Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

3 PÉNTEK, 1971. AUGUSZTUS 2flL Áprópénzes orvosnő Szokatlanul nehéz dolga ha 30—50 forintokra Így fe- bizonyította, hogy egy év volt a napokban az első fo- lelt: ez mindig jólesik, szivil alatt 12 ezer betege volt a kú fegyelmi tanácsnak Szen- Aztán itt van az egyik pa- rendelőben. A többi a tatesen. Az orvosetikai bízott- naszos. Elkezdett Ugy gon- nyan Legyünk igazságosak1 ság ide utalta ugyanis dr. dolkodni, ahogy másoktól „ . . .TV ... V. M. ásotthalmi orvosnő hallotta: ennek vinni kell Valóban neh« lehet ilt 01> ügyét. A fegyelmi hatóság valamit, másképpen nem vosnak lenni, egész napos tanácskozás után gyógyulsz meg. Elment újra, orvosok százai bizohozott határozatában elma- a válasz megint ugyanaz: ,. ., ... rasztalta a doktornőt, és semmi komolyabb baj nin- nyít3ák- h°íy ilyén wterJedt írásbeli megróvásban része- csen. Elővesz erre állítólag tanyavilág hálája ls nagy tud sitette. a panaszos egy százast, azon- lenni. Az ásotthalmiban eheNem a határozatot meg- a "ó"t: lyrtt szóbeszéd, méltatlankopanaszok^ megliailgktásab és iS.Xpo^iz^cfó^ *» kapptt ^ra. K eLe'tfrtotf tokái? L^otthon'U^ A f4gyelmÍ <1ÖU Anekdotákba illő kis törté- Vk'on sern tYdott V1SZ' dr. V. M. ásotthalmi állását szaadni az orvosnő. netek kerekedtek elő. Ha «"• egészségi állapotára hivatkívülálló hallja a története- Benne vagyunk ml sok- kozva fölmondta. Fölmondáket, válogathat magában, szor a külíöldimádatban ... . . „ , . mit gondoljon. Nem vállal- annyira, hogy világhíres ha- sat a K0256^ t*04" kozhatunk arra, hogy a föl- zai gyógyszereinket gyakran gadta. hozott panaszokból részletes f?zre se vesszük. Ezt a gyar. „ lóságot az ásotthalmi orvos ismertetöt adjunk, néhány elfogadta úgy_ ahogyan Van. jellemzőt azonban érdemes Kl ls használta. Arra az ormegemlítenünk. Nincsen itt vosságra, amit az SZTKszó világot rengető vissZa- ban írtak föl, azt mondta, élésekről. Olyan apró dol- hogy nem jó. Majd ad ő gokról van csak, amelyek jobbat Külföldit természeegyberakva kedvezőtlen ké- tesen, mert neki az ls van. pet festenek a fiatal orvos- Ekkora csábításra kevés benőről. teg áll meg a lábán. Ki Az a hír terjedt el Ásott- mondaná erre, hogy hagyjuk halmon, hogy aki orvoshoz csak- doktornő kedves, jó megy, vigyen magával apró- lesz nekem a rosszabb is. pénzt, mert a doktornő, ha Vesszen « SZTK-gyógyszer 50-60 vagy nyolcvan íorin- a vele iáró orvosi Javasláttokat kap, „nem tud vissza- tal agyütt- hadd Jöjjön a adni" a százasból. Valljuk külföldi! meg, nem nagy összeg ez Ezenkívül sok együgyű paegy gyógyító orvos eredmé- nasz sorakozott a fegyelmi nyes munkájáért — cipőtal- tanács elé. Aprópénzes dokpalásért is adunk ennyit —, tornőnek mondhatnánk az de az a baleset benne van a ésotthalmi orvost azon való dologban, hogy a beteg ép- csodálkozásunkban, hogy vapen esztékás. Szabályok laki orvosi diplomával rá mondják, hogy ilyenkor el- lenne szorulva az alamizslenszolgáltatást kérni tilos. nára. Alkati kérdés lehet ez Bebizonyosodott, hogy az Inkább, mert van, aki azt ásotthalmi doktornő kért, de mondja: az ilyet kérni nenéha csak ennyit mondott; hezebb, mfnt adni. ezért elfogadok ennyit meg Igazságtalanok lennénk, ennyit. Tagadhatatlanul jó ha a védekezés szavaiból stílusérzékre vall ez a fo- nem citálnánk. Friss diplogalmazás. Mennyivel más- májóra hivatkozott az orvosképpen hangzik, és az ered- nő, és hatalmas tanyavilágát mény mégis ugyanaz. Ható- említette mentségül. Fáradt rozott kedvességre vall az is, volt, elhasználódott. Írással H. D. Meteorológiai kutatás az Északi-sarkon A Meteorológiai Világszervezet és a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa elfogadta a szovjet kutatók javaslatát, hogy a légköri .folyamatok globális kutatásának programjába vegyék fel az északi-sarki jelenségek vizsgálatát is. Ugyanis az Északi-sark és a középső szélességi körök között lejátszódó hő- és csapadékcsere Jelentősen befolyásolja az északi félteke Időjárását. A légköri folyamatok mechanizmusának részletes megismerése alapul szolgólhat időjárási távprognózisok elkészítéséhez. Hajnali három kedve azerint ug- még kl a szakmáéra és íél négy ráljon, lehet, hogy ból, harsány a szabadon sétálhat kukorékolása, láember a pincei llm-lo- tatlanban ls köhüzza mok között, de zépkorúnak véli között, amikor hortyogó legjobban a lóbőrt, s a li- kimenni nem leget fáin is el- het innen. Pór csendesednek az ember, de hiába minden, piacaz óra múlva kinyit- ra vitték, a piacéjjeli dalnokok, ja a lakatot a ház ról ebbe a városi megszólal valahol asszonya, hozza pincébe hozták, s egy az éles kést, el- ezen a napon — kapja a kakas lá balt, kiviszi és el nyakát, kés aló kerül, az varok, tehát nem A továbbiakra is tán puhára fői társainak, s nem készek a tervek, egy fazékban, s a szokványos ott van a kamrá- délután leviszik családébresztőt ban a zöldségféle, csontjait a szefújja ez a jó- amivel a kakasle- métgyűjtőbe, szár- vest ízesítik — mert kutya sincs minderről persze itt, hogy szerveról van szó, hogy a kakas nem tud zetének kemény kivégeztetéséig semmit, ösztönei- darabjait eltakaelhelyezték vala- nek pontos óra- rítsa. melyik pincében, szerkezete a ku- Egy kis ártats rabság ide, korékolás idő- lan farizeuskoföl- pontjához érkezett, tehát kukoa közelben harsányhangú kakas. Ezen a területen nlncse- udvarra, nek baromfiud- vágja a szándékú nyas, inkább arRégi iratok restaurálása anélkül, hogy vahz lami bünt követett volna el — Cukorrépakombájnok Az őszi cukorrépa-betaka- ján. A vállalat bölcskel terítóshoz nagy teljesítményű lepén száz cukorrépa-kiszecukorrépakombájnokat gyárt dő gépet és száz cukorrépaa Tolna megyei MEZŐGÉP felszedő, tisztító- és rakodóVállalat, francia licenc alap- berendezést készítenek. rabság oda, ébredt, nyújtóz kodott egyet, kifeszítette a nyakát, s rövid idő- akaratlan bánatos dóssal elemi tragédia befejező rékol. S ez a ku- aktusónak minőkorékolás akarva- síthetné az ember közönként egy- elmélkedést más után három- kaszt a szor elkukorltot- virrasztó e hajnali búcsú fa- kukorékolóst. Ezt hajnali a kakast tegnap, ember- vagy tegnapelőtt ta magát, mint a ben. Látja a ka- talán még körülparaszti udvar- kast pihés kiscsi- rajongták a tyúkban szokta, ami- bének, aztán tol- jai, most társtakor szabad kakas lasodó, fürge ap- lan.ul kukorékol korában megérez- róságnak, majd bele a sötét pinté a hajnalt. felvillan a képze- cébe. Lehet, hogy a letében felnőtt gok kakas sorszűk helyen, ahol kakasként, amint sa ez az életben, siralomház! óráit uralkodó hajla- Ha nem is metmait kibontja, s diadalmasan éli ... , tyúkjai között. Kukorékol", szilárd Hangjából ítélve tölti, a lábát is odakötötték valami tárgyhoz, nehogy nem szik el a nyakát, reménytelenül öregedett Ormos Gcrö Kultúrtörténészek a papiros feltalálását a kínai HoTi császár miniszterének, Tsal Lun-nak tulajdonítják, aki 1. u. 105-ben készített először rongyból, kenderhulladékból és fahóncsból papirost. A papiros gyorsan kiszorította azokat az anyagokat, amelyekre megelőzően Kínában írtak. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy Magyarországon mikor kezdtek el papírt készíteni, annyi azonban bizonyos, hogy a rongypapírt Nagy Lajos és Zsigmond királyok alatt ismerték és használták. A 14. században az udvari kancelláriák iratai már papírra készültek és a 15. században budai kereskedők árulták a papírt. Minden országban féltve őrzik azokat a régi írásokat, amelyek letűnt századok tükrében az ország történelmét, irodalmát, kultúráját dokumentálják az utókor számóra. Rendkívül nagy értéket képviselnek ezek az iratok, amelyeknek megőrzése, konzerválása, restaurálása nehéz feladatok elé állítja a szakemBereket. A konzerválás és helyreállítás munkája abból indul kl, hogy a régi írás pergamenre, vagy papírra íródott. Különösen nehéz a restaurátor munkája, ha a századokon át nem szakszerűen tárolták a pergamen iratokat, azok hosszú időn keresztül hányódtak, a kötetek összeragadtak és nem egy esetben fadarabhoz hasonlítanak őszszetapadt lapjai. Napjainkban a könyvrestaurátorokat a modern technika már nagyban segíti nehéz munkájukban. A harc tehát az idő vasfoga ellen megy: évszázadokon keresztül kiszáradnak, megfakulnak a pergamen- és a papírlapok, néha az is előfordul, hogy a helytelen tárolás miatt nedvességgel szívják meg magukat. De támad a penész és támadnak a mikroorganizmusok ls. Ezért fontos a nagy értékű Íratok megfelelő helyen és megfelelő atmoszférában történő tárolása. A régi iratok, könyvek restaurálása a lapok megtisztításával és szétválasztásával kezdődik. Először a fotólaboratóriumba kerülnek a lapok, ahol felszínre hozzák az olvashatatlanná vált, vagy elmosódott szövegrészeket, iniciálékat, ábrákat. Optikai-mechartlkai rendszerrel állítják helyre az eredeti írást. Különféle vegyszerek is a restaurátorok rendelkezésére állnak a célból, hogy megóvják és „meggyógyítsák" a régi iratokat a mikroorganizmusoktól és a penésztől. A restaurációs laboratóriumok kémiai és biológiai csoportjai nemcsak a régi iratok megóváséval foglalkoznak, hanem azt is kutatják, hogy az idő pusztító hatása miként mutatkozik meg a pergamenlapokon és a papíron. Vera néni O „Csak úgy lassan csinálom. Márton Jáno•• sosan" — magyarázta, amikor legutóbb, a télen fölkerestem. A klskonyhában, majd a szobában tett-vett, befejezte dolgát, a padkára telepedett, s háttal a kemencének dőlt. Máskor is ott ült, amikor beszélgettünk Télen a kemence melegéért, nyáron talán csak megszokásból. Ott szokott varrogatni, olvasgatni is, miután nap; dolgait elvégzi. És odakucorodik bármikor, ha beszélgetőtársa akad. — A gyöpszélen laktunk, tudja, a falu szélén. Éppen libákat őriztem. Jött egy asszony, mondta anyámnak: „Panna néne, adjék egy lányt nekem segítségnek, a búzát szeretnénk levágni". Édösanyám szabadkozott: „Nem arra va. ló ez a lány". Könyörgött az asszony: „Csak két napra, Panna néne!" Nagy nehezen anyám elengedett. Olyan hétéves forma lehettem. Két kisgyerekre kellett vigyázni. Gyékényből sátrat csináltam a két gyereknek, ott vigyáztam rájuk, amíg arattak. Karácsonyi Dili Gergőhöz jártunk napszámba kapálni, acatolni. 30 krajcár volt a napszámunk. felnőtteknek 50—60 krajcár. Tizenegy éves korombon már markot szödtem. Muszáj volt olyan korán munkába járni? — Apám meghalt 94-ben. öt kisgyerekkel maradt anyám. Én ötéves voltam, kishúgom íélr éves, őt dajkálgattam. Mikor először marokszödő voltam, öt és fél hétig dolgoztam tíz forint bérért. Nagyon munkás volt az aratás, ezért két forinttal megjavították. Édösanyám stafírungot vett rajta. Más lányok új ruhát kaptak búcsúra, de anyámnak négy lányt kellett kielégíteni .. Tizenkét éves koromban, mikor kimaradtam az iskolából, már az alsóvárosi állomásnál maltert hordtam. Az ismétlő iskolát elengedték, mert félárvók voltunk. Kialkudtuk, hogy nyáron, aratásra három hétre elengedjenek. Nem is volt lány, aki nem ment markot szödni! — 1904-ben szolgáló voltam Czinner Lajos hentes és mészárosnál. Gazdasszonyom a paprlkapiacon árult, én vittem minden reggel kocsival a piacra. Októbertől májusig voltam náluk, 1905-ben Nagy József tápai henteshez szegődtem. — Mi volt a napi munkája? Mosolyog: — Ezt -igről -igre elmondjam? — Mindennapi ötkor keltem. Begyújtottam a sparheltba, szalmát hoztam, begyújtottam két kosár szalmával a kemencébe is. Azután megfejtem a tehenet, tejet szűrtem, mosdattam, öltöztettem a gyerekeket. Mikor beíűlt a kemence, összesöprögettem, ha kellett, kenyeret dagasztottam. A gazdaasszony maga főzött, én segítettem neki, napközben mostam a gyerekekre, gondoztam, fürösztöttem őket. Hét gyermekük volt. Mikor kellett, a hentesüzletben segítettem. Vasárnap, ebéd utón, mikor elvégeztem a dolgomat, elmehettem. Háromkor volt a létánia, utána lánypajtásaimmal mentünk a kocsma elébe. Nyáron déiutan négy órakor kezdődött a bál — Mikor Ferenc Jóska elkívánta az embereket, öt apró, anyja szoknyája mellé bújó és ölbeli gyerekkel, meg a két öreggel maradt apósáék házában. Nyolcan ültek az asztalnál mindennap. Egy esztendeig a részesük segített, de 15-ben őt is besorozták. —- Március 17-én magam mentem szántani a Óriás hajó A New York-i Esso Tankers lncorporated hatodik 250 ezer tonna űrtartalmú tartályhajóját rendelte meg a brémai Weser-hajógyárnái. (MTI) Malom-dűlőbe, egyedül. Menni kellett óm a kenyér után... Az emberek a császár szolgálatában voltak — az asszonyok embermunkára kényszerültek. Nemcsak Vera néni. sok parasztasszony fogta meg akkor az eke szarvát, a kasza nyelét. — Nálunk sok jószág volt. Két tehenet fejtem. Negyvenöt éven át vittem a tejet, tejfölt, túrót minden szerdán-szombaton a szegedi piacra. Gyékényt szőni csak este, éjszaka értem rá. Vittem azt is a piacra. Amit megszőttem, magam árultam. Tápaí szokásjog szerint az apai-anyai részt csak a szülők halálakor osztották szét a testvérek között. Igy a 20-as években örököltek a szülők földvagyonából. — A földbe bújtunk, minden fillért abba áldoztunk — mondja Vera néni. Férje nagyon szerette a lovakat, kiváló lónevelő gazda hírében állott. — Egyszer a Pick szalámigyáros fia két lovat akart megvenni az uramtol. Mikor jött -hozzánk, éppen lepényt ettünk a pitarban. Leterítettük a gyékényt a földre, azon ültünk. Alkudtak egy darabig, de nem adta az uram a lovakat. Jó két ló volt. sajnálta őket. Hat gyecfneket fölnevettek. Legkisebb fia inkább a könyveket bújta, minthogy a jószágokkal bajlódjon, öt bevitte a szegedi tanítóképzőbe, kitaníttatta. Azt a népi tudást, amelynek Vera néni a hordozója, ő viszi tovább: szorgalmasan gyűjti szülőfaluja hagyományait, és neveli a szakkörösöket a régi parasztélet pusztuló emlékeinek megmentésére, becsülésére. Fia a családjával pár éve új házba költözött. Ott épített, ahol az utolsó tápai és a legszélső szegedi (petőfitelepi) ház egymást kiabálja. A kocsiút a határ. Vera néni maradt az öreg házban. Fiatal rokon házaspárral él egy födél alatt, de külön kenyéren. A fiatalok az utcai szobát lakják, ő a hátsó, kemencés szobát, öreg bútorok közt teszvesz. Csak úgy lassan. Márton Jánososan .. Juhász Antal NUPI KISLEXIKON a kenyérről Magyarországon az emberek a napi kalóriaszükségletük több mint egyharmadát a lisztből készült termékek fogyasztásával fedezik, s évente fejenként egy mázsa kenyeret esznek, kétszer annyit, mint például Angliában vagy Ausztriában. A sütőipar fejlesztésére hozott 1960as kormányhatározat óta megyénkben is gyorsabb fejlődésnek indult ez az iparág: a mostani új.kenyér ünnepén Kiskundorbzsmán avatnak kenyérüzemet. # ókori? Olyan kemencékre is bukkantak már, amelyekben háromezer évvel ezelőtt sütöttek ke-nyeret. Ügy tartják, hogy az ókori Babilonból és Egyiptomból, tehát a Földközi-tenger keleti partvidékéről jutott el a kenyér a rómaiakhoz, s aztán az utóbbiak közvetítésével terjedt el mindenütt. Változó képet mutat az is, hogy milyen lisztből készítik: mifelénk a búza és a rozs dívik, de vannak népek, amelyek a kukorica-, árpa- vagy éppen zabkenyeret eszllc. # Nagyüzemek? A kenyérgyártás gépesítése a századfordulón indult meg. Magyarországon a felszabadulásig 4 ezer pékség volt, de ezeknek több mint kétharmada az úgynevezett egy magyar kemencés, napi 3—6 mázsa kapacitású kisüzem volt. A házikemencékben falun 60 ezer vagon kenyeret sütöttek, az ipar feleennyit készített Az arányok azóta alaposan megváltoztak: a termelőszövetkezeti és magánüzemek az össztermelésnek csak egy százalékát adják, a nagyüzemek 3,6 százalékát, a kisüzemek 60 százalékát. Emelkedik? A hatvanas években mintegy 36 százalékkal emelkedett a kenyérfogyasztás, nem is szólva a péksütemények iránti igényekről. Szegeden az év nagy részében hétköznap 300, szombaton 600, kettős ünnep előtt 8—900 mázsa kenyeret vesznek. Nyáron negyed ennyit. Megyénkben ebben az ötéves tervben a városi — makói, szentesi, vásárhelyi — kenyérgyárak rekonstrukciója mellett a helyi lakosság ellátását közvetlenül szolgáló üzemek létesítését tűzték ki célul...