Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

KEDD, 1971. AUGUSZTUS S. 16 Nyugdíjasok vasúti kedvezménye Sz. B. nyugdíjas jelenleg I« — a legutóbbi munkahe­lyén — szakszervezeti tag. Az elmúlt napokban felke­reste a szakszervezeti alap­szervezetét és 50 százalékos vnsúti kedvezményre jogosí­tó utalvány kiállítását kérte. Ügy, hogy az legalább öt hó­napig érvényes legyen, mert huzamosabb ideig szeretne vidéken éló családjánál tar­tózkodni. Az ügyintéző azon­ban közölte, hogy a kiállí­tandó utalvány csak 35 na­pig érvényes, s meghosszab­bítani nem lehet. Tehát ezen Időn belül vissza kell tér­nie. mert az utalvány fel­használása tovább nem le­hetséges. Azt kérdezi tehát, liogy van-e lehetőség arra, hogy 35 napnál hosszabb ideig tartózkodhasson csa­ládjánál úgy, hogy a vissza­utazáskor is érvényes legyen az 50 százalékos vasúti jegy­váltásra az utalványa? A szakszervezeti ügyinté­ző tájékoztatása téves volt, mert a munkaviszonyban ál­ló dolgozókba vonatkozó jog­szabályt ismertette, illetve azt akarta alkalmazni. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint évente egy menettérti útra 50 szá­zalékos kedvezményben ré­szesülhetnek — az erre a célra bevezetett utalvány alapján — az állandó mun­kaviszonyban foglalkoztatott dolgozók, ha munkaviszo­nyuk legalább 3 hónapos és legalább 3 hónap óta szak­szervezeti tagok; a néphad­sereg, a belügyi fegyveres és rendészeti szervek, a munkásőrség, a büntetésvéfe­rehajtási,1 a pénzügyőrség és vámőrség hivatalos állomá­nyú tagjai és szakszervezeti tagsággal nem rendelkező nyugdíjasai; a szakmunkás­tanulók, ha legalább 3 hó­nap óta tanulnak, és ugyan­csak legalább 3 hónap óta szakszervezeti tagok; a kis­ipari és háziipari termelő­szövetkezetek bedolgozó tagjai, ha legalább 3 hónap óta szövetkezeti tagok: a nyugdíjasok, ha nyugdíjaz­tatásuk után szakszervezeti tagságukat folyamatosan megtartották; a gyermek­gondozási segélyben részesü­lök; az egyházi személyek; ós végül egyes esetekben az időszaki munkavállalók is. Az igényjogosultsággal együtt a kedvezményt igénybe veheti a férj utal­ványa alapján a vele utazó felesége vagy élettársa, ha a saját jogán a kedvez­ményre nem jogosult, a szü­lő utalványa álapján a vele utazó, eltartásukban levő 18 évesnél fiatalabb gyermek. A 14 évesnél idősebb gyer­mek azonban csak akkor, ha iskolai tanulmányt folytat, vagy szakszervezeti tagság­gal nem rendelkező ipari tanuló. A munkaviszonyban álló dolgozók utalványa a fize­tett szabadság utolsó napjá­nak, Illetőleg az azt követő munkaszüneti nap 24. órá­jáig, de legfeljebb az oda­utazásra váltott jegy kelté­től számított 35 napig ér­vényes. A nyugdíjasok ré­szére kiadott utalvány pedig a kiállítás és előjegyzés évét követő év január 15-én 24 óráig érvényes. Az odauta­zás az előjegyzés évét kö­vető évben azonban mór nem kezdhető meg. Ahhoz, hogy a nyugdíja­sok ezt a szakszervezeti kedvezményt zavartalanul igénybe vehessék, a részük­re kiadott utalványból fél­reérthetetlenül ki kell tűn­nie, hogy azt nyugdíjas ré­szére állították ki. Leghe­lyesebb, ha az utalványt ki­állító szakszervezet az utal­ványon, a fizetett szabadság idejének bejegyzésére szol­gáló rovatba „NYUGDÍJAS" megjelölést ír be. Olvasónk tehát jogosult ez évben szakszervezeti vas­úti utalványra, azzal a megszorítással, hogy a ked­vezményre jogosító utalvány visszautazásra szóló érvénye 1972. január 15-ig tart. Dr. V. M. II paradicsom gyorsított érlelése A bolgár szakembereket már néhány éve foglalkoz­tatja a primőr paradicsom érésének meggyorsítása. E kérdés nagy jelentőségű a népgazdaság szempontjából, mivel összefüggésben van a kiváló minőségű korai pa­radicsom exportjával. A tu­dományos dolgozók a föld­művelési és élelmezésügyi minisztérium központi labo­ratóriumában szintézis út­ján előállított biológiailag aktív anyagokat használtak fel. Ezekkel permetezték a paradicsomot, amikor a nö­vények 50 százaléka virág­zásban volt. A három év során szer­zett tapasztalatok azt mu­tatták, hogy a biológiailag aktív anyagok alkalmazása az érést 32 százalékkal, sőt néha 45 százalékkal gyorsít­ja meg. Fontos, hogy e ser­kentőszerek alkalmazása nem idéz elő változást a növény alaki tulajdonságai­ban és minőségében. I. KERÜLET Házasság: Hodács Zoltán és Györkéi Zsuzsanna, Huszta Já­nos és Szentmártont Magdolna, dr. Kopasz László és dr. Földe­st Zsuzsanna, Molnár Árpad és Kóbori-Kovács Mária, dr. Sallai János és KőkúU Ildikó, Frányó Antal és Sebők Matild, Renkó Pál és Szilasl Ágnes, Klspéter Tamás es Nagylván Julianna, Rácz István és Meszes Ildikó, Mihaleczki Béla és Fodor Zsu­zsanna, I.icsák István és Miha­leczki Etelka, Haragozó Géza és Árva Ágnes, Molnár Pál és Te­mesvári Irén, Czéfó Dezső és Virág MáriH, Hegyesi László es Virág Margit, Mágori Sándor és Huhn Ágnes, Kocsis Imre An­tal és Budavári Zita, Bozsányl Gyula es Gállk Eva, Bertus László és Steíán Erzsébet, Part­dl Lajos és Gedei Magdolna, Nyerges Aladár és Szabó Zsu­zsanna, Szegfű Imre és Bartolf Julianna. Szemkeő Endre és Hajdú Márta, Baka Ernő és Várakozó Gabriella házasságot kötöttek. Születés: Gerenczl Istvánnak és Szilágyi Rozáliának István, Frank Lajosnak és Megyesl Ró­zsának Attila Sándor, Kis And­rásnak és Kols Máriának And­rea, Antal Istvánnak és Makra Máriának László. Lábát János­nak és Lovas Évának Vilmos, Kovács-Tanács Istvánnak és Ör­dög Máriának Zsuzsanna Má­ria. Csányl Lászlónak és Jáger Juliannának László Tamás, Hor­váth Györgynek és Sejben Má­riának Sándor Csaba, Fekete Lászlónak és Csordás Erzsébet­nek Ferenc, Czégé Józsefnek és Solymosl Annának Zsuzsanna, Hódi Lászlónak és Szekeres Má­riának László, Jámbor József­nek és Thlesz Ilonának Zoltán, Szöllősl Istvánnak és Varga Ilo­nának István, Török Mihálynak és Nyári Lenkének AtUla, Palik Sándornak és Varga Erzsébet­nek Andrea Erzsébet. Tóth Ist­vánnak és Szaszkó Erzsébetnek István Ferenc. Szőke Andrásnak és Gutl Annának Attila Zoltán, Kecskeméti Sándornak és Theu­doru Alexandrának Sándor Ni­kosz. Galiba Józsefnek és Tóth Teréznek Teréz, Korom Pálnak és Nagy Margitnak Zsolt, Vígh Józsefnek és Kotogán Ilonának Eva, Vörös Jenőnek és Bánáti „Szia, gyerekek! »» Szabó István szakaszveze­tő — hódmezővásárhelyi la­katos — a közelmúltban szerelt le a határőrségtől. Példás magatartással, ered­ményes szolgálatellátással öregbítette a röszkei őrs hírnevét. Leszerelése előtt három kalandvágyót fogott el. — Azon a napon — me­sélte — 19 órától 24 óráig teljesítettem szolgálatot. Vi­lágos éjszaka volt. A nem­zeközi műúton egymást kergetek a gépkocsik. 10 óra lehetett, amikor hárman az E—5-ös úttal párhuzamosan a határfelé haladtaik. Lát­tam, hogy nagyon fiatalok, s felszólítás helyett rájuk köszöntem; Szia, gyerekek' Hová mentek? Azok ijedten válaszoltak, hogy Szegedre. Hiszen onnan jöttök. Van igazolványotok? — kérdez­tem én. „Nincsen, fiatalok vagyunk még" — hangzott a válaszuk. — Hol laktok? tettem fel a következő kér­dést. „Budapesten". Az őrsön már bevallották, hogy az NSZK-ba akartak szökni. * Szabó István katonaidejé­re emlékezve még két esetet mondott el. Az egyik: Éjfél után teljesítettem szolgálatot. Sűrű köd eresz­kedett a tájra. A számomra meghatározott szolgálati he­lyet kénytelen voltam meg­változtatni. Az őrssel meg­szakadt az összeköttetésem, ezért önállóan cselekedtem. Egy-két óra múlva zörgést hallottam. Feszülten figyel­tem és hallgatóztam. Sem­mit sem láttam. Rettenete­sen zavart a köd. Tőlem 20 —30 méterre bokrok voltak. Óvatosan elindultam és a bokroktól 10—15 méterre letérdeltem. Az utolsó pil­lanatban vettem észre, hogy két személy áll előttem. Felszóltíásomra megálltak. Egy férfi és egy nő volt. Együtt akartak átszökni a határon. A börtönből is egy napon szabadultak. A másik eset ősszel tör­tént — A buszon teljesítettem szolgálatot. Ez volt az utol­só S/.eged felől. Mindenkit szemügyre vettem. Az uta­sok 'között két gyanús sze­mélyt észleltem. Igazoltatás közben megállapítottam, hogy ceglédi lakosok. Hová utaznak? — kérdeztem tő­lük. „Röszkére, a Nyárfa ut­cába. Kovács Lajoshoz", vá­laszolták. — Engem nem vertek át — gondoltam magamban. Ügy ismerem Röszkét. mint a tenyeremet. Azt is tudom, hogy melyik házban kik és hányan laknak. Bekísértem őket az őrsre. Ott beismer­ték, hogy több lakásba be­törtek, garázdaságot követ­tek el és a bírói felelősség­revonás elől Kanadába akar­tak szökni. Bizonyos, hogy Szabó Ist­ván szakaszvezető a polgári életben is megállja a helyét, Hódmezővásárhelyen, vagy másutt. Gazsó Béla Anyakönyvi hirek Él-zsebeinek Zsuzsanna, Berar ívjdniuynaK es Benne Márianan •.MIM, moutar luiuuiynuK es Oláh Kiaranak Zuluul Lásziu, KÓSZÓ isivannuk es szenasl JU­iiannunaK IIUIKÓ, Kuszu Jenő­nek es Magyarl ilonanaK Aran­aa. Lajko juzseme* es Hege­dűs vaieriánait aznard, Szauna sandornas fal Pupa IlonanaK szuvia Aranka, Magyar Janos­nak es Csanyi Klárának Klara Katalin, agardl Janosnak es Ambrus Mariának János, Mail Gábornak es Balaton Katalin­nak Tamás Dezső, Borosok Zol­tánnak es Tóth Kozaiianak Zoltán, Bozsó Ferencnek és Lajko Margitnak Andrea Gyön­gyi, Ali lelencnek es Giiicze Juliannának Zsolt Ferenc, Nagy Janosnak és Vtncze Máriának László, Mészáros Jánosnak cs Schnelder Klárának Katalin, Szetel Lászlónak és Benedek Erzsébetnek Zsolt, ördögh An­talnak és Fődl Ibolyának Or­solya Mária, Szűcs Józsefnek és Hügl Annának Tünde .Anna, Szalal Józsefnek és Tóth ibo­lyának Csaba, Forgó Bélának és Balogh Máriának István, Fü­löp Andrásnak és Bangj Irén­nek András Csaba, Sövenyházy Ágostnak és Kriszt Jolánnak Edit, Barabás Józsefnek és Huszta Ibolyának József, Erdős Andrásnak és Kiss Máriának Gyöngyi Tünde, Széli György­nek es Boldog Máriának György András, Sándor Jenőnek és Mé­száros Juliannának Róbert, Mé­száros Tibornak es Laki Erzsé­betnek Katalin Erzsébet Csonka Istvánnak és Kapin Ibolyának Gabriella, Vlncze Sándornak es Orha Irénnek Judit, Marót! Szil­veszternek és Csányi Máriának Szilveszter, Szűcs Gyulának és Tarl Piroskának Csilla Tünde, Nádházi Lajosnak és Balog Ro­záliának Erika, Uhrin Pálnak és Cserepes Katalinnak Zoltán, Pál, Török Lajosnak es Dékány Juliannának Zsolt Lajos, Piti Mihálynak és Nacsa Évának Zoltán, Várhegyi Sándornak és Nagy Erikának Rita, . Laczkó Györgynek és Slmko Erzsébet­nek Eva, Lipcsei Andrásnak és Csorba Irénnek Tamas, Bogyó Cézának és Szabó Katalinnak Géza Zsolt, Domonkos István­nak és Horváth Annának Ani­kó, Fodor Istvánnak és Jó Járt Máriának Erika, Kormányos Mi­hálynak és Terhes Erzsébetnek Erzsébet Ibolya, Kisapáti Ist­vánnak és Kovács Editnek Le­vente Zoltán, Miklós Antalnak és Tácsl Annának Judit, Mik­lós Antalnak és Tácsl Annának Csaba. Rácz Istvánnak és Ré­pást Évának Attila. Dudás Sán­dornak és Nagygyörgy Irénnek Sándor, Silbermgnn Gyulának 's Parin Piroskának Attila Gyu­la, Gálzó Józsefnek és Horváth Piroskának József, Kovács Ti­bornak és Vecsernyés Katalin­nak Tibor, Jámbor Ferencnek és Rácz Katalinnak Ferenc Ist­ván. Tamás Józsefnek és Kri­zsán Máriának Csaba nevű gvermektlk született. Halálozás: Dr. Alpár Gyula, Suhaj Béla, Dőlle Mária Lujza, Bajer Szilvesziernú Gublna Jü lia, Imri Sándor Józsefné I.eo­tal Piroska, Csiszár Andrásné Szécsi Julianna, Németh Erika, Arany Jánosné Farkas Rozália, Gorcsa Julianna. Stern Tünde, Pánti Tamás, Lukács Piroska, Lukács Tamás, Szilágyi Antal­né Pajtár Piroska, Horváth La­jos, Beláncslty Miklós, Becsei József, Nagy Sándor, Galiisz Györgyné Forls Ilona, dr. Szüts Iászló Dénes, Bartha Endréné Tokai Julianna, Turi Roland, Tánczos István. Németh Károly­né Klslaludy Piroska meghalt. II. KERÜLET Házasság: Sehulder János és Linczer Erika, Fekete Sándor és Molnár Erzsébet, Török György és Szekeres Anna, Nagylván István és Ludvlg Pau­Lázár Ervin Zuhanó ­repülés 8. Etus talán szerette Csapót — ezt a férfi so­hasem döntötte el magában, nem tudta eldön­teni, s talán nem is akarta. Mindenesetre ha Csapó Pestre jött és felhívta Etust, a lány azon­nal lemondta programjait, még akkor is, ha ké­sőbb ebből kellemetlenségei származhattak — és ment Csapóhoz. Kérhetett tőle bármit — a zoknimosástól a szeretkezésig —, Etus készség­gel teljesítette. A barátnői sokat molesztálták Csapó miatt, a háta mögött ki is nevették. „So­hasem veszlek el, ha az a célod, akkor nagy ív­ben kerülj el" — monda neki Csapó. Etus csak mosolygott, és azt mondta: „Hülye vagy, éppen én akarok férjhez menni!" Es valóban, úgy lát­szott, semmit nem akart Csapótól. „Ha van az életemben két jó nap, akkor azt már soha sen­ki el nem veheti tőlem. És te speciel nagyon jó napokat tudsz nekem szerezni." Persze Etus nem volt apáca — a másoktól szerzett „jó napokat" sem vetette meg. Amikor Csapó megtudta, hogy a lány másokkal is le­fekszik, elképedt egy kicsit, a hiúságát is sér­tette — aztán megnyugodott: így jó ez, így leg­alább akármi történik, nem kell érte lelkiismeret­furdalást éreznie. Etus soha nem kért Csapótól semmit — eb­ben talán csak egyetlen kivétel volt: néha, ami­kor Csapó meglátogatta őt, arra kérte, marad­jon még. A férfi ilyenkor megdühödött: „Mit tartóztatsz?" — mondta ingerülten. De amikor egyszer aztán nem szólt neki a lány, az rossz­szulesett. Etus bent volt a munkahelyén — egy hetedik kerületi fodrászatban dolgozott, kitűnően kere­sett —, megbeszélték a találkát. — Menjünk hozzám — mondta a kocsiban Csapó —, nem árt, ha néha kiszellőztetem azt a rohadt lakást. A Belgrád rakparton lakott, az ablakból a Dunára lehetett látni. Az előszobában egy lap meg egy levél feküdt a szőnyegen. Csapó előbb a képeslapot néze­gette. — Nairobi — mondta. — Ki írta? — kérdezte a lány. — Karcsi. > — Még mindig a Lufthansánál van? — Nem, már fél éve egy afrikai postagéppel jár. Valami vacak kétfedelűvel. Azt írja, ez jobb. Emberszabásúbb, mint a Constellation. A lap sarkával szakította fel a levél borí­tékát. — Hát ez? — kérdezte Etus. — Anyám — mondta kicsit feszélyezetten. va­lami olyasmit lehetett kiérezni a hangjából, hogy „egy kurvának nem beszélek az anyám­ról". Etus, úgy látszik, másnak tulajdonította a feszélyezettséget, mert nyomban megkérdezte: — Neked van anyád? — Nem, a gólya hozott. — Mit hülyülsz?! Sohasem mondtad, hogy él az anyád. — Nem kérdezted. — Az anyjáról az ember akkor is beszél, ha nem kérdezik. — Ügy látszik, én kivétel vagyok. — Haragban vagytok? — Miért lennénk? Ö is él magának, meg én is. Rendes öregasszony. Szeretem. Ez minden. És néha gondolok rá. Meg ő is ram. De nem hi­szem, hogy nagyon hiányzom neki. A lány a bélyegzőre nézett, leolvasta a falu nevét. — Micsoda? Kacsola? Nem is tudtam, hogy ilyen muris nevű falu is van. — Legalább száz murisabb nevűét nem tu­dod! A lány elnevette magát: — Morcnak tetszik ma lenni, főpilóta úri — Hová tetted a múltkor a konyakot? — Én? — Ügy csinálsz, mintha nem lettél volna itt három hete. — Azért csinálok így, mert nem voltam. De a nőid mindig a szekrény mellé rakják a konya­kosüvegeket. Az üreseket is, meg a többit is. Már amelyik takarít. A szemetet meg a heverő alá söprik. Szép kis nőid vannak, hallod?! — A megfigyelőképességed tüneményes — nevetett Csapó, és még akart mondani valamit, de megszólalt a telefon. Villámgyorsan ugrott fel, mintha régóta ezt a csörgést várta volna, fölkapta a kagylót. a hangtól megenyhült az arca, s azt mondta: — Magánlakás. Téves. — Telefont vársz? — kérdezte Etus. — Isten ments! Remélem, azt a telefont meg­úszom. — Miféle telefont? Csapó elkomorodott. (Folytatjuk.) la: Pálinkás János és BaláaB Erzsébet, Laczi István és Bartucz Olga. Gut Zoltán Vilmos és Daróczl Erzsébet, Nagy Imre és Kovács Valéria házasságot kö­töttek. Halálozás: Terhes Ferenc, Lohrer Vilmosné Kürz Annái Czene Margit meghalt. III. KERÜLET Születés: Jozsa Dánlelnek t» Sípos Máriának Marianna Beat­rix, Csonka Zoltán Istvánnak és Dobó Katalinnak Katalin, Hegyközi Pálnak és Szabó Ilo­nának Pál János, Farkas Tibor Lászlónak és Vágó Erzsebetnek Tibor Zsolt, Rajtik Józsefnek és Lakatos Erzsébetnek Gábor, Kovács Andrásnak és Vass Er­zsébetnek Izabella, Temesvári Nándor Ernőnek és Szabó Mar­gitnak Tünde. Fodor Imrének és Boka Rozáliának Annamá­ria. Török Pál Imrének és Szeredal Gizella Teréznek Ad­rienne Enikő, Pusztai Dénes Ferencnek és Dobó Máriának Gábor Tamás, Blahuz Illésnek és Sebestyén Katalinnak Kata­lin, Gyóni Sándornak és Gyuris Erzsébetnek Csaba. Gera János, nak és Tóth Ibolyának Zsolt János, Nagynemes Istvánnak és Hortl Erzsébet Veronikának Er­zsébet. Tömösvári András Jó­zsefnek és Vidács Klárának Eva, Szalma Györgynek és Mer­czel Ágnesnek Péter György, Makra Antalnak és Kovács Irén­nek Ibolya, Varga József Já­nosnak es Szftbó Erzsébetnek Eoit nevű gyermekük született. Halálozás: Buknlc József, BuJ­nik Andrásné Csilek Erzsébeti Péter Mihály. Bozoki Józsefné Faragó Margit, Vajs Imre, He­gedűs Erika, Lányi Ferencné Barabás Margit. Gazsó Pál, Al­r.-asi Mlhályné Farkas Irén, Pá­kozdi Jenóné Demeter Emília meghalt. NDPI KISLEXIKON a ki ma­iikéról A tudomány naponta lepi meg fantasztikus­nak tűnő találmányok­kal e század emberét. Nemrégiben még csak meghökkentő fotótéma volt, hogy a lemezre hintett por miként ren­deződik az alap rezgése­kor, milyen formák ala­kulnak ki a lemezen, ha mozgásba jönnek a kvarcszemcsék. Cl Kutatómódszer? A rezgés harmóniá­jának lefényképezése azóta vált játékból tu­dománnyá, hogy külön­leges berendezéseket al­kalmaznak, amelyek másodpercenként 1500— 2500 képet rögzítenek a filmre. Ezeknek a ké­peknek tanulmányozásá­ra született az a kuta­tómódszer, a kimatika. Ez a megörökített fo­lyamatokból fontos kö­vetkeztetéseket tud le­vonni az áramlás, for­gás stb. ritmikusan is­métlődő változásaira. C A hang képe? A kimatika tudomá­nya nagy segítség lehet mindennapi életünkben is. Eredményei tették lehetővé, hogy létrejöj­jön a tonoszkóp, amely az emberi hangot kép alakjában rögzíti. A tonoszkóp jellegzetes alakzatai megörökítik Beethoven IX. szimfó­niáját, s bármilyen em­beri beszédet. A tonosz­kópos képeket összeha­sonlítva, tanulmányoz­hatják ezután a nyelvé­szek a különböző nyelvi dialektusokat, eltérése­ket. O Pedagógia? Vannak olyan süketen született vagy korán megsiketült emberek, akik azért nem tudnak beszélni — holott hang­képző szerveik teljesen épek —, mert nem érzé­kelik az emberi hangot. A kimatika egyik hu­mánus célja éppen az, hogy nekik is segítséget nyújtson azáltal, hogy a tonoszkópos képeken összehasonlíthatják az általuk kiejtett hangot a szabályossal. A kima­tikát és segédeszközeit tehát hamarosan a pe­dagógia is szolgálatába állíthatja. Hasonlót re­mél tőle az asztrofizika, a biológia és a kórtan. Ha sikerül modelleken utánozni a sejtszerke­zet kóros elváltozásait, sok új felfedezésre te­het szert a gyógyítás tu­dománya is. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom