Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. JÜLIUS I. Ülést tartott a KISZ járási bizottsága A vezetőségválasztásról, a KISZ közelgő kongresszusáról, valamint az ifjúsági szövetség szervezeti helyzetének javításáról és a demokratizmus szélesítésének lehetőségeiről tárgyalt tegnap, szerdán délelőtt az Ifjúsági Házban megtartott ülésén a KISZ szegedi járási bizottsága. Karsai Árpádnénak, a bizottság titkárának és Eszteré Lajosnak, a bizottság munkatársának előterjesztése után a bizottság tagjai, valamint a meghívottak megállapították, hogy járásszer te javult a KISZ szervezeti helyzete, rendszeresebbé vált az alapszervezeti munka, és az utóbbi két évben nem csökkent a taglétszám. Az említetteken túl a bizottság kibővített ülése megtárgyalta az 1971. második félévi munkaterveket. A tanácskozáson részt vett Szabó Lajos, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője. TÍZ NAP MÜLVA, JÜLIUS 10-ÉN, SZOMBATON, A PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEM ÉS A II. NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI NEPTANCFESZT1VÁL MEGNYIT ÁSAVAL MEGKEZDŐDNEK SZEGEDEN AZ ÜNNEPI HETEK. EGY HÉTTEL KÉSŐBB, JÜLIUS 16-ÁN, PÉNTEKEN NYITJA KAPUIT AZ IPARI VÁSÁR. MÁSNAP, SZOMBATON PEDIG HACSATURJÁN SPARTACUS CÍMŰ BALETTJENEK ELŐADÁSÁVAL MEGKEZDŐDNEK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK. AZ ALÁBBIAKBAN A KÉSZÜLŐDÉS NÉHÁNY MOZZANATÁRÓL SZÁMOLUNK BE. Az első rendezés Szovjet jogtudós látogatása Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodó A. F. Sebanov, a Szovjet Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a jogtudományok doktora tegnap délelőtt Szegedre érkezett. A megyei pártbizottságon dr. Koncz János, a pártbizottság osztályvezetője fogadta és tájékoztatta Csongrád megye helyzetéről. A beszélgetésen részt vett dr. Antalffy György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Megyei Jogász Szövetség elnöke, a. jogtudományok doktora és dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára. Délután a szovjet vendéget Papp Gyula Szeged tan ácselnök-helyettese fogadta és tájékoztatta a város kulturális életéről. Ezt követően A. F. Sebanov, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán konzultáció keretében oktatókkal és a jogélet képviselőivel találkozott. Az SZKP XXIV. kongresszusa és a szovjet demokrácia fejlesztésének kérdéseiről tanácskozott a jelenlevőkkel. A jeles szovjet jogtudós ma délelőtt a pártiskolán oktatók és vezetők részére időszerű kérdésekről tart előadást, délután pedig Csongrádra látogat, ahol megtekinti a MIRKÖZ Ktsz-t. A. F. Sebanov ma este elutazik megyénkből. 136 művész, 272 mű Képzőművészeti életünknek országosan is jelentős eseménye az évről évre megismétlődő Szegedi Nyári Tárlat. Az idén mór tizenkettedszer rendezik meg a festőknek, grafikusoknak, szobrászoknak ezt a nagy seregszemléjét a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Az a tény, hogy most öszszesen 173 művész 503 alkotásáról kellett véleményt mondania a zsűrinek, igen jól jelzi' a nyári tárlatok rangját, népszerűségét. Mint Varga Józseftől, a városi tanács művelődésügyi osztályónak művészeti főelőadójótól megtudtuk, végül is 136 alkotó 272 művét állítják majd ki a július 18-ón, vasárnap délben megnyíló képzőművészeti bemutatón. A zsűri által elfogadott munkák készítői közül 23 szegedi művész, akik összesen 47 alkotást szignálnak. A XII. Szegedi Nyári Tárlat egyébként a szokásosnál hosszabb időn át tart majd nyitva, s így a szeptemberben visszaérkező kis- és nagydiákok is megtekinthetik majd a kiállítás gazdag anyagát. Horváth Zoltán nevét akkor kapta szárnyára a hír, amikor a pécsi operában színpadra állította Sosztakovics szokatlan hangú Kisvárosi Lady Machbethjét. Azóta is, azelőtt is rendezett a pécsi művész feltűnést keltő produkciókat, köztük olyan műveket, mint például Menottinak, a század egyik legismertebb operakomponistájának Amália bálba megy című alkotását, több új magyar operát, s nemcsak Pécsett, ahol 1966ban Erkel-díjat kapott, hanem Miskolcon és Debrecenben is. Eddigi legismertebb rendezése azonban mégis a Sosztakovics-opera. Könnyen lehet, hogy az idei nyár ebben az értékrendben változást hoz. Horváth Zoltánra ugyanis ezen a nyáron két nagy feladat vár. A margitszigeti szabadtéri színpadon a János vitézt kell színpadra állítania, a sezgedi Dóm előtt pedig Farkas Ferenc Csinom Palkóját. A pesti premier napja július 16, a szegedi augusztus 4. A rendezőnek aligha volt még ilyen munkával zsúfolt izgalmas nyara. A szegedi szabadtéri előadásain eddig még csak mint néző vett részt. A Csinom Palkó az első itteni rendezése. — Milyen lesz az előadás? — Farkas Ferenc műve romantikus daljáték. A rendezés természetszerűleg nem akarja ezt tagadni. Sőt. Ügy szeretném színpadra vinni ezt a darabot, hogy a kaSomogyl Rárolyné felvétele Horváth Zoltán, a Csinom Palkó rendezője a szabadtéri színpadon Bordái Valériával, a szegedi színház Érdemes művészével, a Csinom Palkó Éduskájával landos, regényes művek, filmek és színdarabok kedvelői is örömüket leljék a produkcióban. Azt szeretném, ha a nézők egy pillanatra sem tudnának elríngatózni abban a kényelmes örömben, hogy egy. biztosan jól végződő daljátékot látnak. Az izgalmat, a cselekmény fordulatosságát kiemelten szeretném hangsúlyozni. — A szereposztás? — Balogh Ádám Bessenyei Ferenc, Csinom Palkó és Jankó, a két szegénylegény Turpinszky Béla és Gyimesi Kálmán, Rosta Márton mézeskalácsos Agárdi Gábor, Eduska, a lánya Berdál Valéria, Zsuzsika, Balogh Ádám mátkája Horváth Eszter, Tyukodi pajtás Domahidy László, Förgeteg, a bandavezér Gregor József, Daru kocsmáros Károlyi István, Kati, a lánya Krasznói Klára. ff Süllyesztőbe" tett számlák, tégla/egyek, okirathamisitás A társadalmi tulajdonhoz nyúlni mindig azzal a következménnyel jár, hogy szabadságvesztés a vége. Ez történt Pálmai Csaba 34 éves, Üllés, Fehérvári út 33. szám alatti lakossal is. aki főkönyvelő volt az Üllési Áfész-nél. Társadalmi tulajdon ellen elikövétett folytatólagos sikkasztás, csalás, felbújtás miatt került a vádlottak padjára, s oda ültették bűntársait is, Szűcs István 37 éves. Pusztamérges, Felszabadulás utca 18. szám alatti lakost, az ottani vas-műszaki bolt volt vezetőjét és Ivánkovics Zoltánná 24 éves adminisztrátort, aki Pálmaival közös háztartásban élt. Közösen elkövetett bűncselekményük azzal kezdődött, hogy a szóban forgó vas-műszaki bolt rendelte meg és szerezte be a pusztamérgesi művelődési otthonnak szánt kazánt. Ez olyan időpontban bonyolódott le, hogy a bolt leltárában már nem szerepelt, vagyis Szűcs István ezt az árut egyszerűen nem szerepeltette a leltári kimutatásban. Pálmai erről tudomást szerzett, s az ügyet úgy „rendezték", hogy a 21 ezer forintos kazán ára kettőjük közt osztódott eL Pálmai ugyanis havi 7 ezer forintos jövedelme mellett olyan életmódot folytatott, hogy italszóm Iáit még egyszer annyi jövedelemből sem lehetett volna zavartalanul fedezni. A kezdernenyező szerep az övé volt akkor is, amikor másik alkalommal a vas-műszaki bolt vezetője, Szűcs arról tájékoztatta, hogy két 20 ezer forintot érő számlája nincs bevételezve. Pálmai ekkor rávette, hoey adja oda a számlákat neki, majd ő a könyvelésben elintézi. El is rendezte úgy. hogy az ősszeg kétharmad része a főkönyvelő zsebébe került, a többi Szűcs Istvánéba. A sikkasztásban „soros" számla összege már 28 ezer forintot tett ki. Ennek kiemelésébe Szűcs már nem akart belemenni, mégis engedett Pálmai biztatásának. Pálmainak a számlák eltüntetésében segédkezett Ivánkovicsné, méghozzá akkor, amikor az asszony már nem is állt az áfész alkalmazásában. A könyvelésiben végrehajtott manipulációt okirathamisításnak minősítette a bíróság. Pálmai Csaba állandó pénzzavarain az ilyen ügyletek sem segítettek eléggé, mert 11 ezer forintot kért kölcsön egy ismerősétől. A visszafizetéssel azonban késlekedett, s amikor azt a kölcsönző sürgette, mert téglát akart vásárolni, Pálmai kapott a nagy lehetőségen, hogy megszabadulhat a pénz visszafizetésétő,!, ha azt „ügyesen" intézi. Pálmai az áfész kezelésében levő téglautalványokból kivett annyit, hogy arra kölcsönzője 24 ezer darab téglát kapott. Ennek értéke töibb volt, mint amennyivel Pálmiai tartozott. A különbözetet, 4 ezer forintot a volt főkönyvelő a saját zsebébe tette. Ezekre a bűncselekményekre jórészt akkor derült fény, amikor Pálmai Csaba munkahelyet változtatva áruforgalmi csoportvezető lett Szegeden, a volt Haladás Tsz-ben. Ott 30 ezer forintot vett fel különböző vásárlásra, s amikor el kellett számolnia, 3 ezer forinttal mindvégig „sáros" maradt. A szegedi járásbíróság felbújtói, bűnsegédi minőségben elkövetett társadalmi tulajdon elleni sikkasztás és csalás miatt Pálmai Csabát 2 év 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A pusztamérgesi vas-műszaki üzlet volt vezetője, Szűcs István büntetése a társadalmi tulajdonban folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt egy év két hónap. Ivánkovics Zoltóhnéra kétrendbeli okirathamisítás bizonyult rá, s 6 hónapi szabadiságvesztést kapott. A büntetés letöltését azonban próbaidőre felfüggesztették. Az első és másodrendű vádlottat, Pálmai Csabát és Szűcs Istvánt kötelezték 69 ezer forint egyetemleges kár megtérítésére, illetve Pálmainak vissza kell fizetnie a 24 ezer darab tégla árát is. Az ítéletet a szegedi megyei bíróság jogerőre emelte. L. F. » A múltat a jövőért szeretjük" Július Mol 12 forint a narancs A Déligyümölcs és Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat bejelentette, hogy július 1-től országszerte egységesen 12 forintért árusítják a narancsot. A vállalat és a kiskereskedelem megállapodása alapján az új, csökkentett ár a hálózatban már meglevő gyümölcsökre is vonatkozik, az árkülönbözetet a Délker megtéríti a vállalatoknak. A narancs árának csökkentése lényegében szezonvégi kiárusítás. A közönség évekig kifogásolta, hogy a déligyümölcsök idénye hamar befejeződik. A Déliker az idén több narancsot vásárolt, korszerű hűtési-tárolási technika alkalmazásával az idényt sikerült a korábbihoz képest jóval meghoszszaibbitam. Nem a Szegedi Ipari Vásár múltjának kutatása, csupán az újságírói kíváncsiságom vezetett érdekes és értékes vásártörténeti dokumentumok nyomára Gyulán, az Erkel tér 1. szám alatt levő cukrászdában. Százéves a cukrászda neve, valójában ennél jóval öregebb. Erről tanúskodnak a boltíves, tágas helyiség falai és menynyezete, az eredeti és féltve őrzött régi, kézzel festett díszítései. A berendezés; fehár márvány tetejű asztalok, falba épített szekrények, polcókon sorakozó piros talpú antik cukortartók. S az a sok kitüntetés, amelyet a cukrászda alapítója, Reinhardt József és szakmájának folytatói, a bolt későbbi tulajdonosai, s a mai is, amit Jánosi Imre cukrászmester szerzett. Köztük látható a bekeretezett oklevél, amelyet 95 évvel ezelőtt állítottak ki Szegeden. Valamennyi a falfestéssel együtt védett iparművészeti emlék. A letűnt világ e beszédes emlékei a falon levő régi órával együtt jelzik a múló időt... I A gyulaiak nagyon szeretik a cukrászdát és beszédes emlékeit. Vajon ezek mát mondanak, a Szegedi Ipari Vásár rendezőinek? A többi között azt, hogy már a nagy árvíz előtt is rendeztek vásárt Szegeden, s nem is akármilyet. Mint az oklevél is tanúsítja, országos ipari kiállítást. A megsárgult oklevélen még mindig jól olvasható a szöveg. Fenn a legfelső sorban: 1579 fökönyv-szám. És lejjebb: Az 1876. évi Magyar Országos Ipar-, Termék- és Állat-Kiállítás. És a továbbiakból azt is megtudhatjuk, hogy a kiállítók által választott bíráló bizottság szakértő ítélete alapján Reinhardt József urat Gyulán jóízlést tanúsító cukrászati készítményeiért Érdeméremmel tüntette ki. Az oklevelet Dáni Ferenc, a kiállítás elnöke, Bakay Nándor, a végrehajtó bizottság elnöke és Gelléri vezetéknevű kiállítási titkár írta alá. Az oklevél Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdájában készült Szegeden, 1876-ban. Kilencvenöt éve már, hogy Szegeden megrendezték az első ipari kiállítást. Országosat. Az országos ipari kiállítások történetéből tudjuk, hogy Kossuth Lajos a „Hazai Iparegyesület" élén 1842-ben megrendezte a budapesti Vigadóban az első országos ipari kiállítást és vásárt. Pest akkor Európában legnagyobb malomvárosként volt híres messze földön. Ilyen kiállításra csak jóval később, 1876-ban került sor Szegeden, s a nagy árvíz esztendejében Székesfehérváron. • Ennek az oklevelét is őrzik a gyulai Százéves cukrászdában. E dokumentumok ismeretében kezdték el keresni a szegedi levéltárban a kiállításra vonatkozó okmányokat A levéltár dolgozói megtalálták a feljegyzéseket, ezek szerint 1875-ben kezdeményezték a város akkori vezetői az országos kiállítás megrendezését. Ezt a jogot meg is kapták és a kiállítást a mai Aratói vértanúk tere helyén és környékén rendezték meg. Nem tudjuk, hogy mennyi díjat adtak ki és kik kaptak ezekből, de az már bizonyos, hogy ezt a kiállítást tekinthetjük a mai Szegedi Ipari Vásár ősének. Eddig úgy tudtuk (a vásár rendezői által korábban is ismert Lipcsében megjelent útikönyvből): az 1880-as években már úgy említették Szegedet külföldön is. mint „a rendezvények és kiállítások városa". Három évvel ezelőtt ennek alapján állapították meg a Szegedi Ipari Vásár számait. Most a 26. megrendezésére készülünk, de ennél több ipari kiállítás és vásár volt már Szegeden ... Szerte Európában divat a vásárok múltjának kutatása. Keresik az okmányokat^ amelyekkel bizonyítani akarják más városokkal szemben, hogy eredetük távolabbi múltra nyúlik vissza. Szegeden az utóbbi években már nem kutatták a múltat A véletlen hozta felszínre ezt az oklevelet, s aztán ismét a kutatómunka a dokumentumokat. A múltat becsülő gyulaiak képeskönyvében olvastam e néhány sort: „A klasszikus mondásnak igaza van: a múltat a jövőért szeretjük." Mi is egyetértünk vele. A Szegedi Ipari Vásár múltját is a jövőért szeretjük. A július 16-i kapunyitás után sem a régmúlt fénye ragyog a Marx téren, hanem az utóbbi évek gyors fejlődése. Üj helyen, új környezetben fogadja kiállítóit és látogatóit a Szegedi Ipari Vásár, s mintegy 6 ezer 700 négyzetméterrel nagyobb területen, mint a korábbi esztendőkber. NAGY PÁL