Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

120 CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 18. Külföldön tanuló egyetemisták betegellátása K. P. arról érdeklődik, A nem szocialista orszá- temetési segélyre, valamint hogy ha egyetemi tanulnia- gokba kiküldött magyar ál- a szolgáltatások igénybevé­nyalt szoeialista országban lampolgárságú egyetemi hall- telével összefüggő utazási folytatja, Jogosult lesz-e tár- gatók betegségi ellátáséról költségek megtérítésére. kinttartózkodásuk ideje alatt sadalomblztosításl szolgálta­tásokra a tanulmányok foly- általában a fogadó ország­tatásának Ideje alatt? Ugyan- gal kötött megállapodások az csak szeretné tudni, hogy ha irányadók. Itthon tartózko­hazajön. Itthon a nyári szil netben kaphat-e orvosi ellátást? A külföldön tanuló ma g.var egyetemi hallgatók kö' A külföldön tanuló ma­gyar egyetemi hallgatók ré­szére a Művelődésügyi Mi­tak, mint azok az egyetemi hallgatók, akik szocialista or­dasuk két hónapjára viszont nisztfríumf. nemzetközi kap­ingyenes betegségi biztosítós szolgál- csolaíok főosztálya a diák­vrswsrs Jmsa ssgpgjTZ e zolvany idehaza a tanulmá­nyok befejezéséig vagy an­nak megszakításáig a beteg­ségi biztosítási szolgáltatá­sokra való jogosultságot iga­nulók heteuséci ellátásét nz ™ társadalombiztosítási zolja. Amennyiben egyetemi ottan, jogszabályok alapjón ^szabalyok szerint azegy- tanulmányait külföldön foly­Vlszont két hónapon ót - temi hallgatók jogosultak a tatja olvasónk, a fentiek sze­amlkor itthon tartózkodnak betegségi biztosítás kereté- togado or­— a magyar tórsadalombiz- ben orvosi kezelésre trvóev- 1 losítás keretéhen kannak ki- orvosi Kezelesre- gy°gy- temi hallgatókat megillető zórólaű aalát ««mélvüki«n szer"' gyógyászati segédesz- betegségi biztosítási szolgál­zurólag saját szemelyükben köz.ellátásra> fogpótlásra, tatásokra. kórházi ápolásra, anyasági és Dr. V. M. zül — a szocialista országok- szagokban tanulnak és a kai kötött egyezmény alap- nyári szünetben itthon tar­ján — tíz hónapon át a fo- tózkodnak. gadó ország biztosítja a ta- A lifl Viszont két hónapon ót — a dolgozó családtagjait meg­illető szolgáltatásokat. I. KERÜLET llázassiig: Kjvács Gyula és G; urkovlcs Anna. Nagymlhály Károly es Kontár Ibolya, Hor­vátit Gyula és Zomborl Mária, Kürtvélyessy Péter és Daróczi Zsuzsanna, dr. Kiss Attila és dr. Polgár Adrién, Páragl An­al és Bálint Mária. Domonkos Anyakönyvi hírek és Terhes Veronikának József, Lakatos Károlynak és Pálya Ilona Juliannának Ildikó, Se­bők Gyulának és Takács Juli­annának Tamás. Unghl Mihály­nak és Rácz Évának Éva Beat­rix, Andrási Bélának és Temes­vári Rozáliának Attila, Kusnya­___ rik Istvánnak és Szécsl Rozália­János és Balogh Ilona, Farkas resztesl Margit, Rutái István és nak Erika, Ocskó Márton Ig­l.ujos és Juhász Etelka, dr. Juhász Mária Terézia, Csarnai nácnak és Simon Julianna Zsu­Wlchmann Oerd és Novaszel Lajos és Sánta Gyöngyi, Nagy zsannának Erika Mónika, Vopa­Lszter, Szekeres Ferenc és Széli János István és Tóth Erzsébet, leczk Ferencnek és Horváth Ilo­Jullanna, Árendás László és Tóth András és Bálint Ilona nának Ferenc Lajos, Szécsl Im­Oláh Anna, Farkas Ferenc és Erzsébet, Juhász Péter Pál és rének és Punka Klárának Zsu­Uullás Ilona, Lobár Péter és Faragó Anna, Farkas József és zsanna, Hódi Mihálynak és Jó­Sánta Ágnes, Dunai Péter és Kakuszi Ilona Anna házasságot zsa Katalin Máriának Mihály, Teleki Ferencnek és Szőke Ju­Halálozás: Juhász János, So- Hannának Béla Péter, Újvári Bacsa Ilona, Barta Ferenc és modi Illésné Pósa Erzsébet, Antal Ferencnek és Ecsekl pi­Bogya Gyöngyi, Molnár Oéza és Wllllng Péterné Pllllnger Vilma, roskának Tamás Péter, dr. Bá­és Orovecz Jánosné Krecsmán Ju- ba Istvánnak és dr. Sohvarcz Judit Ilonának István Tamás, Bogár Jánosnak és Zsőtér Esz­és tétnek Zsolt nevű gyermekük Marótl Ilona, Kakuszi Ferenc kötöttek, és Lakó Judit, Varga Zoltán és Bacsa Ilona, Barta Ferenc Bogya Gyöngyi, Molnur Gézi Kádár Ilona, Sugár József llia Jolán, Höntsch Lothar és Hanna meghalt Kékes Irén, dr. Nagy András és Iloval Rozália, Jankovlcs III. KERÜLET Házasság: Bálint Tibor Gyula és Boháos Alena, Szarka Battancs Márta Éva, Monostori azUletett István és Kis Klára, Lévai Ist. ván és Koszta Gizella, Rlss­Andrés Péter és Hegyi Julianna Judit házasságot kötöttek. Halálozás: Szeghö Mihályné Mátok Anna, Schüszler Jakabné nvönvszkv Károly és Géczl Mit Születés: Adok Ferencnek és Szlttner Borbála, Eger József, Lásrió Sándor é£ Szabó Emma Juhász Dóra Viktóriának Zsolt Domokos József. Szigetvéri Jé­Laszio sanaor es szabó Emma - v„„,s„= vtoivn urisk n házasságot kötöttek. Születés: Török Antalnak és Csikós Margitnak Antal Gábor, Szalma Jánosnak és Pap Irén­Ferenc, Fodor Józsefnek és nosné Kovács Etelka. Prlskin Gonda Mária Magdolnának Ró- Pélné Bis Anna, Pál Ilona, zsa Horváth Edének és Herceg Császár Zoltánná Szalma Juli­Erzsébetnek Ede József, Tóth anna, Szabó Imréné Czeglédi Negyvenmillió éves növénytemető Országos páratlan, s szempontból is rendkívül je lentőségű Őslénytani, ősnü viszonylatban lek István, a neves paleobo- lenyomata maradt fenn. Az tudományos tanikus vizsgálta meg a fur- akkori szubtrópusi növényi csa tárgyat, s mególlapítot- vegetáció mintegy harminc ta, hogy bár kísértetiesen fajtáját, s a korhatározás nek Zsolt Balázsa Istvánnak és ImrénVk és Szalai Irénnek Ilo- Jusztina. Halász Györgyné Kó­Oera Máriának István Dobó nn Irén. Mészáros Istvánnak és szó Veronika, Juhász Antalné Jánosnak 1és lüsBuczl Ilonának Bálint Viktóriának Gábor Jó- Petrlk Katalin, Németh József­Amkó? Du^ás Ferencnck és Ratkal György Jánosnak né Rlchweisz Ibolya meghalt. Berta Erzsébetnek Mónika, Ru­tai Károlynak és Rúzsa Máriá­nak Attila, Faragó-Szuhay An­talnak és Orincsák Évának Il­dikó, Rudlsch Erichnek és Mi­sa Irénnek Erika, Nagy Gyulá­nak és Rácz Katalinnak Ma­rian nevű gyermekük született. Halálozás: Kakuszi Józsefné Lelkes Terézia, Korsós Gizella, Bozó Róbert, Torday Egonné Bános Johanna, Rozsnyó Károly, Bozóki Jánosné Sasi Etelka, Berel Andrásnó Vojtkő Mária, Gémes Ferenc, Sós Manóné Ju­hász Erzsébet, Kun Józsefné Mo­tlka Júlia, Koitál Mátyásné Ja­kab Anna, Lovrity Mihály, Te­mesl Antalné Dávid Márta, Din­ka János. Csatlós Péterné Sely­mes Erzsébet, Fischer Miklós, Hegedűs Jánosné KoreszteBl Sa­rolta meghalt. II. KERÜLET Házasság: Pusztai István és Barankai Anna, Csányl István és Tóth-Krabóth Éva Erzsébet, Kls­lstók Tibor István és Bagl Éva, Lovász Ferenc és Flaskai Ibo­lya Márta, Kendrusz Ferenc Já­nos és Kiss Ilona Viktória. Ba­logh József és Czlkora Ibolya Angyalka, Maján János és Apró Mária. Forgó János és Farkas Edit. Vágó Sándor és Dékány Erzsébet, Holly Antal István és Berkó Anna, Huazka Imre Bé­la és Fülöp Éva, Tapasztó Ba­lázs és Albertus Rozália, Papp Zoltán és Orbán Eszter Anna, Kalmár László és Horváth Ág­nes Piroska, Szabó János és Ke­Egy modern varázsló Valóban olyan mint egy modern varázsló, akinek ke­ze alól alkalomadtán gigan­tikus pusztító erők szabadul­nak fel. a budapesti Bányá­szati Kutató Intézet robban­tási főosztályát vezeti dr. Varga Elemér. Az ő felada­ta a főváros területén az elöregedett lakóházak, vagy sokszor semmilyen egyéb bontási módszerrel el nem tüntethető „betonkolosszu­sok" összeroppantósa. A legváltozatosabb techno­lógiákat, dolgozták ki a met­ró állomásainak kirobbantá­saira, vagy elöregedett gyár­kémények ledöntésére. Nem­csak a robbantásra kerülő épületek dőlésre kell ügyel­ni, arra, hogy kifelé, vagy befelé dőljenek a falak, ha­nem a környező épületekre is. A robbantóbrigád dolgát megnehezíti, hogy gyakran olyan öreg épületekhez hív­ják őket, amelyek közvetlen közelében újakat építettek. Az Elektromos Művek telepén egy 40 méter átmé­rőjű, 27 méter magas kör alakú várszerű építményt kellett felrobbantaniuk. Fél tonna robbanóanyagot rob­bantottak 2500 gyutaccsal. Ez az akció Közép-Európa leg­nagyobb Ipari robbantása volt. A robbantást saját sza­badalmuk alapján készített robbantókészülékkel végez­ték el. a késleltetett rob­bantással úgy repítették le­vegőbe a hatalmas épületet, hogy egy hat méterre álló új épület egyetlen ablaka sem tört be. A robbantóbrigádra és a „modern varázslóra" újabb feladatok várnak, a város­rendezési tervben főszerepet kaptak, hiszen ők tüntetik el az elöregedett városképet rontó épületeket. vénytani lelőhely került nap- hasonlít a halhoz, de még- szempontjából döntő tengeri fényre. Tatabányán. sem fosszilis kövület, hanem egysejtűek mézsvázát rejtik A nem mindennapi ese- agyagpalából összecementá- az árok kőzetrétegei. A sok mény érdekessége, hogy a lódott közönséges konkréció. millió éves növény temető felfedezéshez tulajdonkép- Ettől függetlenül felkereste már csak azért is páratlan a lelet beszolgáltatóját, hogy értékű, mert ebből a geoló­megköszönje figyelmességét, giai korszakból 1928 óta zá" a szakembereket. Nemré- s egyúttal a földmunkák he- mindössze néhány fajt azo­giben a szénbányák közpon- lyét is megtekintse. A hely- nosítottak, illetve fedezlek színen rövid vizsgálódás fel hazánk területén a kuta­tók. A pálma, sás, páfrány, és egyéb ismeretlen ősnövényt pen a véletlen, illetve egy sajátos tévedés segítette hoz­ti osztályozójának közelé­ben vízcsövek lefektetéséhez után kiderült, hogy tudomá­árkot ástak. Péterffy István nyos szempontból mégis csak művezető, a tatabányai szén- rendkívül értéket rejt a ^ bányák dolgozója felfigyelt csatornaárok. Az országnagy megőrző gazdag "lelőhely fel egy különleges formájú kő- részét mintegy negyvenmii- tárását skoflek István veze­zetre, ami a földmunkák so- j;ó éve elöntő úgynevezett tésével a megyei művelődé­rén került elő. A leletet oligocén tenger üledékében si központ paleontológiái sTestoíáUaltaftaÍi KuÍy ugyanis, számos ősnövény és szakköre a közeljövőben kez­Domokos Múzeumnak. Skof- vízben élő őslény zárványa, di meg. Moholy-Nagy László­dokumentumok Szegeden A modern művészet világhírű úttörője, Moholy-Nagy László (1895—1946) egyik vallomásában, 1924-ben, pálya­kezdéséről írva szólt azokról a tábori postai levelezőlapok­ról, amelyekre rajzolgatott. „Egy barátom, akinek néhá­nyat üdvözletképp küldöttem, el volt tőlük ragadtatva. A dicséret jólesett. Az addig időtöltésül szolgáló rajzolgatás rendszeresebbé vált..." Ifjan írónak, költőnek készült, ettől kezdve tudatosan a képzőművészet felé fordult. Ezekből, az első világháborús levelezőlapokból néhó nyat megőrzött dr. Bach László ny. vállalati jogtanácsos Szegeden. Moholy ugyanis mint a szegedi állami főgimná­zium tanulója, osztálytársa és barátja volt dr. Bach Imre későbbi belgyógyász professzornak, Bach László bátyjá­nak; valószínűleg Bach Imre ösztönzése térítette a fiatal Moholyt a grafika és a festészet felé. A Bach-család őrzi Moholynak 1918—19-ben készült két értékes festményét is. A most napvilágra került dokumentumok, az iskolai közös értesítők alapján föltárt más életrajzi adatok kísé­retébe.n Moholy-Nagy László halálának negyedszázados évfordulója alkalmából a Tiszatáj novemberi számában jelennek meg, és jelentősen hozzájárulnak a Szegedről a világhír felé indult nagy magyar művész pályakezdésének megismeréséhez. H. J. Magasodó Tavaly a Szovjetunióban — Kijevben. Itt 1,5 millió Ia­városokban és vidéken — kosra számítottunk és a leg­105 millió négyzetméter la- utóbbi összeírás szerint már­kóterületet építettek be és is 1632 ezren élnek az ukrán adtak át. Ez a területméret fővárosban. Moszkvánál nagyobb város­nak felel meg. Az építési költségek döntő hányadát az állam fedezte. A kongresszusi irányel­vek célkitűzése szerint a ki­lencedik ötéves terv során a korábban tervezett 518 mil­lióval szemben, 575 millió ,, , , , , négyzetméter lakóterületet fásabbra, városképet^ már kell beépíteni. Az utóbbi tíz 1970-ben — az országos át­lag szerint — az épületek 16,5 százaléka épült négy­emeletesnél magasabbra. Moszkvában ez az arány 91,1 százalék volt. 1971-ben a fő­városban a házak 98 százalé­ka épül négyemeletesnél raa­a 8—15 emeletes épületek évben új lakásba költözött jclIemzik'. A k°zepes n,agy" sagu varosokban célsze­rűbbnek látszik a négy — egyes esetekben a nyolc — emeletes házak építése. Az új ötéves terv végre­százmilliónál több szovjet állampolgárhoz további tíz­milliók csatlakoznak. A szovjet Építőipari Bank lakásépítési osztályának ve- hajtása során változik a la­zetője, O. Bejult, a beruhá- kások minősége is, egyre ké­zási költségtervek alakulása- nyelmesebb lakások épülnek, ról adott tájékoztatójában öt-hat négyzetméterrel nö­elmondotta, hogy 1971-ben 7 vélik a helyiségek alapterü-' millió négyzetméterrel na- letét. Növekszik a beépített gyobb lakóterületet építenek szekrények területe is. be, mint a múlt évben. 1975­ben 117,3 millió négyzetmé­tert adnak át. Az elkövetkező évekre jel­lemző, hogy a szövetkezeti lakásépítés 80, a kolhoz la­kásépítés 150 százalékkal nö­vekszik. Évente 2,3 millió la­kás épül fel. Moszkva is ro­hamosan fejlődik, itt évente közel 500 ezer ember költö­zik új lakásba. Az építőipari tervezőinté­zetek legfontosabb feladata az ésszerűbb városrendezési tervek kidolgozása — mon­dotta O. Bejult. — Nézzük például Leingrádot. A hatva­nas évek elején elkészített távlati tervek szerint Le­ningrád lakosainak száma 1980-ban 3,2 millió lesz. Ez­zel szemben már 1970-ben megközelítette a 4 milliót. Hasonlóan alakult a helyzet Lázár Ervin Zuhanő­repüiés De igaz — mondta Csapó. • Egy darabig nézte a vézna kislányt, nagyon Na, látod! Csak bőgjön. — A részeg fel- szánalmas volt a szeplős arc, de Csapó nem ér­19. Rokonszenvesnek tűnt ez a magányos, csa­vargó külsejű öreg. Mellétottyant a padra. — Szétverem a pofaját — mondta harciasan a részeg. — Erted? Odamegyek, és zutty, be­húzok neki egyet! — Helyes — mondta Csapó, és köpött. — Zutty, húzzál be neki egyet! állt a padra, imbolygott. — Mert mindent meg­tettem érte. Nélkülem csak egy szajha lenne! — ordította. — Mit üvölt, papa? — mondta szelíden Csa­pó. Ne üvöltsön. mert elkapják a zsernyékok. — Megint elkapnak? — kérdezte ijedten a részeg, és hirtelen, minden átmenet nélkül sír­ni kezdett. Az pad támlájára borult és zokog­va mondta: — Kérem, én nem csináltam sem­mit! Nem csináltam semmit. Csapó felállt, bizonytalanul elindult a fa­sorban. Taxival ment haza. Az úton egyre sürgette a sofőrt: — Zavarja ezt a kasznit! Siessen! — Nem lóverseny ez, uram — mondta nyu­godtan a sofőr. — Akit keres, azt megtalálja. De Csapó tudta, hogy a lány már visszauta­zott, meredten bámult maga elé, mikor elment — Azt hiszi, hogy nelkulem is valaki — az istáiiók között, a szállásuk felé. mondta a részeg. Csapó felé nyúlt, belekapasz- Aztan észrevette az akácfák alatt a lányt, kodott a nyakába, és suttogva folytatta: — Nel- megdobbant a. szíve, mindent elfelejtett, futni külem! Csapó meg sem próbált elhúzódni, pedig rosz­szul érezte magát a részeg karmai között. kezdett. Szeplős arc nézett rá, a csenevész kis varko­csokon csillogott a holdfény. A kis vízhordó — Én szedtem ki a mocsokból, érted? — mo- lány állt az akácok alatt, ijedten összehúzta ma. rogta a részeg, — Mert mi volt? Egy büdös ká, gát, amikor Csapó odaért. zabigyerekkel. Hát csak várjon, nem igazi!? Csak üljön abban a rohadt konyhában és vár­jon! Én szedtem föl a trágyadombról, igaz?! Mit mondasz, koma? Nem igaz? — Hát te? — kérdezte csalódottan. — Csak... csak sétáltam — dadogott a lány, készülődött nein a kezét védekezően maga elé emelte, mintha at­tól félne, Csapó meg akarja ütni, zett szánalmat. Semmit sem érzett. — Engem vártál, mi? — kérdezte -végre tá­madóan. A lány kis csend után felelt: — Igen. —Mit akarsz? — kérdezte Csapó. Az indulat most nem érződött a hangján, pedig dühében csikorgatta a fogat. — Vigyen el egyszer repülni. Ugye elvisz? Csapó összehúzta magát, egyszerre gyenge lelt. Megsimogatta a lány karját. — Átfáztál — mondta —, feküdj le. Majd egy. szer felviszlek. A lány elszaladt. Magas sarkú cipő volt raj­ta, és új ruha, a bokája meg-megbicsaklott. Csapó lekuporodott egy akácfa alá és bamba tekintettel bámulta a tenyerét. Mintha megfoj­tott volna valakit. Ettől kezdve sokat volt egyedül. Otthon he­verészett az ágyon, vagy egymagában rexezett a kocsmában. Nem figyelt oda, fásultan hallgat­ta a csontgolyók koccanásait. Egy óráig tartott volna a munkaidő, de jóval előbb abbahagyták a repülést. Mindenki haza­(A befejező rész következik.) NAPI KISLEXIKON a kánikuláról „Szörnyű ez a káni­kula — mondjuk ezek­ben a napokban —, nem lehet kibírni." • Mikor van? Ált iltalában a nyár de­rekán előforduló, napo­kig tartó száraz hőség, amikor árnyékban is több mint 30 fokot mu­tat a hőmérő. A déli lég­áramlás jellemzi. Egyes források pontosan is megjelölik idejét* ha jú­lius 22. és augusztus 22. között van a tartós for­róság, az a kánikula. 0 Honnan tudják? Ekkor van ugyanis a Nap a Nagy Kutya ne­vű csillagképben (Si­nus), s ezt már az ókori rómaiak is észrevették. A szó, kánikula, latin eredetű: canicula tulaj­donképpen kölyökku­tyát, kiskutyát jelent magyarul. A rómaiak a kánikulát a Kutya csil­lagkép hatásának tulaj­donították. 9 Kutyanapok? Magyar szövegben, elő­ször latinos formában, Heltai 1575-ben kelt kró­nikájában találtak rá, 1708-ból már a magya­ros kánikula írásmóddal is fellelhető. A nyári forróságot e szóval je­lölik franciául, olaszul, szlovákul, szerb-horvá­tul is, oroszul pedig szünidőt jelent. Az an­golok és a németek a la­tin dies caniculares = kánikulai napok kifeje­zést szó szerint átfordí­tották dog days, illetve Hundstage = kutyana­pokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom