Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

/ rzekda, isti. ADGTT8ZTÜS 18. Észrevették Néhány levél írója azokat a hiányosságokat szépséghibákat vetette papírra, melyeket a városban járva fedezett fel. Csánvl Ferencnek (Madách utca B/B), „mint városát szerető szegedi polgárrak" nagyon bántja a szemét a Széchenyi tér 17. számú sarokházban levő divatszabóság kirakati szekrénye. A Kelemen utcai oldalon a kitört üveg helyébe festetlen falemezt erőszakoltak be a korhadó keretbe. B. ö. (Dugonics utca 5.) azt teszi szóvá, hogy a Tisza szálló árkádjai előtt levő hosszúkás kővázák elszomorítóan kopárak. Miért nem gondolnak arra a szálloda dolgozói, hogy ha már ott vannak azok a virágtartók, Virág is legyen bennük. Varga János (Algyő, Kolozsvári utca 21.) bizonyára sokat ácsorgott már a MÁVigazgatóság előtti buszmegállóban, míg kérését elküldte nekünk. Ml közvetítjük: helyezzenek néhány padot oda az Illetékesek, hogy a munkából érkező emberek le tudjanak ülni, míg a buszra várnak. A Dózsa György utcában, a Kazinczy utca és a Lenin körút közötti szakaszon, rendkívül rossz állapotban van az úttest — írja Apró Mihály (Lenin karút 12.). A hepehupás úton pótkocsis vontatók is közlekednek, egyik-másik majd felborul, míg kievickél a Lenin körútra. Ideje lenne eltüntetni ezeket a lyukakat! K. A. (Maroslele, Árpád u. 19.) azt írja — utalva Vendégmarasztaló című cikkünkre —, hogy ne csak az útjelző táblákról gondoskodjunk, hanem jó utakról Is. Tábla jelzi az irányt Makó felé, de a maroslalei bekötő út olyan rossz állapothan van, hogy azon végigmenve, sirathatja minden autós a kocsiját. Kinek az asztala? özv. Hakler Lászlóné (Török utca 6.) lakása sötétségbe borul immár egy hónapja minden este. Azóta ugyanis hiába kattintja fel a kapcsolókat, nem ég a villany. A hibát bejelentette már az áramszolgáltatónak, onnan azonban olvasónkat elküldték az IKV-hoz. Az ingatlenkezelő vállalatnál azt mondták, ez nem az ő asztaluk, hanem az áramszolgáltatóé. Az idős asszonyt ezután még négyszer utasították el mindkét vállalatnál azzal, hogy az ügy nem rájuk tartozik. A Török utca 6. szám alatt pedig változatlanul nem ég a villany. El kellene már dönteni, ki gyújtson világot az idős asszony lakásában — és a vállalatok ügyintézésében? Levél Pécsről Vámhidy Szilárd (Pécs, Babits Mihály utca 1.) eddig egyedülálló kezdeményezésről írt levelében, melynek örvendetes lenne, ha Szegeden is akadnának követői. A Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága HarDELMAGYARORSZÁG PCSTALMM kányfürdőn. a strandtól Siklósig terjedő területet üdülőnek nyilvánította. Ezen a részen csak emeletes üdülők építését engedélyezik. Máris szebbnél szebb házak emelkednek az erdővel övezett térségben. Az építtetők különböző vállalatok, intézmények és családok, 1972-re készül el egy négyemeletes, kétszáz ágyas üdülő, mely az eddigiektől eltérő módon születik meg. Életrehívói ugyanis Baranya és Fejér megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Szeged mint fürdőváros korántsem rendelkezik ilyen múlttal, mint Harkányfürdő. Üdülőterületeket azonban mi is építünk. A tápéiaknak és követőiknek nem szégyen megfontolni a jó ötletet. Sárgul a jegenye Dóka Jánosné (Marx tér 4.) hat aláírással ellátott levelet juttatott el hozzánk. Közel egy hónapja már, hogy egy nagy vihar az udvarban levő két magas jegenyefát kidöntötte, melyek a nemrégiben épült fáskamrákra zuhantak. s a tetőt összetörték. Azóta, ha esik az eső, beáznak a kis épületek. A panaszt az IKV-nál már június 23 óta ismerik. Nem lehetett volna ezt kicsit gyorsabban orvosolni, mondjuk az első megírt levél után? Üzenetek P. F.-n<? (József Attila sugárút 10.): aláírása nehezen olvasható, pedig hasonló tartalmú levél írásakor fontos lenne a név is. Előző heti Postaládánk egyik levélírójának. T. K.-nénak panasza ön szerint nem helytálló. A részleteken kár vitatkozni, az igazságot utólag kideríteni nehéz. Az viszont tény, hogy idős olvasónk a panaszkönyvet nem kapta meg az üzletben, holott a vásárló kérésére azt mindig oda kell adni. özv. Selmeci Mihályné (Ilona utca 6/A): a villamos vezetője valóban emberségesen viselkedett, amikor a Ruhagyár előtt kiszállt és felsegítette a fehér bottal várakozó bácsit. Véleményünk most is — mint hasonló esetekben — az, hogy a természetes udvariasságért külön köszönet, elismerés nem jár. Az lett volna szóra érdemes, ha ellenkező magatartást tanúsít a vezető. Aí. F.: ötletével, még ha kézenfekvőnek látszanék is, akkor sem foglalkoznánk, mert játékszabályaink szerint Anonymusok leveleit „nem veszi be" a Postaláda. Rossz szomszédság „Van egy falu. nem tudom hol, abban lakik — mond;«m-é ki?" — meditált Arany János, ö végül kimondta. Az irodalom világában nem fontos a kíméletesség. Akiről azonban itt szó van. nem kitalált alak, hanem nagyőri is élő, sőt mi több — életrevaló férfiú. És ő nem ismeretlen falu. hanem egy új városrész rendkívül kíváncsi és tettrekész lakója. Tehát nem elveszett ember. S hogy ne is higgyék annak, elébe megy a dolognak, azaz maga jelentkezik rendszeresen a 6666-os épület lakásaiban nemcsak a legfelső emeleten, ahol ő is lakik, lejjebb sem sajnálja a fáradságot. Sőt, a távolabbi házakba is el-ellátogat. De nem ám üres kézzel! Szerszámokkal fölpakolva. S mint annak a kettős tudatú bostoninak, akit a mozivásznon láttunk, első útja a fürdőszobákba vezet, öt a WC-k víztartálya és a csapok érdeklik különösképpen. Először kérdezősködik, hogy itt is olyan förtelmesen zúg-e a WC? Aztán elő a fogó, a kalapács, szétszerel, összerak — és szóban benyújtja a számlát Általában 20 forintrol. Közben kedélyesen szemügyre veszi a lakást, érdeklődik a háziasszony hogy létéről, majd távozik. A tartály persze továbbra is förtelmesen zuborog. Ugybuzgalma azonban a 6666-osban mindenre kiterjed. Vízre, villanyra, liftre, gázra, ventillátorra. Mindenre. noha szakképzettsége és legális kenyérkereső foglalkozása mindettől távol esik. Nem csukódik jól a liftajtó? Nosza, gyorsan elő a szerszámosládát! Túl hangosan zúg a szagelszívó berendezés a lakásokban? Nem kapcsolódik ki magától hárompercenként? Itt is tenni kell valamit. A rossznyelvek szerint feltöri a kapcsolótáblát, és saját kezűleg elhallgattatja az épület összes lakásában ezt a förtelmes zajt. A felsőbb emeleti konyhákba pedig beáramlik a tömény ételszag. A házfelügyelő szól a „felhőkarcoló" apró-cseprő gondjait kezelő vállalatnak, emberünk szintúgy: hogy elromlott a ventillátor. Az erőszakos rongálás miatt a garanciális javításról nem is álmodhatnak a lakók, sőt, úgy néz ki, hogy egyéb javításról sem egyhamar. Most a házfelügyelő csupán éjszakára kapcsolja ki a berendezést. A talpraesett Holnap a téren ismét Dózsa SZEGED ÜNNEPI HETEK Siflis József felvétele! Holnap, csütörtökön este ismét Illyés Gyula drámája, a Dózsa György körül a dóm előtti szabadtéri színpadra. Képeinken a vasárnapi bemutatón nagy sikert aratott előadás két jelenete. Baloldalt Mészáros Lőrinc (Nagy Attila) és Dózsa (Bessenyei Ferenc) párbeszéde az első felvonásból. Jobboldalt két ve szekedő főúr, Báthori. az ország nádora (Kállai Ferenc) és Zápolya, Dózsa legyőzője (Somogyvárl Rudolf) Huys A parasztvezér szobra ezermester leleménye ezúttal sem hagyja el, van ennek a városnak egy lapja, annak egy Postaláda-rovata, miért ne ,dobja be" oda is ezt a ventillátorügyet. Pedig a zajos szerkezet nem is olyan zajos, a többi lakó inkább hallgatja ezt, semhogy éjjelnappal szagolja az alattuk lakó összes család ebédjének, vacsorájának elegyét. Így újabb levél pottyan a szerkesztőség postaládájába, a szomszédtól, akit török étok sújt, mert leselkedik, fenyegeti őt és a többleket is, a mellette lakó, minden lében kanál férfiú. Nehezen viselik el kukucskálásait, erőszakos látogatásait. Köztük a házfelügyelő. Azt mondják, most nyugalom van. elutazott zaklatójuk két hétre. Előre félnek visszaérkezésétől. Mit lehet tenni? — kérdezik. Mint kóbor szerelő ellen, valamit lehet, de mint rossz szomszéd ellen, aligha. Ügy látszik, időtlen időkre fogott az átok. Ch. Á. orgonaestje Ha szerényebb érdeklődés is kísérte hétfőn este a dómban a belga Johan Huys koncertjét — az orgonaestek hagyományaihoz híven ez is telt házat jelent. A genti konzervatórium művésztanára először jár Magyarországon, műsora aligha tagadhatja le származását. A klasszikus irodalom ismert komponistái, Bach, Vivaldi, Frescobaldi művei mellé a XVII. századi belga improvizátar, Kerckhoven c-moll fantáziáját, d-moll prelúdium és fúgáját választotta, a modern kompozíciókat pedig a ma is élő mestere, Verschraegen h-moll toccatájával, Illetve a francia ellenállási mozgalomban elhunyt érdekes hangú Jehan Alain képviselte műsorán. A fiatal művész lassan lendült bele. A koncert kezdetén észrevehetően ízlelgette hangszerét, szép színeket talált benne, de mereven, idegenül ült előtte, kimaradtak hangok, bántó ritmikai bizonytalanságok, tempóingazodások zavarták játékát. Később lehiggadt, és Kerckhoven c-moll fantáziájának úgynevezett spanyol trilláit már a dómban szokatlan módon meg is tapsolta a közönség. Bach g-moll partitája és a regisztrálási szünetet követő modern darabok előadása remekül sikerült. Különösen a Le jardin Suspendu-nak, Alain művének bizarr színei, visszafogott tónusa, áttetsző akkordjai hagytak mély benyomást. Huys koncertjével egyelőre befejeződött a dóm orgonájának nyári programja. N. I. Petőfi 1847. március 31-én ezt írta Arany Jánosnak: „Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartom, és szentül hiszem, hogy lesz idő (ha fönn marad a magyar nemzet), midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz az ... enyém is." Dózsa monográfusa, Márki Sándor, könyvének egy jegyzetében már megírta, hogy 1901. május 26-án a szocialista kongresszus javasolta először: Marxnak, Engelsnek és „a proletárság magyar előharcosának", Dózsa Györgynek szobrot emeljenek a fővárosban. Ezek azóta, természetesen a fölszabadulás után, valóra váltak. 1908-ban a békéscsabai parasztkongresszus elhatározta, hogy „a legelső magyar parasztvezérnek, Dózsa Györgynek, hatalmas szobrot állít a magyar parasztok délibábos rónáján". Végül 1910. október 30-án Szegeden, a szociáldemokrata part alföldi kerületi kongresszusa határozatként mondta kl, hogy 1914-ben, a parasztvezér vértanúhalálának négyszázadik évfordulójára, Szegeden állít szobrot. Móra Ferencnek A szegedi jó bíró című tárcájából tudjuk, hogy ugyanezekben az években Samlyódy István is szót emelt már Dózsa szegedi szohráért. Dózsa születési éve pontosan nem tudható. Márki Sándor ugyan 1474-et mond, de újabban két évvel előbbre szokás tenni. Ezért, hogy hazánk jövőre, 1972-ben ünnepli meg a parasztfölkelés nagy vezetőjének születése 500. évfordulóját. A jubileum végre alkalmat ad mind Petőfi 125 év előtti óhajának, mind a századelő kezdeményezései*** , . m Llebmann Béla felvétele Somogyi József Dózsa-szobra nek valóra váltására. A XII. Vásárhelyi öszi Tárlaton, 1965-ben mutatta be Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész megrázóan monumentális Dózsa-szobrát, mely azóta sem került fölállításra. Szegeden lenne a helyei H. J. Műsordíj: 5,— Ft. Augusztus 19-én, csütörtökön ESTE 20 órától az ÖREG KÖRÖSSI HALÁSZCSÁRDÁBAN műsoros NÖTAESTET rendezünk Bócz Gyula, Kispál Mária, Erdélyi Nóra és Tüske Attila közreműködésével. Várjuk kedves vendégeinket! Cs. m. Vendéglátó Vállalat VÁLLALATOK SZÖVETKEZETEK gépjárművezetői részére autóbuszvezetői tanfolyamot szervezünk Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. VÁLLALAT Szeged, Bakay N. u. 48., I. em. 17. xS 318 041 Büfésoron Az idegenek a szabadtéri előadások alkalmával a napnak minden szakán úgyszólván zsúfolásig megtöltik az ott elhelyezett büfésort Egyik nap, nézegettem a vásárló embereket, feltűnt egy négytagú — férj, feleség, ket gyermek —> család, akik hiába keresnek valamit, de nem találják. Éppen kérdezni akartam őket, mit keresnek, mire a férfi megelőzött: — Látom, árulnak itt kolbászt, virslit, sört, hűsítőt, fagyit, feketét, emléktárgyakat és sok mást, de tessék monda; ni, hol kaphatnék a gyerekeknek például kiflit, perecet vagy éppen egy kis savanyú cukorkát? Bizony nem.' tudtam válaszolni a kérdésére, mert azt mégsem akartam mondani, hogy ilyen „bagatell dolgokat" Itt nem árulnak. JL L