Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

PÉNTEK. 1971. JÜLIUS 30. HÉTKÖZNAPOK Optimizmus A tarjáni tízemeletesek tövében elkészült a városrész első sportpályája: kézilabdásoknak. Van tehát salak, kapu is kettő, valamint sok reklamáció. Tudnivaló ugyanis, hogy a legtöbb fiatal manapság sokat szidott, de még mindig hőn szeretett nemzeti játékunkat a futballt elébe helyezi a kézilabdázásnak. A pályát tehát általában „nem rendeltetésszerűen használják". Vannak, akik azt is kifogásolják, hogy a labda időnként, ahogy sportnyelven mondják, elhagyja a játékteret, veszélyeztetve ezzel az arra járó motorosokat, ismét mások arra esküsznek, hogy a motorosok veszélyeztetik a labdát. Ezek azonban csap apróságok. Kérem, ez a pálya jelkép: szimbóluma töretlen optimizmusunknak. Míg ugyanis az egyik kapu valóban a forgalmasabb útszakasznak fordít hátat, a másik a tízemeletes bejárati részének. Azaz, pontosabban: a kapu háta mögött kerékpártároló van, balról pedig a csupa üveg kapu. A pálya tervezőit elismerés illeti tehát a fiatal labdakergetőkbe vetett határtalan bizalomért. Hiszen csak akkor rúgják, dobják ki a kapu üvegét, ha rossz az irányzék. Minden egyéb esetben — azaz, amikor gól születik — elmarad az üvegcsörrenés. Kár, hogy olyan kicsi ez a pálya, mert meg lehetne hívni a magyar válogatottat egy edzőmérkőzésre. Hátha sikeres lenne az a módszer, hogy annyiszor rázkódtatja meg a csatárok lelkivilágát az ablakcsörömpölés, ahányszor — nem lőnek gólt. Pesszimizmus „Üjra itt van, újra itt van, újra Itt van" a nem egészen nagy csapat. Mármint a hulladékgyűjtők. Szürkén, szerényen esedeznek a járókelőkhöz, hogy rendeltetésüket betölthessék. S lám. lám, lassan kezdenek rákapni az emberek is arra, hogy az elhasznált jegyet, zacskót hanyag mozdulattal — ne a fák tövébe szórják. Abban, hogy ismét megszokják a gondolatot, tehát hogy van hova dobni a szemetet, minden bizonnyal segítségükre lesz az az előrelátó intézkedés, hogy eme — mint mondtam: szürke és szerény — ládácskákra ráfestették nevüket is. Igy aztán a hulladékgyűjtőt csak az analfabéták cserélik össze a postaládával, vagy a Trabanttal. Az ember azonban hajlamos arra, hogy ezt a derék köztisztasági csapatot némi szkepticizmussal fogadja. Nemcsak azért, mert még mindig kevés van belőlük, hogy talán az előzőeknél is jobban ki vannak szolgáltatva a hulladékgyűjtő természetbarátok kénye-kedvének, könnyűségüknél fogva, hanem azért is, mert — meg lehet figyelni — a szemetelők jó része nincs edzésben, s szépen körülszórja a csüggedt szemétládát. Amely legfeljebb abban bízhat: majd a jövő. Talán a jövő, amikor az ábécés könyvekben az első felismerni való tárgyak között nemcsak az asztal, a szék szerepel, hanem a hulladékgyűjtő is. És ismét megtanulja mindenki: nem kell azt kímélni, nyugodtan beledobhatja a szemetet. Bele, s nem mellé. Veress Miklós A kémkedő mézeskalácsos Szabadtéri hétvége Mozgalmas műsort ígér a hét végére a dóm előtti szabadtéri színpad. Pénteken és vasárnap este Muszorgszl i; Borisz Godunov című operája kerül a közönség elé, Szinelár Miklós rendezésében és Vaszy Viktor vezényletével. Képünkön: jelenet az első felvonásból. A kozákok az ál-Dimitrijt üldözik. Jobbról balra: az ál-Dimitrij (Csányl János), kozák tiszt (Domahidi László) és Variam, szökött szerzetes (Szalma Ferenc) egy határszéli kocsmában. Egyszer Rosta Mártonnak hívják, és mézeskalácsos Pozsonyban, máskor Piperecz bárónak, csak éppen talpalatnyi földje sincs Valójában azonban — és ezt ellenségei mindig késve tudják meg — a kurucok minden hájjal megkent kémje. Ha kell, iszik és vív, fondorlatosan társalog és finoman táncol, játssza az együgyű polgárt vagy a kényeskedő arisztokratát, a facér úrfit vagy a gondos családapát. A Csinom Palkó legeredetibb figurája. Nemcsak a szövegkönyvben, hanem a szabadtéri színpadán is. Ez nem is csoda, hiszen Agárdi Gábor kelti életre. — Szerepem eredetileg két szerep volt. Rosta Márton és Piperecz két külön figura a kőszínházi előadásokon, csak a szabadtérire „vonták össze" őket. Kitűnő valami lett belőle. Sok benne a játéklehetőség. Lehet táncolni, énekelni, amit csak tud egy színész. Ráadásul mindezt álruhában, mely alól kikacsinthatok a közönség felé. Volt már tíz esztendeje egy ilyen szerepem a Három szegény szabólegényben. Nyolc éve vagyok mér a Nemzeti Színháznál, és ott bizony nincs alkalmam arra, hogy egy darabban ennyi mindent csináljak. A Rosta Márton visszakanyarodás régi szerelmemhez, az operetthez. És mindenek előtt Szegedhez. Hisz itt születtem és itt lettem annak idején színész. Sziklás Jenőtől, a szegedi társulat igazgatójától kaptam az első szerződést 1937-ben. A szabadtéri játékoknak azonban régebbi közreműködője vagyok, mint az élő színészék közül bárki más. Negyven esztendővel ezelőtt, 1931. augusztusában én játszottam Az ember tragédiája első Dóm. téri eladásán az athéni színiben Kimónt, Miltiádész fiát. Kilencesztendős voltam akkor. Alapos válogatás után sok jelentkező közül esett rám a választás. Olyan „partnereim" voltak, mint Táray Ferenc, Tőkés Anna és Csortos Gyula. Ez volt az úgynevezett „szürke" Tragédia-előadás. Mi legalábbis annak idején így hívtuk Ruday György fametszetszerű díszletei miatt. Voltaképp ekkor lettem színész. Első mesterem és rendezőm Hont Ferenc volt. Mondanom sem kell, ezután egészen 1937-ig minden nyáron a téren statisztáltam, ez lett az én színészi iskolám. A térről kerülem be a színházba. Mos azonban a Csínom Palkó egyik színpadképe van a dóm előtt, Koháry gróf palotájának vendégváró udvara. A hangulat roppant vidám, mert Piperecz báró farmernadrágban, narancssárga ingben és a szövegkönyvvel a farzsebben Koháry grófnővel francia táncot lejt, majd az alkoholtól immár botladozva bordalt ad elő három strófában. Cs. E. Szombaton este búcsúzik a dómszínház közönségétől az Állami Népi Együttes jubileumi műsora, az Ecseri lakodalmas, amely két alkalommal hozott kiemelkedő sikert, a húszesztendős együttesnek. Képünkön a Vistai legényes, az együttes egyik legbravúrosabb táncszáma, Vujesics—Létai alkotása. Ami szem- szájnak ingere Ezen a nyáron a Mérey utcai közgazdasági technikum épületében július 31től, holnaptól, augusztus 4ig nemzetközi részvételű kiállításokra kerül sor. Kilencedszer rendezik meg az országos őszibarack-„vetélkedöt", amelyre a magyar kiállítók mlellett külföldi termelők, cégek is elküldik mintakollekciójukat; jugoszlávok és románok. A zsűri a hagyományokhoz híven ismét nemzetközi összetételű lesz. tizenhat tagból ál1, öt albizottságban. Az ország minden tájáról jelentkeztek kiállítók. A nevesebbek: a Kertészeti Kutató Intézet három gazdasága, a jó hírű állami gazdaságok: a badacsonyi, a pécsi, a mezőhegyesi, a helvéciai, a derekegyházi, a íelgyői, az izsáki és a kecskeméti mutatja be legszebb termékeit. Az őszibarackés csemegeszőlő-bemutatón a feldolgozó ipar is' méltóképpen képviseli magát. A kiállításra 44 kiállító küldte el termékeit. A borkiállítás szintén rangos lesz. A Középmagyarországi Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Vidéki üzeme mellett a történelmi borvidékek is: Badacsony, Eger, Villány, felvonultatják mintájukat. Négyezer palack bor érkezett, félezer díszdoboz, és megjelentek ezen az „italos vetélkedőn" a mindüvegek is. A likőripari bemutatón 1400 üveg szerepel. Ugyancsak sok látogatót vonz majd a nemzetközi bor- és szőlőcímkekiállítás. Tájjellegű vadászati és természetvédelmi, állategészségügyi és növényvédelmi bemutatók, ültetvénytervezési, mezőgazdasági épületbeendezési, erdő-, kert-, mezőgazdasági szakkönyv, üveg- és porcelánbemutatók gyönyörködtetik a látogatókat. Igen nagyméretűnek ígérkezik a díszmadár-kiállítás; NDK-ból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából érkeznek kiállítók. A holnap megnyíló őszibarack-, bor- és díszmadárkiállításon, a Mérey utcai közgazdasági technikum épületében száz emiber dolgozik. Az idő sürget. Még egy nap, s kezdetét veheti a látogatók áramlása, gyönyörködtetése. Ezen a nyáron sem vallanak szégyent a Szegeden kiállított termékek, rangot adnak mind a kiállítóknak, mind a termelőknek. Sz. L. I. Csemete — fóliában A kiállítás egyik érdekességének ígérkezik az Ultetvénytervező Vállalat bemutatója, amelyben tájékoztatást adnak az új szolgáltatásról: a háztáji gazdaságok, házikertek, hétvégi telkek tulajdonosai részére is szállítanak szőlő, gyümölcs, és díszfaiskolai szaporítóanyagot. A kiállításon bemutatják a hűtőházban tárolt szaporítóanyagot: a „Frigó" szamócapalántát, amely a földbe kiültetve azonnal hajt. Igen gazdag a fajtaválaszték, amelyet kínálnak: szőlőoltványból 44, törzses gyümölcsfákból 88, bogyós gyümölcsökből 83, rózsából 51, díszcserjékből 26, díszfából 37, fenyőféléből pedig 8. A vevők ezeket már a kiállítás ideje alatt megrendelhetik, és a vállalat szőregi területi központjának szakembereivel megbeszélhetik a telepítéssel kapcsolatos kérdéseket. Tavasszal a vállalat velencei telepéről sokan rendeltek utánvét — vasúton és postán — műanyag zsákba csomagolt szaporítóanyagot. Ez év őszén a korábbi forgalom mintegy kétszeresére számítanak. 197J-ben nagydíjat nyert a BNV-n a szaporítóanyag fóliás csomagolása. Ezt az új, érdekes és a csemetét több mint egy hónapig frissen tartó csomagolási módszert is bemutatják a szegedi kiállításon. A megrendelők térképen találják meg a lakóhelyükhöz legközelebb eső lerakatot. Az országban ma már több mint száz lerakatban és ezenkívül számos vetőmagboltban és földművesszövetkezeti boltban kapható majd szaporítóanyag. A vegyes- és haszonkertek tervezéséről is tájékoztat a bemutató és igazolja: a sok tízezer forint értékű ház és telek 8—10 százalékát kell a kert tervezésére és a szaporítóanyag vásárlására fordítani ahhoz, hogy a következő 25—30 esztendőben örömünk teljen a kertben. Hogy a közelmúltban bevezetett új lakástörvények nagyjából és egészében érintetlenül hagyták .a szövetkezeti lakástulajdonosokat, korántsem jelenti, ebben a formációban minden a legnagyobb rendben van. A szövetkezeti lakások cseréje ugyanis hosszú évek óta megoldatlan, a spekuláció, nyerészkedés valóságos melegágyához asszisztál a szükség. Miről van szó? Amíg divatban maradnak a szerényebb méretű, egy, vagy másfél szobás lakásépítkezések, a kisebb családok — netán gyermektelenek — jelentős része reálisan számolhat azzal a ténnyel; nem kap nagyobbat másfél, legfeljebb kétszobás modern összkomfortnál. Amikor átveszik a kulcsot, az első napok, hetek, hónapok örömét még alig zavarja az eljövendő évek esedékes szükségállapota, mondjuk, ha gyarapszik a család. A hajdan kényelmes szoba összezsugorodik, a bölcső, a gyerekágy — bennük az izmosodó, terjeszkedő kis trónkövetelőkkel — könyörtelenül kiszorítják a kevéske kényelem fotolyeit, törpeszekrényeit, praktikus berendezéseit. A hadikórházzá alakult lakásból száműzetik a nyugalom, a levegő, melyekre talán éppen azoknak a kis nebulóknak lenne legnagyobb szükségük, akik miatti a változás. Mi történik ilyenkor mondjuk egy állami lakásban? Papíron, hivatalosan, feltétlenül van lehetőségük az úgynevezett minőségi cserére, hiszen az új lakástörvények többek között éppen az egészséges fluktuációt szorgalmazzák. f fogadcrtt A szövetkezeti lakástulajdonosoknak minőségi cserére semmi lehetőségük. Nincs kidolgozva. No már most. A hiányzó dekrétumból két dolog következik. 1. A kinőtt szövetkezeti otthonok lakói beláthatatlan időkre szükségállapotra rendezkednek be. 2. Huzamosabb áldozatok árán némi pénzmagot spórolnak össze, hogy egyéni úton próbálkozzanak a cserével. A bökkenő pedig, az élet vastörvénye: akinek sürgős, az fizet. Húszezret, ötvenezret, százat vagy százhúszezret. Kinek milyen a szerencséje, hogy fogja ki. Csakúgy a szövetkezeti lakások adásvételénél, ahol a lakásszövetkezetek vezetői általában rábólintanak a kész tényekre, jóelőre letisztázott alkura — de ez más kérdés. Mit lehetne tenni? Nincs kétesztendeje, hogy megalakult a MÉSZÖV berkeiben a lakásszövetkezeti titkárság. Tudomásom szerint a létrehozás pillanatától foglalkoztatta az ottaniakat a szövetkezeti lakások központosított cseréjének kidolgozása. (Ugyancsak megerősítetten információim szerint az egész nem valami friss ötlet, hiszen Kecskeméten például már régen bevezették a szövetkezeti lakások cseréjének központi rendszerét!) Érdemes tenne Szegeden is hozzálátni. Hiszen a rohamosan gyarapodó lakásszövetkezetek jogi, társadalmi, szociális és más adottságainak, képességeinek törvényesítéséhez ez is odatartozik. N. L