Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
KEDD, 1971. AUGUSZTUS S. 16 Nyugdíjasok vasúti kedvezménye Sz. B. nyugdíjas jelenleg I« — a legutóbbi munkahelyén — szakszervezeti tag. Az elmúlt napokban felkereste a szakszervezeti alapszervezetét és 50 százalékos vnsúti kedvezményre jogosító utalvány kiállítását kérte. Ügy, hogy az legalább öt hónapig érvényes legyen, mert huzamosabb ideig szeretne vidéken éló családjánál tartózkodni. Az ügyintéző azonban közölte, hogy a kiállítandó utalvány csak 35 napig érvényes, s meghosszabbítani nem lehet. Tehát ezen Időn belül vissza kell térnie. mert az utalvány felhasználása tovább nem lehetséges. Azt kérdezi tehát, liogy van-e lehetőség arra, hogy 35 napnál hosszabb ideig tartózkodhasson családjánál úgy, hogy a visszautazáskor is érvényes legyen az 50 százalékos vasúti jegyváltásra az utalványa? A szakszervezeti ügyintéző tájékoztatása téves volt, mert a munkaviszonyban álló dolgozókba vonatkozó jogszabályt ismertette, illetve azt akarta alkalmazni. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint évente egy menettérti útra 50 százalékos kedvezményben részesülhetnek — az erre a célra bevezetett utalvány alapján — az állandó munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók, ha munkaviszonyuk legalább 3 hónapos és legalább 3 hónap óta szakszervezeti tagok; a néphadsereg, a belügyi fegyveres és rendészeti szervek, a munkásőrség, a büntetésvéferehajtási,1 a pénzügyőrség és vámőrség hivatalos állományú tagjai és szakszervezeti tagsággal nem rendelkező nyugdíjasai; a szakmunkástanulók, ha legalább 3 hónap óta tanulnak, és ugyancsak legalább 3 hónap óta szakszervezeti tagok; a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek bedolgozó tagjai, ha legalább 3 hónap óta szövetkezeti tagok: a nyugdíjasok, ha nyugdíjaztatásuk után szakszervezeti tagságukat folyamatosan megtartották; a gyermekgondozási segélyben részesülök; az egyházi személyek; ós végül egyes esetekben az időszaki munkavállalók is. Az igényjogosultsággal együtt a kedvezményt igénybe veheti a férj utalványa alapján a vele utazó felesége vagy élettársa, ha a saját jogán a kedvezményre nem jogosult, a szülő utalványa álapján a vele utazó, eltartásukban levő 18 évesnél fiatalabb gyermek. A 14 évesnél idősebb gyermek azonban csak akkor, ha iskolai tanulmányt folytat, vagy szakszervezeti tagsággal nem rendelkező ipari tanuló. A munkaviszonyban álló dolgozók utalványa a fizetett szabadság utolsó napjának, Illetőleg az azt követő munkaszüneti nap 24. órájáig, de legfeljebb az odautazásra váltott jegy keltétől számított 35 napig érvényes. A nyugdíjasok részére kiadott utalvány pedig a kiállítás és előjegyzés évét követő év január 15-én 24 óráig érvényes. Az odautazás az előjegyzés évét követő évben azonban mór nem kezdhető meg. Ahhoz, hogy a nyugdíjasok ezt a szakszervezeti kedvezményt zavartalanul igénybe vehessék, a részükre kiadott utalványból félreérthetetlenül ki kell tűnnie, hogy azt nyugdíjas részére állították ki. Leghelyesebb, ha az utalványt kiállító szakszervezet az utalványon, a fizetett szabadság idejének bejegyzésére szolgáló rovatba „NYUGDÍJAS" megjelölést ír be. Olvasónk tehát jogosult ez évben szakszervezeti vasúti utalványra, azzal a megszorítással, hogy a kedvezményre jogosító utalvány visszautazásra szóló érvénye 1972. január 15-ig tart. Dr. V. M. II paradicsom gyorsított érlelése A bolgár szakembereket már néhány éve foglalkoztatja a primőr paradicsom érésének meggyorsítása. E kérdés nagy jelentőségű a népgazdaság szempontjából, mivel összefüggésben van a kiváló minőségű korai paradicsom exportjával. A tudományos dolgozók a földművelési és élelmezésügyi minisztérium központi laboratóriumában szintézis útján előállított biológiailag aktív anyagokat használtak fel. Ezekkel permetezték a paradicsomot, amikor a növények 50 százaléka virágzásban volt. A három év során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a biológiailag aktív anyagok alkalmazása az érést 32 százalékkal, sőt néha 45 százalékkal gyorsítja meg. Fontos, hogy e serkentőszerek alkalmazása nem idéz elő változást a növény alaki tulajdonságaiban és minőségében. I. KERÜLET Házasság: Hodács Zoltán és Györkéi Zsuzsanna, Huszta János és Szentmártont Magdolna, dr. Kopasz László és dr. Földest Zsuzsanna, Molnár Árpad és Kóbori-Kovács Mária, dr. Sallai János és KőkúU Ildikó, Frányó Antal és Sebők Matild, Renkó Pál és Szilasl Ágnes, Klspéter Tamás es Nagylván Julianna, Rácz István és Meszes Ildikó, Mihaleczki Béla és Fodor Zsuzsanna, I.icsák István és Mihaleczki Etelka, Haragozó Géza és Árva Ágnes, Molnár Pál és Temesvári Irén, Czéfó Dezső és Virág MáriH, Hegyesi László es Virág Margit, Mágori Sándor és Huhn Ágnes, Kocsis Imre Antal és Budavári Zita, Bozsányl Gyula es Gállk Eva, Bertus László és Steíán Erzsébet, Partdl Lajos és Gedei Magdolna, Nyerges Aladár és Szabó Zsuzsanna, Szegfű Imre és Bartolf Julianna. Szemkeő Endre és Hajdú Márta, Baka Ernő és Várakozó Gabriella házasságot kötöttek. Születés: Gerenczl Istvánnak és Szilágyi Rozáliának István, Frank Lajosnak és Megyesl Rózsának Attila Sándor, Kis Andrásnak és Kols Máriának Andrea, Antal Istvánnak és Makra Máriának László. Lábát Jánosnak és Lovas Évának Vilmos, Kovács-Tanács Istvánnak és Ördög Máriának Zsuzsanna Mária. Csányl Lászlónak és Jáger Juliannának László Tamás, Horváth Györgynek és Sejben Máriának Sándor Csaba, Fekete Lászlónak és Csordás Erzsébetnek Ferenc, Czégé Józsefnek és Solymosl Annának Zsuzsanna, Hódi Lászlónak és Szekeres Máriának László, Jámbor Józsefnek és Thlesz Ilonának Zoltán, Szöllősl Istvánnak és Varga Ilonának István, Török Mihálynak és Nyári Lenkének AtUla, Palik Sándornak és Varga Erzsébetnek Andrea Erzsébet. Tóth Istvánnak és Szaszkó Erzsébetnek István Ferenc. Szőke Andrásnak és Gutl Annának Attila Zoltán, Kecskeméti Sándornak és Theudoru Alexandrának Sándor Nikosz. Galiba Józsefnek és Tóth Teréznek Teréz, Korom Pálnak és Nagy Margitnak Zsolt, Vígh Józsefnek és Kotogán Ilonának Eva, Vörös Jenőnek és Bánáti „Szia, gyerekek! »» Szabó István szakaszvezető — hódmezővásárhelyi lakatos — a közelmúltban szerelt le a határőrségtől. Példás magatartással, eredményes szolgálatellátással öregbítette a röszkei őrs hírnevét. Leszerelése előtt három kalandvágyót fogott el. — Azon a napon — mesélte — 19 órától 24 óráig teljesítettem szolgálatot. Világos éjszaka volt. A nemzeközi műúton egymást kergetek a gépkocsik. 10 óra lehetett, amikor hárman az E—5-ös úttal párhuzamosan a határfelé haladtaik. Láttam, hogy nagyon fiatalok, s felszólítás helyett rájuk köszöntem; Szia, gyerekek' Hová mentek? Azok ijedten válaszoltak, hogy Szegedre. Hiszen onnan jöttök. Van igazolványotok? — kérdeztem én. „Nincsen, fiatalok vagyunk még" — hangzott a válaszuk. — Hol laktok? tettem fel a következő kérdést. „Budapesten". Az őrsön már bevallották, hogy az NSZK-ba akartak szökni. * Szabó István katonaidejére emlékezve még két esetet mondott el. Az egyik: Éjfél után teljesítettem szolgálatot. Sűrű köd ereszkedett a tájra. A számomra meghatározott szolgálati helyet kénytelen voltam megváltoztatni. Az őrssel megszakadt az összeköttetésem, ezért önállóan cselekedtem. Egy-két óra múlva zörgést hallottam. Feszülten figyeltem és hallgatóztam. Semmit sem láttam. Rettenetesen zavart a köd. Tőlem 20 —30 méterre bokrok voltak. Óvatosan elindultam és a bokroktól 10—15 méterre letérdeltem. Az utolsó pillanatban vettem észre, hogy két személy áll előttem. Felszóltíásomra megálltak. Egy férfi és egy nő volt. Együtt akartak átszökni a határon. A börtönből is egy napon szabadultak. A másik eset ősszel történt — A buszon teljesítettem szolgálatot. Ez volt az utolsó S/.eged felől. Mindenkit szemügyre vettem. Az utasok 'között két gyanús személyt észleltem. Igazoltatás közben megállapítottam, hogy ceglédi lakosok. Hová utaznak? — kérdeztem tőlük. „Röszkére, a Nyárfa utcába. Kovács Lajoshoz", válaszolták. — Engem nem vertek át — gondoltam magamban. Ügy ismerem Röszkét. mint a tenyeremet. Azt is tudom, hogy melyik házban kik és hányan laknak. Bekísértem őket az őrsre. Ott beismerték, hogy több lakásba betörtek, garázdaságot követtek el és a bírói felelősségrevonás elől Kanadába akartak szökni. Bizonyos, hogy Szabó István szakaszvezető a polgári életben is megállja a helyét, Hódmezővásárhelyen, vagy másutt. Gazsó Béla Anyakönyvi hirek Él-zsebeinek Zsuzsanna, Berar ívjdniuynaK es Benne Márianan •.MIM, moutar luiuuiynuK es Oláh Kiaranak Zuluul Lásziu, KÓSZÓ isivannuk es szenasl JUiiannunaK IIUIKÓ, Kuszu Jenőnek es Magyarl ilonanaK Aranaa. Lajko juzseme* es Hegedűs vaieriánait aznard, Szauna sandornas fal Pupa IlonanaK szuvia Aranka, Magyar Janosnak es Csanyi Klárának Klara Katalin, agardl Janosnak es Ambrus Mariának János, Mail Gábornak es Balaton Katalinnak Tamás Dezső, Borosok Zoltánnak es Tóth Kozaiianak Zoltán, Bozsó Ferencnek és Lajko Margitnak Andrea Gyöngyi, Ali lelencnek es Giiicze Juliannának Zsolt Ferenc, Nagy Janosnak és Vtncze Máriának László, Mészáros Jánosnak cs Schnelder Klárának Katalin, Szetel Lászlónak és Benedek Erzsébetnek Zsolt, ördögh Antalnak és Fődl Ibolyának Orsolya Mária, Szűcs Józsefnek és Hügl Annának Tünde .Anna, Szalal Józsefnek és Tóth ibolyának Csaba, Forgó Bélának és Balogh Máriának István, Fülöp Andrásnak és Bangj Irénnek András Csaba, Sövenyházy Ágostnak és Kriszt Jolánnak Edit, Barabás Józsefnek és Huszta Ibolyának József, Erdős Andrásnak és Kiss Máriának Gyöngyi Tünde, Széli Györgynek es Boldog Máriának György András, Sándor Jenőnek és Mészáros Juliannának Róbert, Mészáros Tibornak es Laki Erzsébetnek Katalin Erzsébet Csonka Istvánnak és Kapin Ibolyának Gabriella, Vlncze Sándornak es Orha Irénnek Judit, Marót! Szilveszternek és Csányi Máriának Szilveszter, Szűcs Gyulának és Tarl Piroskának Csilla Tünde, Nádházi Lajosnak és Balog Rozáliának Erika, Uhrin Pálnak és Cserepes Katalinnak Zoltán, Pál, Török Lajosnak es Dékány Juliannának Zsolt Lajos, Piti Mihálynak és Nacsa Évának Zoltán, Várhegyi Sándornak és Nagy Erikának Rita, . Laczkó Györgynek és Slmko Erzsébetnek Eva, Lipcsei Andrásnak és Csorba Irénnek Tamas, Bogyó Cézának és Szabó Katalinnak Géza Zsolt, Domonkos Istvánnak és Horváth Annának Anikó, Fodor Istvánnak és Jó Járt Máriának Erika, Kormányos Mihálynak és Terhes Erzsébetnek Erzsébet Ibolya, Kisapáti Istvánnak és Kovács Editnek Levente Zoltán, Miklós Antalnak és Tácsl Annának Judit, Miklós Antalnak és Tácsl Annának Csaba. Rácz Istvánnak és Répást Évának Attila. Dudás Sándornak és Nagygyörgy Irénnek Sándor, Silbermgnn Gyulának 's Parin Piroskának Attila Gyula, Gálzó Józsefnek és Horváth Piroskának József, Kovács Tibornak és Vecsernyés Katalinnak Tibor, Jámbor Ferencnek és Rácz Katalinnak Ferenc István. Tamás Józsefnek és Krizsán Máriának Csaba nevű gvermektlk született. Halálozás: Dr. Alpár Gyula, Suhaj Béla, Dőlle Mária Lujza, Bajer Szilvesziernú Gublna Jü lia, Imri Sándor Józsefné I.eotal Piroska, Csiszár Andrásné Szécsi Julianna, Németh Erika, Arany Jánosné Farkas Rozália, Gorcsa Julianna. Stern Tünde, Pánti Tamás, Lukács Piroska, Lukács Tamás, Szilágyi Antalné Pajtár Piroska, Horváth Lajos, Beláncslty Miklós, Becsei József, Nagy Sándor, Galiisz Györgyné Forls Ilona, dr. Szüts Iászló Dénes, Bartha Endréné Tokai Julianna, Turi Roland, Tánczos István. Németh Károlyné Klslaludy Piroska meghalt. II. KERÜLET Házasság: Sehulder János és Linczer Erika, Fekete Sándor és Molnár Erzsébet, Török György és Szekeres Anna, Nagylván István és Ludvlg PauLázár Ervin Zuhanó repülés 8. Etus talán szerette Csapót — ezt a férfi sohasem döntötte el magában, nem tudta eldönteni, s talán nem is akarta. Mindenesetre ha Csapó Pestre jött és felhívta Etust, a lány azonnal lemondta programjait, még akkor is, ha később ebből kellemetlenségei származhattak — és ment Csapóhoz. Kérhetett tőle bármit — a zoknimosástól a szeretkezésig —, Etus készséggel teljesítette. A barátnői sokat molesztálták Csapó miatt, a háta mögött ki is nevették. „Sohasem veszlek el, ha az a célod, akkor nagy ívben kerülj el" — monda neki Csapó. Etus csak mosolygott, és azt mondta: „Hülye vagy, éppen én akarok férjhez menni!" Es valóban, úgy látszott, semmit nem akart Csapótól. „Ha van az életemben két jó nap, akkor azt már soha senki el nem veheti tőlem. És te speciel nagyon jó napokat tudsz nekem szerezni." Persze Etus nem volt apáca — a másoktól szerzett „jó napokat" sem vetette meg. Amikor Csapó megtudta, hogy a lány másokkal is lefekszik, elképedt egy kicsit, a hiúságát is sértette — aztán megnyugodott: így jó ez, így legalább akármi történik, nem kell érte lelkiismeretfurdalást éreznie. Etus soha nem kért Csapótól semmit — ebben talán csak egyetlen kivétel volt: néha, amikor Csapó meglátogatta őt, arra kérte, maradjon még. A férfi ilyenkor megdühödött: „Mit tartóztatsz?" — mondta ingerülten. De amikor egyszer aztán nem szólt neki a lány, az rosszszulesett. Etus bent volt a munkahelyén — egy hetedik kerületi fodrászatban dolgozott, kitűnően keresett —, megbeszélték a találkát. — Menjünk hozzám — mondta a kocsiban Csapó —, nem árt, ha néha kiszellőztetem azt a rohadt lakást. A Belgrád rakparton lakott, az ablakból a Dunára lehetett látni. Az előszobában egy lap meg egy levél feküdt a szőnyegen. Csapó előbb a képeslapot nézegette. — Nairobi — mondta. — Ki írta? — kérdezte a lány. — Karcsi. > — Még mindig a Lufthansánál van? — Nem, már fél éve egy afrikai postagéppel jár. Valami vacak kétfedelűvel. Azt írja, ez jobb. Emberszabásúbb, mint a Constellation. A lap sarkával szakította fel a levél borítékát. — Hát ez? — kérdezte Etus. — Anyám — mondta kicsit feszélyezetten. valami olyasmit lehetett kiérezni a hangjából, hogy „egy kurvának nem beszélek az anyámról". Etus, úgy látszik, másnak tulajdonította a feszélyezettséget, mert nyomban megkérdezte: — Neked van anyád? — Nem, a gólya hozott. — Mit hülyülsz?! Sohasem mondtad, hogy él az anyád. — Nem kérdezted. — Az anyjáról az ember akkor is beszél, ha nem kérdezik. — Ügy látszik, én kivétel vagyok. — Haragban vagytok? — Miért lennénk? Ö is él magának, meg én is. Rendes öregasszony. Szeretem. Ez minden. És néha gondolok rá. Meg ő is ram. De nem hiszem, hogy nagyon hiányzom neki. A lány a bélyegzőre nézett, leolvasta a falu nevét. — Micsoda? Kacsola? Nem is tudtam, hogy ilyen muris nevű falu is van. — Legalább száz murisabb nevűét nem tudod! A lány elnevette magát: — Morcnak tetszik ma lenni, főpilóta úri — Hová tetted a múltkor a konyakot? — Én? — Ügy csinálsz, mintha nem lettél volna itt három hete. — Azért csinálok így, mert nem voltam. De a nőid mindig a szekrény mellé rakják a konyakosüvegeket. Az üreseket is, meg a többit is. Már amelyik takarít. A szemetet meg a heverő alá söprik. Szép kis nőid vannak, hallod?! — A megfigyelőképességed tüneményes — nevetett Csapó, és még akart mondani valamit, de megszólalt a telefon. Villámgyorsan ugrott fel, mintha régóta ezt a csörgést várta volna, fölkapta a kagylót. a hangtól megenyhült az arca, s azt mondta: — Magánlakás. Téves. — Telefont vársz? — kérdezte Etus. — Isten ments! Remélem, azt a telefont megúszom. — Miféle telefont? Csapó elkomorodott. (Folytatjuk.) la: Pálinkás János és BaláaB Erzsébet, Laczi István és Bartucz Olga. Gut Zoltán Vilmos és Daróczl Erzsébet, Nagy Imre és Kovács Valéria házasságot kötöttek. Halálozás: Terhes Ferenc, Lohrer Vilmosné Kürz Annái Czene Margit meghalt. III. KERÜLET Születés: Jozsa Dánlelnek t» Sípos Máriának Marianna Beatrix, Csonka Zoltán Istvánnak és Dobó Katalinnak Katalin, Hegyközi Pálnak és Szabó Ilonának Pál János, Farkas Tibor Lászlónak és Vágó Erzsebetnek Tibor Zsolt, Rajtik Józsefnek és Lakatos Erzsébetnek Gábor, Kovács Andrásnak és Vass Erzsébetnek Izabella, Temesvári Nándor Ernőnek és Szabó Margitnak Tünde. Fodor Imrének és Boka Rozáliának Annamária. Török Pál Imrének és Szeredal Gizella Teréznek Adrienne Enikő, Pusztai Dénes Ferencnek és Dobó Máriának Gábor Tamás, Blahuz Illésnek és Sebestyén Katalinnak Katalin, Gyóni Sándornak és Gyuris Erzsébetnek Csaba. Gera János, nak és Tóth Ibolyának Zsolt János, Nagynemes Istvánnak és Hortl Erzsébet Veronikának Erzsébet. Tömösvári András Józsefnek és Vidács Klárának Eva, Szalma Györgynek és Merczel Ágnesnek Péter György, Makra Antalnak és Kovács Irénnek Ibolya, Varga József Jánosnak es Szftbó Erzsébetnek Eoit nevű gyermekük született. Halálozás: Buknlc József, BuJnik Andrásné Csilek Erzsébeti Péter Mihály. Bozoki Józsefné Faragó Margit, Vajs Imre, Hegedűs Erika, Lányi Ferencné Barabás Margit. Gazsó Pál, Alr.-asi Mlhályné Farkas Irén, Pákozdi Jenóné Demeter Emília meghalt. NDPI KISLEXIKON a ki maiikéról A tudomány naponta lepi meg fantasztikusnak tűnő találmányokkal e század emberét. Nemrégiben még csak meghökkentő fotótéma volt, hogy a lemezre hintett por miként rendeződik az alap rezgésekor, milyen formák alakulnak ki a lemezen, ha mozgásba jönnek a kvarcszemcsék. Cl Kutatómódszer? A rezgés harmóniájának lefényképezése azóta vált játékból tudománnyá, hogy különleges berendezéseket alkalmaznak, amelyek másodpercenként 1500— 2500 képet rögzítenek a filmre. Ezeknek a képeknek tanulmányozására született az a kutatómódszer, a kimatika. Ez a megörökített folyamatokból fontos következtetéseket tud levonni az áramlás, forgás stb. ritmikusan ismétlődő változásaira. C A hang képe? A kimatika tudománya nagy segítség lehet mindennapi életünkben is. Eredményei tették lehetővé, hogy létrejöjjön a tonoszkóp, amely az emberi hangot kép alakjában rögzíti. A tonoszkóp jellegzetes alakzatai megörökítik Beethoven IX. szimfóniáját, s bármilyen emberi beszédet. A tonoszkópos képeket összehasonlítva, tanulmányozhatják ezután a nyelvészek a különböző nyelvi dialektusokat, eltéréseket. O Pedagógia? Vannak olyan süketen született vagy korán megsiketült emberek, akik azért nem tudnak beszélni — holott hangképző szerveik teljesen épek —, mert nem érzékelik az emberi hangot. A kimatika egyik humánus célja éppen az, hogy nekik is segítséget nyújtson azáltal, hogy a tonoszkópos képeken összehasonlíthatják az általuk kiejtett hangot a szabályossal. A kimatikát és segédeszközeit tehát hamarosan a pedagógia is szolgálatába állíthatja. Hasonlót remél tőle az asztrofizika, a biológia és a kórtan. Ha sikerül modelleken utánozni a sejtszerkezet kóros elváltozásait, sok új felfedezésre tehet szert a gyógyítás tudománya is. t