Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

PÉNTEK, 19T1. JÚLIUS 30. 3 Javítják a beruházási egyensúlyt Továbbfejlesztika faiskolai hálózatot Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszer beszá­molt Abdel-Halim Khad­dammal, a szíriai arab köz­társaság miniszterelnök-he­lyettesével, külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásai­ról. aki hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodott Ma­gyarországon. A kormány a szívélyes légkörben folyta­tott eszmecseréket hasznos­nak ítélte, s a jelentést tu­domásul vette. A Minisztertanács meg­vitatta az Országos Tervhi­vatal elnöke, a pénzügymi­niszter. valamint, az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter közös erőfeszítését a beruházási egyensúly javí­tása érdekében szükséges intézkedésekről. A beruházási tevékenység az elmúlt években a nép­gazdaság valamennyi terüle­tén jelentősen fokozódott. Ugyanakikor nem megfelelő a beruházások tervezésének, szervezésének színvonala, a kivitelezésben pedig több­nyire elmaradás mutatkozik. A beruházások iránti keres­let és azok megvalósításá­hoz szükséges kapacitások összhangját nem sikerült biztosítani. A beruházások megvalósulási ideje tovább­ra is hosszú, költségeik emelkednek, s a befejezet­len beruházások állománya túlzottan magas. A beruházások tervezésé­nek javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában részt vevők felelősségének fokozása ér­dekében a kormány határo­zatot hozott, melyben fel­hívja a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek in­tézkedéseket, a beruházási egyensúly javítására, teher­bíró képességünkkel össz­hangban álló beruházási keretek betartására, és a ko­rábbi határozatok végrehaj­tását következetesebben el­lenőrizzék. A művelődésügyi minisz­ter tájékoztatta a kormányt a gazdasági és műszaki fő­iskolai hálózat helyzetéről. A Minisztertanács egyetér­tett azzal, hogy 1972-ben megnyugtatóan rendezni kell kilenc felsőfokú techni­kum probémáit. Felhívta az érdekeltek figyelmét, hogv a főiskolák oktató-nevelő munkájának fejlesztése — mind tartalmi, mind mód­szertani vonatkozásban — folyamatos, állandó feladat. A képzés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a diákok—szociális létesítmé­nyek ellátottságának rend­szeres javítására fokozott fi­gyelmet kell fordítani. A művelődésügyi minisz­niszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel közös előterjesztésben tett javas­latot a felsőfokú gépjármű­köziekedési, vasútforgalmi , és távközlési technikumok megszüntetésére. A kormány a javaslatot elfogadta, s úgy határozott, hogy a megszű­nő intézmények szerepkörét a jövőben a közlekedési és, távközlési műszaki főiskola vegye át. A döntésnél a Befejezte tanácskozását az európai diákszeminárium Csütörtökön a DÍVSZ ró- székházában — a Magyar zsadombi székházában befe- Kommunista Ifjúsági Srö­jezte tanácskozását a közép- e Központl Bizottsaga icL-nhcnL- hammtianns Pit,'r,_ a r iskolások háromnapos euró­pai szemináriuma. A záró 1S­plenáris ülésen elsőként a három szekció képviselői számoltak be kedden, illet­ve szerdán végzett munká­jukról. A szekció munkájában részt vevő magyar küldött a világszerte páratlan ifjú­sági törvény előkészületei­ről szólt, míg a szovjet de­legátus azt javasolta a DIVSZ-nek. hogy tegye rendszeressé az európai kö­zépiskolások találkozód. A háromnapos tanácsko­zás eredményét záró nyilat­kozatban foglalták össze. A nyilatkozatban 16 európai ország 23 ifjúsági szerveze­tének 52 küldötte szögezte le. hogy a nevelés, oktatás napjainkban a fejlődés dön­tő tényezője, fontos politikai kérdés. Mindenütt meg kell teremteni a demokratikus iskolarendszert, biztosítani kell a tanuláshoz való jogo­kat, ingyenessé kell tenni az oktatást, s a rászorulók­nak nagyobb számban kell ösztöndíjat adni. A szeminárium résztve­vőit üdvözölte Angelo Oli­va. a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke, majd Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottsaganak osz­tályvezetője mondott zár­szót. Az európai diákszeminá­rium küldötteinek tiszteleté­re csütörtökön az Országház delegációs termében foga­dást adott az Országos If­júságpolitikai és Oktatási Tanács, s fogadáson látta vendégül a fiatalokat köz­ponti művészegyütteseitek kormány figyelembe vette, hogy az előterjesztést ko­rábban megvitatta az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács is. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a művelődésügyi mi­niszter körös előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a keszt­helyi agrárudományi egye­tem mezőgazdasági gépésze­ti főiskolai karának létesí­tésérői Körmenden: a kerté­szeti egyetem kertészeti fő­iskolai karának létrehozá­sáról Kecskeméten: vala­mint néhány felsőfokú me­zőgazdasági technikum meg­szüntetéséről. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábban 23 helyen történő szaktech­nikusképzés helyett, korsze­rű, magasabb színvonalú mezőgazdasági üzemmérnök­képzés valósuljon meg. A kormányhatározat ér­telmében azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1969 70-es tanévben, vagy azóta kezdték meg. a lété­sülő főiskolákon üzemmér­nöki oklevelet szerezhetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. NSZK szakszervezeti küldöttség Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a Német Szövetségi Köztár­saság szakszervezeti szövet­ségének (DGB), a SZOT meghívására hazánkban tar­tózkodó küldöttségét, ame­lyet Heinz O. Vetter elnök vezet, A szívélyes hangú beszélgetésen reszt vett Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra is. A kert kamata és nyűge KL — Ötvenéves barackfák álltak itt, meg egy nyolc­vanéves eperfa. De körülöt­te dzsungel. Az eperfa alatt találtam egy nyeletörött ócs­ka ásót, megtisztítottam egy kicsit magam körül a gazt. Kíváncsi voltam a földre. Nem nyugodtan:,, amíg nem látom. Hát, ahogy kiveszem az ásót, szinte mosolygott a jó iszapos l'öld. Kimentem a feleségemhez, aki az utcán I állt a motorral, nem tudta, mért vagyok oda olyan so­ká. Az a Jawa motor meg két gyerek volt az összes vagyonunk. Aztán csak a dzsungel, lvlert megvettük. FORINT ÉS FÜGGETLEN­SÉG A régi házat, amibe Bakos Lászlóék több mint egv év­tizede beköltöztek a Kállay fasoron — most bontjak. A helyére műhely és garázs kerül, s belekerül 140 ezer forintba. De kell a hely a gépeknek. Nem is elöször az autónak, szállításhoz még megteszi a motor is, hanem a kisgépeknek, hogy ne kell­jen mindent kézzel csinálni. A régire már csak azért Jók a kollektív szerződések, megalapozottak a vállalati tervek Az SZMT ülése Tegnap, csütörtökön S/.egcdcn ülést (ártott a Szak­szervezetek Csongrád megyei Tanácsa, amelynek munká­jában részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Összegezték a nemrégi­ben aláírt kollektív szerződések megkötésének tapaszta­latait. a vállalati tervezés gyakorlatából az új ötéves lervciklus legfontosabb kérdéseiről esett szó. Ezenkívül meghallgatták, az SZMT vezető titkárának. Juhász Jó­zsefnek kiegészítő jelentését az elnökség első féléves munkájáról, s elfogadták a tanács munkatervét a követ­kező félévre. A munkáltatók és a mun­kavállalók érdekeit egyaránt jobban kifejezik a nemrégi­ben életbe lépett kollektív szerződések. A gyári törvé­nyek előkészítésénél körül­tekintőbbek voltak a szak­szervezeti tisztségviselők, fi­gyelembe vették a jelenlegi gazdasági helyzetet, s fejlő­désének várható tendenciáit. Kölcsönhatás tapasztalható a kollektív szerződések né­mely paragrafusa és a vál­lalati középtávú tervek kö­zött. Meglátszik ez a bér- és jövedelempolitikai elképze­lésekben, az anyagi érde­keltség, a beruházás es a szociális fejlesztés célkitű­zéseinél. A kollektív szerződések előkészítésének idején meg­élénkült a vállalati közélet, aktívabbá vált az üzemi de­mokrácia s a dolgozók sok hasznos javaslatot adtak a kollektív szerződések végle­ges formábaöntéséhez. Sze­geden és Csongrád megyében egyébként 94 iparvállalat és 14 általános értékesítési es fogyasztási szövetkezet ké­szített ónálló, míg 48 gyár­telep „gyáregységi" kollektív szerződést. Az SZMT köz­gazdasági bizottsága jelentést terjesztett elő a szerződés­kötések tapasztalatairól. Ugyancsak az SZMT köz­gazdasági bizottsága terjesz­tette elő a vállalatok negye­dik ötéves terveinek elkészí­tése során szerzett tapaszta­latokról szóló jelentést. A gazdálkodó szervek tervük elkészítésénél figyelembe vélték az. ötéves tervtör­vényt, a tervhivatali és mi­nisztériumi irányelveket, s nem utolsósorban önmaguk gyakorlati tapasztalat, az általuk vizsgált, és megismert piaci információkat. Azösz­szegezésből kitűnik, hogy több szegedi iparvállalat a negyedik ötéves tervidő­szakban jelentősen emedi termelését, — a miniszté­riumi felügyelet alatt álló vállalatok a harmadik öt­éves tervben elért szinthez képest 56—58 szazaiékos. a tanácsi vállalatok pedig 40— 42 százalékos felfutást hatá­roztak el. Egyik-másik vál­lalat fejlődése még erőtel­jesebb lesz, s talán a lakos­ság annak örül legjobban, hogy az építőipar (DÉLÉP) megkétszerezi kapacitását. A tervezési munkában, ha nem is olyan intenzíven, mint a kollektívszerzödések előkészítésénél, de részt vet­tek a dolgozók is. Több ké­rés hangzót el részükről, hogy fordítsanak nagyobb gondot es természetesen több anyagi áldozatot a szociális helyzet és a munkakörül­mények javítására. A szak­szervezetek megyei testülete arra kéri a vállalatoknál dol­gozó tisztségviselőit, hogy az elfogadott terveket ismertes­sék a munkásokkal a legkö­zelebbi termelési tanácsko­zásokon, s a szakszervezeti szervek kísérjék figyelem­mel, hogyan valósul meg mindaz, amit a tervekben meghatároztak. A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa távira­tot küldött, a SZOT nem­zetközi osztályára, hogy Megtelelő helyen és fórumon tolmácsolják a szegedi és a Csongrád megyei szervezett dolgozók mélységes felhábo­rodását a szudáni haladó politikusok legyilkolása, a haladó gondolkodású embe­rek üldözése, a jelenleg is tartó veres terrorakciók miatt sincs szükség, mert megvan jó néhány éve az uj, a központi fűtéses. Ügy lett, ahogy kert a dzsungelből, fóltaházak az elaggott gyü­mölcsfák helyett, ahogy gaz­dagság a munkából. — Már gyerekfejjel meg­tudtam, mit ér a forint. Apám kertészettel foglalko­zott, nekem is volt részem benne. Megszerettem a füg­getlenséget is. Igy aztán 32 éves fejjel bátran nekivág­tam ennek az életnek. So­kan sopánkodtak körülöt­tünk. amikor termeltük ki a fákat. aztán lovas ekével szántottuk föl. Rózsát meg paprikát kezdtünk termesz­teni. Volt nap, amikor úgy zuhantunk bele az ágyba, s amikor mi is nehezen hit­tük, hogy idáig jutunk. De én úgy tartom, hogy 28-tól 45 éves korig, ha valakinek van ambíciója, meg ereje, mindent megteremthet ma­gának. — Csak vigyázni kell. Sok pénzt hoz a kertészet, de rámehet az egészség. Annyi kell, hogy amikor kibújik az ember a 30—10 fokos fólia alól, megcsapja egy kis szél, és maris jön a tüdőgyulla­dás. Sokat lehet például ke­resni a rózsaszemzéssel. Akinek biztos a keze, ért hozzá, egy nap alatt ezer forintot is megkereshet. De nem irigylésre méltó az a munka sem. Aki arra adja a fejét, tíz évig csinálhatja, de tovább nem, mert nem j görbül vissza a kezeíeje. A I szemzőnek nem szabad le­vest enni, egy korty italt sem ihat. s ráadásul, ha másnak dolgozik, előfordul, hogy éppen nincs rá szük­ség. oda a pénz. — Én is SZERENCSÉS KÉZZEL tudom, hogy vannak, akik azt suttogják: mit csi­nál azzal a rengeteg pénz­zel? Mert, nem panaszko­dom. tavasszal valóban meghozza a kert a forintot. Akkor lefölözzük, ilyenkor már csak a savója csöpög. De azt nem kérdezte senki, amikor egyszerre 12 ezerért vettem fóliát, ötezerért fű­részárut, ugyanannyiért trá­gyát — honnan veszem rá a pénzt. S akikor még hol a pétisó, meg a kénpor, meg a magvak. A villanyszámlám maga havi hatszáz forint, mert az öntözés viszi ám az órát. Arról az éjszakáról sem kérdez senki, amikor éjfélkor láttunk neki zseb­lámpával keresgélni a csi­gákat. amelyek beszabadul­tak a palántákra. — Hajnalban, lopva, hogy a gyerekek tói ne ébredje­nek, már locsolni megyek, mert csak akkor ér az va­lamit. Van három boltom, odo el keíl vinni az árut, mert a frisset szeretik ott is Tan ÚETV. hogy csak il-kor tudok reggelizni vagy még azt se, mert észreveszem hogy permetezni kell. való­sággal meglepett bennünket mostanában a levélte)ú. Ész­re sem veszem, hogy egy óra van mar, szól a felesé­gem, hogy kész az ebéd. de visszakiabálok, várjon még, egy ágyam hátravan, nem érdemes azért újrakezdeni. Szórakozás? Nagyon szele­tem a lakodalmakat, meccs­re járok, tévézünk. I.Iost, hogy a fiam Kenesér: nya­ralt táborban, elmentűnk hozzá két napra, hogy a fe­leségem meg a lányom is lássa a Balatont. De én hosszabb időre nem mennék el, ez a kert az életem. És ez a táj. Az egyik barátom Budára költözött, ott ker­tészkedik, hívott engem is, de én jobb szeretek itt. — Most már túl vagyunk a gyakorló éveken. Kezdet­ben csak azt tudtam, amire gyerekkoromból emlékeztem, meg amiben a szomszédok segítettek. Mert lassan meg­barátkoztak velünk. Eleinte csak köszöngettünk, de ami­kor ezt az új házat kezdtük csinálni, akkor odajöttek már megnézni is, milyen mélyet ások, hát mekkora lesz. Sok mindent ellestem tőlük, mást megtanultam. Errefelé az volt a szokás, hogy ragaszkodtak a regi fajtákhoz. Ki is nevettek, amikor megtudták, hogy a hatvani paprikamag helyett, aminek kilója 900 forint, olyan heterózist veszek, ami­nek magját kilónként 14 eze­rért mérik. De nekem lett igazam, mert csodájára jár­tak a paprikának. Tavaly meg isten iudja, hogy jár­tam volna, ha nincs tele­reszt ilyesfajta uborkám is, mert a régiről semmi se jött, az, amelyik a borsóba préselt uborkamagról szár­mazott, csak úgy öntötte a termést. Minden levél alatt volt egv uborka. I — Ha BRUTTÓ néha pi­ÉS NETTÓ ! henés_ I ként kö­rülsétálom a kertet, beoszt­va, hogy másnap mit kell megcsinálnom, az is eszem­be jut, hogy ez nem örök­ségből lett, nem adta ezt nekem ingyen senki. Nem az apám izzadta össze, ha­nem én. 22 ezer forint az adóm, mindig korábban fi­zetem be, előre, mert a kedvezményből akkor min­dig telik valamire. Most már nincs semmi kölcsö­nünk, adósságunk, jól érez­zük így magunkat. Ha a bruttót és nettót egybeve­tem, kiszámolhatjuk, hogy ént körülbelül hatezer fo­rintot, a feleségem négyez­ret keres havonta. De na­ponta tizenhat órát dolgo­zunk. — Azt mondom, aki irigy­li, csinálja utánam. Jöjjön be velem a rózsák közé. hajlítsa a derekát, ha aztán fel tud egyenesedni, mert megesett, hogy én is bele­kapaszkodtam a felső lécbe végül. De kell a pénz, a ta­karékba is, ha az ember le­esne a lábáról. S én még öt évig ezt akarom csinálni. Csak az a baj, hogy már nincs egy talpalatnyi forgó­földünk sem, ezt meg már unják a paprikák. Veress Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom