Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 24. Mezőgazdasági gépek műszaki diagnosztikai vizsgálata Az erő- és munkagépek Csongrád megyei állami gaz- Az NDK-ban állagának, üzembentartásá- daságok szakemberei dol- ilyen műszeres nak javítása elsőrendű fel- goznak ennek az új eljárás- működik. Nagy szükség lenadat ma mór, hiszen az egész nak a bevezetésén. Ha egy ne rájuk hazánkban is, hlgazdólkodás eredményessége műszeres kocsit beállítanak, szen napjainkban is a megmúllk ezen. Az előállított új aminek felszerelése mintegy lévő géppark 10 százaléka érték döntő többségét gé- 600 ezer forint — hidraulikus nem dolgozik, mert meghipek segítségével termelik vizsgáló berendezés, olajnyo- básodott. Ugyanakkor csökmást mérő műszer, motomé- kenne az alkatrész-felhaszter stb. található benne — nálás, hiszen az erőgépeket több száz mérőkocsi meg. Napról napra modernebb és erősebb gépek lepnek az ember, a mezőgazda- óriási haszonnal jár. Kije- nem javítanák kampányszeság .szolgálatába. Ezek struk- lölt napokon egy-egy gazda- rűen, hanem csak akkor, turális változásokat hoznak ságban minden traktor mű- amikor a műszaki diagnoszlétre. Nem ritka az olyan szeres vizsgálaton esne át. tika kimutatása szerint az gépmonstrum, aminek az ára A nádudvari vörös Csillag szükséges. Az új módszer meghaladja az 1 millió fo- Termeiőszövetkezetben ezzel bevezetésével tehát nagyobb rlntüU a módszerrel 30 százalékos lenn® üzemi eredmény. A negyedik ötéves tervben olajmegtakarítást értek el. kevesebb az alkatrész-fela gépesítésnek meghatáro- A Szeged környéki gazdasá- használás és kisebbek a Ez gok némelyikében évenként költségek. Békés—Csongrád 2 millió forintra tehető az megyében 495 millió forint tartanak az zott irányvonala van. előirja u meglévő korsze- _ _ rfltlen és nagyrészt amortl- üzemanyagíögyas~ztá".s. ~ ~ így értékű gépet zalódott gépek kicserélései, p^dául a Hódmezővásárhe- állami gazdaságok. Mintegy s egyúttal a műszaki ellátás lyi állami Gazdaságban Ila 2450 az erőgépek számp. fontosságát is hangsúlyozza. csak J0 százaiékos üzem- éves viszonylatban tehát az Ez alatt az öt ev alatt nem anya8megtakarítást érnek új eljárás meghonosításával ,o e]> mór aa lg komoly ered_ milliókra rúg a megtakarímény, évenként 200 ezer tás. Érdemes rá áldozni. kevesebb, mint 18 milliárd forintot költenek a mezőgazdasági ágazat gépberuházásaira. Ezen belül 50 ezer Iür m' traktort, 37 ezer pótkocsit, 8 ezer tehergépkocsit és 5 ezer gabonakombájnt, 4 ezer markológépet és sok más egyéb, fontos gépet kapnak a mezőgazdasági nagyüzemek. A gépek műszaki állagának megtartása két módszerrel lehetséges: a karbantartással és a javítással. A mindennapi életben eddig e két irányzat hódított. Hol az egyiket, hol a másikat tartották szükségesebbnek. E két módszer együttes, kellő arányban való alkalmazása lehet csak célszerű. Sz. L. I. Az elkövetkezendő években a gépjavítás eredményességét a műszaki állapot és a felhasználhatóság dönti el. Szükség van olyan módszerre, amely a traktor használhatóságára is megbízható adatot ad. Ez az eljárás a műszaki diagnosztika. A Szovjetunióban már néhány éve kísérleteznek ezzel, s hazánkban is egy-két helyen. A műszaki diagnosztika lehetőséget nyújt arra, hogy a gépeket, illetve fődarabjukat még időben, az elhasználtságnak megfelelően javítsák. Ennek segítségével mérik a motor vagy más fődarab belső jellemzőit és ebből következtetnek a gép állapotára, arra, hogy gazdaságosan tovább üzemelhet-e vagy javításra szorul Ezzel az új eljárással 90 százalékos pontossággal meghatározzák a traktorok műszaki állapotát, nem szólva arról, hogy milliókat takaríthatnak meg a nagyüzemek egy-egy műszeres kocsi beállításával. A Békés— Az élelmiszertartósítás jövője A tudomány fokozza erő- szagúvá vált. Ezen már túl feszítéseit, hogy olyan tartósítási módszereket találjon, amelyek segítségével a lehető legnagyobb menyvan a tudomány. Sikerült olyan eljárásokat kidolgoznia, amelyek segítségével az említett hátrányos következnylség megmenthető legyen mények elmaradnak. A mega fogyasztás száméra a ren- felelő dózissal, meghatárodelkezésre álló élelmisze- zott körülmények között kerekből. A tartósítást akkor zelt hús tárolási időtartalehetne ideálisnak nevezni, ma például ötszörösére noha a termék színét, szagát, vekedett. (Ez az idő lényeges a szállítás szempontjából.) Bár a besugárzással való csírátlanítás az élelmiszeriparban ma még nem rendszeresen, széles körben alzamatát és tápértékét a legkisebb mértékben sem változtatná meg. A jelenleg alkalmazott eljárások (szárítás, csírátlanítás hőkezeléssel, fagyasztás, vegyszeres kalmazható módszer, de a kezelés stb.) egyike sem tel- kutatás eredményei igen bizjesíti maradéktalanul az ösz- tatóak. Az eljárás ipari beszes kívánalmat. Ezért fordul a tudomány egyre inkább egy viszonylag új tarvezetése egyes területeken már megkezdődött. A Szovjetunióban, az Egyesült Áltósítási eljárás, az ionizá- lamokban, Kanadában, Holló sugárzással való kezelés landiában stb. a burgonya felé. Az eljárás lényege, csírázása ellen, a gabonák hogy a sugárzás az élelmi- rovartalanítására már alkalszereket károsító romlást mázzák. Magyarországon a okozó mikroorganizmusokat Központi Élelmiszeripari (baktériumokat, élesztőket, Kutató Intézetben értek el penészeket) hatástalanítja, jelentős eredményeket a vagy akar el is pusztítja. Az első besugárzásos tartósítási kísérletek kudarccal végződtek. Ha a dózis módszerrel, s a bevezetés reális alapjai egyre inkább kirajzolódnak. Az ionizáló sugárzással vaelég nagy volt ahhoz, hogy 16 élelmiszer-tartósítás emiiminden mikroorganizmust tésekor sokakban felmerül a elpusztítson, akkor a kezelt kérdés, hogy a besugárzott termék kellemetlen szagot, élelmiszer nem veszélyes-e zamatot és színt kapott. Pél- az emberre, nem lesz-e radául a marhahús barnává, dioaktív a kezelt termék? A vagy zölddé, és kellemetlen válasz egyértelmű: nem! Berzsenyiemlékkönyv Berzsenyi Dániel születésének 1976-ban lesz a 200. évfordulója. Vas és Somogy megye közös ünnepségeket rendez majd, tekintettel arra, hocv a költő a Vas megyei Egyházhetyén született és a Somogy megyei Niklán halt meg. Az emlékkönyvet öttagú szerkesztőbizottság irányítása mellett dr. Merényi Oszkár kandidátus szerkeszti, a könyv a szerkesztő eddigi kutatásai eredményeinek jelentős részét tartal mazza majd. Az emlékiköny vet Martyjj Ferenc festőmű-1 velésének egyik feltétele, a vész illusztrálja. I termesztés műszaki színvoAnyakönyvi hírek Több cukrot! Verseny az Őszi betakarításban Augusztus vége, szeptem- nalának emelése. A Mezőber eleje már az őszi nagy gazdasági Gépgyártó és munkacsúcsot jeleníti, ami- Szolgáltató Vállalat, Székkor betakarítódik a határ, szárd, a korábbi években a föld kincse, s egyben meg- kialakított nagy teljesítmékezdődik az ősziek vetése nyű 6 soros betakarítógépek is. Ezekben a napokban kü- gyártását kezdte meg és a lönös figyelem fordul a cu- mostani idényre már szálkorrépa-termesztő gazdasá- Htja is a termelőszövetkezegokra, hiszen köztudott, teknek, állami gazdaságokhogy az utóbbi években ha- nak. Sőt, a betakarítás opzánkban visszaesett a cu- timális időben való befeiekorrépa termesztése és im- zése érdekében, nem utolsóportra szorultunk. sorban a gépek jó kihaszA cukorrépa-termelés nö- "?Iasa érdekében, versenyt I. KERÜLET Házasság: Fábián Mihály Bagl Juliannái Déry Ernüné és Herz Ilona, Szuróczkl Mária, Zsótér Mária, Varga Ferenc és Galiba Pálne TrupolaJ VeronlMészáros Anna. Kállú Gábor ee ka, KrLzün-Német Erzsébet, Farkas Mária, Sóskúti Gábor és Guttmann Károly, Nagy FeSzabó Erzsébet, Csótl László és rencné Takács Mária, Jóján Barúth Mária, Vajda Sándor es Anlal, Hetyey Jenőné Hiibsch Hődor Rozália, Pasteán Lajos Terézia, Kéri Sándorné Berta és Ambrus Irén, Kovács Józseí Julianna, Gál Józseí, Kiss Kúés Kllvényl Erzsébet, Gyurkl roly elhunytak. János és Laczl Terézia, Tóth II. KERÜLET István és Vanyó Erzsébet, Adám Házasságkötés: Mihók József Mihály és Kovács Anna, Illyés Pál és Bránylk Éva, Prágai Endre és Szántó tlona, Vörös István József és Dudás Mária, Imre és Argyusl Magdolna, Pln- Darvas Gábor Miklós és Heiler tér Ferenc és Zlehovszky Győr- Zsuzsanna Ágnes, Savanya gyi. Mézes Sándor és Zomborl György László és Molnár Anikó Ágnes, Nagy Károly és Geren- házasságot kötöttek, csér Klára, Tóth Tibor és Hegy- Halálozás: Mezei Mlhályné kői Mária, Péll László és Tóth Bozsák Mária, Berta István, SíiEva, Nacsa István és Nagy 11 István meghaltak. hirdetett a traktorvezetők, betakarító-gépkezelők között Első, második és harmadik díjat adnak ki, a verseny értékelése 1971. december 23-ig megtörténik. Nem is annyira a díjak, hanem inkább a kezdeményezés figyelemre méltó, hiszen remélhető, hogy ezzel Ls jelentős lépést tettünk előre a cukorrépa-termesztés, a több cukor termelése érdekében. Magdolna kötöttek házasságot. születési Németh Béla és BaIII. KERÜLET Házasságkötés: Katona János HnraU!aÓnJlekK^utta,Tnnfn.á; és P41fl "««>»1M, Gera Miklós ri László es Kocsis Luoának Ta„,ár, Ác A)m<„, to0t„H„ László, Bakos János és Bán István és Almásl Katalin Erzsébet, Asos Gyula és Idul Rozó„f ra^ M riin.ú Tiii; lia- Horváth Attila és Huszta Kh wa, í íi S' Margit, ormándlaky Péter BenTóth Péter ,és Magyar Borba- ce Kls Margit. Klrl Ferenc Iának Zoltán. Szanfszló Sándor István é Lázár Márta, Dorozsés Dudás Mártának Zoltán, Fe, ..... mx^i—i, mal pál és Prlger Erzsébet, M„H„nnf i£,av? £ Maróczkt János István és Boros Marianna. Bozókl István és Katalin Margit, Molnár Antal és Adám Rozáliának István Har- Juhá Ró h6zasságot kötötniatl István és Polacsik Gizellá- telc nak Attila Dobó Tibor és Fo- születés: Bárkányi Mártonnak Sas Juliannának „, K?sz"na' és Kasza Veronikának Márton, Aéém Sándor és Kispal Mar- Fét l Károly Gy<Jrgynek és f'őneW I onának Olla jáks'a8 Szabó Rozáliának Andrea Eva, Dénefés BMó GizellánakZol Szanlszló-Varga Jánosnak és Un DéMS, Kunícaal Uszló és IL^r^Ferenc^Jtoosnak Kerekes Erzsébetnek Szilvia ®ó„dar i.»i" Mónika. Herceg András és Szé- J?®* ®"afbe«ek esi Zsuzsannának Zsuzsanna, fzéca? ™ . wíü? Petrl Kálmán én Balda Erzsé- b<*"<* ?°lt4n- ™"yel AMlb41ybetnek Ildikó, Bezdán István és Lőrinc? Mária Annának és Szabó Katalinnak Tamara »irk?"yl Jusztlna. Ba János és Máraíöl- renc Gy.irgynek és M clz Eteldi Rozáliának Zsuzsanna. Berkó ^nak László, Dusnokl Mátyás József és Szerencsés Erzsébet- Jánosnak és Vállt Ilonának Zlnek Károly. Wurzlnger Imre és ta Olga, Gallai Károlynak és Urbén Ilonának Imre. Túri Zol- Lukács Annának Erika Tünde, tán és Hajdú Erzsébetnek Zol- Hegedűs Andrásnak és Magyar tán. Eiler Ferenj és Szamosi Gizellának Róbert, Poór SánIrénnek Krisztina. Nagvapáti dórnak és Suhajia Erzsébetnek László és Mlczlz Máriának Krisztina, Temesvári Józsefnek László, dr. Kántor Géza és Ba- és Orbán Márta Viktóriának log Irénnek Géza. Berta József Ibolya Viktória, Bánkutl Lászlóés Kakuk Gizellának Attila nak és Pataki Klárának Klára László, Friss Gyula és Rekeczki Tünde, Csányl Istvánnak és KóErzsébetnek Mónika, Nagy Vin- sa Margitnak László István, ee és Buka Júliának Vince, Bá- Kocsis Zoltánnak és Kllvlnyl Unt József és Lipták Ilonának Erzsébetnek Irén, Zámbó FePéter Árpád, Illés Géza és Ká- rencnek és Kálmán Piroskának dár-Németh Ilonának Ágota Zsolt nevű gyermeke született. Márta. Nagv Ferenc és Vajda Halálozás: Frank Sándor, HeEclllnek Zoltán. Földeák Imre gyes Pál, Bőti Beáta Sára, Varés Bárkányi Juliannának Ildikó, ga István, Dómján BáUntné örMarótl József és Jozó Évának dögh Mária, Virág Lajosné KaZoltán, Dobsa Sándor és Tóth pás Etelka, Terhes Mihály, BarZsuzsannának Zsuzsanna Gab- ta Gyuláné Vlzenfort Margit, rlella, Vigh József és Kukovecz Stammer Józsefné Vajdovics Juliannának József nevű gyér- Anna. Zobln Ferenc Nándor, meke született. Halálozás: Tanács Istvánko Ferencné Elischer Eva Antal né meghaltak. A pénztárnok Igy ismeri a falu középkorú és idősebb szőtték a gyékényt. Ambrus fia is. nemzedéke. Pár hónap híján tizenhárom — Kilencéves koromban már anyám öreg Ambrus fiai — níéig úgy emlegetik meirt a föld kicsi volt, a fizetés se volt sok, a őket: az „Ambrus-gyerökök" — iparkodtak az család szaporodott. Dolgozni kellett, apai részen jól gazdálkodni. Munkára nevelték Nem egy hivatalviselő parasztember hátat őket. Apjuknak már húsz hold földje volt, de fordított a múltban a paraszti munkának. Tea legényfiúk eljártak Szegedre kómuvesmuu- hette volna ő is: kiadhatta volna földjét feléből kára. Ügy követelte az öregek szigorú erkölcse, munkálni — ügy ls megélt volna. De nem tetMihály fia azzal is előbbre jutott, hogy felesé- te: dolgozott itt is, ott is becsülettel. S talán ge gyékénykereskedéssel kezdett foglalkozni, ez a töretlen szívósság a jó erő, az egészség Az első világháború alatt eleinte cpaládja szö- titka. Hetvenkét éves múlt, amikor nyugdíjba vését vitte piacra, azután a szomszédokét, ment. Utoljára raktáros volt a téesz-ben, felemajd egyre több portékát. Kurtakofából gyé- lős ember, ám néhány hónap múlva vlsszakénykofa lett. Gyermekei éppúgy dolgoztak, hívták dolgozni a sertéstelepre, nem ls akármimint más tápal családokban: még a fiúk is lyen munkakörbe. A „cementpalotában" nevelt disznókat Időnként meg kell járatni, hogy el nagy- ne korcsoáuljanak. Erre vállalkozott, s most esztendeig volt a község pénztérnoka, még a bátyjánál voltam lóhajtó gyerök. Négy évig „sertéssétáltató" a beosztása, „fatengős" világban. Mikor az új világ bekö- voltam náluk. Ott nem kellett istállóban alud- Ne tessék ezen mosolyogni! Régi szemlélettel szöntött, az új vezetők kérésére néhány hétig ni, de mikor hazakerültem — gyerünk az ls- nem lehet már a falusi életet íölcentiznl sem részt vett a községi rend és a közellátás helyre- tállóba, a priccsre. Apám este mindig kijött Tápén, sem másutt. A kanász helyébe a tápal állításában, azután vette a kalapját és megelé- megnézni, ott vagyunk-e a bátyámmal. Mikor Tiszatáj Termelőszövetkezetben sertéssétéltató gedett a gazdálkodással. Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó pénztáros kaszáltam, akitor már emberszámba vettek. Le- lép, aki már fertőtlenített gumicsizmában, mühetett bálba járni. Tizenkilencben a bátyjával egy napon volt a anyag kötényben dolgozik. Aminthogy más az egykori községi pénztáros legyen? Pontosság, becsület és talán az sem lakodalma. Évekig egy kenyéren éltek a szülői házatája is, mint régen. Más a bútorzat és más mellékes, ki fia-borja. háznál. Együtt dolgoztak, mert szükség volt a az Időtöltés. Régen, téli estéken a kártya járta, öregapámnak még nem volt egy szikra fiak, menyek munkájára. Csak 1932-ben vált mostanában a televízió előtt a család. Ha a réfttlHto — kerekíti mPB alánosán a család- külön szülelt61- amikor községi pénztárosnak gl öregek szokása, öröme-bánata érdekel, várföldje sem - keiekiti meg alaposan a család valasztottók. juk meg a műsor végét> aztán jöhet az emlé. történet legelejét. — Gyééiből (Algyőről) jött a — A gyerekek nőttek. Ügy gondoltam, ne kezés. De akkor aztán pontosan, meggondoltan. faluba valamikor a „nagyvíz" előtt. Szeged vá- menjenek el más tarlójára dolgozni, ne legye- Három nemzedék és egy szerteágazó, nagy csarosa akkor csapolta le a Tápairétet, aztán olcsón nek másnak keze-lába — úgy is tudóim irányi- iád hagyományismerete, tapasztalata egyesül árandáhu adta a réti földeket öreaaDÓm ktfo- t£mi * gazdaságot, ha pénztáros leszek. Ügy is benne. Ügy tűnik, mindent tud a falújáról, aiandaba aqta a reti ioiaeket. uregapam kiio lett Reggel kimentem a gyerekekkel a földbe, Am előadódik, hogy máshoz "t""- ^h-uia. gott 99 holdat. Mind kaszálónak használta. Jó beállítottam őket a munkába és nyolc órára dőt: az asszonyi dolgokban húgai, felesége, ára volt a szénának, kiárulta belőle az árandát, mentem a községházhoz. Mikor vége lett a hi- vagy, a még Idősebbek otthonosabban mozoga többi pénzen sovány ökröket vásált. Fölhiz- vatalnak, két órakor vissza a földbe. Este, mi- nak. De amit kimond, arra „hitelni" lehet. A ii, , .„ .... „M,.fí,|HBt£,, ..„,, kor hazaértünk, újra mentem a községházra tekintélyes, falujában és a termelőszövetkezet6ket- a hízott JÓSZag aran °rÖkfÖldeket V,ftt zárlatot csinálni. Ez igy volt mindaddig, amíg ben is megbecsült, régi parasztgazda-nemzedék úri birtokosoktól. Gyerekeinek szép jusst ha- úgy föl nem cseperedtek, hogy rájuk lehetett a egyik utolsó képviselője, gyott örökbe. földmunkát bum. Muszáj volt gebeszködni. Juhász Anlal NAPI KISLEXIKON a biokémiáról Először rendezik vidéken, Szegeden — mint jelentettük — az országos biokémiai nagygyűlést. • Mi a biokémia? A biokémia életvegytan — az élő szervezetek anyagi felépítését és a szervezet anyagainak átalakulásával kapcsolatos vegyi folyamatokat vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya tehát biológiai: az élő szervezetek; módszerei kémiai jellegűek. ' • Története? Paracelsus (1493— 1541) nevéhez fűződik a biokémia történetének kezdete, aki az orvostudomány kémiai útjainak alapját rakta le. C. W. Scheele elsősorban növényi eredetű anyagokat vizsgált és állított elő; a szerves anyagok oxidációjának folyamatáról A. Lavoisler közölte az első adatokat. J. Liebig írta az első biokémiai tárgyú könyvet, E. Fischer az élő szervezeteket felépítő anyagok szerkezetét tárta fel; a szerves anyagok oxdlációjának modern elméletét pedig A. N. Bach dolgozta ki. A modern biokémiai vizsgálatok módszertani és elméleti alapjainak lerakásában jelentős szerepe van. O. Warburgnak. Több magyar tudós tartozik a tudományág nagyjai közé. a szegedi munkája alapján Nobel-díjat nyert Szent-Györgyi Albert a sejtlégzés, valamint az izommműködés terén végzett kimagasló eredményű munkát, Szörényi Imre pedig az enzimek szerkezetével, működésének szabályozásával foglalkozott. Háry Pál az orvosi biokémia neves művelője, a budapesti életvegytani intézel első tanára volt. S

A nagygyűlés tci? A szegedi nagygyűlésnek — amelyet a Magyar Biokémikusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia biológiai tudományok osztálya immár hatodikként rendez központi • témája a bioreguláciő. « az a tudományág, amely 1 az élő szervezetek sza- | bályozó folyamataival 1 foglalkozik.