcsolata kiszélesedhet, hatékonysága növekedhet. A nagyobb gazdasági eredmények és a gazdasági szervekkel erősödő kapcsolatok útján válhatnak a tanácsok valóban területük gazdájává és nyújthatnak többet a lakosságnak. követeli meg. Munkájuk során a tanácsoknak támaszkodniuk kell a felsőbb párt- és állami szervek iránymutatásaira. Fontos, hogy ismerjék és helyesen értelmezzék a központi elképzeléseket, hogy rendszeresen megkapják és megadják a szükséges információkat. Ezekhez tudatos és fegyelmezett gazdálkodásnak kell párosulnia. Ennek során elsősorban a ugyanis a tanácsok elsősorban saját gazdasagi erejükre támaszkodhatnak. Ezért és a bevételi szabályozás, ból adódó kockázat ellensúlyozásáért van szükség elengedhetetlenül a megfelelő mértékű tartalékok képzésére. Manapság a felsőbb szerv már nem áll helyt anyagilag automatikusan a felmerülő nehézségek esetén. Ha ilyenre — hibás gazdálkodás folytán — mégis sort kell keríteni, annak következményei súlyosan hárulnak a felelősökre; — megnő a szerepe az átfogó gazdasági elemző tevékenységnek. Ennek keretében válik lehetővé az előbbi követelmények teljesítése, a hatékonyság növelése; — rendszeresen elemezni kell a meglevő eszközök felhasználásának helyességét. Meg kell keresni, fel kell ismerni a rendelkezésre álló költségvetési és fejlesztési eszközök legcélszerűbb hasznosítási módozatait. Az ilyen jellegű munka teszi lehetővé a legkedvezőbb megoldások alkalmazását. amely felszínre hozza a tartalékokat, növeli az erőforrásokat. Az előrehaladás csakis az eddigieknél kökövetkezőkre kell különös gondot for- rültekintöbb, színvonalasabb munkáditaniuk: val, lehetőségeink jobb kihasználásával gyorsítható. A gazdasági mechanizmusba való átmenet eddigi tapasztalatai alapján jogos az a várakozás, hogy a tanácsok sikeresen fognak élni az utóbbi években kialakított új, — a gazdálkodás egyensúlyának önállóbb gazdálkodás adtak lehetöbiztosítása alapvető és állandó kö- segekkel vetelmény. Csak olyan feladatokat " Dr. PETRIK ISTVÁN, lehel célul tűzni, melyeknek anya- a megyei tanács gi fedezete van. Az új helyzetben penzugju osztályvezetője — a célkitűzésekkel egyetértsen a lakosság, és az anyagi lehetőségek szempontjából összehangoltak, jól megalapozottak legyenek; a Központi Statisztikai Hivatal összesítése a mezőgazdasági export alakulásáról 1960 és 1970 között. Az öszszesítés két ötéves időszakra bontja az eltelt tíz évet. s ebben a bontásban még érzékelhetőbb a fejlődés dinamizmusa. Eszerint mezőgazdasági exportunk évi átlagértéke 1961—1965 között 3 milliárd 241.5 millió devizaforint volt, 1966—1970 között több mint 5 milliárd devizaforint. Az az alaptendencia, hogy kivitelünkben mind nagyobb gondot fordítunk az élelmiszeripari termékekre, arra, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozott állapotban exportáljuk, mert í£v gazdaságosabb. Az utóbbi öt évben mezőgazdasági exportbevételünk többségét, kereken 60 százalékát élelmiszeripari termékeink szolgáltatják. Várható, hogy a legközelebbi években ez az arány tovább javul majd. ra Ha azt nézzük, miből mennyit exportálunk, néhány érdekes következtetés levonására nyílik alkalmunk. Láthatjuk, hogy a tőkés piac konjunktúra-hullámzásai alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket is. Másrészt a hazai fogyasztás kielégítése is azt követeli, hogy bizonyos időszakokban módosítsuk elképzeléseinket az exporttal kapcsolatban. Az utóbbi években például Nyugat cri megnőtt a kereslet a juhhús iránt. Az NSZK — amely korábban — hazai juhhúskészletét sem fogyasztotta el — mostanában jelentősen növelte juhhúsbehozatalát. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy vágójuhexportunk az utóbbi ót év során évente több mint tízezer tonnával nőtt. Másrészről — az ismeretes sertéshús gondok miatt 1966— 1970 között tizenhatezer tonnáról kilenc és fél ezer tonnára csökkentettük évi vágósertés-exportunkat. A hazai baromfiprogram sikere növelte ez exportlehetőségeket is: az 1961—65 közötti 28 765 tonnáról 1966 —1979 között 44 173 tonnára nőtt az évente exportált baromfihús mennyisége, megduplázódott a tojásexport, amely évente megközelíti a 340 millió darabot. A nagyüzemi gyümölcsösök termőre fordulásává! nőtt az export friss gyümölcsből is: az utóbbi öt évben csaknem elérte a másfél millió tonnát összmennyiségben. Ez alól csak a szőlő kivétel, amelynek exportja a felére csökkent, nem utolsósorban az erős versenytársak — így például Bulgária — előretörése következtében. Még hosszan idézhetnénk azokat a példákat, amelyek a mezőgazdasági export dinamikus fejlődéséről vallanak. Emellett természetesen nem közömbös a behozatal alakulása sem. Ebben a vonatkozásban is örvendetes változásról számolhatunk be. Míg ugyanis 1961—1965 között a behozatal — főként a jelentős mennyiségű abraktakarmány-vásárlás miatt — valamivel túlhaladta a kivitel növekedésének százalékarányát, az elmúlt öt évben a kivitel javára változott a helyzet: az export növekedési százaléka túlhaladta az importét. Nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszakban a mezőgazdaság számos olyan próbatételnek volt kitéve, mint az aszály, az árvíz, a pár év előtti száj- és körömfájás. i 3.1 A helyes agrárpolitika, párosulva az élelmiszergazdaság dolgozóinak szorgalmávaU* áldozatkész helytállásával. a külkereskedelem munkájának fejlődésével meghozta a maga gyümölcsét az export terén is. Előnyös ez az egész népgazdaság számára, s azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság kamatostól visszaadja a szükséges és indokolt befektetéseket. Kovács Imre